Tolnamegyei Közlöny, 1903 (31. évfolyam, 1-53. szám)
1903-07-23 / 30. szám
1903. Julius 23. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 30. sz. 5. Rendkívüli közgyűlés. Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága augusztus hó J2-én d. e. 10 órakor Szegzárdon, a vár- megye székhazában rendkívüli közgyűlést tart. Az állandó választmány pedig augusztus 11-én d. e. 9 órakor ülésezik. — „Esperanto nyelvtan, és szótár«. írták: Lengyel Pi\,Schwörer József és Miletz József. Előszóval ellátta: Altenburger Adolf tanár. — Most hagyta el a sajtót ezen mű, melyből az Esperanto nemzetközi nyelv néhány nap alatt teljesen megtanulható. Az Esperanto nyelv az egész művelt külföldön nagy elterjedésnek örvend, s igazán csodálatos, hogy hazánk eddig még alig vett részt az Esperanto mozgalomban. Az Esperanto nyelv életrevalóságának legfőbb bizonyítéka az, hogy leginkább a francziak — és pedig a tüdősek — támogatják és terjesztik, kiknek anyanyelve pedig a nemzetközi forgalomban hivatalos diplomácziai nyelv, továbbá, hogy Esperanto nyelven immár 17 lap jelenik meg különböző országokban. A szóban forgó nyelvtan ára 1 korona 50 fillér, s kapható a szerzőnél Lengyel Pál könyvnyomdász és a »Lingvo Internáczia« czimü Esperanto havi szemle Kiadó tulajdonosánál Szegzárdon (Széchenyi- uteza, Mayer János-féle ház.) \ — A fürdés áldozatai. Szunder Mihály 19 éves őcsényi gazdasági cseléd f. hó 19-én délelőtt 10 orakor fürdeni ment a határban levő úgynevezett Vincza-vizbe, a hol — mivel mélyre ment és úszni nem tudott, — alámerült és ott lelte halálát. Négyórai keresés után kifogták a szerencsétlen legény holttestét és nagy részvét mellett helyezték örök nyugalomra. — A Sióvizéből pedig Agárdnál Virth Ferencz teveli 13 éves fiú holttestét fogták tegnapelőtt ki, a ki szintén fürdés közben halt a vizbe. — A Duna, mint minden évben, úgy az idén is a szabadban fürdőző gyermekek közül szedi áldozatait. A paksi halászok — mint levelezőn irja — f. hó 9-én fogták ki a Dunából Péter Gábor dunavecsei születésű 10 éves gyermeket, ki fürdés közben f. hó 6-án a Dunában lelte halálát. A fiú körözve volt és az esetről az elöljáróságot táviratilag értesítették. Treszl Pál paksi lakosnak Pál nevű fia (9 éves) folyó hó 19-én délután a város alatti síkon a Duna kiöntése folytán hátramaradt pocsolyákban fürdött, midőn hirtelen elvesztette lába alatt a talajt és egy gödörben a viz alá merült. A szerencsétlen gyermeket még élve mentették ki, s bár rögtön orvosi segélyben részesült, nem sikerült megmenteni. — Faddon pedig folyó 17-én Sáth András 8 éves fia lett a fürdés áldozata. A szerencsétlen fiúcska több társával a Dunában fürdött és versenyt úszott velők. Midőn a kis Sáth András már-már a czélhoz jutott, egyszerre alámerült és nem is jött fel többé. Hosszas keresés után a fiúcska holttestét kilógták és a megejtett orvosi vizsgálat után megállapították, hogy a bátor úszó görcsöket kapott. A megszomorodott szülők iránt általános a részvét. — Ajánlkozás. A, budapesti községi közigazgatási tanfolyamot sikerrel végzett 22 éves, nőtlen segédjegyző szerény díjazás mellett azonnali belépésre állást keres. — Czim: Kovács László Szegzárd. — Hátralékos előfizetőinket egész tisztelettel kérjük, bogy a hátralékos összegeket a kiadóhivatalhoz mielőbb beküldeni szíveskedjenek. EGYLETEK. INTÉZETEK. Ipartestület Ozorán. A mire Ozora iparosainak nagy része már 20 év óta vágyakozott, a nemrégiben jóváhagyott alapszabályok szerint végleg megalakult az ozorai ipartestület. Szévald Móricz járási főszolgabíró iparbiztossá Ozorára Cholnoky Lajos főjegyzőt ne- # vezte ki, akinek jelen minőségben igen szép tere lesz a még zsenge korú ipartestület felvirágoztatásán közremunkálkodásra. A testület elnöke : Kréz ler Mihály lett, alelnöke : Matalics József, jegyzője Dely Gyula közs. aljegyző, pénztárnok: Hetnlt Gyula, ügyész: Dely Gyula. A számvevőség Pit Károly plébánosból, Hesz Lajosból és Stéger renczből áll. Választottak még 12 tagot a vál mányba, mint érdemes iparosokat, közbecsülésben lévő férfiakat. Este a Ráisz Károly-féle nagyvendéglőben lársas vacsorára gyűlt össze az ozorai intelligenczia, melynek az iparosság igen tiszteletre méltó részévé fejlődött. Megelégedéssel és őszinte örömmel láttuk ott az iparosok asztalainál községünk tekintélyes és befolyással biró vezető férfiait; örömmel, mert e kis ünnepély az igaz demokráczi- ának kedves gyümölcse volt. Természetes, hogy a jóizü vacsora alatt megindult a pohárköszöntés egész árja. Ez a magyar társas együttlétben oly nagyon természetes, hogy nem is szólnánk róla, ha nem hangzottak volna igen jelentős és megszívlelendő szavak. Krézler elnök a jelenvolt ozorai plébánost Pintér Károlyt éltette, ki az iparosságnak mindenkor lelkes barátja volt. Pintér plébános viszont az iparosságot éltette, kijelentvén, hogy mindig nagyra becsülte az ipart, hisz ő is iparos gyermeke, de most kifejezést ad ebbeli igaz örömének, hogy az ozorai iparosság velünk egybe olvadva akar boldogulni és nem hive a vörö*s zászlónak. Lelkesen üdvözölte az újonnan megalakult testületet Fámek Kálmán gyógyszerész, Fran- csics Pál regölyi h. plébános mint vendég, stb. Legfontosabb volt mégis az elhangzott szebbnél szebb beszéd közt Cholnoky Lajos főjegyző, Par- raghy Mihály uradalmi tiszttartó és Fekete János káplán beszéde. Cholnoky nagyszabású beszéde folyamán megemlékezett azon műveltségi színvonalról, mely az ozorai iparosságnak tulajdona immár, az ipartestület megalakítása körüli érdemeit szerényen elhárítva magáról és inkább Varga Pál és Heinlein Lajosra, Ozora legöregebb iparosaira hárítván azt, kik már húsz év óta törekedtek az iparosságot e testületben egyesiteni. Parragh tiszttartó biztosította az iparosságot, hogy örömest van köetük, jól" érzi itt magát, mert kiválóan becsüli *' tisztességes iparost. Nem tartja magát fontos személyiségnek, de Ígéri, hogy tőle telhe- tőleg hathatósan támogatni lógja a testületet. Fekete káplán visszapillantást vetett az ipartestület megalakítása czéljából 20 év óta kifejtett önzetlen törekvésekre, melyek ármány, áskálódás, irigység folytán eddig nem sikerülhettek ugyan, de ime az akadályt elhárítva, létesült az iparosok érdekeit védő ipartestület. Tekintettel arra, hogy még igen számos és szép felköszöntő hangzott el e lakomán, melyen igaz, az uradalmak tisztségein, az egyház képviselőin, a jegyzői karon, a közegészség képviselőin kívül az iskola is képviselve volt, néhány megjegyzést bátorkodunk tenni. Immár 19 évi tapasztalatunk szerint az ozorai ipartestület eddigi megalakításának akadálya nem irigység, nem áskálódás volt; e rút szenvedélyek a mi iparosaink keblében sincsenek nagyobb mértékben, mint egyebütt, de a mieink még talán jobb indulatuak a környékbelieknél. Az igaz ok az volt, mire Cholnoky reá mutatott; nem volt at iparosság az intelligenczia azon fokán, mint most; nem értette meg azok törekvésének helyességét, kik a testület létrejöttén fáradoztak. Most már javult a helyzet, igen javult. Jele annak az, hogy még nem volt az iparosságnak oly ünnepélye, melyen községünk és vidékünk, mondhatni legelőkelőbb egyénei oly teljes számban és szives örömmel vettek volna részt. Ezt pedig csakis az iparosság közműveltsége emelkedésének köszönhetni. Ez pedig azonkívül, hogy a létező katb. legényegylet igen jótékony hatással van az iparos ifjak szellemi életére, főkép a jól vezetett, lelkiismeretes iskolának kifolyása. Ámde azt mondhatni, különös, hogy az iskoláról ilyenkor szó sem igen esik. Persze az iskola csendben dolgozik, munkája lassan érleli meg, mint a millió napsugár a gyümölcsöt. Hát ki gondol a napsugír munká- j 1 mikor annak gyümölcsét esszük, mikor a mellett lelke«en bankettezünk 1 ? Ezt ák azért említjük fel, hogy elvégre ig az iskolát érdeme szerint, mert bi- arosság intelligencziájának emelésében ra való fejlesztésében, akárki mit mond, .nyé a főszerep. És ha az iskola köte- 'erint terjeszti a jövőben is a közművelt- i helyesen nevel, akkor a művelt ember több jogra tart számot a műveletlennél, agának is kell lenni, de azért nem féltem ^yar iparosságot a vörös zászlótól: majd megtoldja az azt még a fehérrel, a szeretet színével és zölddel, a remény színével és az e 3 színben kifejezett hazaszeretetben egyesülünk mindannyian, kicsinyek, nagyok, szegények, gazdagok, iparosok, parasztok, nemesek. Óhajtandó, hogy a községünkben az utóbbi időben mutatkozó szellemi fellendülés erősödjék és terjedjen ki a földművelő osztályra is. Létesíteni kell Ozorán fűinél sürgősebben az ifjúsági egyesületet. Ez oly czél a jótékonyságra, a nemes törekvésre, melyben a község, az uradalom nemesszivü bérlője és más kisebb egyesek nagy áldást hozó munkát fejthetnek ki, minek jutalma el nem maradhat. Az iskolának pedig nem szabad az elöl elzárkózni, ha hivatása magaslatán áll. Csak bátran, tapintatosan fogjon a munkához, a jók, igazi nemesek támogatni fogják és munkája áldást, kiszá- mithatlan jót hozhat népünkre 1 Létesítsük az ifjúsági egyesületet! Ozorán, 1903. jiriius 19. Gere Antal, tanitó. IRODALMI CSARNOK. ftégi emlék. Jázmin bokor sűrűjében Csendes nyári esten, Óh mi sokat ábrándoztunk, Enyelegtünk ketten. Remény volt a mi szerelmünk, Boldog, édes álom, Hő szerelmünk függött akkor Egy kis arany-szálon. Ketten bírtuk a reményből E kis aranyszálat, Egyik vége kezemben volt, A másik te nálad. Úgy örültem, őrizgettem, Megremegtem érte, Mégis-mégis elszakadt az, Ki húzta meg — én ? ... te ? ... STUBENWOHL GYULA. A prima gentryk. — Elbeszélés a falusi életből. — Irta: STUBENWOHL GYULA. 3. Gondoljunk vissza a régi emlékekre, melyek édes relikviákat hagytak szivünkben, s ha némelykor erőt vesz rajtunk a múlt története, legtöbb- nyire lelki szemeink elé varázsoljuk első szerelmünket a maga szűz tiszta valóságában. Sokan azt mondják, a ki nem ismeri a szerelmet, az a legszerencsésebb halandó. Részben igazuk van, szerencsés, de nem boldog. Igaz az, hogy a szerelmet kierőszakolni nem lehet, az úgy terem magától, mint virágon a harmat. Ha tanulmányozzuk egy olyan ember életét, kinek érzékisége nincs a szerelem bűvös-bájos szentségéhez: megleljük benne a köznapiasság egy bizonyos nemét, mely mindig jobban húz az erkölcsök lejtőjén le, mint felfelé. Az ilyen ember aztán él, mintha szervezetét egy felhúzott óramű mozgatná: gépiesen elvégzi napi teendőit, aztán további szórakozását evés-, ivás-, kártyázás, vagy más eféle dolgokban leli. Másként érez az, kit a szerelem nemes bűv- ereje Kupidó szent templomába hivott, csak ez tudja megmondani, mi az igazi boldogság. Nem kell, hogy túlságos ideálisak legyünk, de midőn a legszentebb erénynek istápolásáról van szó, nagyratörő szellemmel siessünk minél magaszto- sabbá tenni azt, a mi már magában is magasztos. Körülbelül ilyen gondolatok váltakoztak Laky lelkében, midőn egyszerre csak azt vette észre, hogy könyek lopóztak szemébe. Feje felett az almafáról egy kis fürge pintyőke figyelmesen te- kintgetelt alá, szerelmesen csicseregve mellette ülő párjának. Az egyik virág grupp felett egy himes szárnyú pillangó kéjszomjasan száldogáit egyik virágról a másikra, mindegyikből egy kis édes nedűt kilopván, tovább szállt. A meglopott