Tolnamegyei Közlöny, 1903 (31. évfolyam, 1-53. szám)
1903-04-16 / 16. szám
— Vármegyei közgyűlés. Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága folyó hó 22-én délelőtt 10 órakor a vármegyei székház gyüléstermében tartja meg tavaszi rendes közgyűlését, melynek gazdag tárgy- sorozatából közöljük a következőket: Az alispán időszaki jelentése. A köz- igazgatási bizottság éves jelentése. A szá- monkérő székről felvett jegyzőkönyv. Az időszaki pénztár-vizsgálatokról felvett jegyzőkönyvek. Pesthy Elek simontornyai járási főszolgabíró nyugdíjaztatás iránti kérvénye S a nyugdíj-választmánynak erre vonatkozó javaslata. A nyugdíjazás következtében megüresedő simontornyai járási főszolgabírói állásnak választás utján eszközlendő bétöltése. A lótenyésztési bizottság elnökének megválasztása s ugyanezen bizottságban egy — esetleg két tagsági helynek választás utján történendő betöltése. Miniszteri rendeletek : Belügyministeri rendelet a házipénztár 1901. évi számadására vonatkozólag. Belügyminiszteri rendelet az 1902. évi III. t.-cz. hatályba lépte következtében rendelkezésre álló jövedelem lelhasználása tárgyában hozott közgyűlési határozatra vonatkozólag. Belügyminiszteri rendelet az árvaszéki elnök részére évi utiátalány megállapítása tárgyában. Vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendelet a vármegyei muzeum alapító-okiratára vonatkozólag. Kereskedelemügyi miniszteri rendelet az 1890. évi I. t.-cz. végrehajtása körüli eljárás egyszerűsítése tárgyában. Kereskedelemügyi miniszteri rendelet az utmesteri iskolák felállítása tárgyában. Honvédelmi miniszteri rendelet a tolnai katonai betegápolóház létesítése tárgyában. Földmivelésügyi miniszteri rendelet az erdőhasználat biztosítékául szolgáló takaréktári könyvek kezelése tárgyában. Körlevelek: Heves vármegye körlevele, az önnálló magyar hadsereg felállítása érdekében az országgyűlés képviselőházához intézett feliratának támogatása iránt. Debreczen város körlevele a póttartalékosok behívásáról és az ujonczlétszám felemeléséről szóló törvényjavaslatok mellőzése iránt az országgyűlés képviselőházához intézett feliratának támogatása érdekében. Budapest székesfőváros körlevele a póttartalékosok behívásáról szóló törvényjavaslat elvetése iránt az országgyűlés képviselőházához intézett feliratának támogatása érdekében. Győr szab. kir. város _ 2. ______________________ kö rlevele a párbaj intézményeknek kiirtása iránt a képviselőházhoz és a kormányhoz intézett feliratának támogatása érdekében. — Csanád vármegye körlevele a szegényügy jogvédelme tárgyában az igazságügyi kormányhoz intézett feliratának támogatása iránt. Pozsony vármegye körlevele a magyarnyelvnek az üzleti élet terén való érvényesülése érdekében a képviselőházhoz intézett feliratának támogatása iránt. Ung vármegye körlevele a »Budapesti Napló«-ban megjelent, s az ország közigazgatását és közigazgatási tisztikarát sértő czikk visszautasítása tárgyában. Vas vármegye körlevele a tőzsdei fedezetlen gabona határidő üzlet eltörlése ügyében. Moson vármegye körlevele az Alsó- Ausztria felőli országos határvonal kiigazítása tárgyában. Fejér vármegye körlevele az elmebetegek elhelyezésére szükséges intézetek kellő számban való előállítása tárgyában. Pozsony vármegye körlevele az 1891 évi XIII. t.-cz. módosítása tárgyában. Bpest székes- főváros körlevele az állami tanítók fizetésének rendezése ügyében. Somogy vármegye körlevele a magyar földnek magyar kézen való megtartása ügyében. Heves vármegye körlevele a közigazgatási tisztviselők fizetése és szolgálati viszonyainak rendezése érdekében. Borsód vármegye körlevele egy magyar iskolahajó felszerelése érdekében segély adományozása tárgyában. Abauj-Tornavármegye körlevele, a közgazdasági előadói állások újjászervezése tárgyában. Sáros vármegye körlevele, az 1890. évi I. t.-cz. módosítása érdekében Sopron szab. kir. város körlevele, a vadászati törvény módosítása tárgyában. Maros-Torda vármegye megkeresése, a köz- igazgatási tisztviselőknek nemzeti jelvénynyel való ellátása tárgyában. A szegzárdi »Beze- rédj István« szobor bizottság megkeresése, a vármegye támogatása iránt. Az országos vörös kereszt egylet dombóvári fiók egyletének kérvénye, egy Dombváron építendő kórházra segéM adományozása iránt. A ne- vetlenfalusi ev. ref. egyházgyülekezetnek kérvénye, templom építési czélokrakönyör adomány megszavazása tárgyában. A Fejértelepi Magyar Dalárda egyesület kérelme, anyagi támogatás iránt. Bizottsági és alispáni előterjesztések. 1902, évi számadások a vármegyei közalapokról. Arvaszéki előterjesztések. Tiszti ügyészi vélemények és egyéb ügyek. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 16, sz. 1903. április 16. KÜLÖNFÉLÉK. —- Miniszteri biztos. A vallás- és közoktatásügyi miniszter dr. Zoltványi IVán pannonhalmi főiskolai tanárt, mint a közoktatási tanács tagját a szegzárdi főgimnáziumi, a szegzárdi polg. fiú- és leány, iskolához miniszteri biztossá nevezte ki. A kinevezett főiskolai tanár legközelebb Szeg- zárdra jön, hogy a fenntemlitett iskolákat, megvizsgálja. — A hivatalos ünnep. Az idén nagyszombatra esett a hivatalos ünnep, mely benne van ugyan a naptárban, de nincs benne a magyar ember szivében, azért április 11-jki soha se lesz igazi nemzeti ünnep. Ez Bdttffy D-zső találmánya, a ki a nemzet akarata ellen iktatta törvénybe, hogy április 11 én ünnepelni kell. S/egzárdon a hivatalokra kitűzték a nemzeti zászlót és szünetelt minden hivatalban a munka, a mi reájuk is fért az agyonhajszolt és terhelt allami hivatalnokokra. — Kitüntetések. Az orosz kormány felkérte dr. Darányi Ignácz földmivelésügyi minisztert, hogy a múlt évben megtartott moszkvai nemzetközi marhakiállitás okleveleit és kitüntetéseit juttassa el a kitüntetettekhez. Nagy arany díjról díszoklevelet kaptak Tolnavármegyéből: Apponyi Géza gróf és Bernrieder József. Nagy ezüst díjról, oklevelet kaptak: Döry Vilmosné, báró- Dräsche Richard és Kelemen József gyula- jovánczai kisgazda. Bronzdíjról oklevelet kapott: báró Dräsche Richard. — Az orosz czári törvények szerint külföldieknek a dijat nem adják ki, csak a díjról szóló okleveleket. Az oklevelek díszesek, középen a czári czimerrel, orosz szöveggel, a földmi- velés|szimbolumával a gazd. egyesület titkárának és elnökének aláírásával vannak ellátva. — Államsegély. A vallás- és közoktatá-ügyi. miniszter a szegzárdi kereskedő-tanoncziskolának 550 korona államsegélyt utalványozott. — Hymen. Szlányi Lajos festőművész eljegyezte Eötvös Flóra kisasszonyt, Eötvös Károly Lajos szolnoki kir. tanfelügyelő leányát. — Kinevezések. Az igazságügyminiszter Früh- wirth Bé a tamásit járásbirósági dijnokot ugyanoda írnokká nevezte ki. — Dr. Selcz József szegzárdi kir. törvényszéki elnök Farhas Ferencz fő- szolgabirósági dijnokot és Laurencsöcs Gyula szegzárdi kir. törvényszéki dijnokot a tamásii kir. járásbíróság telekkönyvi osztályához dijas dijnokokká nevezte ki. — Este tiz órakor ott leszek 1 Ezzel Weisz ur könyező szemekkel ment . .. ment Leontinhoz. * Leontine szívesen fogadta Weiszot és nagyon meghatotta az a szomorú helyzet, melybe a sors szegényt sodorta. Emellett tetszett neki az alkalom, a mely kínálkozott, hogy Kövy urat, az ő válóféL ben levő férjét kijátszsza. * Este tiz óra. Mélyen lefátyolozva lépett be Leontin Weiszékhez. A szoba sötét volt. Weisz ur megsúgta, hogy feleségét még délben anyjához küldte s igy nincs mitől tartania. Alig öt perezre rá jött a vad Kövy Dénes két tanúval a szerződés megkötése czéljából. * Az ej elmúlt . . . Kövy ur rosszkedvűen ült szobájában, mikor belépett Weisz ur. — Isten hozott, Henrik. . — Szervusz Dénes ! Nos ? Hagyd el barátom. Ne szóljunk róla. Maradjunk csak továbbra is üzlettársak, legyen közös a vagyonunk de a nődtől többet nem kérek csókot! így csalódott Prinzivalle — Kövy ur — s igy mardt ep továbbra is Monna Vanna — Weisz Henrikné. * Azóta békés egyetértésben élnek egymással Kövy és Weisz; jó barátok, mert Kövy urnák eszébe se jutna közeledni üzlettársa nejéhez, úgy gondolkozván: »Nem mind arany, ami fénylik.* i ____ Láng Jenő. mo dott ahhoz a barátsághoz, mely hajdanta egybe fűzte őket s amit szétszakított a nő Kövy Dénes itt gondolt egyet. A logikája nagyon egyszerű volt. Abból állott, hogy amit szétszakított a nő, azt a nő újra összefűzheti; igy legalább meglesz az elégtétel is, megmarad a káposzta is, de a kecske mégis jóllakik. S megtette ajánlatát . . . * Weisz Henrik ur gondterhelt fővel járt föl s alá szobájában; íróasztala mellett ült atyja, fejét kezére hajtva ; mig a szomszédból behallott a zsu- rozó társaság jókedvű, gondtalan zsivaja. Weisz ur e pillanatban atyja felé fordult, kezét ajkához emelte s bambán kibámult az ut- czára, hol fürge hópelyhek játszadoztak vig játékot. — Holnap éjjel ? — Holnap éjjel 1 ismétlé az öreg Weisz. — De hogy szóljak Ellának? Oh, ez a szégyen, hiszen még azt sem tudja, hogy a tönk szélen állunk. Az az átkozott Kövy tudta, hogy hová sújtson. Mit is mondott tulajdonképpen ? — Kisegít bajodból, társul fogad; s mindezért nődtől egy ártatlan csókot kér. — Elég 1 rivalgott Henrik ur. Elég! Válaszsz! Boldogság boldogtalansággal, vagy boldogtalanság boldogsággal kell-e ? — Egyik sem! Inkább a halál. Csak ne volna olyan nehéz meghalni, csak ne tudnám, hogy milyen szép az élet. Az öreg Weisz nemsokára elbúcsúzott fiától; figyelmeztetvén, hogy erős legyen az elhatározásban . . . s ne áldozzon föl mindent az ideális érzelemért . . . Weisz ur pedig bólintott egyet atyja jóakaró tanácsaira, aztán elváltak. Mikor az ajtó bezárult atyja mögött, visszaült íróasztala elé és át meg átgondolta helyzetét. Nem volt elég bátorsága ahhoz, hogy Ella elé álljon azzal a föltétellel, a mit a kegyetlen Kövy áldozata fejében követelt tőle. Egyenes utón tehát mire sem mehetett. Elővette tehát a másik szellemét, a furfangot. Egy éjjelt töltött ébren. Ez alatt volt alkalma, hogy megássa azt a vermet, melybe Kövy urat bele akarta ugrasztani. * Másnap reggel Weisz ur elment a vad Prin- zivalléhoz, Kövyhez, a ki elégedettem dörzsölte kezeit, mikor meglátta hajdani üzlettársát. — Eljöttem! szólt Weisz Henrik ur rezignáltam — Tessék helyet foglalni. És ha tetszik, megkötjük a szerződést. — Ahogy tetszik. — Ma pontban tiz órakor ott leszek. — Az ajtóban várom Kövy urat. — Helyes ! — Ott aláírja a föltételeket. Két tanú jelenlétéhen. — Helyes ! — Aztán . . . aztán . . . öné legyen az édes csók ! — Amire évek óta szomjaztam hiába ! — Nem gondolja, hogy több a kegyetlenség tettében, mint az áldozat. — Megfizetem ám! — Igp^Q von 1 Tc.*ö[j önnel!
