Tolnamegyei Közlöny, 1903 (31. évfolyam, 1-53. szám)
1903-06-25 / 26. szám
Ezen szép beszéd mély hatása közben átnyújtotta szónok a községi’ képviselő testületek búcsú jegyzőkönyveinek művészi kötetét. Ezután Ludvig József egyleti elnök, nagy- székhelyi községi jegyző állt elő szólásra s imigyen beszélt: Kedves Jó Főszolgabiránk! Érdemes férfiú! Hallottad ime a búcsú szavát, a melylyel já- ' fásod egyetemének képviselői adóztak hasznos mü- ködised emlékezetének. Láthatod még a meghatottságot, mely ural bennünket és ünnepé váltóztatja a mai napot. Ha az állam tudomány szerint tekintjük a dolgot, — akkor már minden el van végezve. Mehetnénk mindnyájan. És mégis van mig valami hátra. Int, visszahív szivünk és azt követeli, hogy mi, mint a községi közigazgatásnak hivatott értelmi vezetői, a szellemi rokonságnál fogva tőled külön is elbúcsúzzunk. Állj tehát elénk kedves volt főszolgabiránk ! Nézz reánk, olvasd le arczunkról és légy bizonyossá a felől, hogy bennünket nem a mesterségesen keltett lelkesedés, hanem szivünk hozott ide, visszaadni azt a szeretetet, melyben bennünket közhivatalorkodásod ideje alatt folyton részesítettél. A legigazabb keresztyéni szeretet, udvariasság mint családi tradiczió kisért egész életeden át. Ezek tették szabálylyá előtted, hogy bennünket tisztességben becsültél meg. Ebből merítetted a nemes kellemeket és kifejtéd azokat abban, hogy velünk mindig tisztességtudóan bántál; fogyatkozásainkkal szemben türelmes, elnéző, — a hatalom kezelésében kíméletes férfiú valál, kinek igazi nagysága az élet becsületes szándékának öntudatosságában rejlik. így tudtad, — igy lehetett csak megmutatnod, hogy nemcsak a törvény adta hatalommul, a kényszerrel lehetett és lehet igazgatni, hanem azzal az isteni szikrával, mely szivedben élt vala, mely tudott szeretni, tisztelni, hogy szerettessék és tisz- teltessék. Ebből merítettél erőt, bátorságot, a közpálya nehézségeinek leküzdésére, ettől nőtt ki az a tisztelet, a melylyel föl, mint lefelé mindig találkoztál. A simontornyai járás, —mint Klimes mondja, a szeretet járása, hol a járási tisztviselő, járása tisztviselőivel a szeretetben forrtak össze. Ez a szeretet kel ma szárnyra, ez ünnepel ma tégedet! És mivel ez a visszony nyugalomba lépéseddel immár megszakadt, ismételten kérünk, emeld fel fejedet, — hadd lássuk öreg arezodon kedvességedet, hogy azután szivünkbe zárva képedet ápolhassuk emlékezetedét 1 Harmincznégy évi közszolgálatodnak symbo- lumaként egyesületünk meghagyásából ime átnyújtom volt járásod területén a község jegyzői pályán möködő tisztviselők arczkép csoportját. Kérlek fogadd szívesen 1 Helyezd el díszokleveled mellé. Nézd meg magányos óráidban I Eszedbe jutnak erről életben levő és már örök álmaikat alvó kor és ügytársaid egyaránt 1 És mikor magad köré gyülekeznek gyermekeid, unokáid, tisztelőid, jeleld meg erről az egyes személyeket, hadd tanulják meg erről tisztelni azt j az élet, azt a hatáskört, melyet betöltöttél, — hadd tanulják meg tőled és erről a legnagyobb ember- j barát igéit: »Szeressétek egymást« ezt az isteni I kijelentést, mely magában elégséges volt arra, hogy I á világot átalakitsa! Mond el nekik, hogy sivár az az élet, melyet ; nem az emberszeretet melegít át. Mert a szeretet elkísér a síron túl is, — az anyagiság emberének I pedig egy sirhely jut ebből a nagy világból! És végre átnyújtom ugyancsak egyesületünk nevében ezt a serleget is. Tetesd fel annak idején asztalodra és légy bizonyos a felől, hogy a mikor használod, azt kiáltjuk feléd leiekben, igyál belőle a mi emlékezetünkre sokáig !< Az éljenzés lecsillapulta után mindkét beszédre reflektálva az ünnepelt, meleg búcsút vett ■ járása községei és jegyzőitől és emlékül minden ■ 2.' ______________ -• . eg yes községi jegyzőnek adta aláírásával ellátott fényképét. A jegyzők bucsúajándéka volt egy igen díszes rokkokó keretben foglalt nagyméretű csoport fénykép középen az ünnepelttel és egy ezüst serleg ezen felirattal »Sokáig 1 A mi emlékezetünkre 1 A simontornyai járás jegyzői« az ünnepélynek ezen része ezzel véget ért. A községek küldöttei és a jegyzők együttesen felvonultak a főszolgabírói hivatalba, hogy testületileg üdvözöljék a járás uj fejét: Báró Jeszenszky György főszolgabíró urat. Az üdvözlő beszédet : Ludvig József egyesületi elnök tartotta, a ki tolmácsolta a járás örömét, ragaszkodását és szere tétét. Főszolgabiránk meleg szavakkal köszönte meg a tisztelgést és nehéz munkájában közreműködést, minden részről támogatást kért s biztosította úgy a községeket, mint a jegyzői kart becsüléséről, szere tétéről. Délután 1 órakor völt a diszebéd, kilenczven tag résztvételével, számos felköszöntővel és Garai szegzárdi czigánybanda pompás zenéjével. A kitűnő rendezés fáradságáért köszönet illeti. Klein Endre gyönki kartársunkat, a pompás disz- ebédért pedig Hilbert Andrásné kedves vendéglősünket. Fogadják az egylet köszönetét! Némedi, 1903. junius 19-én. Tekintetes Szerkesztő Úrnak kész szolgája: Oravszky László, egyleti jegyző. KÜLÖNFÉLÉK. — A miniszter üdvözlése. A »Tolnamegyei Általános Tanitó-egyesület« folyó hó 18-án Tolnán tartott közgyűlést, mely alkalommal Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszternek a következő táviratot küldötte: »Nagyméltóságu dr. Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter urnák Budapesten. Tolnavármegye Általános Tanitó-egyesülete mai napon Tolnán tartott közgyűléséből mély tisztelettel üdvözli; továbbá a tanítói fizetésrendezésénél kifejtett jóakaratu buzgóságáért hálás köszönetét nyilvánítja, egyben kéri, hogy a községi és felekezeti tanítók fizetését is az államiakéhoz hasonlóan a lehetőség szerint rendezni szíveskedjék. Tihanyi Domokos elnök.« . Wlassics miniszter Tihanyi Domokos elnök úrhoz az üdvözlő táviratra a következőket válaszolta : «Hálás köszönetét mondok a megtisztelő távirati üdvözletéért s egyúttal kérem, méltóztassék köszönetemet a közgyűlés tagjainak is tolmácsolni. Kitűnő tisztelettel: Wlassics.» — Tűzoltói jubileum. A szegzárdi önkéntes tüzoltó-egyesület, melynek alapját Boda Vilmos orsz. képviselő vetette meg, folyó évi augusztus hó 15-én üli meg fennállásának harmincz éves évfordulóját. — Egyházi szónokok meghívása. Hetyey Sámuel pécsi megyés püspök meghívására a pécsi székesegyházban múlt vasároap dr. Jozgits János bonyhádi plébános prédikált, Péter és Pál ünnepén pedig dr. Szilvássy Mihály szászvári esp.-plebános fog szónokolni. A két kitüntetett plébános jó szónok hírében áll. — Doktorrá avatás. Sípos István faddi széptehetségü és megnyerő modorú segédlelkész, letette a dogmatikából a doktorátusi vizsgálatot, s kedden avatták doktorrá. A jeles készültségü fiatal pap doktori értekezését e czimen irta meg: »Szemléltetőelőadásról a hittanban.« — Uj mérnök. Strasse? Béla dunaföldvári lakos a gépészmérnöki vizsgát kitűnő sikerrel letette. — A szegzárdi országos vásár. Jövő hétfőn, Péter és Pál napján az ünnepre való tekintet nélkül Szegzárdon megtartják az országos vásárt. TOLNÁMJBGYEÍ KÖZLÖNY 26. sz. — Az Antal-féle sikkasztás. Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága1 folyó hó 20-án tartott rendkívüli közgyűlésében foglalkozott a közigazgatási-bizottság előterjesztése folytán az öngyilkossá lett Antal Ferecz volt gyámpénztári főkönyvelő sikkasztásával, mely élénk vitát keltett. A vitában részt vettek : Staubén Antal, Vajay István, Bodor György, Pulay István, dr. Kiss Ernő, Kovách Sebestyén Endre és dr. Leopold Kornél megyebizottsági tagok. A közgyűlés végül egyhangúlag elfogadta az állandó választmány javaslatát, mely szerint az elsikkasztott 63.000 korona és ennek kamatai a gyámpénztár tartalékalapjából téritessék meg, melynek állaga meghaladja a 400.000 koronát. Ha a belügyminiszter a közgyűlésnek ezt a határozatát jóváhagyja — a mi iránt nincs kétség — úgy felmentetnek az elmarasztalt megyei tisztviselők azon tulszigoru Ítélet alól, mely a fegyelmi büntetésen kívül még az Antal által elsikkasztott nagy összeg megtérítésre is kötelezte őket. — Kamarai választás. A pécsi kereskedelmi- és iparkamarába küldendő kültagokat folyó hó 14 én délelőtt választotta meg a dombóvári alke- rület, melyhez a tamásii járás is tartozik, iparosai és kereskedői Reich Oszkár szolgabiró elnöklete alatt. Mint bizalmi férfiak lóth Antal, Hujber Lajos, Kacskovics Jenő és Spitzer Imre szerepeltek. Meg lettek választva rendes tagoknak Spitzer Imre és lóik Antal, póttagoknak Reiniiz Gábor és Hujber Lajos. — Eljegyzések. Dr. Csizmazia Géza szegzárdi kir. törvényszéki joggyakornok, múlt vasárnap jegyezte el Mehrwerth Fe- rencz nagykereskedő és törvényszéki kereskedelmi ülnök leányát, Irma kisasszonyt. Adler Sándor högyészi önálló kereskedő, eljegyezte Kiszling Irma kisasszonyt Nagy-Tormásról. Schusdek Jakab hont-ujfalusi földbirtokos eljegyezte Simontornyáról Lőwy Berta kisasszonyt, Lőwy Mór nagykereskedő éá megyebizottsági tag leányát. — Vizsgák. A szegzárdi iparos tanonczisko- lában múlt vasárnap délelőtt a kereskedelmi iskolában pedig délután tartották meg az évzáró vizsgálatokat az iparosok és kereskedők élénk érdeklődése mellett. Az ipariskolában Krammer János igazgató, a kereskedelmiben pedig Tihanyi Domokos kir. tanfelügyelő elnökölt. Áz elért eredmény mind a két iskolában — az adott viszonyokhoz képest — jelesnek minősíthető. — A paksi emlékszobor fölszentelése. Folyó hó 18-án volt 16 éves évfordulója azon szomorú szerencsétlenségnek, midőn Paks alatt a Dunán átkelni akaró bucsusok közül 216-an a hullámokban lelték halálukat. Az elveszettek között volt a paksi fiatal tanitó is. Spiesz János akkori apát-plébános, ki jelenleg pécsi kanonok, szintén a bucsusok közt volt, ő azonban úszás1 által szerencsésen kimenekült a vízből. A szerencsétlenség helyén, a Duna partján a kegyelet jeléül közadakozásból 2 és fél öl magas emléket állítottak. A talapzaton a Megváltó szobra áll, jobbját áldásra emeli, balkezében pedig vállára támasztva keresztjét tartja. Ezt a szép emlékszobrot múlt vasárnap szentelte fel Streicher József paksi apátplébános. A nép százai körmenetben vonultak ki a templomból a szoborhoz, a hol a lombsátorban Streicher apát segédlettel misét czelebráltés imákat mondott az elhunytak lelki üdvéért. Mise után beszenteite a szobrot. Megelőzőleg nagyhatású egyházi szónoklatot intézet a néphez, mely oly mély benyomást t^tt a jelenlevőkre, hogy mindnyájan sírtak és zokogtak. A szertartások és imák befejezése után egyházi zászlók alatt a körmenet visszavonult a templomba. A szoborszentelési ünnepélynek szép idő kedvezett s igy a Duna balpartjáról is sokan átjöttek kompon,- hogy tanúi lehessenek a kegyeletes ünnepnek. — Névmagyarosítás, Kiskorú Spitzer Ödön tamásii illetőségű, budapesti lakos családi nevét ^Sándort- ra változtatta belügyminiszteri engedéllyel. 1903. juriius 25.
