Tolnamegyei Közlöny, 1903 (31. évfolyam, 1-53. szám)
1903-05-07 / 19. szám
_4 __________ — Halálozások. Fiatalon, élete szép tavaszán semmisítette meg a kíméletlen halál Kovács-Sebes- tyén Magda életét. Hosszas szenvedés után 19 éves korában hunyt el a szülők és testvérek megmérhetetlen fájdalmára. Haláláról a következő gyász- jelentés szól: Kovács-Sebes/yén Endre és neje született berzai lakácsy Janka úgy a maguk, mint fiaik: Endre, Miklós és László, valamint az összes rokonság nevében is fájdalomtól megtört szívvel tudatják, hogy felejthetlen leányuk, nővérük, illetve rokonuk Kovács-Sfbestyén Magda hosszas szenvedés után folyó hó 3-án, élete 19 ik évében jobblétre szenderült. A kedves halott földi maradványai folyó hó 5-én dé'után 4 órakor fognak a kerepest úti temető halotiashdzában az ev. ref. egyház szertartása szerint megáldatni és ugyanazon temetőben levő családi sirboltba örök nyugalomra elhelyeztetni. Budapest, 1903. május hó 4-én. Isten áldása lengjen porai felett I Súlyos veszteség és mély gyász érte Straub Ödön szegzárdi könyv- és zenemű-kereskedőt édes atyjának halálával. A megboldogult nyugalmazott gazdatiszt volt, ki 69 évet élt. Temetése múlt héten ment végbe. Nagy részvétet keltett a napokban városunkban az a szomorú hir, hogy a szegzárdi volt felsőleányiskola igazgatónője, Mártonfy Gyuláné szül. Szarukán Ida úrnő Bihar-megye Szakái községében április hó 28-án hirtelen elhunyt. A megboldogult egy igazi műveltlelkü urinő volt, a ki úgy hivatalos működésében, mint privát érintkezésében mindig szives, nyájas volt mindenkivel szemben, s igy nem csoda, ha tanítványai szeretetét, s a szülők és a nagy közönség tiszteletét teljes mértékben kivívta magának. S amint ittlétekor sokak tisztelete vette őt körül, úgy most is sok ember igaz részvéte kisérte sírjába. Legyen áldott emlékezete! A halál esetről a gyászoló család a következő jelentést adta ki: Mártonfy Gyula mint férj, gyermekeivel Ellával és Barnával; Szarukán Endre, Ilona, Etelka és Irén, férj. Balázsovich Domokosné, mint testvérek; özv. Mártonfy Miklósné szül. Novák Anna mint anyós, a többi rokonok nevében is a legnagyobb fájdalommal tudatják a legjobb hitves, anya, testvér, meny rokonnak Mártonfy Gyuláné szül. Szarukán Idának folyó évi április hó 28-án reggel, élte 48-ik, boldog házassága 1'7-ik évében történt hirtelen elhunytét. — A megboldogult földi részei f. hó 30-án d. u. 3 és fél órakor fognak a r. k. anyaszentegyház szertartása szerint beszenteltetni s a szakáli sirkertben örök nyugalomra tétetni. — Az elhunytnak lelki üdvéért az engesztelő szentmise áldozat a furtai templomban fog az Egek Urának bemutattatni. Bihar-Szakál, 1903. ápril 28. Az örök világosság fényeskedjék neki I Általános részvétet keltett városunkban Sz ar- novszky Ferencznek, a Garay-szobor jeles alkotójának halála. Az élete delén levő szobrász Budapesten hunyt el az egyik kórházban, a hová mint elmebeteg • került. A szerencsétlen 1 művész nagy nyomorban hagyta Bátra kesergő | családját. Életrajzi adatai a következők: Budapesten született 1863. deczember 23-án r. kath. szülőktől. A fővárosi iparrajziskola elvégzése után 1885-ben kezdte meg a szobrászi pályát a ‘bécsi akadémián Helmer és Veiyre szobrásztanárok vezetése alatt. 1886-—1889-ig további kiképzés végett államköltségen Párisba ment a Chapu és Fal- quiére-nek volt kedvelt tanítványa. 1890-ben Bochin londoni szobrász mellett dolgozott. Párisi tanulmányideje alatt háromizben nyert első dijat, portréval és természet utáni stúdiumával s 1887-ben 87 pályázó közül harmadik helyen való kitüntetéssel jutott be a franczia mesteriskolába, az »Ecole natúrnál special des bea«x arts«-ba. — 1888-ban a párisi Szalonba egy mellkép tanulmánya első helyen lett befogadva. Az éremkészités művészetének elsajátítása s hazánkban való meghonosítása czéljából 1893-ban állami segélylyel Párisba küldték. ő készítette a főváros megbízásából a király 25 éves koronázási jubileuma alkalmára az érmet, valamint az iparművészeti muzeum nagy állami arany érmét. Tanulmányozta az érczöntést is. Előbb Londonban, majd Nápolyban az úgynevezett >cire perdue eljárásos mintegy jövő életfeladatul tűzte ki magának, hogy az érezöntés modern tökéTOIrfNAMBGYÉI KÖZLÖNY 19. s£ letességeinek meghonosítása és kisebb művészeti tárgyak olcsó sokszorosítása érdekében széles körben nagyobb mozgalmat és érdeklődést keltsen. Több kisebb tárgyon kívül mintázta még a képző- művészeti társulat Szt. László érmét, a milleniumi kiállításra a »Kiegyezés« czimü allegorikus csoportot, Baross mellszobrát stb. Első nagyobb megbízatása a Garay-szobor elkészítése volt, melyet nagy ambiczióval, lelkesedéssel nagyon sikerültén teljesített. * — Baleset a pécsi lóversenytéren. A vasárnapi esőzéstől sikos, lucskos pécsi lóversenypálya majdnem végzetes szerencsétlenségnek lett okozójává. A mint ugyanis Bemrieder József négyes fogatára néhány megyénkben előkelő hölgy fel akart szállni, az ostorhegyes a sikos gyöpön megcsúszott és magával rántotta a szomszédját is. A két ló a földön úgy összerugdalta egymást, hogy sérülten kellett őket hazaszállítani. Egyéb baj nem történt, mivel a hölgyek idejekorán visszaléptek a kocsiról. — Hivatalos órák a p. ü. igazgatóságnál. Május elseje óta a szegzárdi m. kir. pénzügyigazgatóságnál a hivatalos órákat egyhuzamban tartják reggeli fél 8 órától délután fél kettőig. — Nyaralótelep Dunaföldváron. Mint értesülünk, Dunaföldváron több lelkes férfiú azon fáradozik, hogy nyaralótelepet létesítsenek. Egy bizottságot is alakítottak már, mely folyó hó 2-án tartott ülést. — Sok a cserebogár. A szegzárdi szőlőhegyeken nagy pusztítást visznek végbe most a cserebogarak, melyek nemcsak a gyümölcsfákat koppasztják le, hanem még a szőlő gyenge hajtásait is lerágják. Nagyon helyén való lenne, ha a gazdákat a törvény értelmében szigorúan felhívná az illető hatóság a káros bogarak pusztítására, mert eddig csak igen kevesen láttak a cserebogár fog- dosáshoz. — Elhagyott kabát. A vasúton sok ügyesbajos dolog szokott megesni, melyek közül leggyakoribbak az úti podgyászok elhagyása. A sors különös áldása folytán hasonló dologban volt része Klopstock Adolf dombóvári m. á. v. osztálymér- nökségi mérnöknek, a ki f. hó 5-én az egyik pályafentartási munkásra bízta felöltőjét, ki vele egy vasúton utazott. Az ügyes honpolgár pipájának többrendbeli megagyusztálása közben Dombó- várott elfelejtette a felöltőt a vonatból kihozni és igy az Pécsre hurczoltatott el. A kabát miatt távirati megkeresés érkezett a pécsi állomási főnökséghez, a honnan a megtalált kabátot tulajdonosának nyomban el is küldötték. — Mint Herkulesfürdöből (Mehádia) írják nékünk, Dr. Klein Eberhard a szívbajosok, valamint az elhízásban szenvedők számára ott meg- honositott és sikerrel alkalmazót* uj, úgynevezett nauheimi gyógymódot a jövő évad alatt folytatni fogja. — Török A. és Társa Budapesten. Ha szemlét tartunk a magyar királyi szabadalmazott osztálysorsjáték külömböző főelárusitói között, önkénytelenül feltűnik a Török-bankház. Ez a ezég ugyanis állandóan azt hirdeti, hogv Magyarország legnagyobb osztálysorsjegyüzlete. Ennélfogva eltökéltük, hogy ily irányban tudakozódunk és érdeklődésünk folytán teljesen és egészben bebizonyosodott, hogy ezen ezég valóban a legnagyobb osztálysorsjáték-üzlet és a legtöbb sorsjegyet forgalmazta. Ä mi ném is csuda, mert ritkán ért egy ezég ahhoz, hogy játszó vevőinek kegyét úgy megnyerje, mint Törők A. és Társa. Ezen ezég vevőkre folyton nagyobbodott és az állandó terjeszkedés alapján a Teréz-körut 47. sz. alatti fióküzletei is vannak. A számtalan önként beérkezett hálanyilatkozat a szigorúan pontos és előzékeny üzlet- vezetésről tesz tanúságot s csakis ez tette lehetővé, hogy e ezég a m. kir. szabad, osztálysorsjáták igazgatóságától hízelgő elismerésben részesült. A négy különböző kerületbe% levő üzletben minden ügy a legpontosabb kereskedelmi szabályok szerint intéződik el. Ennélfogva indíttatva érezzük magunkat a 7árok A. és Társa bankházát, melyben már nagyon sok és nagy nyereményt nyertek, mindenkinek a legmelegebben ajánlani. A tervezet szerint az I. osztály húzása már a legközelebbi csütörtökön és pénteken lesz, november 20. és 21-én. A sorsjegyek árai, daczá*-» mesen javult a régiek mat i| = 3 körönt Á ki tehát az os forduljon bizalon zához, Budapestei \k, hogy a tervezet tete- yereményeket tüntet fel, p — T50 korona ; -orona^ Ti = 12 kor.' ban részt akar venni, 4. és Társa bankhá-* .. , ____________ 1903. május 7. — „Fürdők és Nyaralóhelyek.“ (Szerkes*. tette: dr. Fodor Oszkár, kiadta: a »Dunántúli Közművelődési Egyesület,« VII. évfolyam, ingyen kiadás.) Az ország egyik legnagyobb kulturegylete a Pallavicini Ede őrgróf elnöklete alatt működő »Dunántúli Közművelődési Egyesület« már észtén- dők óta adja ki a magyar fürdők felvirágoztatása és az idegen forgalom emelése érdekében a »Für- -dők és Nyaralóhelyek« czimü, a hazai fürdőket _ részletesen ismertető füzetet, a melylyel a regényes szépségű magyar fürdőkre akarja terelni nagyobb tömegben a külföldi fürdőkből és nyaralóhelyekből a nyaraló közönséget. A magyar fürdők ez' egyedüli ingyenes ismertetőjének most jelent meg a VII. évfolyama s a dr. Fodor Oszkár által nagy gonddal szerkesztett díszes kiállításban megjelent »Fürdők és Nyaralóhelyek« füzet kimerítő adatokkal ismerteti a magyar fürdők viszonyait s közli a füzet első részében a dunántúli, második részében pedig az egyéb hazai fürdőkről szükséges és hasznos tudnivalókat számos illusztráczióval tarkítva. A »Fürdők és Nyaralóhelyek« füzet a kereskedelemügyi miniszter ur 1617/1903. ein. száma rendelete folytán a fürdőzezon tartama alatt az állam vasúti személyszállító kocsikban és a kassa- oderbergi vasút kocsijaiban is elhelyezésre kerül, hogy az utazó közönség is kellő tájékozást nyerjen a magyar fürdőkről. A hasznos fürdőismertetőt ingyen kapja mindenki, ki a «Dunántúli Közművelődési Egyesület» titkári irodájához (Budapest, VIII.,. Rökk Szilárd-utcza 2. sz.) fordul. A füzet czimlapját díszítő képet Bér Dezső, a kitűnő rajzoló művész rajzolta. — Kifogott holttest. Folyó hó 5-én két agárdi fiú egy holttestet fogott ki a Sárvízből. 4 kifogottban Klein nevű tolnai illetőségű ácslegényre ismertek, akinek holttestét felbonczolták. — Óriási azok száma, kik anyagi boldogulásukat a magy. kir. szab. osztálysorsjáték intézménynek köszönhetik. Őszintén örvendünk, hogy közülök igen sokan Bihari Ede főéi árusítónak, (Budapest, IV., Városház-utca 14.) köszönhetík szerencséjüket. Érdekelni fogja az olvasót, hogy hol nyerték azokat a nyereményeket, melyeket a nevezett főelárusitó fizetett ki. íme itt következik t. Az első sorsjátékban a 600.000 koronás jutalomdíj Yg-át Marosvásárhelyen, a(s-éX Medgyesen, 78-át Újpesten, i/8 át Budapesten. A hatodik sorsjátékban nyert 600.000 koronás jutalumdíj 2li-ét Csikmegyé- ben, 74-ét Bácsmegyében, V4-ét Gömörmegyében. A 200.000 koronás főnyeremény Pozsonyban* 2/8-át Veszprémmegyében, f/8-át Kolozsvárott, 78-át Czinkotán, 1/8-ít Alsó Fejérmegyében és 2/8-&t Budapesten. A folyó év márczius 28-án nálam nyert 200.000 korona 1/i-ét Brassóban, 1jí-ét Torontál- megyében, 7**ót Somogymegyében, Zemplén- megyében nyerték. A többi főnyeremény szintén az ország különböző helyén jutott kifizetésre. Felhívjuk a t. olvasó figyelmét Bihari Ede szerencséd főelárusitó mai hirdetésére, kihez megrendelések. — tekintettel a nagy keresletre — mielőbb inté- zendők. A húzás f. hó 22-én kezdődik. í/s sorsjegy 1.50 kor., 7* = 3 kor., 7a = 6 kor., 1/1 = 12 kor* T A N Ü G Y. Szántsunk mélyebben! Az 1876. XXVIII. t.-cz. 8. §-& a következő : »A népoktatás ügyének előmozdítása és fejlesztése végett a törvényhatósági képviselő testület a tanügy iránt érdeklődő és abban jártas egyénekből állandó népnevelési bizottságot alakit, melynek az iskola- látogatásokkal ideiglenesen megbízottakon kivül a törvényhatóság területén levő vallásfelekezetek egy-egy választottja és a törvényhatóság területén levő úgy állami és községi tanítók, valamint mindegyik vallásfelekezet tanítói közül a törvényhatósági közgyűlés állal választott egy-egy tanító is tagja. Ezen bizottság rzervezetét a törvényhatóság szabályrendelettel alapítja meg. E bizottság véleményezési és inditványozási joggal bir a törvényhatóság összes népiskolai ügyeire nézve. Ennélfogva ezen ügyek előmozdítása és fejlesztése czéljából javaslatokat terjeszthet a közigazgatási bizottsághoz; úgyszintén véleményt ad minden ol népoktatási ügyben, mely a közig, bizottság által e végett hozá utasittatik.« A törvény ezen intézkedése hatályon kivül nem helyeztetett, sem a mai napig végrehajtva nem lett. Vájjon fölösleges-e, vagy pedig végrehajtani lehetetlen ? — Egyik sem. Csak magunkat kell első sorban okoznunk, hogy érvényre nem jutott. Minket érdekel; első sorban ugyan az államot, de nekünk néptanítóknak kell az ellenőrzést gyakorolnunk s figyelmet kelteni. Hasonlítsuk össze a mostani ellenőrzést és * ama ellenőrzést, mely
