Tolnamegyei Közlöny, 1903 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1903-10-01 / 40. szám

1903. október 1.

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 40. sz.

5.

IRODALMI CSARNOK.

A príma gentryk.

— Elbes zélés a falusi életből. —

Irta: STUBENWOHL GYULA. 12.

(Folytatás.)

Bucsuzásnál igen érzékeny volt az elválás. Meleg szavakban köszönték meg Laky és Horgossy a szives vendégszeretetet. A Sziegwárth mama mosolyogva nyújtotta nekik a kezét; Irén — a középső leány — szemrehányó pillantásokkal búcsúzott, azonban a tűiébe súgta Laky, hogy ne búsuljon, egy év múlva neki is szerez vőlegényt.

A Nusika a postamester karján Lakyt oröm- telt aiczczal fenyegette, a miért kihallgatta őket; a postamester pedig hálásan szoritotta meg a kezét Lakynak.

Mikor a kis Bellához lépett Laky, könnytől csillogott a szeme ; igyekezett megvigasztalni, hogy nem felejti el soha, s előbb meg Irénnek kell vőlegényt találni, aztán úgy lesz ő rajta a sor. Hévvel megszorította Lakynak a kezét és halkan azt mondta, hogy irjön am neki minél gyakrabban. Laky megígérte, hogy mindennap ir, mire a kis Bella azt telelte, még se olyan gyakran, hátha a mama megtudja; hanem elég ksz egy héten egyszer, a többit meg poste-restaute adja fel.

A hosszú bucsuzásnak aztán mégis vége | szakadt, felült a két prima gentry a határra és el- | hajtuti ak; soká látták még, a mint a hölgyek kendő lobogiatással üdvözölik őket s a melyet ők szintén viszonoztak.

Sió-Horgason még egy napot töltve, — minthogy már szabadsága Lakynak lejárt — másnap honállomására utazott. Fajó szívvel, de szép és édes emlékekkel távozott.

Otthon az állomási- főnökné azzal fogadta, hogy két kilót fogyott; ő azonban vigasztalódott eme veszteségén, mely más oldalról — tetemesen kárpótolva lett, t. i. igen jól mulatott.

Legelső doíga az volt, hogy mindenfelé Írogatott leveleket. Kapott is nemsokára választ, először is a bömböstől, a ki a farsangi kaszinó bálra invitálta meg; két nap múlva pedig Sziegwarthék- tól, a kik a Nusika mennyegzőjére vőfélynek hívták meg. A lakodalom a következő év május havában történt meg ; történt azóta sok más is, azonban ezeknek a kedves emlékeit a következő fejezetben beszéljük el.

(Vége következik.)

EGYLETEK és TÁRSULATOK.

Jegyzőkönyv.

Felvéve Szekszárdon, a Szekszárd-bátai ár- mentesítő és belvizszabályozó társulat ártéri képviselőitek 1903-ik évi szeptember hó 16-án tartott évi rendes közgyűléséről.

Jelen voltak: az állami felügyelet gyakorlására hivatott Nagy Ödön műszaki tanácsos, miniszteri megbízott. Az ártérben érdekelt uradalmak részéről; Mittweg Henrik, bátaszéki kir. közalapítványi főtiszt 136 és Tomcsányi Lajos szekszárdi kir. közalapítványi gazdasági felügyelő 54- szavazati joggal. A többi ártéri képviselők számbavételével, jelen volt még 37 képviselő 186 szavazati joggal. E szerint a közgyűlés az összes 645 szavazatból 376 szavazati joggal volt képviselve. A társulat részéről jelen volt; dr. Hirling Ádám elnök, Tóth Károly igazgató-főmérnök, Nagy József pénztáros, Steinsdörfer József ellenőr és alulírott titkár, mint jegyző.

Dr. Hirling Ádám társulati elnök, a miniszteri megbízott és az ártéri képviselők üdvözlése s a társulat gyűlésén az első alkalommal megjelent Tomcsányi Lajos szekszárdi kir. közalapítványi uradalmi gazdasági felügyelő, mint ártéri képviselő bemutatása után, a tanácskozmányt megnyitotta, az alapszabályok 28. §-a értelmében határozatképesnek kijelentette és e jegyzőkönyv hitelesítésére lomcsányi Lajos és Nagy György ártéri képviselőket felkérvén, következő indítványt terjesztette elő ;

«Mielőtt a tárgysorozatban felvett ügyek elbírálásába bocsátkoznánk, engedje meg a tisztelt közgyűlés, hogy egy kedves kötelességet rójak le, mely a tisztviselő megbecsülésében és a munkásság elismerésében nyilvánuland. Immár 25 éve, hogy társulatunk szerencsés választása folytán foglalta el állását, az áltálunk igeu tisztelt Tóth Károly igazgató főmérnök ur. Aki ismeri társulatunk történetét, az tudja, mit jelent ezen utóbbi 25 év társulatunk életében; az tudja, hogy társulatunk csak azóta felel meg igazán rendeltetésének, mióta az igen tisztelt főmérnök ur, az ő fáradhat- lan munkásságát s mindenki által elismert kiváló tehetségét társulatunk ügyeinek szenteli. Ismerem szerénységét, tudom, hogy munkásságának jutalmát első sorban önmagában, lelkiismeretében s a kötelesség pontos teljesítésének érzetében találja. De ezen ismert szerénysége nem akadályozhat bennünket abban, hogy az igaz érdemeknek szivünk jól eső elisánerését mi is ne nyilvánítsuk, mert I valamint a jó termő föld, habár önmagában bírja a termény előállításához szükséges jó tulajdonságokat I mégis a nap meleg sugára jelentékeny tényező, az eredmény létrehozásánál, úgy azt hiszem, hogy a jelen alkalomkor elismerésünk igaz és meleg sugárai csak jótékony hatással hathatnak kedves igazgató-főmérnök urunk munkás életének tevékenységéhez. — 25 év előtt, midőn a közgyűlés őtet mint egészen ifjút s alig ismertet, megválasztotta, csak a jövőbe vetett, édesen biztató remény volt elhatározásának indoka, már 25 év után ezen { édes remények szép megvalósulását ünnepelhetjük hálánk őszinte kifejezése mellett. Ezek előre bocsátása után azt hiszem valamennyiünk véleményével és érzésével találkozom, midőn indítványozom, hogy az igazgató-főmérnök urnák 25 éven át teljesített odaado és kiváló munkásságáért jegyző- könyvi köszönetét mondjunk, szivünk azon hó óhajának kifejezése mellett, hogy az Egek Ura Őt, társulatunk büszkeségét még számos éveken át részünkre megtartsa,.*

Mely indítványt a közgyűlés lelkes éljenzéssel fogadta.

Az elismerésnek ily nyilvánulása által a jubiláns tómérnök — meglepetten — hálás köszönetének kifejezése mellett kijelenti, hogy a társulat ügyei körül csak kötelességét teljesité, a mi lelki megnyugtatására szolgált.

Mely enuntiatio a közgyűlés részéről ismét éljenzéssel fogadtatott.

A tárgysorozatra áttérve:

Steineker Ferencz kir. tanácsosnak a vallás- és közoktatásügyi m. kir. Minisztériumhoz intézett kérelme folytán, a szekszárdi közalapítványi uradalmi birtokok képviseletétől felmentését; ugyanannak a társulathoz intézett nyilatkozatával a társulatnál viselt elnök-helyettesi tisztségtől s választmányi tagságtól is lemondását, valamint a társulat ügyei korül szerzett érdemeinek a f. évi 32. sz. választmányi határozattal jegyzőkönyvi megörökítését, érdemeinek ismételt méltatása mellett:

A közgyűlés tudomásul veszi. Egyszersmind •az üresedésbe jött választmányi tagságra — titkos szavazat mellőzésével — lomcsányi Lajos, ez időszerinti uradalmi gazdasági felügyelőt egyhangúlag megválasztottnak nyilvánította.

Mely bizalomért Tomcsányi Lajos a közgyűlésnek köszönetét kifejezvén, a bizalmat előlegezésnek tekinti és egyelőre csak azt nyilvánítja, hogy a társulat érdekeit mindenkor legjobb tudomása és meggyőződése szerint iparkodik előmozdítani.

A társulati nyugdijszabályzat felsőbb jóváhagyásának és az alapszabályok 12., illetve 57. §-ai módosításának bejelentését:

A közgyűlés tudomásul veszi.

Olvastatott a társulat pénztári állapotáról

szóló jelentés, mely szerint a folyó évi január 1-től mai napig az összes forgalmi bevétel 70758 K. 76 f., az összes forgalmi kiadás 70513 K. 51 f. a pénztári maradvány tehát 245 K. 25 f.

Eme maradványon túl a Tolnamegyei Takarék- és Hitelbanknál, gyümölcsözés végett elhelyezve van «Tartalék alap» czimén, melynek kamatja a rendelkezési alapot illeti 41500 K. — f. Ugyanott «Rendkívüli tartalék alap» czimén 41500 K. — f. A Szekszárdi takarékpénztárnál, «Rendelkezési

alap» czimén 49900 K. — f.

Pénztári maradványban és elhelyezett pénzekben tehát összesen 132,245 K. 25 f.

Mely jelentést a közgyűlés tudomásul veszi.

Az 1904. évi társulati költségelőirányzatot,

mely az ártéri képviselőkkel — előzőleg egész terjedelmében közoltetett, társulati igazgató-főmérnök részéről, általánosságban czimletek szerinti ismertetése után;

A közgyűlés egyhangúlag megállapítja s az ekként megállapított és kivetést nem tartalmazó költségelőirányzatot két példányban, részletes indo- lással együtt a földművelésügyi m. kir. Minisztériumhoz jóváhagyásra leendő felterjesztés végett, Nagy Ödön műszaki tanácsos, miniszteri megbizottnak beküldetni rendeli.

Ezzel a tanácskozmány véget ért délelőtt sli 11 órakor.

Szekszárd, 1903 szeptember hó 21-én.

Hollós Alajos, . társulati titkár.

IRODALOM.

— A nemzeti harcz. Folyik a nemzeti harcz, régente is, most is; közszabadságokért, nemzeti jogokért, nyelvünkért, önállóságunkért . . . folyik a harc az osztrák szoldateszka ellen . . . Harminchét év óta szakadatlanul, most pedig kettőzött erővel, sokszori '• lelkesedéssel, százszoros hűséggel harcol a harcolók élén az Egyetértés (főszerkesztő) Fenyő Sándor, (főmunkatárs) Eötvös Károly. Több évtized megmutatta, hogy az Egyetértés

mindig első volt a harctéren. Politikai vezető cikkeit a függetlenségi párt legjelesebb tollú képviselői irják, élükön Kossuth Ferenccel és a lap irodalmi része is, mondhatnék páratlan. Az Egyetértés olyan kedvezményeket is nyújt előfizetőinek, a minőt egyetlen más lap sem adhat. Elsőnek ezek közül azt említjük meg, a mely egyszersmind az olvasó karácsonyi ajándékának van szánva, a Rákóci-Albumot. Pompás album lesz ez a kiválóan becses díszmunka. (Bolti ára 3 korona lesz.) Az Egyetértés előfizetési árai: Egy hónapra 2 korona 60 fillér. Negyedévre 10 korona. Állami tisztviselők, magánhivatalnokok, papok, lelkészek, tanárok, tanítók a lapot kedvezményes árban (évi 28 koronáért, egy hónapra 2 korona 40 fillérért) rendelhetik meg az Egyetértés kiadóhivatalánál, Budapesten, Vármegyeutca 11.

KÖZGAZDASÁG.

— Szölővesszöeladás. A földmivelésügyi miniszter rendelete értelmében az állami szőlőtelepeken termelt szőlővesszők és szőlőoltványok kizárólag hazai szőlőbirtokosoknak adatnak el. Amerikai fajtájú szőlővesszők: elsőosztályu sima vesszők ezre 12 K. másodosztályú 6 K. első osztályú gyökeres vesszők ezre 24 K. másodosztályú 12 K, Európai fajtájú szőlővesszők. 1. Bortermő fajták: elsőosztályu sima vesszők ezre 6 K. másodosztályú 3 K. elsőosztályu gyökeres vesszők ezre 12 K. másodosztályú 6 K. 2. Csemege fajták; elsőosztályu sima vesszők ezre 10 K, másodosztályú 5 K. elsőosztályu gyökeres vesszők ezre 20 K. másodosztályú 10 K. 3. Európai szőlőfajtagyüjtemény: Első osztályú sima vesszők ezre 30 K, másodosztályú 15 K. Szőlőojtványok ; Gyökeres, fás szőlőojtványok ezre 200 K. sima zöld oltványok 100 K. Csomagolásért, még pedig: a szőlőoltványoknál ezrenként 2 K. s a szőlővesszőknél 1 K. 20 f. — szőlővessző- és szőlőoltvány üzleti szokások értelmében — külön számittatik. Ezer darabnál kisebb szállítmányoknál az ez er darabnak megfelelő csomagolási költség számittatik, de ha a vevő a telepeken közvetlenül átvett szőlővesszők és szőlőoltványok becsomagolását nem kívánja, csomagolási költség nem számittatik. A pontosan kitöltött kérvények legkésőbb nov. 30-ig nyújtandók be a kerületi szőlészeti és borászati felügyelőhöz.

TÖRVÉNYSZÉK.

A szekszárdi kir. törvényszéknél főtárgyalásra kitűzött bűnügyek:

1903, évi október hó 6-án.

Lenart István és négy társa ellen, lopás miatt. Béndek Imre ellen, hatóság elleni erőszak miatt. .

Wittner József ellen, lopás miatt.

Hilgert János és társa ellen, súlyos testi sértés miatt.

1903. évi szeptember hó 8-án.

Juhász István ellen, súlyos testi sértés miatt. Schmidt István ellen, gondatlanságból okozott súlyos testi sértés miatt.

November hó első felében jelenik meg az 1904. évre szóló

Garay János

%

(Bezerédj István emlékére.)

(IV. évfolyam.)

Tetemesen bővített czimtárral, jeles szépirodalmi részszel és képekkel.

Hirdetések felvétetnek

Molnár Mór köny vny omdájában Szekszárdon. 1