Tolnamegyei Közlöny, 1903 (31. évfolyam, 1-53. szám)
1903-01-15 / 3. szám
XXXI. évfolyam. 3. szám. Szegzárd, 1903. január 15. II II KÖZLÖNY Az tanító KÖZIGAZGATÁSI, TÁRSADALMI, TANÜGYI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. országos selyemtenyésztési miniszteri meghatalmazottnak,*a tolnamegyei gazdasági egyesületnek, a szegzárd-központi ,to-egyletnek, a tolnamepfvei községi *« u ^ Előfizetési ár: Egész évre ...........................12 kor, — fill. Fé l évre ...... 6 „ — „ Negyed évre ..... 3 „ — „ Számonként 24 fill, e lap nyomdájában. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Megjeleli: Bezerédj István-utcza 6. szám, hová a lap Hetenként egyszer, csötörtökön. szellemi és anyagi részét illető minden közieméNyilttérben 3 hasábos petitsor 30 fillér. nyék, hirdetések és felszólamlások intézendők.- Hirdetések jutányosán számíttatnak. Hiv. hirdetések: 100 szóig......................3 kor. 74 fii. 100—200 j, .....................5 „ 74 „ 20 0—300 ..... 7 „ 74 „ minden további 100 szó 2 koronával t5bb. Vérkönnyek. Igazán megható az a mély és őszinte fájdalom, mely a gyámpénztárak folyamatban levő államosítása következtében úgy azokat a köröket, melyek a megyei ön- kormányzat keretében tovább is működni hivatvák, mint azokat, kik onnét kiválni s részint a kir. pénzügyigazgatóságoknál, részint a m. kir. állampénztáraknál hiva- taloskodni kényszeritvék. Lehet is affelett szomorkodni és bánkódni, midőn annak az ezredéves intéz? ménynek, mely a legválságosabb napokban az országnak oly hazafias szolgálatokat tett, bástyáit kezdik lerombolni. Az államhatalom mindenhatóságának galmat letörni. Hát ugyan most, midőn választott tisztviselők kezelik a vármegye ügyeit, hallott-e ? valaha .valaki olyan dolgot, hogy egy alispán, vagy polgármester a kormányrendeletek végrehajtását megtagadta volna; s váljon fog-e ? tehetni egy kinevezett tisztviselő egyebet, minthogy a központi hatalomnak vakon engedelmeskedik. Tessék a központban erélyesebben kormányozni, majd akkor* hatásosabb lesz a hazaárulók elleni külső ;'^járás. A leghatásosabb énlpait a vármegyei önkormányzat és tisztvisflp választási jog ellen felhoznak az, hogy a rendszer már elavult és az előrehaladott államok már mindenütt szakítottak velelÁHát helyes, ha Magyarországnak e téren .’nem volna különfolyton útjában állt az az önkormányzattal ieges helyzete, ha szabadiga, állami léte rendelkező testület s tisztviselő választási joga mindég szálka volt., azok szemében, kMámÉá ” lÉr^ Az év kezdetén, melyre jelentésem kiterjed, volt a kaszinónak 238 rendes és 5+ vidéki tagja, az év folyamán felvétetett 27 rendes és 4 vidéki tag, viszont kilépett a rendes tagok közül 18, a vidékiek közül 2 és meghalt az előbbiek közül 4, az utóbbiak közül 1. A tagok létszámában évről-évre állandóan mutatkozó természetszerű hullámzás tehát az elmúlt év végével kedvezőbb eredményt, tüntet fel a tavalyinál, mert mig 1901-ben rendes tagjainak száma nehánynyal fogyott, — az idén rendes tagjainak száma 5-tel, vidéki tagtársainkké pedig 1-gyel szaporodott. S bár a létszámnak azt az emelkedését, mint ogyesületünk egészséges voltának egy tünetét, mint annak bizonyságát, hogyÁa^kaszinó a múlt év folyamán sem vesztett abból a vonzerőből, melynek segélyével magába nemcsak a szegzárdi, de jórészt már a vármegyei .intelligens társadalom idevaló elemeit is felszivjaA— a legnagyobb örömmel és megnyugvással üdvözlöm, mégsem lelhetek abban nem volna folyton fényévéivé, mi is bele- I kárpótlást azon veszteségekért, melyeket a kaszinó tehetséggel nem biró közönségtől saját kezeikbe keríteni el voltak határozva. Volt idő, midőn látva a megingathat- lan ragaszkodást, melylyel a magyar nemzet zöme, őseink szabadságszeretete és első szent királyunk bölcsessége által teremtett ezen intézmény iránt viseltetik, megkísérelték azt jogainak elvonásával, tehetetlenségbe sülyeszteni és ily módon életképességét kétségbevonni; ravasz fondorlattal úgy gondolkozva, hogyha a közönség maga előtt nem lát mást, mint egy vergődő bábot, elfordul tőle s a központosítás modern eszméiének inkább megnyerhető lesz. Nem használt semmit. Akadtak az országban elég tekintélyes számban, kik a nyilt eiőszak ellen erőszakot alkalmaztak s a törvényhozói intézkedés egy-két szakaszból álló elvi kimondássá zsugorodott össze. Akkor a nélkül, hogy a tervet feladták volna, taktikát változtattak s részenként szabdalták le ősi törvényekkel biztosított kiváltságait. Nagyon kapóra jött ellenségeinek, hogy a vármegye által kezelt pénztáraknál rohamosan egymásutánban nagyobb arányú sikkasztások fordultak elő s ez elég volt arra, hogy előjogai legfontosabbikát: a pénzkezelést kivegyék kezéből. Barátai, kik'' minden körülmények közt híven kitartottak mellette, tehetetlenek voltak érte cselekedni, a közvélemény nagy felzúdulása, vagy tán helyesebben mondjuk igy: tervszerű felzuditása következtében. tudnánk nyugodni; §gpö||Itessék hazánknak regutÖbT)T^A50 éves történelmét tanúima- nyozni.s akkor a hazafias szív kell, hogy megdobbanjon minden oly intézkedésre, mely a magyar nemzet ellentállási erejét gyengíteni van hivatva. Hányszor volt kénytelen már üldözött nemzetünk a vármegyékbe vonulni vissza, hogy onnét folytasson elkeseredett harczot ősi jogai védelmére. S a mi volt, az lesz is, erre a legdönthetlenebb bizonyíték a magyar történelem. A vármegyék után azonban majd jönnek a községek; a központosító törekvés nem szokott fél utón megállni. Szerintük a jó közigazgatás első feltétele, hogy minden hatóság feje a központi hatalom kirendeltje legyen. Lesznek franczia mintára kinevezett. M-airek, vagy német mintára: gemeinde Hauptmanok. Szóval megkezdették s ha nagy ellent- állás be nem következik, végre is hajtják az államositást.az egész vonalon. Nem lesz más ebben az országban, mint a parancsolok s a népek milliói, kik engedelmeskedni kötelesek. Ha a könny, természet szerint, nem vízből állana, bizony vérkönnyeket lehetne sírni a megkezdett államosítás alkalmából. b. Kaszinói közgyűlés. A szegzárdi kaszinó múlt vasárnap délelőtt 11 órakor tartotta meg évi tiszujitó közgyűlését, melyen a tagok szép számmal jelentek meg. A közgyűlésnek a legérdekesebb pontját az elnöki jelentés képezte, a mit itt közlünk egész . Azt mondják ellenesei, hogy azért | teqedeimében. ' szükséges az Ősi vármegyét az államhata- j Mélyen tisztelt Kaszinó-Közgyűlést lommal felcserélni, mert csak ezzel lehet a | . Az elmúlt 1902. évre vonatkozó jelentésemet mindinkább elhatalmasodó nemzetiségi moz- I a következőkben van szerencsém előterjeszteni: s kebelében az összetartásnak, az egymás meg" bvomrliLjCfrcifc./' a ■ békcvypté^.oa jn^yxrtftITéts 11 crh. o^vllcmc s az a magasztos elv, hogy »salus rei publicae suprema lex esto« ~^ÍDr. Kramolin Emil, Leopold Károly, Schmidt Imre^ Csukly Ignácz és Pap József tagtársaink elhunytával szenvedett. Nem lelhetek pedig igen tisztelt közgyűlés — mint mondám — kárpótlást azért, mer^ ha kegyeletes érzülettel felidézem lelki szemeinliWÉ; alig elhunyt tagtársaink tisztes emlékét, s köztük * különösen dr. Kramolin Emil és Leopold Károly őszbeborult alakjait, kik közül az elsőt ugyanaz a a megtisztelő bizalom, mely máig engem rendelt a kaszinó szolgálatára, az elnöki székre is méltatott, \ a kaszinó, jövőjére, küzdelmeire, válságaira s a1» én lelkem óhajtása szerint mindeneken diadalmaskodó fennállására gondolva, Aggódva kérdem, rejt-e a körünkbe újonnan érkezettek lelkülete ez iránt az öreg kaszinó iránt annyi önzetlenséget, annyi áldozatkészséget, annyi becsülést, annyi és olyan szívós ragaszkodást, mint amennyiről nem szavakkal, de egész életükkel az öfökre távozottak tanúságot tettek I! \ Kérdésemre a kedvező választ, reménységem az ezennel szívesen üdvözölt? ujonan érkezettek magatartásától várja, akik meggyőződésem szerint nemcsak a költő azon szavaiúa.k igazságát fogják mihamarabb felismerni, hogy Szegzárdon >e kívül nincsen számodra hely«, hanem érezni fogják azt is, hogy az a közszellem, melynek megteremtéséhez és fentartásához az elhunytak oly nagy mértékben járultak hozzá, s mely az érdem' megbecsülésében, a kornak járó tisztelet megadásában s az érintkezés terén az átalános műveltség követelményeinek szem előtt tartásában szolgáltatja e kasziqó fennállásának megdönthetien alapjait, a reájuk nézve talán eleinte idegennek tetsző környezetet nemcsak, kedélyes és kellemes, de barátságos és meleg ótíhonná változtatja. Indítványozom, hogy elhunyt tagtársainkróL való megemlékezésünk, az ő emlékük megórökitése végett jegyzőkönyvbe iktattassék.' múlt év folyamán a tagdíjbefizetések ered^ ménye kedvezőnek mondható, amennyiben hátralék egyáltaljában csak az 1902 ik évről van, mert az1 1901. év végévél fennállott hátralék még a múlt év első hónapjaiban befizettetett\a régibb hátralékok'
