Tolnamegyei Közlöny, 1903 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1903-09-10 / 37. szám

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 37. sz.

_A_

— A »Nódfájer« és egy megesett eset. Follinus Aurélnak • a »Glogováczi svábok« czimii bohózatához hasonló eset történt meg a közelmúltban szép vármegyénk egyik falujában, hogy hol, az nem tartozik a dolog lényegére, de hogy megesett, az bizonyos. A furfangos esetet lapunk egyik barátja: Garabonczi Bor Ivó barátunk, ös jogász, deli ifjú és faj magyar, azonkívül a »Garabonczi

__ Első — Bömbölde* dalszövetség elnöke, s

ür

es óráiban nagy ur és gavallér, mesélte el, ugyanis fentuevezett nevezetlen községben a sors •különös áldása folytán kiütvén a sertesvész, az állatorvos zárlatot rendelt el; ámde a község teli- vér magyar »pistola hozen«-os korifeusai ebbe sehogy sem tudlak belenyugodni. A babonát már csecsemő korukban édes anyjuk beléjük oltván, miből folyólag a főkorifeus a népet a község házához összedoboltaita. Ez a községháza arról bir monographiai nevezetességgel, hogy a bölcs tanács határozata folytán a homlokzaton e két szó ékeskedik: »Helyben épült.« Az összedobolt népgyülés aztán elhatározta, hogy — ősi babonás szokásukhoz híven — a seriésvészt *Nothfeuer«-rel lehet elűzni. Elhatároztatott, hogy a hivatalos aktus napnyugta után megy végbe, mikor is a faluban gyertya- vagy lámpavilágot gyújtani már nem Szabad, hanem teljes sötétségnek kell uralkodni. Elérkezett a nagyfontosságu est. Langy szellő surrant át a fák levelein, a csillagok ünnepi színben pompáztak, s a szelidképü hold melancholikusan ezüstözte be a tájat. A sokadalom kivonult a legelőre, hova kendeikötelet (népszerűén: istráng) ;és a helybeli faczér állapotú bognár mestertől kölcsönkért fakorongot vittek magukkal, azon okból, hogy a kötélre akasztott korongot forgatván, az istráng meggyullad, s ezzel — a hő által előidézett tűz — a sertésvészt is megégeti. Hanem hát; ember tervez, a bognár korongja végez. Addig-addig forgatták a furfangos' szerkezetet, a mig az istráng darabokra szakadt, mi okból az első nemes kísérlet »bedöglött.« Nem lévén több istráng a kezük ügyében, küldöttség ment a falubeli »Nyakigláb« szatócshoz újabb kötélért, aki a keresésben tanúsított buzgóságában világot gyújtott. Emez égbe rikoltozó maflaságáért »Nyakigláb« ur lesajuáltatoit a gyülekezet által, mivelhogy a világgyujtás által az újból tervbe veendő »Nódfájer« hatástalan lenne úgyis. A bölcs népgyülés méltatlankodva szétoszlott, a szelíd képű hold pedig mosolyogva húzódott el egy felhőfoszlány mögé. Garabonci Bor Ivó ur, lapunk barátja pedig rohant szerkesztőségünkbe a megesett esetet hírül •adni; az általunk is méltányolt rohanásban az egyik kereke meghibbant. Ugyanis: kerékpáron érkezett, melynek hátsó kereke elromlott, melyet Müller Testvérek igyekeztek megreperálni; lapunk barátjának jó bor után lamentáló torkát pedig lapunk sepédszerkesztője reperálta ki jó izü szeg- zárdi nedűvel. Ez esetet kérjük titokban (?) tartani. (Sió.)

— Tolnavármegye küldöttsége. Hetyey Sámuel elhunyt pécsi püspök temetésén Tolnavármegye törvényhatósága küldőttsé- gileg vett részt gróí Széchenyi Sándor főispán vezetése alatt, melynek tagjai voltak : P^rczel Dezső v. b. t. t., Döry Pál alispán, gróf Ápponyi Sándor, gróf Apponyi Géza, Sztankovánszky János cs. é§ kir. kamarás, báró Jeszenszky László, Jeszenszky Andor és mások.

— Erzsébet királyné emléke. A megdicsőült Erzsébet királyné tragikus halálának ma van évforduló napja, mely alkalomból ünnepies gyászmise volt a belvárosi róm. kath. templomban a királyné lelki' üdvéért.

— Közigazgatási ülés. Tolnavármegye közigazgatási bizottsága szqkásos havi ülését ma délelőtt 10 órakor tartja meg a vármegye székházában.

— Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a szegzárdi állami főgimnáziumhoz dr. Bartal Kornél budapesti tanárt nevezte ki helyettes tanárrá.

1— A Bezerédj szoborra újabban nemeskéri Kiss Pál földmivelésügyi miniszteri államtitkár 25 koronát adományozott, mely összeggel a szobor alap kitesz 21882 korona és 28 fillért.

— Gyászmise az elhunyt püspökért. Az elhunyt Hetyey Sámuel pécsi megyés püspök lelki üdvéért a szegzárd-belvárosi róm. kath. templomban múlt szerdán délelőtt 9 órakor volt az ünnepélyes gyász- 1 istentisztelet, melyen a megyei, törvényszéki, széki, pénzügyi, postai tisztviselők és a j községi elöljáróság testületileg jelent meg, úgyszintén a kath. ovodát és gyermekmen- helyet fentartó egyesület is, melyet Döry

i Pálné elnök vezetett. Az összes szegzárdi kath. tanulóifjúság is ott volt a gyászmisén, melyet Wosinsky Mór apát-plébános végzett segédlettel.

— A Remete kápolnai búcsú. A kies fekvésű szegzárdi Remete kápolna búcsúja Kisasszony napján tartatott meg. A nevezetes Mária hegyhelyet a szomszédos falvakból is nagy körmenetekkel keresték fel, a hol a nagymisét dr. Fent Ferencz szegzárd-ujvárosi plébános végezte. Mise után magyar nyelven dr. Fent Ferencz plébános, német nyelven pedig Wölfe/ Ferencz szegzárdi segédlelkész tartott szép egyházi beszédet.

— Vasút köréből. Doltnay Mihály m. á. v. hivatalnok 0 Dombóvárról Csurgóra és Duschel Károly m. á. v. hivatalnok Csurgóról Ó-Dombóvárra kölcsönösen áthelyeztettek.

— Eljegyzés. Lukács Victor adorjáni tolna- megyei gazdatiszt e hó 6 án eljegyezte Bloch Ilonka kisasszonyt, Bloch Mór hajósi gőzmalomtu- Ia,donos leányát.

— Rákóczi ünnepély Kölesden. A kö- lesdi polg. olvasókör igen felemelő Rákóczi ünnepélyt rendezett múlt hó 30-án. Az ünnepély a Kossuth-téren folyt le, a hol Rákóczi Ferencznek életnagyságu mellképe, melyet Tantó Imre ref. tanító rajzolt ez alkalomra, volt felállítva. A körül koszoru- zott kép Rákóczi zászlajával — egy piros fekete lepellel volt leboritva. A dalos-egylet elénekelte a Hymnust, amely utá.n Koritsánszky Dénes, a polg. olvasókör elnöke lelkes szavak kíséretében megnyitotta az ünnepélyt. Megemlékezett a régi kuruez világról, a melynek hangszere: a tárogató elhallgatott, mert fája megrepedt. De újra hallszik a tárogató hangja. Feltámadt az. Labanczokká lettünk, de kuruezokká tesz bennünket a viszontagságos idő és a „nagy kurucz“-nak ünneplése. A lelkesen fogadott megnyitó j után Kálmán Dezső, a költő pap szavalta el nagy hatással alkalmi ódáját. A viharos taps és éljenzés megszűnésével Lágler Sándor, a jeles ősz egyházi iró lépett a pódiumra és nagy tetszést keltve, felolvasta a kölesdi harczról szóló gyönyörű visszaemlékezését. Majd Koritsánszky Ottó szavalta el tűzzel, hévvel és igaz szónoki tehetségével hatalmas éljeneket aratva poéta társának, Illyés Kálmán ifjú költőnek alkalmi versét, melyet lapunk tárczarovatában közlünk. — Végül a dalárda elénekelte a Szózatot. Az után a nagyszámú közönség a Rákóczi induló hangjai mellett eloszlott.

— Tanítói korpótlék. Az 1893. évi törvény értelmében a népiskolai tanitók folyó évi október 1-én megkapják a második ötödéves korpótlékot.

A vallás- és közoktatásügyi minisztertől már béér- kezett a közigazgatási bizottsághoz a varasdi rk. j tanítóé és a murgai ág. ev. tanítóé. Az 1903. év október-—deczember havára járó 25 koronát az iskolaszéki elnök azonnal fölveheti, az 1904—908. évekre járó 200 koronát pedig évenkint január és julius havában. Egyebekben az utalványozás olyan, mint az első ötödéves korpótléknál. — Első ötödéves korpótlék fedezésére legújabban államsegélyt nyert a györei ág., a kalaznói ág. és a lengyeli r. k. iskolafent ártó.

— Adomány a rabsegélyző egyletnek. Egy szegzárdi jótékony úriember, ki nevét elárulni nem akarja, hat koronát küldött a szegzárdi »Rabse- gélyző-egyesület javára, mely szives adományáért lapunk utján mond a nevezett egyesület hálás köszönetét.

— Névmagyarosítás. Schwarz Katalin tolna-ta- másii illetőségű, budapesti lakos vezetéknevét belügyminiszteri engedélylyel »

Vajdá-*ra. változtatta.

— Japán látogató a selyemgyarban.

E hó 7-én volt Szegzárdon Tokióból Suzuki tanár a magyar selyemtenyésztés tanulmányozása czéljából. Rendkívüli érdeklődéssel és behatóan megnézett mindent a selyemgyár telepén. Azután átment Tolnára, hol a selyemfonodát tekintette meg. Végül át- rándult Hídjára, a hol Bezerédj Pál selyemtenyésztési miniszteri meghatalmazottnak volt szívesen látott vendége. Ez már a harmadik eset ez évben, hogy külföldről Szeg- zárdra jöttek selyemtenyésztésünk tanulmányozása czéljából. Kora tavasszal a német kormány küldött ide két hittérítőt, hogy ezek idővel a keleti német gyarmatokon honosítsák meg a selyemtenyésztést. Később Kakin, a moszkvai gazdasági egyesületnek titkára volt nálunk, hogy selyemtenyésztésünket tanulmányozza. — Őszinte örömmel •hoztuk mindezt köztudomásra, mert bizony jól esik, hogy külföldön ilyen élénken érdeklődnek selyemtenyésztésünk iránt.

— Az iskola magyarságáért. Wlassies az uj isko aév k zdet-n reude etet intézett valamennyi kir. tanfelügyelőhöz. A rendelet szigorúan utasítja a tanfelügyelőket, hogy segédszem51yzetük feihasz- nálasaval gyakran szerezzenek tapasztalást az iskolák működéséről és lelkiismeretesen ellenőrizzék a magyar nyelvnek a felekezeti és más tannyelvű iskolákban való tanítását. Ebből a szempontból hassanak oda, hogy ott, hol az iskolák mellett óvoda működik, ezek teljesítsék hivatásukat és a gyermekekkel már zsenge korában ismertessék és szerettessék meg a magyar nyelvet. Hogy az iskolák megmagyarositása érdekében kifejtett akczió s a további teendőkre nézve kellő tájékozást szerezhessen, megköveteli a miniszter, hogy a tan- felügyelők a magyarul nem tudó és magyarul sikerrel nem tanító felekezeti és községi tanitók működéséről személyes tapasztalaton alapuló jelentéseket tegyenek. A magyar nyelv tanítására vonatkozó utasításokon kívül a rendelet lényege,oda irányul, hogy a népiskolákban az ötödik és hatodik évfolyam megtartassák, hagy a nyolez, illetőleg tiz hónapi szorgalmi idő meg ne rövidittessék s hogy a tanfelügyelők szorgalmasan és lelkiismeretesen működjenek közre az ifjúsági egyesületek és könyvtárak szervezésénél és hogy végül gondjuk legyen arra is, hogy a gazdasági ismétlő iskolák kellően teljesítsék feladatukat, azaz hogy a népoktatás szorosabb harmóniába olvadjon a népélettel, a nép szükségleteivel és hogy igy hatásában eredményesebb és intenzivebb legyen.

— Halálozások. A szegzárdi orvosi karnak egyik szorgalmas és lelkiismeretes tagja Schubert János nyug. kórházi alorvos hunyt el folyó hó 4-én hosszas szenvedés után életének 56-ik évében. Temetése nagy részvét mellett folyó hó 6-án d. u. 5 órakor ment végbe. Az egyházi szertartást Wosinsky Mór apát-plébános végezté. A gyászba- borult bánatos özvegy a halálesetről a következő jelentést adta ki: Özvegy Schubert Jánosné szül. Szép Hildegárd, a maga, úgy gyermekei: János, Mariska, Sándor és Irénke, továbbá özv. Pigay Ferenczné szül. Fleischman Erzsébet, mint anyós, valamint az összes testvérek ‘és a nagyszámú rokonság nevében fájdalomtól megtört szívvel jelenti hőn szeretett férje, a legjobb apa és vőnek Schubert János nyug. kórházi orvosnak folyó hó 4-én délelőtt 8 órakor életének 56-ik évében hosszas szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után beállott halálát. A felejthetetlen drága halott hült tetemei folyó hó 5 én délutáu 5 órakor fog a róm. kath. egyház szertartása szerint a régi felső temetőben levő családi sírboltba örök nyugalomra elhelyeztetni; — az engesztelő szent mise áldozat pedig folyó hó 7-én délelőtt 8 árakor a belvárosi róm. kath. templomban fog az Egek Urának bemutattatni. Szegzárd, 1903. szept. 4-én. Áldás és béke drága poraira! — Idősb Pleszky An- talné szül. Vesztergomby Karolin, Herczeg Ipsilanty örökösök jószágfelügyelőjének özvegye Faddon életének 53-ik évében elhunyt. — Irehoffer Lajos, Dunaföldvár község III. aljegyzője elhunyt Duná- földváron. — Gálföldi Márkovics Pálné, született Reich Irén szeptember 1-én életének 25-ik évében rövid szenvedés után Főherczeglakon elhunyt. Temetése csütörtökön ment végbe. Az elhunyt úrnőben Reich Oszkár dombóvári szolgabiró nővérét gyászolja.

— Buzalopás. A pilisi iskolaépületből a napokban ismeretien tettesek ellopták Horráth István pilisi lakos 6 métermázsa búzáját. A c-s.endőrség az ismeretlen buzatolvajokat nyomozza.

1903. szeptember 10.