Tolnamegyei Közlöny, 1903 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1903-08-13 / 33. szám

A magyar közönséghez!

A MAGYAR VÉDŐ EGYESÜLET, czéljához hiven — a hazai ipari és mezőgazdasági termelés és a hazai munka és nemzeti kereskedelem védelme és ezutou való nemzeti irányú fejlesztésére működését megkezdte. Ezen czélból fölkérünk ezennel minden ipari és kereskedelmi termelőt, azok szövetkezeteit és testületéit, — minden iparost és gazdát, akik az általuk előállított czikkeknek nagyobb forgalmát és kelendőségét óhajtják, hogy nálunk jelentsék be, milyen czikkeket milyen meny- nyiségben óhajtanak egyesületünk «Országos Áru- forgalmi Központja* által elhelyeztétni.

Fölkérünk minden kereskedőt és különösen a nagyobb fogyasztókat, intézeteket, testületeket, gyárakat stb., akik hazai czikkekből hajlandók szükségletüket fedezni, hogy ezen szándékukat, a kereslet tárgyát és az évi szükséglet mennyiségét nálunk jelentsék be.

Fölkérünk mindenkit, aki hazai czikkek ajánlása, terjesztése által mint kerületi és helyi képviselő, ügynök, vagy utazó állandó szép jövedelemre szert tenni, avagy rendes kereseti forráshoz jutni akar, küldje be ajánlatát.

Fölkérünk minden fővárosi és vidéki ujság- kiadóhivatalt, amelyik magyar termelők collectn> hirdetéseit (hirdetési iroda mellőzésével) tőlünk megkapni óhajtja és ily hirdetésekért kedvezményes árakat szabni hajlandó, hogy mutatványszámot és ajánlatot küldjön.

Azon termelőket és termelőszövetkezeteket pedig, akik burgonyát, paradicsomot, görög- és sárgadinnyéi, szőlőt, baraczkot, körtét, almát, szilvát, szilvaizi, (lekvárt) diót, vajat, tojást, baromfit stb., akár kisebb, akár nagyobb mennyiségekben külföldre való szállítás czéljára már is eladni akarnak, ha egyesületünkhöz fordulnak, oly kiváló kül- földni czégekkel hozhatjuk összeköttetésbe, melyek e czikkeket itthon veszik át, minden mennyiségben a legjobb elérhető áron.

Levélczimünk :

Magyar Védő Egyesület

. Budapest.

Gróf Somsisch Tihamér ügyvivő, alelnök.

_4

_________________________________

— L

apunk múlt számának vezérczikkére Dunaföldvárról a következő sorokat vettük: A dunaföldvári artézi (fúrt) kút már évek óta megvan, bő és egészséges ivóvizet szolgáltat. Ellátja vizzel a gőzmalmot, gőzfürdőt s fölös vizével táplál egy halas tavat. A közönség pedig rendkívül sokat elhord — ivóvízül. Ez a kút Reitter Ferencz gőzmalom tulajdonosé s ő maga is fúrta. Fiatalabb korában hadihajó gépész volt, melynek teljesitése után résztvett a városligeti (budapesti) artézikut fúrásában is. Nemsokára megépül a második fúrt kút is. A főtéren fogja a község megfuratni. Erre a czélra költségve ésbe tekintélyes összeget vesz fel, sőt már tárgyal is ez ügyben Reitter Ferencz gőzmalom tulajdonossal. Reitter Ferencz Pestmegyében is több kutat fúrt, igen jó sikerrel.

— Kinevezés. A m. kir. igazságügyi miniszter Palóczi Károly [szolnoki kir. törvényszéki díjnokot, igazolványos altisztet a gyönki kir. járás- bírósághoz írnokká nevezte ki.

— Leköszönt az állásáról. Németh Anna apari rk. tanítónő állásáról leköszönt.

— Előadás a hangátánzó módszerről. A hangutánzó (pfonomimika) olvasási tanmódszernek mintegyre szaporodnak követői, mert ezzel a tanmódszerrel pár hónap alatt meg lehet nagy köny- nyüséggel tanítani a hat éves gyermekeket az olvasásra. A kik eddig alkalmazták osztályukban ezt az uj tanmódszert, azok el vannak telve annak dicséretével. A hangutánzó tanmódszer alkalmazásának gyors elterjedése czéljából Dr. Gőőz József fővárosi jeles tanféríi folyó évi szeptember hó 10 én a * Tamási-vidéki rom. kath. néptanító- egyesületi közgyűlésén fog erről felolvasást és gyakorlati előadást tartani, mely iránt nagy az érdeklődés a tanítók körében. — A jövő tanévben a szegzárdi népiskolák I-ső osztályaiban már e tanmódszer szerint fogják az olvasást tanitani: Kálmán Károly belvárosi, Tarlós János újvárosi és Kálmán Ferencz bátaszék utczai tanítók.

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 33. sz.

— Tanügyi hírek. Nyugdíjigény felemelés. Bitter Péter apari rk. tanító nyugdíjigénye 1160 koronáról 1246 koronára emeltetett fel.

Ifjúsági egyesület alakult a görbői izr. iskolával kapcsolatban. Dicséri e tett Zsengeri L. Márk és Deutsch Berta ottani izr. tanerők fáradhatatlan buzgalmát.

Bíró László némedi-i ev. ref. tanitó nyugdíj- igénye 600 koronáról 800 koronára emeltetett fel.

Erdődi Lipót tamási-i izr. és Kiss Béla István őcsényi rk. tanítók korpótlékának fedezésére 100—100 korona államsegély engedélyeztetett.

Schäffler Teréz és jéhn Margit dunaföldvári rom. k. tanítónők fizetésének 800—800 koronáig való kiegészítésére 180—180 korona államsegély engedélyeztetett.

— Ellenőrzési szemle Szegzárdon. A központi főszolgabiróság közhírré teszi, hogy a nem tényleges állományú közöshadseregbeli legénység ellenőrzési szemléje Szegzárdon a községházánál a következő módon fog megtartatni: október 23-án: Decs, Báta, Alsónána, Alsónyék, október 24 én: Tolna, Szedres Simonmajor, Bátaszék, október 26-án: Agárd, Harcz, Mözs, Pilis, Őcsény, Várdomb, október 27-én: Szegzárd községekkel mindenkor reggel 8 órakori kezdettel. Felhivatnak mind azok, kik az ellenőrzési szemlén való megjelenésre kötelezve vannak, hogy katonai igazolványukkal ellátottan, a kitűzött időben és helyen pontosan megjelenjenek, mert a késedelmesen vagy éppenséggel meg nem jelenők a folyó év november hó 20 án Kaposvárott tartandó utóellenőrzési szemlén lesznek kötelesek megjelenni.

— Követésre méltó dicséretes tett. Tudjuk, hogy a pálinkaivás következménye: a lelki és testi elzüllés, a munkakedvnek, — a munkabírásnak — és a keresetképességnek csökkenése, a családi élet legszentebb kötelékeinek meglazulása, a hit-élet aláhanyatlása; egy szóval az erkölcsiés anyagi pusztulás. Ugyanazért a miniszteri rendelet folytán felhívta Tihanyi Domokos kir. tanfelügyelő a tanítókat, hogy a pálinka ivást tőlük telhetőjeg akadályozzák meg. E felhívásnak nagyban megfelelt Máthé József kajmádi tanitó^ ki felkérte az ottani gazdaság vezető tisztjeit, hogy a cselédeknek és munkásoknak a termés behordás idején naponkint adatni szokott pálinka helyett pénzt vagy bort adjanak. Örömmel tett eleget e kérésnek a gazdaság derék tisztje Altdorffer Lipót s a jeleD évben a munkások pálinka helyett 1—2 liter bort kapnak. Ajánljuk e derék tettet követésre.

— Tüzesetek Szegzárdon. Folyó hó 2-án hajnali 3/44 órakor Szegzárdon, a Gyepsor-utczá- ban kigyulladt Stadler Mihály háza, melytől tüzet fogott Czank József szomszédos gazdának félszere és istállója is. A tűzoltóság kivonult és a tüzet helyhez kötötte. — Folyó hó 8-án. esti 8 órakor lóth János Dani és Mayer János lisztárus szegzárdi lakosok asztagba rakott búzájukat hamvasztotta el a tűz. A kár 800 korona. Tóthnak kára megtérül, mert biztosítva volt, ellenben Mayeré nem térül meg, mivel nem gondoskodott a biztosításról. — Folyó hó 9-én pedig Tóth Ferencz szegzárdi gazda asztagba rakott zabja lett a lángok martaléka.

— Vasúti szolgaszemélyzet mulatsága. Folyó hó 1-én, szombat este tartotta a dombóvári vasúti szolgaszemélyzeti kör nyári tánczmulatságát a Neuwirth féle vendéglő kerthelyiségében. A táncz- estélynek gyönyörű időjárás kedvezett, mely körülmény s főleg a szűnni nem akaró jó kedv a vilátarioua

szép

gos reggelt órákig együtt közönséget. A négyeseket harmincz pár tánczolts A befolyt tiszta jövedelmet a kör saját könyvtár javára fordította. Felülíizettek : Spitzer Imre 2 K Neizer Lajos, Prangert Imre, Schell János, Rót Dávid, Gyöpös Lajos, Kovács Lajos, Kalocsa Jc zsef, Gombócz József, S^abó Mihály, Varinczk János, Tóth Antal, Ábrahám Lajos 1 — 1 K., Móric Antal 40 fillér, Gundicz János 60 és Molnár Istvái 30 fillért. Bez'-44v Ah'»1 )áv. hivatalnok ez al kálómmal egy el ajándékozta meg i

kört. Mindeze. öszönetet mond az el

nökség.

— Asztal > 10-én Andics Józse

őcsényi lakosna. • szalmája elégett. I

tűz ismeretlen o tt.

— Szocziális gyűlés Tolnán. Folyó hó l5-én Nagy-Boldogasszony napján lesz Tolnán búcsú mely napot a szocziálisták arra használják fel hogy gyűlést tartanak. A gyűlés tárgysorozata két pontból áll: 1. A politikai helyzet és a parlament.

2. Az általános titkos szavazási jog. — Ez már a második ily fajta gyűlés az idén. Az első pünkösd napján volt s a nem régen lefolyt streikot eredményezte. Most, hogy a munkások minden követelése teljesítve lett, kiváncsiak vagyunk, mit eredményez ezen újabb gyűlés.

— Tolvaj kereskedősegéd. Salamon Béla nagyváradi illetőségű kereskedősegéd, ki Szegzár. don a Pimitzer József és fiai czég nagyüzletében volt alkalmazva, az üzleti pénztárból junius 11-én 100 koronát, folyó hó 4-én pedig 50 koronát lopott, hogy bőven költekezhessék. Tettén rajtavesztett s most lakolni fog bűnéért. Miután a. tolvaj kereskedősegéd megszökésétől lehetett tartani, a csendőrség letartóztatta és átadta a szegzárdi kir. ügyészségnek.

— Tolnai vásár. Múlt hétfőn volt Tolnán vásár, mely nagyon gyengén sikerült. Más években ezen úgynevezett búcsú-vásár sokkal nagyobb és élénkebb szokott lenni. A mostani lanyha érdeklődésnek bizonyára az volt az oka, mert sem szarvasmarhát, sem sertést nem volt szabad föl- hajtani.

— Végzetes Ütés. Öllé Lajos és Öllé Ferencz testvérek, szegzárdi kovácsmesterek már rég óta hadi lábon állottak egymással, a minek rugóját az örökség fölötti viszálykodás szolgáltatta. Múlt hétfőn délután ismét szóváltás volt a két testvér között, midőn Ferencz Lajos bátyjához ment és azzal fenyegette, hogy a fején viselt és az általa okozott seb még boszut kíván. A szeretetlen testvérek szóról-szóra annyira összejöttek, hogy Lajos felkapott egy súlyos vascsövet és azzal úgy ütötte fejbe öcscsét, hogy az most a kórházban élet-halál között lebeg.

— Brutális férj. Nagy szeretetlenség uralkodott Himl Ádám tolnai lakos és neje szül. Herman Éva között, kik nap-nap után pörleked- tek. A brutális férjet a napokban annyira elragadta a szenvedélyes gyűlölet, hogy feleségének eltörte a karját. A nyomorékká tett asszony a bíróságnál feljelentette férjét.

— Szerencsétlenségek a cséplőgép körül.

Szűcs Ádám györkönyi napszámos mint etető munkás volt alkalmazva a cséplésnél, a ki saját vigyázatlansága folytán folyó hó 9 én belelépett a cséplőgép dobjába, mely bal lábát leszakította. A szerencsétlenül járt munkást a szegzárdi Ferencz* közkórházba szállították. Ugyancsak a szegzárdi Ferencz-közkórházba került Nedics Sándor napszámos is, a ki Ivanics István decsi lakosnál teljesített a cséplés körül szolgálatot, a hol a cséplőgép dobjából egy kő kirépült s ez oly súlyosan találta, hogy most .nagy betegen fekszik.

— Korcsmái verekedés. A keselyüsi korcsmában folyó hó 2-án nagyban mulattak az arató munkások, mely mulatságnak azonban szomorú vége lett; mert az aratók összevesztek és parázs verekedést rögtönöztek. A verekedők közül legsúlyosabb sérülést Jani József baracskai illetőségű arató szenvedett, a kinek Szabó Sándor úgy összetörte a fejét, hogy aligha lesz ép ember belőle.

— Baleset. Súlyos baleset érte cséplés közben folyó hó 7-én Varsádon Weiszling Pétert, a kinek a cséplőgép a bal lábát eltörte. A szerencsétlen embert a szegzárdi Ferencz-kórházba szál- litottán, a hol lábát amputálni kellett, hogy életét megmenthessék.

— Az ütés következtében megörült. Budai Sándor és Németh István szegzárdi polgárlegények a múlt héten együtt dolgoztak a szőlőben, a hol Budai elcsente Némethnek kapa ráspolyát, melyet a tarisznyájában meg is talált. Németh ezért szemrehányásokat tett Budainak és azt vetette oda neki, hogy ; »le is olyan leszeszy mint apád.< E miatt a megszégyenített Budai annyira megharagudott, hogy folyó hó 6-án esteli 10 órakor egy hatalmas tölgyfakaróval felfegyverkezve az utczán megleste Némethet és úgy vágta fejbe, hogy menten elborította a vér és dobhártyája is megrepedt. A súlyos ütés következtében a sze*" csétlen legény megőrült, kit ápolás vég

házba szállítottak. Életben maradásához remény.

1903. augusztus 13.