Tolnamegyei Közlöny, 1903 (31. évfolyam, 1-53. szám)
1903-01-29 / 5. szám
2. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 5. sz. 1903. január 29. hiányzott, melyet azután államsegélyként meg is kapott Szegzárd ; de csak akkor, midőn a többi szükséglet fedezésére szol-' gáló összeggel már nemcsak tervben, hanem tényleg is rendelkezett. Még nagyon a fülünkben cseng a bold. Klamarik János miniszteri tanácsosnak a kérelem előterjesztésekor mondott következő szavai, melyeket a szegzárdi főgimnázium létesítésére vonatkozó iratoknak az asztalra dobásával kisért: ugyan miként akarnak önök főgimnáziumot létesíteni, mikor meg semmijük sincs együtt, nincs pénzük, a mivel építenének s nincs telkük, a mire építeni akarnak. Látszólag a két eljárás tökéletesen egyező, azonban tapasztalataink alapján még is azt tanácsoljuk, hogy kövessük az utóbbi módot, ha sikert akarunk az ügynek biztositani; mert még is csak más az, ha azt mondhatjuk: hogy van, mintha azzal érvelünk, hogy lesz ! b. KÜLÖNFÉLÉK. Nagyságos Bezerédj Pál urnák nagybirtokosnak Szegzdrdon. Nagyságos Uram! Nagyságod dicső emlékű nagybátyját, Bezerédj Istvánt én a XIX. századbeli Magyarország számos nagy alakjai egyik legnagyobbikának tartom. A szellem, a jellem s az erkölcs titánjának, ki a leggyönyörűbb harmóniában egyesítvén magában a hivő keresztényt a lángbuzgalmu hazafival: megelőzte azt az 1848-at, mely fényes alkotásaival mintegy varázsütésre édes hazánkat Európa miveit nemzetei közé emelte fel. Ennek a titánnak, kihez szédületesen magas piedesztálon álltában néma áhítattal tekintenek fel napjaink gyarló epigonjai, s ki amúgy is ércznél maradandóbb szobrot biztosított magának nemcsak Tolnavármegye, de Magyarország történelmében is — érczszobrot készül emelni a hálás utókor. Hazafiui kötelességet vélek teljesíteni, midőn e szobor alapja javára — szerény anyagi viszonyaimhoz képest — 20 koronát utalványozok Nagyságodnak azzal az alázatos kérelemmel, hogy ez összeget a megfelelő bizottsághoz átküldeni méltóztassék. Honfiúi üdvözlettel Mözs, 1903. január 26. Pártos Zsigmond szegzárd-ker. esperes, mözsi plébános. — Kinevezés. A m. kir. igazságügyi miniszter Beke József gyönki járásbirósági dijnokot a gyönki kir. járásbirósághoz írnokká nevezte ki. — Kitüntetett segédlelkész. A pécsi püspök azzal tüntette ki Sipos István faddi r. k. segédlelkészt, hogy tudományos és társadalmi tevékenységéért neki ítélte oda a Szentmiklóssy alapítvány kamatait. — Ötezer koronás alapítvány. Szép jelét adta a »Dombóvári Takarékpénztár« jótékonyságának, midőn most fennállásának negyedszázados évfordulója alkalmából 5000 korona alapítványt tett a dombóvári »Erzsébet-kórház* javára. — Leó pápa megválasztásának évfordulója. Folyó évi február hó 20-án lesz 25 esztendeje, hogy XIII. Leó elfoglalta a pápai széket. Ezen évforduló alkalmából Hetyey Sámuel pécsi megyés püspök elrendelte, hogy az egész egyházmegyében a kath. hivek ünnepet üljenek. Február 19-én este és február 20-án reggel félóráig fognak az összes kath. templomokban a harangok zúgni. Az ünnepély napján szent misét tartanak, előtte »Te Deumot« mond a pap és az énekkar elénekli a pápai hym- nust. A szent misén a kath. ifjúságnak meg kell jelennie. Az nap szünet lesz a kath. iskolákban. Mivel pedig február 20-a péntekre esik, azért a püspök a hús élvezetét is megengedi ezen napra, de e helyett február 18-án (szerdán) lesz-kötelező a hústól való megtartóztatás. — Jogtudor. Kanzler Antal szegzárdi ügyvéd- jelöltet, ki dr. Steiner Lajos szegzárdi ügyvéd ir o- dájában működik, a kolozsvári egyetemen jogtudorrá avatták. — Állami tisztviselők fizetésrendezése, mint értesülünk, e hó végén be lesz nyújtva a képviselőházhoz. Helyes is, mert epedve várják nagyon sokan. — Uj igazgató. A '»Tolnamegyei Takarék és Hitelbank« folyó hó 26-án tartotta meg évi rendes közgyűlését, mely alkalommal a Borsody Lajos igazgató távozása által megüresedett igazgatói tisztségre dr. Leopold Kornél ügyvédet, lap- szerkesztőt és a fent nevezett pénzintézet ügyészét választották meg. jem, elhatároztam, hogy kiírom az újságba az egész esetet s ez lesz a hiteles, nem pedig az, a mit Manczi mond s egy támadható pör esetén csak igy fogok Manczi állításaival szembe szállhatni. Élt tehát egyszer egy nagyon távoli országban, egy homokpuszta közepén egy oroszlán-család. Az az ország olyan messzi esik, hogy senki se tudja, hogy hol -- merre van. Csak annyit tudnak róla azok, akik ott jártak- keltek, hogy fűieni soha sem kell, mert szén ottan nem kaphaió és mert különben télen is olyan meleg van, mint itt náiunk nyáron. Aztán oroszlán is sok van, de hát ember is, mivel hát az oroszlán szereti az emberhúst s ha sok az oroszlán, mindenki könnyen megérti, hogy sok embernek is kell lenni. Mert az isten nem csak minket szeret, hanem az oroszlánt is és igy hát azokat is módban hagyja. Az oroszlánpapa derék ember volt. Egész nap szorgalmasan vadászgatott s ugyancsak megtelt az éléskamara mindenféle jóval. Az oroszlánmamának csak a kis oroszlánokra volt gondja, mivel hogy főzni nem kellett azon oknál fogva, hogy a család a pecsenyéket csak nyersen szerette. A kis oroszlánok pedig példás gyerekek voltak és soha sem zaklatták fáradt papájukat az iránt, hogy meséljen nekik a falábú krokodilusról, pedig ez annak sokkal könnyebb lett volna, mert a falábú krokodil a szomszéd faluban lakott, a csörge-tó közepén. Egyszer az oroszlánpapa egy ökröt hozott vacsorára. De — noha a pecsenye jó volt — az I oroszlánpapa mégis nagyon haragosan nézett. A nagyobbik fia meg is járta. Éppen az ökör feje jutott neki s amint ebből mohón csemegézett, az ökör szarva a torkán akadt. Persze hogy köhögött, ezért azonban a papája megharagudott s két öl hosszú farkával úgy nyakon legyintette, hogy a szarvat szerencsésen le is nyelte. Váljék egészségére ! Az oroszlánmamának nagyon rosszul esett, hogy az öreg ilyen haragos, megkérdezte hát, hogy mi a baja ? Hát az volt a baj, hogy úgy érezte, mintha óra volna az egyik fogában, aztán meg veszettül is fájt az a fog. Mindenki hallgatózott s a ketyegést nrndenki hallotta. Határozottan óra volt az oroszlán fogában ! Megállt az oroszláni ész. Különösen azt nem tudták megérteni, hogy ki huzza fel azt az órát, már pedig az istentelen folytonosan zirgett-zörgött. Itt csak a fogorvos segíthet! Be kellett hát a városba menni. Mikor az oroszlán oda megérkezett, egyszerre olyan üres lett az utca, mintha kiseperték volna. Menekült mindenki, amerre csak látott. Csupán egy macska mert vele szembe szállni, de persze ez is csak- egy kétemeletes ház tetejéről. Az oroszlán örült, hogy beszélhet valakivel s menten meg is szólította, hogy; Szervusz rokon ! Aztán a fogorvos lakása felől tudakozódott. AJ macskának hizelgett a »rokonság«, de meg haragudott is fogorvosékra, mert annyira vigyáztak a húsfélékre, hogy mindeddig elcsennie még mit sem sikerült: igy hát — Gazdasági ismétlő iskolák roha mos szaporodása Tolnamegyében. Tóina- vármegye közigazgatási bizottságának az ^ uj szervezetből kifolyólag történt erélyes felhívása jó eredményeket szül, mert a gazdasági ismétlő iskolák felállítását egy. másután mondják ki a községek képviselőtestületei. így legújabban felállították a létező 26-on felül még: Agárd, Czikó, Decs, Fadd Felsö-Nána, Györköny, Kajdacs, lzméuy, Kéty Kis-Tormás, Majos, level és Váralja, ezeken felül még tárgyalás alatt van több község, gél, melynek lesz is eredménye. Különben Tolnavármegye tanügye jó lábon áll, vannak ifjúsági egyesületek, népkönyvtárak, iskolai ifjúsági könyvtárak, azonkívül az iskolák száma folyton szaporodik s a mi főa magyarság szépen terjed, az iskolákban magyarul tanítanak és a tanítókat a kultur- alap jutalmazza. — Adomány, a 7olnamegyei lakarék- és Hitelbank igazgatósága a D'öry Pálné vezetése alatt álló róm. kath. ovoda javára 20 koronát adományozott. Ezen kegyes adományért hálás köszönetét fejezi ki Dóry Pálné elnök. — Tanitói választások. A medinai gör. kel. szerb iskolához Koszovatz Katalin, a szálkai gör. kel. iskolához pedig Radiwojcsev Katalin tanítónő választatott meg. — Hymen. Zavisits Miklós, a szegzárdi, selyemtenyésztési felügyelőség és a szegzárdi kir. törvényszék hites tolmácsa, eljegyezte Malicsek Jolán urhölgyet, Malicsek Ödön selyemtenyésztési felügyelőség pénztárnokának leányát. — Iskolalátogatás. Tihanyi Domokos kir. tanfelügyelő január 21., 22., 23; és 24 én meglátogatta Tolna község összes iskoláit s úgy, mint rendesen, most is a legnagyobb megelégedésére látta, hogy a népoktatás ügye Tolnán jó kezekbe van letéve. — A pécsi ügyvédi kamara közhírré teszi, :\ hogy Bobics Antal tamásii ügyvédet az ügyvédség. ; ről való lemondása következtében, Horváth Ignácz volt dunaföldvári ügyvédet pedig a kamara területéről történt elköltözése következtében a kamara ügyvédi lajstromából törölte. Bezerédj szobrára. A Bezerédj István szobrára újabban ifj. Simontsits Béla gyűjtött 5 K. 40 fillért, .Pártos Zsigmond esperes 20, Molnár \ Mór 10, a Paksi Takarékpénztár pedig 30 koronát adományozott. A szobor-alap összege 13.217 kor. 82 fillér. — Községi írnok. Gerjen község képviselő testületé a folyó hó 16-án megtartott ülésében a községi irnoki állásra egyhangúlag Linka Ottmar okleveles jegyzőt választotta meg. szívesen utbaigazitotta az oroszlánt. Nyilván- azt hitte a gonosz, hogy a fogmüvész felfalás czéljá- ból kerestetik. Képzelhetni, hogy megijedt szegény, mikor az oroszlán előtte termett. Elbújt az ágy alá. A? oroszlán könyörgésre fogta a dolgot, hogy igy meg úgy, fáj a foga s hogy bizony isten nem harap belé, csak kerüljön egzszer elő. . A fogmüvész egyelőre csak a fejét dugta ki az ágy alól s megkérdezte, hogy melyik foga fáj a nagyságos oroszlán urnák. Az oroszlán nem sokat teketóriázott, hanem körmeivel megfogta a doktor ur gallérját s rejte- kéből előrántotta őt. Ordított szegény, mert azt hitte, hogy ütött utolső órája, de hát az oroszlán csak összeszidta a gyávaságáért. És ebben igaza is volt, mert a fogorvostól aligha nem jobban kell félni, mint akár egy oroszlántól. Az oroszlán tehát feltátotta száját s a doktor ur megnézte a ketyegős fogat. No hát egy lyuk volt rajta s amint ott piszkálta, egyszerre csak egy egér ugrott ki belőle. Azért nem jó tatott szájjal aludni, mert nyilván vájó, hogy ilyen alkalommal kezdték ki szegény oroszlánnak is a fogát. Ejnye te szemtelen egér, igy teszed te csúffá az állatok királyát! S ezzel az egér után kapott, de bizony az állatok királya az egeret elcsípni nem tudta. Úgy eltűnt valami hasadékon ! No de a fog rossz volt, azt tehát ki kell huzni. E czelból az oroszlán leült volna, de minden szék leszakadt alatta. A fogmüvész jajgatott,
