Tolnamegyei Közlöny, 1903 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1903-08-06 / 32. szám

1903. augusztus 6. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 32. sz. 3. politikai viszonyai közt, sötét gyászában, emészteni az erősebb tréfálkozás szellemi eledelét? . . . Isten mentse éttől a kedves szellemi gyomrocskidat 1— Maradjunk most egyelőre a szintelen, semmit- mondás üres frázisainál, hogy ezek után jöjjön majd a duzzadó élez, a nevetési görcsig vivő ha­talmasabb tréfálkozás finomabb adagja. Mig kedves hazánk politikai egéről el nem tűnnek a gyászos fellegek, menjük ki a tiszta lég alatt hömpölygő * Csörgeiégi gyógyvizű tavára, mely *■ Dienes — mentes» gr. Szapáry László, Tomasitsot és Khuen-Héderváry Károly miniszter elnököt még sohasem látott hires gyógy-fürdő, hol gyomrocskád számára Haspel ur kitűnő halpapri­kása, beteg lelkednek pedig Etl Pepi örök nyájas mosolya kínálkozik. Palást. KÜLÖNFÉLÉK. Nyári versek. Szerkesztő ur, az égre önt I Oly rekkenő, nagy a meleg Szegény riportere torka, Ily nagy hőségben bereked. Ezer hála Gambrinusnak, — Bárha olyan nagy meleg van, Gyógyirt talál a riporter Sörben, bárha nagy meleg van. Áll a rendnek éber őre Az utcza sarkon feszesen. Nincsen dolga, izzad szegény Ez ellen vaj’ mit tehessen ? 1 Szidja magában a tüzes Napsugárt, mért oly meleg van, S befordul egy nagy <Krigli»-re, Mert oly nagyon melege van. Azt mondja a hivatalnok Ezt ki nem lehet állnia, Sutba dolog, nem Ízlik most Rettentő a kánikula. S az irattár szekrényében Mert ma olyan melege van: Sorba rakja a tKrigli»-ket, Nagy a hőség, oly meleg van 1 Sió. — Áthelyezés. A király P e r c z e 1 Ákos itélő-táblabirói czimmel és jelleggel felruházott pécsi kir. törvényszéki bírónak a kaposvári kir. törvényszékhez eddigi minőségében saját kérel­mére leendő áthelyezését megengedte. — Aranymise. A bátaszéki kath. hívek sze­retett prépost-plébánosa : Holndonner Ferencz az uj templom felszentelési napján, október 4-én tartja meg aranymiséjét. — Névünnep. Múlt kedden volt Domokos napja, mely alkalomból Tihanyi Domokos közsze­retetben álló királyi tanfelügyelőt a szegzárdi tanári és tanítói testület tagjai, valamint barátjai és tisz­telői is nagy számban keresték fel vendégszerető házában, hogy neki névünnepére szerencsekivána- taikat kifejezzék. — Hivatalos eskütétel. Múlt számunkban már megírtuk, hogy gróf Széchenyi Sándor főis­pán dr. Peresei Aurél volt baranyamegyei főispáni titkárt tiszteletbeli szolgabiróvá nevezte ki. A ki­nevezett tiszteletbeli szolgabiró múlt csütörtökön tette le Szegzárdon a hivatali esküt Döry Pál alispán kezébe. — Tanári kinevezés. A vallás- és közokta­tásügyi m. kir. miniszter dr. Kubacska András szegzárdi állami főgináziumi rendes tauárt a buda­pesti ág. h. ev. főgimnáziumhoz a fennálló szerző­désből kifolyólag rendes tanárrá kinevezte. — Esküvő. Weisz Béla - dombóvári gabona- kereskedő folyó hó 3-án tartotta Vukováron eskü­vőjét Hermann Nóra kisasszonynyal. — Áthelyezések. Wohl Károly máv. hivatal­nok Ujdombovárról állomásfőnöki minőségben Cap- ragra, helyébe pedig Steiner J. máv. hivatalnok Hidegkutról Ujdombovárra helyeztetett át. — Tanítónő választások. A kurdi rk. osz­tálytanítói állásra Győrjfy Lnura agárdi, az újon­nan szervezett csehii községi osztálytanítói állásra pedig Tanos Erzsébet tanítónő választatott meg. — A szegzárdi hazafias gazda-asz- szonyok figyelmébe. Köztudomású tény, hogy a fővárosban egy üdvös társadalmi mozgalom indult meg, melynek czélja a magyar ipart védelembe venni és terjesz­teni. A magyar kormány szívesen áll az ügy támogatására, ami kétségtelenül csak fokozni fogja a kívánt sikert. A magyar ipar termékeinek terjesztésében kell, hogy első helyen álljanak hazafias magyar höl­gyeink, akik már oly sokszor megmutatták, hogy miképen lehet és kell valamely üdvös irányú eszmének életet adni. Ami lehetsé­ges a fővárosban és a vidéki városokban, az egyesült akarattal könnyen kivihető Szegzárdon is, csak akarat és lelkesedés kell hazafias hölgyeink részéről. Minden külön egyesület megalakítása nélkül is dia­dalra vihetik a minden igaz magyarnak szt. ügyét, ha úrnőink, iparos asszonyaink és földmivesnők, szóval minden gazda-asszony a kereskedésekben csak azt vásárolja meg, ami magyar gyártmány és kereken vissza utasítja, ami nem honi, hanem külíöldi. A vásárló és fogyasztó közönségnek nagy hatalom van a kezében, mellyel csak élnie kell, hogy megtörje azon szegzárdi keres­kedőket, akik * nemcsak hogy mellőzik a magyar gyártmányokat, hanem még kér­kednek is azzal, hogy külföldi czikkeket tartanak raktáron. Ilyen kereskedők meg­érdemlik, hogy kiforduljunk üzletükből és faképnél hagyjuk őket. Értjük ezt olyan gyártmányoknál, melyekben a magyar gyá­rak teljesen versenyképesek. Ilyenek tudva­levőig többek között a ezukor, a vas- és cserépedény, a gyertya, szappan, gyufa stb. Hogy tehat a magyar gyártmányok és iparczikkek kiszoríthassák a külföldieket, hazafias érzelmű magyar gazda-asszonyaink minden kereskedésben követeljék a magyar ipartermékek árulását. Nem hisszük, hogy e tekintetben legyen Szegzárdon olyan ke­reskedő, aki ne szolgálná szívesen a magyar ipart és ne igyekeznék eleget tenni gazda- asszonyaink jogos követeléseinek. Ha azon­ban mégis volnának olyan kereskedők, akik vonakodnának, vagy éppen megtagadnák a magyar gyártmányok és czikkek árusítá­sát, azokat egyszerűen bojkottálni kell. — Hitoktatók kinevezése. A pécsi megyés püspök Fehér Ferencz bükösdi és Gábor György németbolyi káplánokat pécsvárosi hitoktatókká ne­vezte ki. — Kellemes meglepetés. A szegzárdi főgim­názium Vili. osztályát végzett és érettségizett róm. kath. tanulói kellemes meglepetésben részesítették szeretett hittanárukat: Szabó Gézát, kit az elmúlt héten felkerestek Németh-Uröghön és egy hatalmas arczképcsoportozatot adtak át neki, melynek szép tábláját Lunova Jenő készítette. Az arczképcsopor­tozatot öttagú bizottság Nemes Győző újvárosi tanító és főgimnáziumi énektanár vezetése alatt vitte el az ünnepelt hittanárnak. — Mérsékeltáru menettérti jegyek kiadása Szent-lstván ünnepnap alkalmából. A m. kir. ál­lamvasutak igazgatóságától vett értesítés szerint magy. kir. államvasutak, valamint a kassa—oder- bergi vasút magyar vonalainak összes állomásairól — az üzemükben álló helyi érdekű vasutak állo­másainak és a szomszédos forgalomnak kizárásával mind a három kocsiosztályra nézve úgy a gyors, mint a személyvonatokon Budapestre mintegy 30°/o-kal mérsékelt áru menettérti jegyek adatnak ki. Ezen menettérti jegyek f. évi augusztus hó 16—20 napjain — az utóbbi napon azonban csak a reggeli órákban — valamennyi személyszállitó j vonatokhoz (expressvonatok kivételével) lógnak ki­adatni. A menettérti jegyek 5 napig érvényesek, oly módon, hogy a kiadás napját első napnak szá­mítva, a visszautazást legkésőbb az 5. nap éjfél előtt meg kell kezdeni, megjegyezvén azonban, hogy a visszautazás legkorábban csak augusztus hó 20-án délután történhetik, korábbi visszautazás esetén a jegyek érvénytelenek. Útmegszakításnak sem menet, sem jövetkor nincs helye. Gyermekekre külön kedvezmény nem engedélyeztetik. — Kinevezés. A resiczabányai részvénytár­saság igazgatósága dr. Guhr Ferencz szegzárdi kórházi alorvost Ferenczfalvára bányaorvossá ne­vezte ki. — Tejgazdasági tanfolyamra felvétel. Men­ttől Ede sárszentlőrinczi ág. hitv. ev. tanító 100 korona államsegélylyel a sárvári tejgazdasági tan­folyamra felvétetett.----Vikárius. Hetyey Sámuel pécsi megyés pü spök Horváth János tótkeszii káplánt Némethibe vikáriusnak nevezte ki a lelki ügyekben. — Magyar művészeti intézet Rómában. Magyarországra nézve nagyjelentőségű kulturális intézmény létesül rómában. Fraknói Vilmos püspök, a magyarországi múzeumok és képtárak felügye­lője most nyári laka mellett uj,'diszes házat épít­tet, melyben műtermek lesznek magyar festők és szobrászok számára. Az építkezés már annyira előrehaladt, hogy az épületet az idei ősz végén át lehet adni rendeltetésének. Fraknói e házat a magyar nemzetnek ajándékozza és annak fentar- tására tetemes alapítványt tesz. Fraknói püspök nagylelkű adományából igy olyan művészeti intéz­ménnyel gazdagodik Magyarország, amelyre rég szüksége volt, mert a nyugoti országok mind évtizedek óta tartanak fönn műtörténelmi múzeu­mokat Rómában. Ezeknek az intézeteknek pedig hatalmas befolyásuk volt az illető országok művé­szetének fejlődésére. — A pécsi egyházmegyéből. Bükösdre Auer­bach László abaligeti káplán, Német-BSlyba Müller Károly Herczegszöllősi káplán, Abaligetre Körmendy Izidor ujmisés, Herczegszöllősre Dubnicsky László ujmisés, Tót-Keszibe Hoffer Gergely ujmisés kül­dettek ki káplánoknak. — A bátaszéki templom fölszentelése. Az uj bátaszéki kath. templomot, mint lapunkat érte­sítik, folyó évi október hó 4-én szentelik fel. A felszentelést valószínűleg maga Hetyey Sámuel megyés püspök végzi. Ha azonban akadályozva lenne a főpásztor, úgy Troli Ferencz ez. püspök és nagyprépost jön Bátaszékre a magasztos szer­tartás teljesítésére. — Selyemfonó gyár Mohácson. Fejérváry I. br. dr. baranyavárm. főispán arról értesítette a mohácsi főszolgabírót, hogy a földmivelésügyi miniszter —• a selyemtenyésztés emelése czéljából kiküldött meg­j hatalmazottjának értesítése szerint - hozzájárult azon előterjesztéshez, miszerint a Lúgoson terve­zett selyemfonó-gyár felállítása után ilyen fonó­gyár elsősorban Mohácson létesittessék, azon eset­ben, ha a város a fonó-gyár részére szükséges és a miniszteri meghatalmazott által alkalmasnak találandó területet ingyen átengedi és a szükséges 120.000 korona hozzájárulási költséget 3°/0-os tör­lesztés mellett megajánlani hajlandó. A főispán egyúttal értesítette a főbirót, hogy a gyártelep számára szükségelt terület kijelölése végett a mi­niszteri meghatalmazott, vagy ennek megbízottja legközelebb Mohácsra érkezik. — Nagy tüzeset Felső Bikaion. Levelezőnk irja, hogy Felső-Bikal pusztán nagy tűz pusztított. A tűz elhamvasztotta Morvái Jakab bérlőnek csak­nem az egész gabonakészletét, a takarmányát, gazdasági eszközeit és az egyik gazdasági épüle­tét. A kár meghaladja a 15000 koronát. A tűz az egyik gazdasági cseléd gondatlansága folytán tá­madt, aki a pajtában pipára gyújtott és a gyufát eldobta anélkül, hogy azt eloltotta volna. így az­után meggyuladt a takarmány és lángba borult az egész gazdasági épület, melyben gabona, takar­mány és gazdasági eszközök voltak. — A kutya hűsége. Fül'öp Ferencz szegzárdi hivatalnok a következő sorokat közli velünk a kutya hűségéről: * Atyám .gróf Fesztetics György muraközi Csáktornyái uradalmában volt gazdatiszt, akinek egy rendkívül hű vizslája volt. Ez a hűsé­ges állat, ha atyám irodájában dolgozott, íróasz­tala alatt feküdt, ha kiment a gazdaságba, minde­nütt kisérte és éjjel ágya előtt őrizte. Midőn jó atyám meghalt, kikisérte koporsóját a temetőbe és sirhantjára feküdt, a hol el is pusztult volna, ha a főerdész erővel el nem hozza. Bizony nincs hűsé­gesebb állat a kutyánál, mely a sírig kiséri jó gazdáját.»

Next

/
Thumbnails
Contents