Tolnamegyei Közlöny, 1903 (31. évfolyam, 1-53. szám)
1903-05-28 / 22. szám
TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 22. sz. Közigazgatási ülés. Tolna vármegye közigazgatási bizottsága folyó hó 23-án tartotta meg szokásos havi ülését gróf Széchenyi Sándor főispán elnöklete alatt. Fink Kálmán pénzügyigazgató jelentése szerint az elmúlt hóban közadókban és illetékekben befolyt az állampénztárba 292.428 korona 71 fillér, mely bevételt összehasonlitva a múlt év hason időszakában elért befizetési eredménynyel, kedvezőbb 40.769 korona 20 fillérrel. Jelentette továbbá, hogy a szegzárdi m. kir. adóhivatal megvizsgáltatván, a pénzbetét és okmánykezelés rendben találtatott. Az adóhivatal azonban a tjizkárbiztositásokról és sorsjegyekről a jegyzéket még nem készítette el, — azok pótlására utasítva lett. Tihanyi Domokos kir. tanfelügyelő jelentette, hogy az elmúlt hó alatt 25 iskolát, 1 ovodát és 3 állandó menedékházat látogatott meg 49 fanterem- ben. — Elnökölt a paksi polgári iskolánál tartott magánvizsgálaton, melyen a három jelentkező közül elbukott 1 és eredménynyel vizsgázott kettő. Megemlítette, hogy a gy'ónki ág. hitv. ev. iskola épülete rozoga, régi, tantermei szükek és daczára cseléd alkalmazásának, mégis piszkosak; továbbá, hogy Kring Ödön osztályába 102 mindennapi tanköteles gyermek van beírva; végül, hogy a gyönki községi állandó menedékház épülete rozoga, termei szűkek és alacsonyak, óvodai épületnek az egyáltalában nem alkalmas; továbbbá, hogy a menedékházvezetőnői állomás már régóta üresedésben van ; legvégül, hogy a bátai r. k. iskola 4 tanteimében a 392 mindennapi tanköteles el nem férhet. — Jelentette még, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter a szegzárdi kereskedő tanoncziskolának 550, a bonyhádi iparostanoncz-iskolának 500, az ódombovári jparostanoncz-iskolának 500, a paksi iparostanoncz- iskolának 700, a szegzárdi iparostancz-iskolának 1000 és a tolnai iparostanoncz-iskolának 800 korona államsegélyt engedélyezett; továbbá, hogy a szegzárdi polgári fiú- és leányiskolát dr. Zollvány Irén főiskolai tanár megvizsgálta. Q Dr. Hangéi Ignácz főorvos jelentette, hogy a Közegészség!*állapot a lefolyt április hónapban határozottan kedvező volt, a megbetegedések és halálozások száma csekély, a betegségek lefolyása enyhe volt; leggyakrabbak voltak a légzőszervek többnyire hurutos, ritkább esetben lobos bántalmai. — A fertőző betegségek közül 19 dyphteritis, 27 vör- heny, 40 kanyaró, 8 hagymáz s végre kizárólag Bölcske községben 48 fültőmirigylob fordult elő. Ezen utóbbi betegség 3—4 nap alatt mind a 48 esetben gyógyulással végződött. Törvőnyszéki bon- czolás 4, rendőri hullavizsgálat 5 teljesittetett; és pedig 3 öngyilkosság, 2 véletlen baleset folytán. Jelentette még, hogy dr. Diczeniy Gyula lengyeli uradalmi orvos halálával megüresedett állásra dr. anyóka volt, beesett szemei, barázdás arcza a sok szenvedés néma tanúiként ültek lelke tükrén. Nem vett bennünket észre. Huzamosb ideig figyelmesen néztük szegényt, aztán vissztértünk a halászmulatságra. Kalandvágyó lelkem nem nyugodott, míg meg nem tudhattam az öreg anyóka történetét. Nem kellett soká várnom, az egyik halász felesége, egy parázsszemü, cserfes menyecske elmesélte. Hogy is volt csak ? Régen történt már. Mondják, akkor még nem görnyedezett az öreg anyóka az aggkor súlya alatt, szemei fénylőbbek, türtjei feketébbek voltak. Korai özvegységre jutott; egy leánya maradt, az volt szemefénye, boldogsága, mindene. Úgy mondják, nagyon szép volt, sokan rajongtak érte. Éjfekete szeme hajának színével vetekedett. Aztán, hogy az uraság szép és délczeg fia hazakerült a fővárosból, szemet vetett rá, megszerette. Azt Ígérte neki, elveszi. Eljárogatott hozzá csendes, holdvilágos nyári estéken, beszélt neki szerelemről, boldogságról, virágfakadásról. Csókokkal suttogta el szerelmét az est mámoritó alkonyában s a csillagok szerelemre intő világa, a mélységes csnnd, arczaikat simogató szellő bátoritotta a szerelmeseket. Aztán nap-nap után múlott, szerelmük folyton nőtt. De a férfi nem volt becsületes, mert izzó szenvedélyében olyan lett, mint a gyufa, mely ha izzik, elveszti a fejét. Szerelmük következménye elszakította őket egymástól; a férfi Schwanz Viktor neveztetett ki; dr. Freund Ignácz pedig magángyakorlatra Nagy-Doroghra telepedett le. A szegzárdi Ferencz-kórházban márczius hónapról ápolás alatt maradok 366, április hónapban fölvétetett 183, ápoltatott összesen 549 beteg. Gyógyultan elbocsájtatott 118, javultan 52, gyógyulatlanul 19, meghalt 11. Sass László közgazdasági előadó jelentése szerint a közgazdasági állapotok a vármegyében kielégítők. Takarmány és alom hiányáról gazdáink nem panaszkodhatnak, mert a kedvező időjárás folytán a zöld takarmányok már kaszálhatok. Sajnosán jelentette, hogy a simontornyai járás egyes' gazdaságai — az Amerikába való kivándorlás folytán — még most sem rendelkeznek megfelelő számú aratókkal; különösen a németajkú községekben ölt nagyobb mérvet. Kalaznó, Varsád, Udvari, Nagy- Székely községekből körülbelül 300, nagyrészben részarató ember vándorolt ki Amerikába, ha ezen kivándorlás igy fokozódik, akkor félni kell a munkáshiány beálltáról. Állategészség a lefolyt hóban nem volt kedvező. A bajai tanitóképzö-intézet növendékei Szegzárdon. A szomszédos Baja szab. királyi városból múlt szerdán a déli gőzhajóval egy tudományszomjas csapat indult ki, hogy átránduljon Tolnavármegye székhelyére, az ősi Szegzárdra, melynek kulturális intézetei közül különösen az országhirü vármegyei muzeum oly varázserővel bir, hogy még külföldről is felkeiesik a hírneves arheologusok. Kétségtelen tény, hogy a jeles bajai állami tanitó- képző-intézet képzett és előnyösen ismert igazgatója, Scherer Sándor előtt is az a nemes czél lebegett, midőn elhatározta, hogy az intézet lV-ed éves tanitójelöltjeinek alkalmat szerez a mi múzeumunk megismerésére. A kirándulás másik czélja pedig az volt, hogy a tanitójelöltek, kik már ebben az évben kilépnek az élet szinterére, megismerkedjenek az uj szőlőmiveléssel és megszemlélhessék orsz. selyemtenyésztésünk nagyarányú telepét. A kiránduló tanitójelöltek 32-en voltak, kikkel az igazgatón kívül Mihálicska István, Macskássy Sándor, Bocskay Kristóf, Benk'á Pál, Éber Sándor, Kiss József, Kovács Dénes és Würtz Pál szaktanárok is eljöttek. A dombon gőzhajó állomásnál a bajai állami tanítóképző egyik régi tanítványa, Máté Károly tolnai áll. iskolai igazgató fogadta, hol a Szegzárdról küldött fogatokra ültek és Tolnára hajtattak a sörcsarnokba. Itt az eléjük utazott szegzárdi tanítók küldöttei: Éber Márton, Horváth Ignácz és Kálmán Ferencz üdvözölték őket a tolnai tanítókkal és | Fekete Ágoston prépost-plébánossal, a ki szintén [ elhidegült teljesen s a gobelini szőnyeges, parfüm illatos termekben keresett kárpótlást magának selyemruhás, puha kacsós leányok között. Egyedül maradt a leány szégyenével, gyalázatával. Hogy szerelme kínjaitól, gyalázatától megmeneküljön, öngyilkossá lett: a vízbe ugrott. Mig élt, ilyen alkalommal, midőn a halászok pünkösdi ünnepélyüket tartották, Ő volt a dédelgetett, kedvelt tanczosnő; ma már csak a múlt emléke ébred fel a mulatozók lelkében a halászlányról. Az öreg anyóka mindenkor eljön a halászünnepélyre s a midőn a halászok vigadnak, ő forró imát mond öreg szemű olvasójáról szerencsétlen gyermekéért. [ 2 __- - - . . - . ___ Sok mindent eltakar a rideg sirgödör, de aki gyermekét szerette, annak szemei elöl még a kriptakő sem képes elfödni a szeretetet. Szánalommal voltam eltelve az öreg asszony iránt. Lelkemben visszhangra találtak érzelmei. Azután eszembejutott a csábitó ifjú és az áldozatul esett leány : megmérlegeltem lelkemben az erényt és a bűnt. Megilletődve, szótlanul indultam hazafelé. Útközben borús hangulat vett rajtam érőt; a holdvilág teljes pompájában ragyogott ,az égen, csípős éjjeli szellő csapdosta arczomat s a távoly- ból a vigadozók pajzán nótái és a zene elhaló akkordjai zavartak csak merengésemben. 1903. május 28. megtisztelte a vendégeket megjelenésével, hogy ezzel is’jelét adja a nemzet napszámosai iránt ér- zett szeretetének. A sorházban, — mely ez alkalommal fel volt lobogózva, — czigányzene mellett pár pohár frissítő sört fogyasztottak el, azután megindultak Szegzárdra. A szegzárdi vámháznál Krammer János polg. isk. igazgató, Kovács Dávid, M/kula Dezső tanárok és Nagy Béla kir. tanfelügyelőségi tollnok vártak az érkezőkre. Már 7 óra elmúlott, mikor a polg. iskolánál leszállottak, a hol a tanitójelöltek el voltak szállásolva. Innen zászló alatt a Garay János szobrához vonultak, s itt Kovács zenetanár vezetése alatt szép dalt énekelt a tanuló ifjúság, melynek elhangzása után a szobor elé lépett Mihaltcska István tanár és szónoki ihletséggel emelkedett szellemű beszédet tartott. A szobor körül egybegyült közönségre mély benyomást tett a szép szónaklat, melynek végeztével szalagos koszorút helyeztek a szoborra. A magasztos jelenetet csak fokozták a nemzet reményei, midőn elzengették a közönséggel együt a magyar nemzet fohászát: a Hymnust. Az ifjúság a «Szegzárd Szálló » -ban vacsoráit,, mig a tanári kar tagjai Éber Márton tanító vendég- szerető asztalánál fogyasztották el a lukulusi menüt. Áldozó csütörtökön reggeli 8 órakor a múzeumot látogatták meg, a hol Haugh Béla főgimnáziumi tanár, muzeumőr kalauzolta a tanulni vágyó ifjakat, a ki szaktudással magyarázta meg vonzó előadásban a látottakat. A látogatás végeztével Scherer igazgató mondott elismerő köszenetet Haugh mu- zeumőrnek. A délelőtt folyamán a tanári kar tisztelgett Tihanyi Domokos kir. tanfelügyelőnél, Krammer János polg. isk. igazgatónál, mise után pedig a tanári kar a növendékekkel együtt Wosinsky Mór apát-plebánosnál tette tiszteletét, a ki szívélyesen fogadta őket a keleti teremben, melyről érdekes magyarázatot nyújtott. Még megemlítjük, hogy a déli isteni tisztelet alatt a tanitójelöltek Kovács zenetanár orgona- kisérete mellett szépen énekeltek. — Délben a «Szegzárd Szálló» éttermében bankett volt, melyen a vendégeken kívül lihanyi Domokos kir. tanfel- ügyelő, Krammer János igazgató, Kovács Dávid és Mikula Dezső tanárok, Nagy Béla kir. tanfelügyelőségi tollnok, Éber Márton, Csankó Vilmos és Horváth Ignácz tanítók is részt vettek. Ebéd alatt emelkedett hangulat uralkodott, mert szebbnél-szebb felköszöntőket hallottunk. Az elsőt Scherer Sándor igazgató mondotta, éltetve a szegzárdi kartársakat. Mihalicska István tanár, ki — úgy látszik a szónoklatnak gyakorlott mestere — hosszabb beszédben Wosinsky Mór apát-plebánost, mint a tudomány fáklyavivőjét éltette. Beszéltek még: Tihanyi Domokos, Krammer János, Macskássy Sándor, Kovács Dávid, Éber Sándor, Horváth Ignácz és két tanítójelölt. — A tanulmányútnak kétségtelenül kellemes része volt a délutáni kirándulás a szegzárdi szőlőhegyek közé, melyet Nits Istváu központi szőlészeti és borászati felügyelő rendezett. • A kirándulókat igazi magyaros szives vendéglátással fogadta Tóth Károly főmérnök baktai szép villájában, a hol jobbnál-jobb és kitünőbbnél- kitünőbb borokat hordatott fel, hogy bemutassa azt az isteni nedűt, a melyet a Garay által megénekelt Bakta termett. A házigazda tiszteletére az ifjúság szépen énekelt, kinek lekötelező szívességét Scherer igazgató és az ifjúság képviselői lelkes beszédekben köszönték meg. A város látképének megtekintése végett felment az egész társaság a Kálvária hegyre s itt elénekelték egy szív- és lélekkel a Hymnust. — Nits István központi szőlőszeti felügyelő üdvlövéseket tétetett a viharágyuval, majd leereszkedtek a hegyről és Nits előhegyi szőlejébe mentek. Már leáldozóban volt a nap, mikor a nagy társaság a báró Augusz-féle szőlőbe érkezett, a hol báró Schell József szives vendéglátásából Boross Gyula uradalmi tiszttartó megvendégelte a kiránduló társaságot. A vendégek közt üdvözölhette Vojnics Dániel bajai, apát-plebánost is, a ki csütörtökön érkezett meg Würtz hittanár társaságában. A népszerű apát, ki nagy barátja a tanároknak és tanítóknak, Korbonits Dezső árv. ülnöknél s régi iskolatársánál szállott meg.
