Tolnamegyei Közlöny, 1903 (31. évfolyam, 1-53. szám)
1903-04-16 / 16. szám
— Vásárengedélyezés. A kereskedelemügyi miniszter megengedte, hogy Bátán a f. é. április hó 6-ára esó országos vásár ez évben kivételesen április hó 2j~én tartassék meg. — Szurkálás. A szegzárdi duhajkodó legények halálosan megsebesítették husvét hétfőjén este Gyorsok István szegzárdi földmivest, a ki most élet-halál közt lebeg. A legények özv. Prantner Istvánné Duna-utczában levő háza előtt verekedtek, midőn Gyorsok arra ment és közéjük állott, hogy kibékitse őket. A szenvedélytől és bortól elvakitott legények azonban azzal feleltek a békítő jó szóra, hogy reája rohanjak és Horváth György úgy szúrta szive fölött mellbs, hogy aligha marad éíetben. — Ha a törvény parancsolja. Egyik szomszédos városban történt, hogy egy anyakönyvi hivatalban egy pár öreg cseléd járult az anyakönyvvezető elé. — Elszerettük egymást,, mondja férfias büszke örömmel az ember. Csavarint is egyet nyomatékképen a bajuszán. Az asszony szemérmesen süti le a szemét, neki ilyenkor nem illik beszélni. Később a rubrikákat töltik ki. — Hány éves ? — Hatvannyolcz. — Hát maga néni? — Hetven leszek. — Milyen a vallása? — Református, mondja a férfi. — Katholikus, folytatja az asszony. — Milyen vallásban nevelik majd a házasságkötésből származó gyermeket ? — Az öreg arcza elborul, bánatos mosoly jelenik meg rajta. — Kérem alássan, elmúlt már a mi tavaszunk, nem lesz itt úgyse gyerek. Nem is azért esküszünk meg, csakhogy ne járjon gazdátlanul az ember, meg aztán legyen, aki meleget.főz rá. Az anyakönyvvezető látja maga is ennek az igazát, kénytelen mégis a holt betűkhöz ragaszkodni. — Lelkem, a törvény parancsolja az egyezkedést, mert más hiten vannak. — Az öreg még mindig ingatja a fejét csöndesen, lemondóan. — Nem lesz nekünk gyerekünk, minek az egyezkedés. Az asszony pedig — zavartan ugyan még mindig, mindazáltal bájosan, a tavaszi napsugár kaczérkodó, bágyadt fényével — odahuzódik közelebb a vőlegényéhez, azután halkan megszólal: — Úgy, egyezkedjünk már, ha a törvény parancsolja. Bámulatos haladás. Igazán annak lehet nevezni, amit az emberi elme, építkezések, gépek, közlekedési eszközök élőállitásánál fokról fokra éléit. De nemcsak az élettelen anyagból állít elő meglepő munkákat, hanem az élőnövények tenyésztésével sem marad hátra; mily óriási feladatot végzett a szőlők újratelepítésével továbbá a diszkertészet, gyümölcsészet stb. terén. Van azonban egy dolog, amely minde- niknél rohamosabban terjed, ez az élőkeritések létesítése. Igazán bámulatos haladásnak lehet nevezni azt, amit már sok ezer birtokos és kisgazda az élő sövény ültetésekkel élérts joggal állíthatjuk, hogy nagy mulasztást követ el minden gazda, kinek olcsó, örökös és teljesen áthatlan kerítésre van szüksége, ha nem ezt alkalmazza, mert úgy kertek, udvarok, majorok, tanyák, legelők, hegyközségek, temetők, valamint kisebb és nagyobb birtokok stb. stb. a legolcsóbban egyszersmindenkorra úgy zárhatók körül, hogy nemcsak ember, de semmiféle apró állat be nem hatolhat, illetve ki nem menekülhet, szóval a körülkerített részeket teljesen kulcscsal zárhatóvá teszi. Azért is terjed úgy el, hogy alig van az országnak oly része, ahol nagyban ne alkalmazzák, főelőnye lévén hogy agyag, homok, szikes, köves és vizenyős talajokban is, egyenlően dúsan tenyésző s legellentállóbb irtóztató nagy 20—25, sőt nem ritkán 35 cmre elágazott tövisei a legremekebb örökös sövényt képezik, árnyékot nem tart s a levegőt átereszti. Gyorsan fejlődik, gyökhajtásokat nem növel mint az akácz, orgona. Ha 2 éves korában a földszinétől 10—20 cm. magasan íürészszel levágatik, annyira megsü- rüsödik, s izmos töviseivel úgy összeáll, hogy azon semmiféle állat, még az apró csirke sem hatolhat át, hozzá még oly olcsóság, hogy azt bárki megszerezheti; 1000 csemetét 6 frtért meg lehet kapni s ez elég .200 méter kerítés megörökítéshez. A legnagyobb tenyésztés az országban az »Érmelléki első szőlőoltvány telepen < van — Nagy-Kágya u. p. Székelyhid — ahol igen nagy gondot fordítanak gj ___________________________ ez en csemeték nevelésére, (tavaszszal felásva hideg pinczékbe helyezik, hogy a kifakadást megakadályozzák, igy. még május közepén is a legjobb eredménynyel ültethető) az ültetés és kezelésre nézve pedig — bár az igen egyszerű — ábrákkal ellátott nyomtatott ültetési és kezelési utasítást küldenek, díjtalanul minden rendeléssel. Kívánatra díszes fény- nyomatu árjegyzéket is ingyen és bérmentve bárkinek, aki czimét egy levelezőlapon tudatja. Ezen catalogus megszerzése mindenkinek érdekében áll, még azoknak is, akik semmit rendelni nem akarnak, mert benne számos oly közlemények, elbeszélések, stb. foglaltatnak, melyek mindenkinek nagy szolgálatot tesznek, városon, falun, pusztán, gazdag vagy szegény családnál egyaránt. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 16. sz. MULATSÁGOK. — Hangverseny és tánczestély. A Döry Pálné vezetése alatt működő szegzárdi r. k. ovoda- és gye'rmekmenhelyet fentartó egyesület, úgy a szegzárd-tolnamegyei nőegylet, pénztára javára 1903 évi április hó 22-ik napján Szegzárdon, a * Szegzárd Szálló» nagytermében hangverseny után tartandó tánczestélyt rendez. Belépti dij személyen- kint 2 korona, családjegy 5 korona. Jegyek előre válthatók Krammer Vilmos könyvkereskedésében és este a pénztárnál. Felülfizetések a jótékony czél érdekében köszönettel fogadtatnak. Dr. Sztanko- vánszky Imre, elnök. Fördős Mihály, jegyző. Rácz József, pénztárnok. Gróf Apponyi Rezső, dr. Ber- náth Béla, ifj. Bernrieder József, dr. Csapó Dániel, dr. Csizmadia Géza, Döry Hugó, Döry Jenő, Döry Ödön, Fischer Frigyes, dr. Gruber Gyula, Hanzély János, dr. Herczegh Gyula, Jasek Sándor, br. Jeszenszky György, br. Jesznnszky Ödön, ifj. Lei- metzer Lajos, Leitersdorfer Ignácz, Martin József, Pazár Dezső', dr. íSonnewend Frigyes, dr. Sztanó Sándor, dr. Tanárky Árpád, dr. Török Ottó, Witt- nyédy József rendezők. Műsor: 1. a) Mendelsohn Bartholdy »Auf Flügeln des Gesanges« b) Liszt Feréncz: »Arrangement« c) Ohopin: »Phantaisie Impromptu«. Zongorán előadja Komáromy Mariska urhölgy. 2. Erkel Ferencz La Grange ária, Hunyady László czímü operából. Énekli Olteán Clotild urhölgy, zongorán kíséri Pazár Dezső ur. 3. Wieniawski: »Faust phantaisie«. Hegedűn előadja Drumár László ur, zongorán kiséri Komáromy Mariska urhölgy. 4. a) Délibes Léo : Chanson espagnole »Les fiiles de Cadix« b) Esterházy — Rossi grófné : »Viens mignonne« (Valse). Énekli Olteán Clotild urhölgy, zongorán kiséri Pazár Dezső ur. 5. a) Hauser: »Abendlied« b) Bazzini: »Boszorkány táncz«. Hegedűn előadja Drumár László ur, zongorán' kiséri Komáromy Mariska urhölgy. 6. Dankó Pista: a) »Magyar nóták« b) »Kurucz dalok«. Czigányzene kísérete mellett elmondja Török Irma. ---------Be lépti jegy: 1—10. sor 4 kor., 11—20. sor 2 korona, állóhely 1 kor., karzat 2 kor. Felülfizetések a Jótékony czél érdekében köszönettel fogad- tatnak. Török Irma urhölgy, a Nemzeti Színház művésznője 300 korona tiszteletdiját a jótékony czélra való tekintettel az egyesület pénztárának ajánlptta iel. A hangverseny kezdete este pont 9 órakor. EGYLETEK és TÁRSULATOK. — Tisztújító közgyűlés. A »Szegzárd Tolnamegyei Nőegylet« jövő vasárnap, folyó hó 19-én d. u. 3 órakor tartja meg a róm. kath. ovoda nagytermében évi tisztújító közgyűlését özv. Sass Istvánné elnöklete alatt. A közgyűlés tárgysorozata: 1. Titkári jelentés. 2. Jegyzőkönyv felolvasása. 3. A múlt évi számadások előterjesztése. 4. A jövő évi költségvetés megállapítása. 5. Esetleges indítványok. 6. Tisztujitás. Az egyesületnek múlt évi zárszámadásából megtudjuk, hogy az összes bevétele 2846 K 70 fillér volt s ugyanennyi a kiadása is. Az egyesületnek vagyona 24265 K 15 fillér. Az 1903. évi költségelőirányzat 2289 K 16 fillér. — Meghívó. A tolnavármegyei műzeumegye- sülel 1903. évi április hó 21-én délután 5 órakor a vármegyeház nagytermében tartja meg évi rendes közgyűlését, melyre az egyesület tagjai tisztelettel meghivatnak. Tárgysorozat: 1. Titkári jelentés az egyesület lefolyt évi művödéséről. 2. Az évi számadások megvizsgálása a pénztári maradvány fölötti határozat és a költségvetés előterjesztése. 3. A tisztikar és választmány megválasztása. 4- Esetleges indítványok. 5. A tolnavármegyei boszorkány- pörökről. Felolvassa : Székely . Ferencz, egyesületi titkár. Szegzárd, 1903. évi márczius hó 13 án. Gróf Széchenyi Sáudor, elnök. — Az alapszabályok 8. § a értelmében az egyesület vidéki tagjai hírlapi utón hivatnak meg a közgyűlésre. TÖRVÉNYSZÉK.. 1903. április 16. Vádlott katonák. A szegzárdi törvényszék, mint büntető bíróság folyó hó 14-én ült törvényt két hadköteles- fölött. Ugyanis Weisz József és Kern Ferencz 69. gyalogezredhez tartozó hadfiak ültek a vádlottak padján, kik halált okozott súlyos testi sértés elkövetésével voltak vádolva. A végtárgyalást Ágoston István kir. tábla- biró vezette, szavazó bírák voltak Kövessy Ödön és alapi Salamon Iván törvényszéki bírák. — A vádhatóságot Beke Ferencz kir. alügyész képviselte, a védelmet pedig dr. Mayer Gyula szegzárdi ügyvéd teljesítette. A jegyzőkönyvet Szunyogh Zoltán aljegyző vezette. A tárgyálás délelőtt 10 órakor kezdődött. Először Weisz József vádlottat hallgatta ki a törvényszék, a ki előadta, hogy 1902. évi okt. Tió 4-én, mindőn a pinczéből hazafelé tartott, egyik barátja figyelmeztette, hogy vigyázzon ; mert Wolf Ferencz két társával őt megakarja verni. Erre ő bement Szalay korcsmájába és ott az levő Kern Ferencz barátját felkérte, hogy kisérje haza; mert Wolf Ferencz, Pukk János és Feil János legények az utczán reálesnek, hogy megverjék. Kern Ferenczczel azután haza ment, de a ház előtt a három említett legény megtámadta, mire ő az udvarból egy rózsafakarót húzott ki és azzal a meghalt Wolf Ferenczre 4—5-öt, a többire pedig 1—2-őt ütött. Kern Ferencz a másodrendű vádlott, Weisz Józsefiéi szemben azt vallotta, hogy ugyan elkísérte haza Weiszot, de nem érzi magát bűnösnek, mivel ő kérte Weiszot, hogy ne bántsa a legényeket és ő nála nem is volt semmi sem. Az első rendű vádlottnak szemébe mondotta, hogy nem karóval, hanem vasvillával ütötte és szúrta a szerencsétlen áldozatot, a ki április hó 11-én vérmérgezésben halt meg. A beidézett tiz tanú kihallgatása után felolvasta az elnök a bonczolási jegyzőkönyvet, majd ár. Somogyi Zsigmond és dr. Kohn Gábor paksi,, végül pedig dr. Hangéi Ignácz szegzárdi főorvos mondta el szakvéleményét. Az orvosok egybehangzókig azt konstatálták, hogy Wolf Ferencz halálát derme-görcs (tenanus) okozta, mely vérmérgezésből származott, a mi a sértés következtében úgy állhatott be, hogy a sebbe szúrás vagy piszkos vízzel vitetett a testbe az inficziáló anyag. A bizonyítási eljárás ezzel be lön fejezve, kezdődtek a perbeszédek. Beke Ferencz kir. alügyész vádbeszédében ismertetve a bűneset tényállását és Weisz Józsefet halált okozott súlyos testi sértés bűntettében kérte elítélni, mig Kern Ferencz ellen emelt vádat elejtette, mivel a tárgyalás folyamán annak teljes ártatlansága tűnt ki. Dr. Steiner Lajos ügyvéd, ki az elhalt édes anyja képviseletében jelent meg, az alügyészszel szemben Kern bünrészességét látja fenforgni, azért 5 emel vádat ellene; továbbá kérte a törvényszéket a 292 korona kár megítélésére. Dr. Mayer Gyula védőügyvéd helyes érveléssel azt bizonyította, hogy Weisz József védencze jpgos önvédelemben követte el tettét. A kir. törvényszék ekkor visszavonult és pont 12 órakor hirdette ki az ítéletet, mely szerint Weisz Józsefet halált okozott súlyos testi sértés vétségében mondotta ki bűnösnek és ezért őt 2 évi börtönre Ítélte, továbbá tartozik 200 korona kártérítést is fizetni; Kern Ferenczet a vád és következményei alól felmentene. A vádló megnyugodott az ítéletben, ellenben a vádlott és védőügyvéd felebbeztek.
