Tolnamegyei Közlöny, 1903 (31. évfolyam, 1-53. szám)
1903-10-22 / 43. szám
2. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 43. sz. 1903. október 22. IRODALMI CSARNOK. Messziről jött ... Messziről jött egy k's levél, Oh ! Remegve bontám fel ... Abban küldte az én szentem S/erelmét a kezével. «Nem voltam én elfeledve* Azt mondják a holt betűk, S mintha, mintha Isten áldás Hangzott volna belőlük. «Szeretlek és tiéd leszek!» Ezt irta a levélbe ; — Abban, melyben hü szivét az Enyémmel kicserélte. Te édes jó kis levélke, Mig c-ókollak helyette, Mondd el neki, hogy a szivem Mindig csak őt szerette; Mondd el neki, hogy mig ajkam Édes nevét suttogta, Fájdalmimat, keservimet Kiöntöttem dalokba ; Mondd el neki, hogy a halált Óhajtottam szüntelen, Mert azt hittem, hogy enyém a Reményt vesztett szerelem; Mondd el neki, ha szerelme Lesz ezután én velem, Boldogságom, mennyországom Itt e földön fellelem ; Mondd el neki, hogy imádom, Miként az egy jó Istent; Hogy azt érzem, Istenem van Fennt az égben s idelent; Mondd el neki . . . mit is mondjál . . , Ne mondj többet el neki, Hisz mit mondjak akkor én majd, Ha őt karom öleli ! De mikor majd esküvőnkre Szól a harang édesen, Akkor mondd még: Szerelmével Boldog lett az életem 1 Végre boldog lettem. Végre boldog lettem. Akiért epedtem, Kinek neve hangzott szüntelen ajkamon, Kit mindenek felett tiszteltem, szerettem, Az már az enyém lett, hisz’ a menyasszonyom. Lelkemet, szivemet az öröm hatja át, Oh 1 Mert szeretsz engem *e édes angyalom. Erdő ! Mező 1 Halld meg ajkam édes szavát: Van már, van már nékem hű kis menyasszonyom ! Te irgalmas Isten! Te szenvedők Atyja! Kezem összetéve imádkozom hozzád, Hiszen te, csak te vagy, aki soh’sem hagyja Örök szenvedésben sorsüldözött fiát. Én, aki oly sokat szenvedtem ő érte, Én kérlek — Oh! Atyám— áldd meg szerelmünket, S ha majd boldogságunk tetőpontját érte, Oh 1 Fogadd szívesen szivünkét, frigyünket. És en boldog leltem. Akiért epedttm, Kinek neve hangzott szüntelen ajkamon, Kit mindenek felett tiszteltem, szerettem, Az már az enyém lett, hisz’ a menyasszonyom. Belvárdi Bévárdy József. Előfizetőink figyelmébe! — Hátralékos előfizetőinket egész tisztelettel kérjük, hogy a hátralékos összegeket a kiadóhivatalhoz mielőbb beküldeni szíveskedjenek. A kiadóhivatal. KÜLÖNFÉLÉK. — Deák Ferencz emléke. A haza bölcsének, Deák Ferenc/nek 100-ik születése évfordulóját múlt szombaton Szekszárdon is méltóan ünnepelte meg a lelkes és hazafias ifiuság az összes iskolákban. Délelőtt a tanulók a szekszárd-belvárosi róm. kath. templomban szentmisét hallgattak, azután pedig visszavonultak az iskolákba, á hol Deák-ünnepélyt tartottak. — A szekszárdi állami főgimnázium tanulóinak ünnepélye az intézet tornacsarnokában zajlott le a következő sorrendben: Hymnus. Énekelte a tanuló ifjúság. Iga/gatöi megnyitó beszéd. Haugh Béla tanár beszede. Deák Ferencz 1861 iki felirati javaslati beszéde. Elmondta Németh Pál VII. o. tanuló. D e á*k Ferencz élete és jellemrajza. Irta és felolvasta*Elek VIII. o. tanuló. Szózat. Énekelte az ifjúság. A szekszárdi polgári fiúiskola tanulói is tar toriak Deak-ünnepélyt, melyen K r a m m e r János igazgató mondott a haza bölcséről jellemző beszédet. A tanuló ifjúság elénekelte a Hymnust és a Szózatot. — A szekszárdi polgári leányiskolában szintén volt ünnepély, a következő műsorral; Hymnus. Énekelték a növendékek Ünnepi beszéd. Tarolta az iskola igazgatója. Honfi dal. Doppler Ferencztől. Énekelték a növendékek. Deák Ferenc emlékezete. Irta Komócsy József. Szavalta: Hazai Jolán IV. o. tan. Deák Ferencz emlekezete. Irta : Tóth Kálmán. Szavalta : Cservényi Ilona IV. o. tan. Nemzeti induló. Hüzslinszkytől. Énekelték a növendékek. Hymnus. Irta : Vörösmarty. Szavalta : Göttmann Sarolta IV. o. tanuló. Szózat. Énekelték a növendékek. — A szekszárd-belvárosi róm. kaik. fiú- és leánynépiskola növendékei ugyancsak ünnepélyt tartottak Deák Ferencz születésének 100. évfordulóján. A tanulók alkalmi költeményeket szavaltak és elénekelték a Hymnust és a Szózatot. Hováih Ignácz tanító s lapunk főmunkatársa az alábbi beszedet intézte a tanulókhoz : Kedves gyermekeim 1 Ami édes hazánk Magyarország, melyet Árpád apánk 1000 évvel ezelőtt vitézségével szerzett nekünk. Ezt az Istentől mindennel bőség''''*'" ‘bérezés szép országot ellenségeink sol tőlünk, de — Istennek hála — a máj . . yőzedelmeskedett ádáz ellenségeinker századokon keresztül a keresztény í ___vcuoje a pogány tatárok és törökök hó dításai ellen. De nemcsak ezek ellen, hanem ausztriai szomszédjaink ellen is meg kellett a magyarnak küzdenie, hogy ősi alkotmányát és szabadságát megvédhesse. Nincs Európában egy nemzet sem, mely annyi harezot állott volna ki, mint a mi nemzetünk. Hogy ennek daczára is él és uralkodik Árpád népe a hősök vérével áztatott hazában, azt annak köszönhetjük, hogy a gondviselő Isten mindig támasztott honszerető férfiakat közöttünk; akik ha kellett, győzedelmes harezokba vitték a nemzetet, vagy a honszeretet lángjával megvilágították azt az utat, amelyen haladva, a magyar nemzet eljuthatott a béke és az előrehaladás ösvényére. Az ilyen férfiak méltán megérdemlik, hogy hálás szívvel gondoljunk reájuk és dicső emléküket haló porukban is áldjuk. Kedves gyermekeim I A mai napon azért jöttünk össze ünnepelni, hogy a magyar nemzet történetéből megismertesselek benneteket a »haza bölcsé« nek Deák Ferencznek élei tével, aki a legválságosabb időben mentette meg hazánkat az önkényuralom alól. Hallgassátok 'meg tehát Deák Ferencz szép és tanulságos élettörténetét, melyből megtanulhatjátok, hogy miképen kell a hazáért élni. Ma van 100-ik évfordulója annak, hogy Deák Ferencz 1803. évi október 17-én Zalavármegye egy kis falujában, Söjtörön született. A Deák-család már Szent László királytól kapta nemességét és hozzá szép birtokot. Deák Ferencznek szülei korán meghaltak és igy ő árvaságra jutott. Bátyja, Deák Antal, ki országos követ volt, nevelte őt. Amint elemi iskoláit elvégezte, Keszthelyen, Pápán és Nagykanizsán tanult, majd Győrbe került, ahol a jogot hallgatta. Mindenütt jó tanuló volt és tanárai már előre megjósolták, hogy nagy ember lesz belőle. Az ügyvédi vizsgát Pesten tette le, de sohasem ügyvédeske- dett, mert egész életét a magyar nemzetnek szentelte és hosszú közpályája alatt fizetést?soha el nem fogadott,, hanem még napidijait is jótékony czélra fordította. Deák Ferencz a megyei életben kezdette meg közpályáját, majd Zalavármegye követe lett Antal bátyja helyett, akit midőn azzal marasztaltak követtársai, hogy reá nagy szükség van az országgyűlésben, azt mondotta barátainak : »Ne búsuljatok miattam, küldök én ide \magam helyett egy olyan embert, kinek a kis ujjábán is több van, mint egész magamban. Deák Antal tehát méltányolta öcscse nagy tehetségeit, aki csakhamar valóban vezére is lett az ellenzéki pártnak. Első fellépésével, midőn az eltiport lengyelek érdekében felszólalt, egyszerre az őrs; ” ’-----"vobb szónokainak sorába jutott. A tudásnak egész kin )tt Deák rendelkezésére és igy sikerrel küzdhetett a aiért. Kívánta az országgyűlésben, hogy ezentúl nber is fizessen adót; Erdély Magyarországhoz csa Magyarországban magyar nyelven tegyenek törvényt; gondolatait szóval és írásban mindenki szabadon nyilváníthassa; vallásáért senkit se üldözzenek. Bizony gyermekeim, ebben az időben azokat akik | nemzet jogaiért szóval és tollal harczoltak, be is börtö- nözték; igy került Kossuth Lajos és Wesselényi Miklós is fogságba, akiket Deák Ferencz szabadított ki; mert addig az 1 hatalmas szavára az országgyűlés katonát és adót nem szavazott meg, mig Kossuthot és Wesselényit szabadon nem bocsátották. Deák Ferencz 1843-ban visszavonult és csak 1848-ban jelent meg újra az országgyűlésben, midőn V. Ferdinánd király kinevezte az első felelős magyar minisztériumot, mely. nek ő igazságügyi minisztere lett. Aki a jognak és igazságnak eddig is legfőbb őre volt, méltán megérdemelte ezt a királyi kitüntetést, Kedves gyermekeim 1 1848-ban, márczius 15-én a fővárosi lelkes ifjúság 12 pontban foglalta össze a nemzet kívánságait, melyet V. Ferdinánd az 1848-iki törvényekben szenta- sitett. Ezen törvényben van kifejezve a nemzet alkotmányo szabadsága. Midőn hazánk visszanyerte alkotmányos szabadságát és békében fejlődhetett volna ; akkor a nemzet irigy ellenségei felbujtották a horvát, tót, szerb és oláh honfitestvéreinket. A magyarokról azt a hirt terjesztették el az országban, hogy csak maguknak akarják a szabadságot, mig a nem magyarajku honpolgárokat rabszolgaságra kárhoztatják. A félrevezetett nemzetiségek hallgattak a lelketlen izgatókra és fegyvert fogtak ellenünk. A minisztériummal Deák Ferencz is lemondott ugyan,. de azért bízott a király esküjében és társaival elment követségbe a Budapesthez közel táborozó Windischgrätz'teljhatalmú tábernokhoz. Ez azonban azt a megaláztatást hivánta, hogy a magyar nemzet feltétlenül adja meg magát. Most vérző szívvel vonult vissza kehidai falusi birtokára és néma megadással, de szivében még akkor is törhetlen hittel várta a jövendőt. Mivel eltörülte az önkényuralom az 1848-iki törvényeket és hazánkat osztrák tartománynyá akarták tenni; nemzetünknek nem maradt más hátra, mint vagy lemondani szabadságáról és önállóságáról, vagy élet-halál harezot vivni. Szabadságszerető nemzetünk ez utóbbit választotta. A nemzet tehát fegyverhez nyúlt és a magyar hős honvédek oly elszántsággal harczoltak a császári seregek ellen, hogy Windishgrätz lábor- nokot többször megverték és az országból kiszorították. Az osztrákok nem nyomhatták el szabagságharezunkat és nem győzhettek rajtunk. Ekkor orosz segítséget kértek és az orosz czár 200.000 fegyverest küldött Paskiewitz vezérlete alatt Magyarországba s a hős honvédek egy ide' ' üzdöttek ellenük, de végre Világosnál szabadságharczunk elbukott.- A szabadságharcz leverése £ keztek szegénynemzetünkre. A ! len tábornokot * tette Magyaro’ aki rettenetes boszut állott részt vettek. Batthyány J elnököt fejbe lövette é tette a 13 hős tábor merült fel, mindjá* '»vél szemben aggj követ- .ynau kegyet- .cormányzójává, jzabadságharezban /8 magyar miniszter- /tetóber 6-án kivégez- a legkevesebb gyanú Agy börtönbe vetette, még menekülhetett. A menekülők ,óbb társával. u Deák Ferencz Budapestre köl- találkoztak a haza legjobbjai, ványt. ■u sorsát és remélt a ' 1 vette hazájának diadalában,. «uót is nagy szer szerencsés volt között volt V A ?■ töztt s á a1 tőle kértem Nemzei A jövendőben, meri a »ha. sorsát, aki bízott nemzete ig Ez idő alatt I. Ferencz j rencsétlenségek érték. 1859-ben ' T ~~ bardiát, 1866-ban meg elveszte* Németországban viselt jogaióí. Deák Ferencz kitűnő sz bölcs szózatával kérte, sürgette a fejedelmei, uu5j hű magyar népének az alkotmányos szabadságot; mert hatalma csakis a magyar nép ,szeretetében verhet biztos gyökeret. A királyt megindították a »haza bölcsé«-nek őszinte szavai és megígérte, hogy teljesiti a magyar nemzet kívánságát és magát, ünnepélyesen megkoronáztatja. Tehát Deák Ferencz hozta létre a nemzet és a király között a kibékülést, az egyetértést s neki köszönhetjük az 1867-iki kiegyezést, melyben a király megerősítette az 1848-iki törvények legnagypbb részét. Az ő bölcsessége és rendület- lensége, szilárdsága és mérséklete vitte keresztül jogaink elismerését és alkotmányunk visszaállitásst. A kiegyezési törvény szerint Magyarorszag és Ausztria közös ügyeit, milyenek a közös hadügy, közös külügy és közös pénzügy, a magyar és osztrák országgyűlés kiküldött tagjai együtt intézik el az úgynevezett delegáczióban. Magyarország azonban független és önálló ország, melynek belügyeit, milyenek a törvénykezés, iskolázás, kereskedelem, ipar és közgazdaság, a magyar nemzet önállóan és függetlenül, saját nyelve és szokásai szerint a magyar országgyűlésben intézi el. A magyar hű néppel kibékült király végre kinevezte a felelős minisztériumot, melynek alakításával a »haza bölcsé«-t bízta meg, ó azonban szerényen ezt el nem fogadta, hanem gróf Andrássy Gyulát ajánlotta, akit a király ki is nevezett. A nemzet leírhatatlan örömére 1867. évi junius hó 8-án. a király ünnepélyesen megkoronáztatta magát Szent István koronájával és megesküdött a magyar alkotmányra. A magyar nemzet kívánságára Erzsébet királyné is megkoronázjatta magát, akinek a magyarok iránt érzett jóindulata és kegyes párt fogása nagyban elősegítette felséges férje és a magyar nemzet között a kibékülést. — »Mondják, hogy minden uton-módon -megkísérelte a koronás király, hogy Deák érdemeit méltóképen megjutalmazza.
