Tolnamegyei Közlöny, 1903 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1903-05-14 / 20. szám

— Honvédzenekar Szegzárdon. Nagy nemzeti falragaszok hirdetik, hogy folyó hó 16*án és 17-én a vasúti kellemes nyári vendéglőben fog játszani a székesfehérvári honvédzenekar. G r ü n v a 1 d Mór anyagi áldozatot nem kímélve hozatta le a jeles zenekart, hogy Szegzárd közönségének ritka élvezetet szerezzen. A két napra való zeneműsor a következő:

Szombaton május ló-án.

1. «Nyisd ki babám» induló : Král. 2. «Keringő» Bársony és selyem : Ziehrer. 3. «Csokonay» Dyitvány: Kéller Béla. 4. a) Erdei pacsirta, Kakuk és béke humorisztikus tip« gő: Wagner ; b) «Pfeifer» Bécsi tréfás induló : Strizel. 5. a) Barkarola «Hoffmann meséi» czimü dalműből: Offenbach ; b) «Virágok varázsa» tipegő; Nováéek. 6. «Magyar egyveleg» Fleurs hongroise: Schlőgel. 7. Nyitány «Luna asszony» czimü operából; Linke. 8. Nagy Ábrád «Fauszt» czimü opáról; Gounod. 9. a) «Bartfei emlék» magyar táncz ; Keller; b) «Toscana» induló: Péter nádor főherczeg ő fenségétől.

10. Egyveleg «Czigány báró» czimü operettből: Strauss.

Vasárnap május én.K

1. Magyar induló; Müller. 2. Keringő az «Édes leányok» operából: Reinhardt. 3. «Magyar vígjáték» nyitány: Kéller Béla. 4. a) «La Canari» kiss fuvola Solo : Sabathil; b) Magyar bordal hangszerelte : Fricsay. 5. «Palocz Rapsodie» : Serly.

6. Egyveleg «Ripp van Vinkle» czimü operából: PJanquette. 7. Nyitány «Orpheus a pokolban» ez. operából; Offenbach. 8. a) «Bob Herczeg» Serenada: Dr. Huszka; b) «Magyar népdalok» : Nyári. 9. Nagy Ábránd «Bánk-Bán» czimü operából: Erkel. 10. «Elyen a magyar» gyors tipegő: Strauss.

— Előfizetési felhívás. Nagy Béla tolnavármegyei kir, tanfelügyelőségi tollnok egy előfizetési felhívást bocsátott ki. melyben a következőket írja: «Az általános közóhajnak engedve, hazafias- és vallás erkölcsös, valamint a tanítók-, tanítónők- és óvónők tekintélyének emelése- és fizetésük javítása érdekében a napi-, valamint a megyei- és a tanügyi lapokban eddig megjelent czikkeimet sajtó ala rendeztem, mely néhány hé| alatt készen is lesz. Ezen könyvecske örökké érdekes marad; tartalma nem múló ; élvezettel olvashatja azt mindenki ; jó hasznát veszi az itjusági egyesület, s helyet foglalhat a könyvtárakban, az iskolai- ifj.- és népkönyvtárakban is. Olvashatja bárki, miáltal a tanítók tekintélye még jobban emelkedni fog, s általa a vallás- érkölcsös nevelés is sokat nyer. Eddigi fáradságaimat a tanügy és a tanítók érdekében teszem, reményiem szívesen fogadják e munkámat.»

— A katonaszabaditó és az ex-lex. Furfangos csaló járta most végig a szomszédos falvakat, aki mindenütt Gellért Kálmán dr. miniszteri hivatalnoknak adta ki magát. Végig járta a házakat s ahol katonasor alá jövő legény volt, ott mindenütt azzal hozakodott elő, hogy ő a fiút kiszabadítja a katonaságból, ha megfizetnek érte. Előadta, hogy őt a minisztériumból küldték ki, hogy igy pénzt szerezzen, mert most az ex lex-es időben kevés adó foly be az államkasszába. Már pedig pénz néjkül nem maradhat meg a mostani kormány. Tehát igy segít magán a kormány. A szélhámosnak sikerolt a manőver. Tiz faluban csapta be az embereket. Hol 500, hol 800, sőt 200 koronát is fizettetett magának. Eddig összesen 25 gazda jelentkezett, akik valószínűleg üthetik pénzük nyomát. Az ügyes szélhámos, aki valósággal remekül használta föl az ex-'.ex-es állapotot, legalább is 10,000 koronát szedett össze. Ezzel a pénzzel uraskodhatik. Ahogy a becsapott gazdák leírják, magas termetű, csinos, mintegy 35 évesnek tetsző, megnyerő külsejű. Igen elegánsan ruházkodoti s nem maga járt egyedül, hanem volt vele egy borotvált képű fiatalember, aki az írások és a jegyzőkönyvek megszerkesztésénél segédkezeti. — Mindkettőt körözi a csendőrség.

Névmagyarosítások. Jopiczer Artur szeg- zárdi lakos családi nevét *Tolnau-ra, — kiskorú Reitberger Pál bonyhádi illetőségű, ugyanottani lakos pedig" *Erdödit-re változtatta. — Kiskorú Stetndl József és Jenő tolnai lakosok vezetéknevöket »Serényt «-re, — Herrnhut Bernát kónyii illetőségű budapesti lakos vezetéknevét tHubaii-ra, kiskorú Beer Simon paksi lakos vezetéknevét »2?4«í;«-ra változtatta.

__4

_____________________________

— A zombai kaszinó folyó hó 6-án társas összejövetelt rendezett. Ebben az évben már ez volt a második. A zombai kaszinóból indult meg dr. Kapp Viktor kezdeményezésére megyeszerte a gyűjtés, hogy Tolnamegyében a tüdőbetegek részére szanatóriumot létesítsünk. A zombai kaszinó tagjai tették le az alapot, mely erősödik mindinkább, mióta megyénk alispánja is magáévá tette az ügyet s a gyűjtés megyeszerte megindult. Most is többen járultak adományukkal az alaphoz, melyből említett orvos hírlap útján számol be. Felolvasott Radics Gyula kántortanitó. Ügyesen csoportosította történelmi alakjainknak vallásos hazaszeretetét. Munkájában megérzett, hogy felolvasó erősen át van hatva ezen eszméktől s lelkesedése költői lendületekben, szép hasonlatokban nyilvánult. A figyelmet mindvégig lekötötte tárgyával s a hallgatók rokonszenvesen tüntettek a felolvasó mellett. Az est sikeréhez hozzájárult Schlechta Károly tanítónak jól előadott monológja is. Franczia János Várady Antalnak »Rákóczy Ferencz Rodostón« czimü költeményét szavalta el. Tizenkét óra után a hölgyek és férfiak derült hangulatban távoztak a kaszinóból. Legközelebb megint lesz egy ilyen estély, amidőn Radics Gyula kitűnő zongorajátáka is egyik érdekes pontját képezi majd a programmnak, ki Polóny János hegedüjátékát fogja kísérni.

— A slepp az iskolában. Bárczy István, a székesfőváros tanügyi ügyosztályának tanácsnoka eléggé nem méltányolható rendeletet adott ki a minap, midőn eltiltotta a tanitónőknek az iskolában a sleppes ruha viselését. A rendelet, mely úgy a közoktatási bizottságban, mint — értesülésünk szerint - - a tanítóság körében is elismerést vívott ki, a közegészségi nevelés szempontjából bölcs előrelátásról tesz tanúbizonyságot s minden intelligens ember osztatlan dicséretét fogja a fővárosi tanitásügy kiváló vezetőjének biztosítani. A mig a tanító néni söpri ruhájával a padlót es az utcza porát, addig a gyermekleánynak ugyan nem férne a fejecskéjébe, ha hallja, hogy vannak zord lelkű doktorok, akik még ettől az örömétől is meg akarják fosztani, mire megnő. Exemplum docet. Csak a példa tanít!

— JÓ tanács. Mindazoknak, kik pázsitot akarnak létesíteni, ajánljuk, hogy szerezzék be Mauthner Ödön csász. és kir. udvari 'magkereskedéséből Budapesten a »Sétatéri« vagy a »Margitszigeti« fümagkeveréket. Ezeket már 29 éve szállítja Mauthner Budapest és a Margitsziget oly bámulatra méltó és gyönyörű sétaterei részére.

— Gyújtogató. Kovács József decsi kovács segéd, ki piromaniában szenved, a múlt napokban felgyújtotta az egyik ház végében összehalmozott nádat. Szerencse, hogy a tüzet rögtön észrevették és igy sikerült ■ azt eloltani mielőtt nagyobb tűz keletkezhetett volna. Kovács Józsefet a csendőrség letartóztatta és átadta a szegzárdi királyi ügyész- siégnek.

j — A magyar birodalom népesedése már- cziás hóban. A folyó év márczius havában 63,509 gyermek született a magyar birodalomban, a halálesetek száma 49,814 volt s igy a természetes szaporodás 13,695 főre rúgott. E számokból a társ országokra esett 7723 születés, 6363 halálozás és 1360 főnyi szaporodás esett. A múlt év megfejelő hónapjának adataival összehasonlítva az idei márczius kedvezőtlenebb eredményeket mutat, m>nt- hogy a születések száma 5,700-zal kevesebb, a halálozásoké ellenben 600 zal volt több az idei márcziusban, mint tavaly, s igy a szaporodás 6300- zal .maradt alatta a tavalyi eredménynek. A folyó év el-ő negyede megleketős gyönge eredménynyel zárult; a tavalyi első évnegyedhez képest 30,000- rel kisebb a népesség természetes szaporodása. A számok az idén körülbelül úgy alakulnak, mint 1901-ben, amiker az év elején szintén kedvezőtlen volt a szaporodás, de az egész esztendő eredménye nagyon kedvező volt.

— Fél utón nincs eredmény. Ha czélunkat el akarjuk érni, akkor utunkból minden akadályt el kell gördíteni és nem szabad sem visszafelé haladnunk, sem megállanunk, mert akkor a megtett utat elveszítjük és czélhoz nem jutunk. Bár miért küzdünk is, az eredményt sohase tudjuk az ut közepén elérni, hanem mindig csak a czél végén. Czéltudatos következetesség és erős dlha tározás vezéreljen bennünket minden cselekvés ben. Különös, ha arról van szó, ho?* anyagi eszközzel óriási eredményeket

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 20. sz.

gunknak biztosítani. Ezt a következtetést pedig^ abból az alkalomból Írjuk, hogy egy úri ember egy osztályon át játszott egy sorsjegygyei és most keservesen panaszkodik, hogy, ha nem veszti el türelmét, akkor ma ő a legszerencsésebb ember lehetne, mert a 11. sorsjáték első osztályában ö volt az 57080. számú sorsjegynek tulajdonosa és e számot a hatodik főhuzásnál 600,000 koronával húzták ki. De ő megállt a fél utón, mert nem játszott tovább a sorsjegygyei. Annál nagyobb volt az öröme azoknak a szerencsés embereknek, akik ő utána vásárolták meg e sorsjegyet Török A. és Társa bankházában, Budapesten, Teréz-körut 46., ahol egye dűl a hatodik osztályban egy és egy fél millió koronát nyertek e ezég szerencsés vevői. A sorsjegyek tervezet szerinti árai: egy egész sorsjegy 12, egy fél sorsjegy 6, egy negyed sorsjegy 3, egy nyolezad sorsjegy 1 korona 50 fillér. Ajánlatos, hogy a sorsjegyvásárló közönség a Török bankháznál szerezze be sorsjegyeit, mert e ezéget rendkívüli szerencse kiséri és a vevőknek minden irányban biztonságot nyújt.

— Különös hasonlat. Uj János szegzárdi esküdt és birtokos egy nyári istállót építtetett az egyik birtokán, melyet a napokban vett át. Ekkor történt meg a következő mulatságos eset. — A gazda többekkel kívül belül megtekintvén az uj istállót, megjegyezte, hogy neki úgy tetszik, mintha az alacsony volna. Erre az egyik Sinorovics nevű magas termetű munkás az istálló alá ugorva, kezét feje fölé emelve elkiáltja: »Nem lesz gazd uram alacsony, az Isimnek van-e ekkora marhája, mint én?n A körül állók nagy nevetésben törtek ki e különös hasonlatra.

— Meglopta a feleségét. Ulrikné Lekner Margit panaszt tett a szegzárdi csendőrségnél, hogy férje: Ulrik Antal 160 korona készpénzét elköltötte, ezüst zsebóráját és arany karkötőjét meg ellopta. A csendőrség Ulrikot kinyomozta és tőle a lopott tárgyakat elkobozta.

— Gyanús haláleset. Babai János paksi születésű, ordasi lakos folyó hó 5—6-án éjjel gyanús körülmények között a Dunába esett és eltűnt. Babai holttestét hatóságilag keresik, hogy megállapíthassák, vájjon nem-e úgy ütötték agyon, és csak azután dobták a vízbe.

— Gyufával játszó gyerekek. A Báta községhez tartozó Dolina pusztán Berg Józsi 5 éves és Kramer Mihály 6 éves gyerekek a szobából gyufát loptak és azzal tüzet raktak Denkinger háza végében. A lángok csakhamar átcsaptak Denkinger házára és az tejesen leégett. A kár 560» korona.

— Czigányháboru. A folyó hó 4-én Tolnán megtartott országos vásár alkalmával a kóbor- czigányok valóságos háborút csaptak. Egymást botokkal agyba-főbe verték és revolverrel lövöldöztek. A verekedésben súlyosan megsérültek: Tajkona Tamás, 7ajkona István és Kovács Zsuzsanna. A cs'endőrség a czigánytábort szétugrasz- tóttá. A czigányok közül többen lóhátra kaptak és úgy menekültek el az őket üldöző csendőrök elől.

IRODALMI CSARNOK.

_________1903. május 14.

Az ökrök önmagukról.

Mese az állatvilágból. — Irta: Peterdy László.

Déli pihenő volt.

Az öreg béres illatos szénát vetett a jászolba s a delelő ökrök jóizüen ropogtatták ebédjüket.

Ki is lehettek éhezve, mert kora reggeltől szántottak egy csontkemény agyagos dombot, burgonya alá.

Hamarosan elmajszolták szénájukat, lefeküdtek és csendesen kérődzni kezdtek.

Az öreg béres végignyujtózott rongyos bundájával letakart faágyán és csakhamar mély álomba merült.

Az ökrök pedig beszélgetésbe fogtak.

— Valóban megfejthetlen, — veté föl a problémát egyik ökör, —. hogy miért is tart a mi gazdánk bennünket?

Mert az emberek tisztára meg vannak b lulva, — mormogta a másik.- No az igaz! — hagyá helyben a harma- r,'zor hónapokig se teszünk semmit, csak szénát, meg heverészünk. Mikor aztán érezné magát itt az istállóban a marhafia,.