Tolnamegyei Közlöny, 1903 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1903-09-24 / 39. szám

1903. szeptember 24.

ToLNAMEGYÉt KÖZLÖNY 39. feí.

3v

— Népfelkelők ellenőrzési szemléje. A jelentkezésre kötelezett népfelkelők kötelesek ellenőrzési szemlén megjelenni a következő sorrendben a városháza nagy tanácstermében. /. Szekszárdim : Október 2-án Szekszárd ; október 3-án Tolna, Szedres, Simonmajor; október 5-én Agárd, Mözs, Ocsény, Harcz. II. Bálaszéken ; Október 23-án Báta, Várdomb; októbor 24-én Báta- szék; október 26-án Alsónána, Decs, Sárpilis és Alsónyék. A szemle mindenkor reggeli 8 órakor veszi kezdetét.

— Tanári kinevezés. Walter Antal dr. kanonok, püspöki helynök, Angyal Pál drt, a pécsi jogliczeum nyilvános rendes tanárát, a pécsi jog- lic^eum jogbölcsészeti és büntetőjogi tanszékére nyilvános rendes tanárrá nevezte ki.

— A szekszárdi szüret A jóra fordult időjárás mellett szép remény kecsegteti a szekszárdi szőlőbirtokosokat, hogy az idén kitűnő vörösbort szűrhetnek. A szekszárdi Bartina-Bakla hegyközség választmánya múlt vasárnap tartott ülést, melyben elhatározták, hogy az általános szüretet október 1 én eresztik meg.

— Erdöörök szakvizsgája. Folyó évi október hó 19-én ke/dődik meg Pécsett az erdőőrök szakvizsgája. A kik e szakvizsgát letenni óhajtják, hiteles bizonyítványokkal felszerelt folyamodványai kát a pécsi kir. erdőfelügyelőséghez október hó 1-ig nyújtsák be.

— Keresztény szocziálisták gyűlése Faddon. Faddon f. évi szeptember 20-án egy megalakitandó keresztény munkás egylet ügyében nyilvános nép- gyülés volt. A faddi munkások nagyon okosan belátták, hogy a gazdasági harczban helyzetük javulását nem a haza, vallás és társadalom ellen izgató szocziál-demokracziától kell várniok, épen azért keresztény alapon kezdtek szervezkedni. A népgyülesen dr. Sípos István káplán szólt először, előadván a munkás egylet alakulásának eddigi történetét s jövendő feladatait, majd Huszár Károly pesti hirlapiró mondott hatalmas beszédet a szocziáldemokráczia népbolondiló tanairól s evvel szemben kifejtette, hogy - csakis a keresztény elvek érvényesülése mellett fog beállani a kisemberek sorsának javulása. Előadta azután a munkás egyletek szervezetét, azok népmentő működését s lelkes szavainak hatása alatt egyhangúlag kimondták a jelenlevők, hogy az egyletet megalakítják s rögtön 200-nál többen iratkoztak be. A hatóságot Bajó János paksi szolgabiró képviselte. Tökéletes rend uralkodott mindvégig.

— A bátaszéki templomszentelés.

Már megírtuk, hogy folyó évi október hó 4-én szenteli fel Troli Ferencz v. püspök a bátaszéki uj templomot s ugyancsak akkor tartja meg Holndonner Ferencz prépostplébános aranymiséjét is, mely ünnepségnek sorrendje a következő : Október 3-án este a dombóvári vonatnál a felszentelést végző Troli Ferencz vál. püspök ünnepélyes fogadtatása. Gyülekezés délután 5 órakor a Polgári kaszinóban, az egyesületek kiküldöttjei kéretnek itt megjelenni, a honnan a rendelkezésre álló kocsikon a vonatra vonulnak. A lovas bandérium szintén 5 órakor gyölekezik a tűzoltó laktanyánál s onnan vonul a vasúthoz. A lövész testület s az önkéntes tűzoltó testület — a plébánia előtt — fogja Trolit üdvözölni, gyülekezet az egyletek saját helyiségeiben s azután felvonulás a plébánia elé. — Este 8 órakor a v. püspök és a jubiláns tiszteletére fáklyászene; gyülekezés a községházánál */4 8 órakor. — Október 4-én reggel 8 órakor á szentelés kezdete; a papság a plébániából indul körmenetben a templomba; a szentelési szertartás zárt ajtóknál történik s azon csak az egyházi személyek lehetnek. — A szentelés után a templom kapui a hívőknek megnyittatnak. 9 órakor német szent beszéd, tartja: Streicher Péter hőgyészi esperes - plébános, utánna szent mise, evangélium után magyar szent beszéd, tartja \ dr. Rézbányái József I szentszéki ülnök és theologiai tanár. — Mise után tisztelgés a jubilánsnál. 1 órakor j diszebéd az «Arany Nap» vendéglőben. — , Délután pont 4 órakor a választ, püspök távozik Bátaszékről; — a bandérium a

város határáig kiséri.

— Kereskedők és iparosok figyelmébe. A közel napokban megjelenik a «Tolnamegyei Gentry- Hölgyek Dalai» ez zongorára letett dalfüzet. A csinosan. kiállított és szép magyarnótákat tartalmazó kiadás minden rendű és rangú uriháznál megjelenik. A méllékleten hirdetések lesznek közzétéve, melyet felhasználni egy előkelő kereskedő és iparos se mulasszon el. Hirdetéseket jutányos áron elfogad a mű szerzője.

— Adminisztrátor kinevezése. A pécsi püspöki helynök Lengyelbe Lerch István hőgyészi segédlelkészt adminisztrátorrá nevezte ki.

— Bortermelők figyelmébe. A földmivelés- ügyi miniszter az érdekelt közönséget figyelmeztetni rendelte azon korábbi törvényes rendelkezés, melynek értelmében a mustba vagy a borba, úgyszintén a már kész, kierjedt törkölyborba vizet keverni, bármily csekély mennyiségben is minden körülmény között feltétlenül tilos, továbbá, hogy tilos a természetes bornak a törkölyborral vagy gyümölcsborral való összekeverése (összeházasítása) is.

A viz használata csak a törkölybor készítésénél van megengedve, de ott is csak a bortörvény (1893. évi XXIII. t.-cz.) végrehajtása iránt kiadott rendeletben körülirt megszoritással. Aki a fenti tiltott módon készített vagy kezelt bort forgalomba hozza vagy eladja, az az 1883. évi XXIII. t.-czikk értelmében 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik, aki pedig a bort vizezi, vagy más tiltott anyagokkal kezeli vagy a természetes bort törkölyborral vagy gyümölcsborral összekeveri az mint mesterséges bor készitője 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel s ezenfelül még 2 hónapig terjedhető elzárással büntettetik s ezenkívül az illetőktől a tiltott módon kezelt vagy készített borok még el is koboztatnak.

— Névmagyarosítás. Friedmann Adolf uj- dombovári illetőségű, nagykondái lakos, valamint kiskorú gyermekei: István és Margit családi nevüket belügyminiszteri engedéllyel *Fonyóc-ra változtatták.

— Halálozás. A következő gyászjelentést vettük: Fakrner János Lajos mint férj, a maga valamint leánya Janka, férjezett Szauer Béláné, Szauer Béla mint vő, Szauer Ferenc, Korossy Ká- rolyné szül. Szauer Eliz mint testvérei, Szauer Ferenczné szül. Daninnger Anna mint sógorné, Korossy Károly mint sógor, Szauer Feri, Béla, Janka unokái mély fájdalomtól megtelt szívvel jelentik szeretett és felejthetetlen jó hitves, illetve anya, testvér, sógorné, anyós, nagyanya és rokon Fahr- ner János Lajosné szül. Szauer Jozefa úrnő folyó évi szeptember hó 17-én hosszas szenvedés után életének 64-ik, boldog házasságának 44-ik évében történt gyászos elhunytát. A drága halott hült teteme folyó hó 19-én délután Vs3 órakor fog a gyászházban I. kér., Fehérvári-ut 4. szám alatt a róm. kath. egyház szertartása szerint beszenteltetni és Szekszárdra szállittatni, hol folyó hó 20 án délután */a5 órakor fog újonnan a pályaudvaron beszenteltetni és a felsővárosi régi temetőben lévő családi sírboltban az anyaföldnek átadatni. Az engesztelő szentmise áldozat az elhunyt lelkiüdveért pedig szeptember 21-én délelőtt 9 órakor fog a szekszárdi plébánia templomban az egek Urának bemutattatni. Budapest, 1903. szeptember hó 17-én. Áldás és béke hamvaira 1

Emellett áll a XX. századot megbélyegző véres dráma színhelye, a régi konak. Ez egy egyemeletes épület- Sárgára van festve. Az utczára 15 ablaka néz. A középső 3 ablak előtt balkon van. Előtte egy szépen rendezett kis park terül el, mig az uj konak egészen az utczáig van építve. A régi konak előtt rácsos vas kerítés van, amelyen két kapu vezet be a parkon át az udvarra. Minden kapunál 2—2 darócz ruhába öltözött, borotvált pofáju szerb katona áll őrt. Úgyszintén minden sarkon egy-egy. A járdán pedig egy írauezia szabású ruhát, orosz sapkát viselő tiszt sétál föl alá.

Korán volt még, nem juthattam be. Megkérdeztem hát egy szembejövő tiszttől, hogy hol juthatok a régi temetőbe Draginya és Alexander sírjához.

Gúnyosan kaczagott.

— Draginya és Alexander? Hahaha! Kár, hogy nincsen itt egy pohár viz, hogy kiöblíthetném ez ocsmány nevek kiejtése után a számat!

Elszörnyedtem.

—Üljön erre a lóvasutra, majd a kalauz megmondja, hol kell leszállnia.

Megköszöntem. Felültem. Vele is németül beszéltem, a kalauzt is úgy szólítom meg ;

— Beszél németül ?

— Ja, ja !

— Alzo mondja, elmegy ez a kocsi a régi temető mellett ?

— No hát szóljon majd, ha le kell szállnom.

— Ja, jaj

És a jegy árán, tiz párán, felül adtam neki még öt párát. Megköszönte, de szerbül.

Jjf ideje megyünk már. — Az egyetem-téren megyünk át. Rámutatok egy épületre:

— Ez az egyetem ?

Ja, ja!

— Nem kell még leszállnom ?

— Ja, ja 1

Azt tudtam, hogy egy tér mögött van a temető, és látható a lóvasutról. Tehát nem szálltam le, mert itt csak házakat láttam, no meg gyümölcsöt áruló falusi szerb asszonyokat.

Tovább mentem, a végállomásra értünk.

— Ugy-e itt már le kell szállnom ? — kérdém haraggal, mert a váro snak éppen másik-végére vitt a hires kalauz.

— Ja, ja!

Láttam, hogy nem tud ez többet németül, csak annyit, hogy »ja, ja!«

Ha már itt voltam a várnál, megtekintettem azt.

Nándorfehérvár! Eszembe jutott, hogy milyen hatalmas szerepet játszott ez a vár hazánk történetében. Igyekeztem tehát mindent megtudni róla.

A vár eredete mesés homályban rejlik. Sokan a római időből származtatj ák, sokan a görög uralom idejében keresik. Sem latin (Álba Graeca), sem görög, sem pedig magyar nevéből nem lehet eredetére következtetni. Van egy szerb monda, amely szerint a Hunyadi Jánosnak valami Jaksi nevű fia építette volna. Persze ez legkevésbbé igaz.

Legfontosabb szerepe a II. Mohamed óriási seregének feltartóztatása volt. 1521-ben I. Szolimán árulás következtében elfoglalta, ettől kezdve 1717-ig török kézen volt, majd ismét a keresztyének birtokává Iőd, amikor később 1789-ben Laudon elfoglalta.

A vár két részből áll — egy felsőből és egy alsóból. A felső részben egy roppant mély kút van, amelybe 300 kőlépcső vezet le. Erről azt beszélik, hogy tulajdonképpen egy alagút volt, amely Nándorfehérvárt Zimonynyal kötötte össze..

Látható továbbá'az 1683-ban itt meggyilkolt Karamusztafa nagyvezirnek síremléke.

Az alsó vár a Száva és Duna partján nyúlik el, tulajdonképpen nem más, mint a felleg vár erődítménye.

A várfalakon kívül a régi török vár, Glacis helyén most igen szép, gondozott sétatér Van, az

u. n. Kalimegdan. Ide jár a főváros előkelősége sétálni. Itt van továbbá a szerb költőknek, Íróknak és más hires férfiaknak mellszobra.

Innét gyalog mentem lakásomra. Megtekintettem uiközben a székesegyházat, a magyar mező- gazdasági kiállítást, a múzeumot stb.

Amint szállodámhoz értem, a portás elibém jött;

— Kérem keresik Önt, mert egy esernyőt ellopott!

Engem majd a guta ütött meg erre a lako- nikus rövidségü kijelentésre s nem tudtam nyakon üssem-e a portás urat, vagy mit tegyek. Azt éreztem, hogy fülig pirultam. Hogyisne, hiszen egy c somó ember volt ott, akik mikor ezt meghallották, mind rám néztek.

Valamit tennem kellett. A meglepetéstől és izgalomtól remegő hangon kértem bővebb felvilágosítást, amit ő meg is adott.

— Átjött a zimonyi «Central-Hotel* portása, kereste uraságodat és . . .

— Hol van? — kérdettem a szavába vágva.

Felelnie sem kellett, már jött a zimonyi portás.

— Igen. Úgy történt az, hogy az ön csomagját és egy angol utazóét [egymagám vittem ki a hajóállomásra. Az ő csomagján esernyő is volt. Ezt uraságod talán véletlenségből elvitte.

— Már bizony én el nem vittem. En a magamét hoztam. Különben is milyen volt azé az angol-é ?