Tolnamegyei Közlöny, 1903 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1903-01-29 / 5. szám

«. 1903. januar 29.

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 5. sz

3.

— Nagy hangverseny és tánczmulatság.

A szegzárdi róm. kath. óvodát és gyermekmen- helyet fentartó jótékony egyesület, mint már megírtuk, folyó évi február hó 21-én a »Szegzárd Szálló* nagytermében nagy hangversenyt .és táncz- mulatságot rendez. A hangversenyben közre fognak működni: Krammer Jánosné úrasszony, Ko- wiáromy Mariska, Klieber Gizella és Erzsiké ur- leányok, Szabó Gyula dr. törvényszéki vizsgálóbíró, Jasek Sándor vármegyei aljegyző, Pazár Dezső főgimnáziumi tanár, Abay János törvsz. jegyző és Holub József főgimnáziumi VIII. oszt. tanuló.

Az egyesület elnöksége fölkéri mindazokat, a kik a hangversenynyel egybekötött tánczestélyre ezideig tévedésből nem kaptak meghívót, de arra igényt tartanak, szíveskedjenek az iránt az egyesület penztarnokahoz, Rácz Józsefhez fordulni.

— Eljegyzések. Vargha Béla zombai .fiatal önálló iparos eljegyezte özv. Ventzler Józsefné leányát, Katicza kisasszonyt. — Kaniek Szilárd -uradalmi erdőtiszt Hőgyészen eljegyezte Kadernoska Lajos uradalmi főerdész leányát, Leontin kisasszonyt. — Hánel Gyula fuzinei máv. hivatalnok eljegyezte Kapus Etelka kisasszonyt Budapestről.

— Biróválasztás. Mozgalmas biróválasztás volt e hó 22-én Szakoson. Két erős párt küzdött meg egymással és a végeredmény az lett, hogy beadatott összesen 417 szavazat, ebből 222 szavazatot Bártek Pál kapott, 189-et Kovács Vincze, 5-öt Marosi Ferencz és l et Bessenyei Imre, igy 33 szavazattöbbséggel Bártek Pál lett a szakcsi biró. Másodbiró lett Magyar Márton egyhangúlag. Pénztáros : Rabb György. Közgyám: Marosi Ferencz. Elöljárók : Bujdosó Mihály, Gőgös János palánki, Vincze Mihály felső, Szíjártó László, Magyar József, Vincze Mihály alsó, Kovács Vincze és Magyar László.

— Nyilvános köszönet. A »Tolnamegyei Takarék- és Hitetbank* tek. igazgatósága a szegzárdi áll. seg. községi polgári fin- és iparos tanoncziskolák szorgalmas tanulóinak jutalmazására 20—20, összesen 40 koronát adományozott, mely nagylelkű adományért legmelegebb köszönetét fejezi ki nevezett iskolák igazgatósága.

— A dunaföldvári csonka torony. A d.-földvári kir. egyetemi uradalom tulajdonát képező csonlca- torony és a vele kapcsolatos szobák lebontását a szegzárdi alapítványi uradalmi gazdászati felügyelőség elrendelte, amelyre az árlejtés folyó hó 23 án délelőtt 10 órakor Szegzárdon megtartatott. A lebontási idő 8 hét. Lebontandó a föld színe alatt 40 cmrre és az összes anyag a vállalkozóé. A törmeléket a vállalkozó köteles elszállítani saját költségén. Robbantás tilos. A műemlékek és régiségek a munka felügyeletével megbízott szakközegnek átadandók. A csonka torony lebontását Baum- garten Antal és társai dunaföldvári lakosok nyerték el.

— A magyarság megtartásáért. Tolnavár- megye Gyulajováncza nevű magyar községébe a szomszédos német Paári községből folytonosan beözönlenek a németek, kik mivel eredetileg horvát és szerb nyelvű betelepítettek voltak, nagyon hajlandók a németesedésre. Ilyen német család van már 20—25 Gyulajovánczán 80—100 lélekkel. — Hogy a magyarság megtartassák, említett község hazafias, derék képviselőtestülete állami ovodát kért és megajánlotta a kívánt hozzájárulásokat. A napokban irt le ezen ügyben a közoktatásügyi miniszter, hogy hajlandó ott egy állami ovodát felállítani, mihelyt az ovoda számára a épület készen lesz. E nyár folyamán tehát állani fog -már e községben az ovoda s igy ezzel a második német helyen állít fel a miniszter »magyar* ovodát.

— Elöljáró vátasztás Mucsiban. A mucsii elöljárók választása folyó hó 16-án Nagy István dombóvári főszolgabíró elnökletével ment végbe. Biró lett; Sauer György, helyettes biró: Faust István, közgyám: Martin György, pénztárnok : Jahn János rigi, esküdtek: Fádl Henrik, Ruppert István, Fuchsburger János, Mayer János, Mercz Ádám és Genzber Ádám. A választás egyhangúlag történt.

— Műkedvelői előadás. A szegzárdi állami főgimnázium tanulóiból szervezett műkedvelők jövő vasárnap adják elő a »Szegzárd Szálló* nagytermében Julius Caesart, mely iránt a legszélesebb körben nagy az érdeklődés, úgy Szegzárdon, mint a vidéken is. A megtartott próbák arról győztek meg bennünket, hogy a műkedvelők nagy szorgalommal tanulták be szerepűket Wigand János igazgató kiváló műizlése és útmutatása mellett. Előre jelezhetjük, hogy közönségünk igénye teljesen ki lesz elégitve. Előadás után táncz lesz, melyhez a zenét Garay Lajos zenekara fogja szolgáltatni.

— Körvadászatok. A k'óvesdi uradalmi erdőben f. hó 17 én körvadászatot tartottak. A vadászzsákmány 46 darab nyúl. A vadászatban részt vettek : Győry "Vilmos, Gyomlay Kálmán, Holzinger József, Sziebelí Kálmán, Káin Ábel, Partos Vilmos, Lindner Károly, Szélig Gáspár és Mayer János. — A görényesi és mocsoládi határokban Döry Ödön hábi birtokos január 19. és 20-án nagyszabású és eredményes nyulvadászatot rendezett, melyet mindkét esté "sikerült vactaszlakoma követett a hábi kastélyban. Részt vettek a vadászaton a következők ; Gaál István cs. és kir. kamarás (Büssü), Nagy István főszolgabíró (Dombóvár), Döry Hugó (Tüske), Reich Oszkár szolgabiró (Dombóvár), Kund Hubert (Fájsz), ifj. Bernrieder József (Hidvég), Döry Jenő (Tüske) és Döry Ödön. — Az őcsényi vadászterületen múlt vasárnap körvadászatot tartottak, melyben tizenhat puskás vett részt. Vadász-zsákmányul 21 nyúl esett.

— Fogorvos. Kovács y. budapesti fogspecialista, ki már 4-ik hete városunkban tartózkodik, értesíti a n. é. közönséget, hogy tartózkodását meghosszabbítja bizonytalan időre. Lakása »Szegzárd Szálló.

— Virághullás. A szegzárdi Pirnitzer-féle üzlet egyik .'kirakatában egy sikerült eredeti kép van kitéve, mely itj. Mutschetibacher Ödön egy gyorsan fejlődő tehetséges fiatal embernek, áz ecsetje alól került ki. Ifj. Mu/schenbacker Ödön most a felső iparművészeti rajziskola növendéke.

— A tanítói oklevél és az érettségi bizonyítvány egyenértékű. A köztisztviselői minősítés szempontjából nagyérdekü a közigazgatási bizottságnak az az elvi erejű határozata, hogy a tanitó- képezde elvégzését a főgimnázium vagy főreáliskola tanfolyamának befejeztével és az érettségi vizsga letételével egyenértékűnek kell tekinteni.

— Megismételt műkedvelői előadás. A »Szegzárdi kath. olvasókör* törekvő műkedvelői múlt vasárnap közkívánatra megismételték a »Szegzárd Szálló «-ban a * Büszke Berták < czimü népszínművet, melyet nagy előkelő közönség hallgatott élvezettel végig, mert az előadás most is fényesen sikerült. Leginkább Hahn Annuskának tapsoltak sokat tiszta és iskolázott hangon előadott népdalaiért. Egy-egy dalát 3-s/or is megismételtették. Taksonyi János az inas incognitóban aratta a legnagyobb tapsvihart. A többi szereplőkről is csak elismerőleg kell nyilatkoznunk. Az est bevétele körülbelül 240 kor. volt, melyet a ház-alapra fordítanak.

— Egy kivándorló levele. Ifjú Agocs András

II. korosztályú hadköteles, volt dunaföldvári lakos kivándorolt Mithagen dél-afrikai városba, ahol jelenleg is tartózkodik. A napokban levelet kapott tőle Dunafóldváron lakó nagybátyja, melyben érdekesen irja le élete folyását. Van úgymond itt elég pénz. 0, mint egyszerű munkás naponkint a mi pén/ünk szerint 40 koronát keres. De mit ér a szép kereset, mikor az élet rendkívül drága. 1 csomag gyufa 20 fillér. 1 kiló burgonya 4 kor, 80 fii ér. A hús pedig olyan draga, hogy még a napi 40 koronás keresetből sem jut heteken át szegény ember asztalára. Hogy mikép került ki oda, azt a jövő levelében fogja megitni. A levél, melyet most küldött, 1902. deczember 11 én lett feladva a postán és Dunaföldvárra ért 1903. évi január 8-án.

— A bátaszéki templombetörők. A csendőri nyomozás most már kiderítette, hogy a bátaszéki templomot Gmter János 32 éves, csinos, uriasan öltözködő halászlegény követte el több czinkos- társával. A tolvajbanda folyó hó 8 án Bajáról indult ki és Bátaszéken 10-én virradóra már kirabolták a templomot. Innen Mohács felé vették utjokat, de folyó hó 17 én már a faddi határban sorra törték fel a présházakat. A szőlópásztor a biró pinezéjében elcsípte ugyan őket, de Gmter szerenc-ésen kereket oldott és úgy eltűnt, hogy még ma sem tudák kézre keríteni. Kovácsot azonban megkötözve a községházába vitte, ahol a csendőrséguek bevallotta,’‘hogy Ginter több álkulcsnak van,[birtokában és rendkívül ügyes betörő.

— Meglőtt szarvas. Takler János Pukk szegzárdi gazda fia múlt hétfőn az őcsényi határban egy erősen megsebzett szarvast fogott és azt behozta a főszolgabirósághoz. Valószínű, hogy vadorzók sebesitették meg a szarvast, melyet a főszolgabiróság kiadott az őcsényi határ bérlőjének.

hogy igy meg úgy, mennyi kára van, de gorom- báskodni ezzel a sörényes beteggel még sem mert.

Végre is a padló közepére telepedett a beteg. A doktor neki állt a fogóval, hogy no most kirántja a rossz fogat. Csakhogy hiába piszmogott, mert azzal a hitvány szerszámmal egy oroszlánfogat kihúzni nem lehetett. Az oroszlánnak sem volt kellemes a sok szuszogás, mert kínjában farkával úgy csapkodott, söpört, hogy minden bútor, ezók-mók fenekestül felfordult.

Ejnye a fityuláját magának, nagyságos oroszlán ur, ha nyugton nem marad, akkor inkább ki se huzom a fogát.

De a kakas csípjen meg, te hitvány fog-nyuzó, ha még sokáig kinzol, mindgyárt megeszlek!

így beszélgettek s ennek fele sem volt tréfa! Utoljára is a kovácsért küldtek. Ez egy nagy harapófogót hozott magával s azzal próbált szerencsét. A húzásba, rángatásba majd bele szakadt szegény kovács mester, de. a fog nem engedett. Végre is majdnem rosszul járt szegény. .Az oroszlán kínjában a fogót szétharapta s lenyelte és kis híja vojt, hogy a gazdája is utána nem szaladt. No oda van most a legnagyobbik harapófogója.

Az oroszlán ordított, bömbölt fájdalmában.

Ez tehát nem használván, gondolt egyet a fogmüvész, s letessékelte vendégét az udvarra, ott aztán egy kötelet illesztett a beteg fogra s két lovat fogott elibé. Aztán pattogott az ostor, volt

orditás: gyi, haj! A lovak toporzékoltak, kapálóztak, az oroszlán megbicsakolta magát, a paripák egy párszor térdre is estek, úgy erőködtek, de a fog győzedelmeskedett s meg se mocczant.

No már most mit csináljanak? Hát azt tették, hogy lementek a vasúti állomásra. A gép éppen ott szuszogott, lótolt futott s taszigálta egymásnak nagy puffanással a különféle kocsikat.

Most hát a gépet fogták a beteg fog elé s az oroszlán ismét megbicsakolta magát. Aztán megeresztette a gépész a gőzt, csak úgy sistergett a masina, de úgy látszott, mintha ő se bírna a foggal, sőt egy darabig, amint az oroszlán czurukkolt, a gépet is magával húzta. Restelte ezt a masiniszta s ami gőze csak volt, mindnyáját beeresztette a gépbe. Egy billanatig iszonyú volt a küz- ködés; az oroszlán hátra húzott, a gép meg előre, s igy egyik sem mocczant helyéről. Végre még tiz ember kapaszkodott az oroszlán farkába — a gép meg egyet fújt — s nagy reccsenéssel-roppanással bár, de a fog most már valahára kint volt.

Az oroszlán megkönnyebbülten felorditott és körűlszagolta azt az ördöngős masinát és annak a szent meggyőződésének adott kifejezésj, hogy mégis hunezut a német.

Ennek a jelenlevők ellent nem mondtak, sőt kérték a fizetést; a fogorvos, a kovács, a kocsis, a gépész, sőt ott termelt a macska is, mert hogy az útbaigazításért neki is járna valami.

Az oroszlán nevetett, mondván, hogy ki az a bolond, aki azt hiszi, hogy az oroszlánnak pénze van ? Hiszen zsebje sincs, hol tartaná hát r De ha valakinek keresni valója van, az fáradjon csak a lakására, igen szívesen látja. Ebből persze senki sem kért, azonban a fizetést mégis mindenki követelte ; a legszemtelenebb pedig a macska volt.

Erre már az oroszlán is méregbe jött s egykettőre bekapta a szeretett rokont. A többi pedig világgá szaladt.

Ebből az következik, hogy a ki másnak vermet ás, maga esik bele, meg hogy az erősekkel szembep nem igen van igazság.

Jó van jó! — mond erre Manczi, csakhogy az egér kisebb, mint az oroszlán, mégis kifogott rajta!

Jó van jó, mondtam én is, ez tehát egy tanulsággal több.

De mert hát mindig Manczié az utolsó szó, még arra volt szives figyelmeztetni, hogy hát mire való is az a büszke állat, az oroszlán, ő szerinte sokkal hasznosabb, derekabb állat egy kövér disznó, mint valamennyi oroszlán együtt véve, mert lám hogy a disznó milyen drága, oroszlán pedig nem kellene senkinek még fizetésért sem.

S kénytelen voltam elismerni, hogy ebben a kényes kérdésben Manczinak igaza van.

Surányi Viktor.