Tolnamegyei Közlöny, 1903 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1903-06-25 / 26. szám

Ezen szép beszéd mély hatása közben át­nyújtotta szónok a községi’ képviselő testületek búcsú jegyzőkönyveinek művészi kötetét. Ezután Ludvig József egyleti elnök, nagy- székhelyi községi jegyző állt elő szólásra s imi­gyen beszélt: Kedves Jó Főszolgabiránk! Érdemes férfiú! Hallottad ime a búcsú szavát, a melylyel já- ' fásod egyetemének képviselői adóztak hasznos mü- ködised emlékezetének. Láthatod még a meghatottságot, mely ural bennünket és ünnepé váltóztatja a mai napot. Ha az állam tudomány szerint tekintjük a dolgot, — akkor már minden el van végezve. Mehetnénk mindnyájan. És mégis van mig valami hátra. Int, vissza­hív szivünk és azt követeli, hogy mi, mint a köz­ségi közigazgatásnak hivatott értelmi vezetői, a szellemi rokonságnál fogva tőled külön is elbú­csúzzunk. Állj tehát elénk kedves volt főszolgabiránk ! Nézz reánk, olvasd le arczunkról és légy bi­zonyossá a felől, hogy bennünket nem a mester­ségesen keltett lelkesedés, hanem szivünk hozott ide, visszaadni azt a szeretetet, melyben bennünket közhivatalorkodásod ideje alatt folyton részesítettél. A legigazabb keresztyéni szeretet, udvarias­ság mint családi tradiczió kisért egész életeden át. Ezek tették szabálylyá előtted, hogy bennünket tisztességben becsültél meg. Ebből merítetted a nemes kellemeket és kifejtéd azokat abban, hogy velünk mindig tisztességtudóan bántál; fogyatko­zásainkkal szemben türelmes, elnéző, — a hatalom kezelésében kíméletes férfiú valál, kinek igazi nagy­sága az élet becsületes szándékának öntudatossá­gában rejlik. így tudtad, — igy lehetett csak megmutat­nod, hogy nemcsak a törvény adta hatalommul, a kényszerrel lehetett és lehet igazgatni, hanem azzal az isteni szikrával, mely szivedben élt vala, mely tudott szeretni, tisztelni, hogy szerettessék és tisz- teltessék. Ebből merítettél erőt, bátorságot, a közpálya nehézségeinek leküzdésére, ettől nőtt ki az a tisztelet, a melylyel föl, mint lefelé mindig talál­koztál. A simontornyai járás, —mint Klimes mondja, a szeretet járása, hol a járási tisztviselő, járása tisztviselőivel a szeretetben forrtak össze. Ez a szeretet kel ma szárnyra, ez ünnepel ma tégedet! És mivel ez a visszony nyugalomba lépésed­del immár megszakadt, ismételten kérünk, emeld fel fejedet, — hadd lássuk öreg arezodon kedves­ségedet, hogy azután szivünkbe zárva képedet ápolhassuk emlékezetedét 1 Harmincznégy évi közszolgálatodnak symbo- lumaként egyesületünk meghagyásából ime átnyúj­tom volt járásod területén a község jegyzői pályán möködő tisztviselők arczkép csoportját. Kérlek fogadd szívesen 1 Helyezd el díszokleveled mellé. Nézd meg magányos óráidban I Eszedbe jutnak erről életben levő és már örök álmaikat alvó kor és ügytársaid egyaránt 1 És mikor magad köré gyülekeznek gyerme­keid, unokáid, tisztelőid, jeleld meg erről az egyes személyeket, hadd tanulják meg erről tisztelni azt j az élet, azt a hatáskört, melyet betöltöttél, — hadd tanulják meg tőled és erről a legnagyobb ember- j barát igéit: »Szeressétek egymást« ezt az isteni I kijelentést, mely magában elégséges volt arra, hogy I á világot átalakitsa! Mond el nekik, hogy sivár az az élet, melyet ; nem az emberszeretet melegít át. Mert a szeretet elkísér a síron túl is, — az anyagiság emberének I pedig egy sirhely jut ebből a nagy világból! És végre átnyújtom ugyancsak egyesületünk nevében ezt a serleget is. Tetesd fel annak idején asztalodra és légy bizonyos a felől, hogy a mikor használod, azt ki­áltjuk feléd leiekben, igyál belőle a mi emlékeze­tünkre sokáig !< Az éljenzés lecsillapulta után mindkét be­szédre reflektálva az ünnepelt, meleg búcsút vett ■ járása községei és jegyzőitől és emlékül minden ■ 2.' ______________ -• . eg yes községi jegyzőnek adta aláírásával ellátott fényképét. A jegyzők bucsúajándéka volt egy igen dí­szes rokkokó keretben foglalt nagyméretű csoport fénykép középen az ünnepelttel és egy ezüst ser­leg ezen felirattal »Sokáig 1 A mi emlékezetünkre 1 A simontornyai járás jegyzői« az ünnepélynek ezen része ezzel véget ért. A községek küldöttei és a jegyzők együtte­sen felvonultak a főszolgabírói hivatalba, hogy tes­tületileg üdvözöljék a járás uj fejét: Báró Jeszenszky György főszolgabíró urat. Az üdvözlő beszédet : Ludvig József egyesü­leti elnök tartotta, a ki tolmácsolta a járás örö­mét, ragaszkodását és szere tétét. Főszolgabiránk meleg szavakkal köszönte meg a tisztelgést és nehéz munkájában közreműködést, minden részről támogatást kért s biztosította úgy a községeket, mint a jegyzői kart becsüléséről, szere tétéről. Délután 1 órakor völt a diszebéd, kilenczven tag résztvételével, számos felköszöntővel és Garai szegzárdi czigánybanda pompás zenéjével. A kitűnő rendezés fáradságáért köszönet illeti. Klein Endre gyönki kartársunkat, a pompás disz- ebédért pedig Hilbert Andrásné kedves vendég­lősünket. Fogadják az egylet köszönetét! Némedi, 1903. junius 19-én. Tekintetes Szerkesztő Úrnak kész szolgája: Oravszky László, egyleti jegyző. KÜLÖNFÉLÉK. — A miniszter üdvözlése. A »Tolnamegyei Általános Tanitó-egyesület« folyó hó 18-án Tolnán tartott közgyűlést, mely alkalommal Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszternek a következő táviratot küldötte: »Nagyméltóságu dr. Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter urnák Budapesten. Tolnavármegye Általános Tanitó-egyesülete mai napon Tolnán tartott közgyűléséből mély tisz­telettel üdvözli; továbbá a tanítói fizetésrendezésé­nél kifejtett jóakaratu buzgóságáért hálás köszöne­tét nyilvánítja, egyben kéri, hogy a községi és felekezeti tanítók fizetését is az államiakéhoz ha­sonlóan a lehetőség szerint rendezni szíveskedjék. Tihanyi Domokos elnök.« . Wlassics miniszter Tihanyi Domokos elnök úrhoz az üdvözlő táviratra a következőket vála­szolta : «Hálás köszönetét mondok a megtisztelő táv­irati üdvözletéért s egyúttal kérem, méltóztassék köszönetemet a közgyűlés tagjainak is tolmácsolni. Kitűnő tisztelettel: Wlassics.» — Tűzoltói jubileum. A szegzárdi ön­kéntes tüzoltó-egyesület, melynek alapját Boda Vilmos orsz. képviselő vetette meg, folyó évi augusztus hó 15-én üli meg fenn­állásának harmincz éves évfordulóját. — Egyházi szónokok meghívása. Hetyey Sámuel pécsi megyés püspök meghívására a pécsi székesegyházban múlt vasároap dr. Jozgits János bonyhádi plébános prédikált, Péter és Pál ünnepén pedig dr. Szilvássy Mihály szászvári esp.-plebános fog szónokolni. A két kitüntetett plébános jó szónok hírében áll. — Doktorrá avatás. Sípos István faddi széptehetségü és megnyerő modorú segéd­lelkész, letette a dogmatikából a doktorá­tusi vizsgálatot, s kedden avatták doktorrá. A jeles készültségü fiatal pap doktori érte­kezését e czimen irta meg: »Szemléltetőelő­adásról a hittanban.« — Uj mérnök. Strasse? Béla dunaföldvári lakos a gépészmérnöki vizsgát kitűnő sikerrel letette. — A szegzárdi országos vásár. Jövő hétfőn, Péter és Pál napján az ünnepre való tekintet nél­kül Szegzárdon megtartják az országos vásárt. TOLNÁMJBGYEÍ KÖZLÖNY 26. sz. — Az Antal-féle sikkasztás. Tolna­vármegye törvényhatósági bizottsága1 folyó hó 20-án tartott rendkívüli közgyűlésében foglalkozott a közigazgatási-bizottság elő­terjesztése folytán az öngyilkossá lett An­tal Ferecz volt gyámpénztári főkönyvelő sikkasztásával, mely élénk vitát keltett. A vitában részt vettek : Staubén Antal, Vajay István, Bodor György, Pulay István, dr. Kiss Ernő, Kovách Sebestyén Endre és dr. Leopold Kornél megyebizottsági tagok. A közgyűlés végül egyhangúlag elfogadta az állandó választmány javaslatát, mely szerint az el­sikkasztott 63.000 korona és ennek kamatai a gyámpénztár tartalékalapjából téritessék meg, melynek állaga meghaladja a 400.000 koronát. Ha a belügyminiszter a közgyű­lésnek ezt a határozatát jóváhagyja — a mi iránt nincs kétség — úgy felmentetnek az elmarasztalt megyei tisztviselők azon tulszigoru Ítélet alól, mely a fegyelmi bünte­tésen kívül még az Antal által elsikkasz­tott nagy összeg megtérítésre is kötelezte őket. — Kamarai választás. A pécsi kereskedelmi- és iparkamarába küldendő kültagokat folyó hó 14 én délelőtt választotta meg a dombóvári alke- rület, melyhez a tamásii járás is tartozik, iparosai és kereskedői Reich Oszkár szolgabiró elnöklete alatt. Mint bizalmi férfiak lóth Antal, Hujber Lajos, Kacskovics Jenő és Spitzer Imre szerepeltek. Meg lettek választva rendes tagoknak Spitzer Imre és lóik Antal, póttagoknak Reiniiz Gábor és Hujber Lajos. — Eljegyzések. Dr. Csizmazia Géza szegzárdi kir. törvényszéki joggyakornok, múlt vasárnap jegyezte el Mehrwerth Fe- rencz nagykereskedő és törvényszéki keres­kedelmi ülnök leányát, Irma kisasszonyt. Adler Sándor högyészi önálló kereskedő, el­jegyezte Kiszling Irma kisasszonyt Nagy-Tormásról. Schusdek Jakab hont-ujfalusi földbirtokos el­jegyezte Simontornyáról Lőwy Berta kisasszonyt, Lőwy Mór nagykereskedő éá megyebizottsági tag leányát. — Vizsgák. A szegzárdi iparos tanonczisko- lában múlt vasárnap délelőtt a kereskedelmi isko­lában pedig délután tartották meg az évzáró vizsgálatokat az iparosok és kereskedők élénk ér­deklődése mellett. Az ipariskolában Krammer János igazgató, a kereskedelmiben pedig Tihanyi Domokos kir. tanfelügyelő elnökölt. Áz elért eredmény mind a két iskolában — az adott viszonyokhoz képest — jelesnek minősíthető. — A paksi emlékszobor fölszentelése. Folyó hó 18-án volt 16 éves évfordulója azon szomorú szerencsétlenségnek, midőn Paks alatt a Dunán átkelni akaró bucsusok közül 216-an a hullámokban lelték halálu­kat. Az elveszettek között volt a paksi fia­tal tanitó is. Spiesz János akkori apát-plé­bános, ki jelenleg pécsi kanonok, szintén a bucsusok közt volt, ő azonban úszás1 által szerencsésen kimenekült a vízből. A szeren­csétlenség helyén, a Duna partján a kegye­let jeléül közadakozásból 2 és fél öl magas emléket állítottak. A talapzaton a Megváltó szobra áll, jobbját áldásra emeli, balkezé­ben pedig vállára támasztva keresztjét tartja. Ezt a szép emlékszobrot múlt vasárnap szentelte fel Streicher József paksi apát­plébános. A nép százai körmenetben vonul­tak ki a templomból a szoborhoz, a hol a lombsátorban Streicher apát segédlettel mi­sét czelebráltés imákat mondott az elhunytak lelki üdvéért. Mise után beszenteite a szob­rot. Megelőzőleg nagyhatású egyházi szó­noklatot intézet a néphez, mely oly mély benyomást t^tt a jelenlevőkre, hogy mind­nyájan sírtak és zokogtak. A szertartások és imák befejezése után egyházi zászlók alatt a körmenet visszavonult a templomba. A szoborszentelési ünnepélynek szép idő kedvezett s igy a Duna balpartjáról is so­kan átjöttek kompon,- hogy tanúi lehesse­nek a kegyeletes ünnepnek. — Névmagyarosítás, Kiskorú Spitzer Ödön tamásii illetőségű, budapesti lakos családi nevét ^Sándort- ra változtatta belügyminiszteri enge­déllyel. 1903. juriius 25.

Next

/
Thumbnails
Contents