Tolnamegyei Közlöny, 1903 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1903-04-09 / 15. szám

4 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 15. sz. 1903. április 9. — Vármegyei közgyűlés. Mint már meg­írtuk, Tolnavármegye törvényhatósága folyó hó 22-én tartja meg rendes tavaszi közgyűlését, mely­nek egyik érdekes tárgya lesz a gyönki főszolga­bírói és esetleg egy szolgabirói állás betöltése. A főszolgabírói állásra báró Jeszenszky György h. főszolgabírót jelölte a többség, kinek ellenje­löltje dr. Éry Márton vármegyei Il-od aljegyző; a szolgabirói állásra dr. Szentkirályt Mihály III ad vm. aljegyző reflektál, a kit első helyen jelölt az értekezlet dr. Stankovánszky Imre tb. szolgabiró- val szemben. — A kereskedelemügyi m. kir. miniszter a húsvéti ünnepeket megelőző szombaton, április 11-én a munka szünetet felfüggesztette, a posta- és távirda hivatalok ezen napon rendes köznapi szolgálatot tartanak. — Népgyülés a katonai javaslatok ellen. Mint Dombóvárról Írjak, hasvét másod nipjan népgyü- lést tartanak, hogy tiltakozásukat fejezzék ki a sérel­mes katonai javaslatok ellen. A népgyülésre több függetlenségi képviselőt is meghívtak, akik beszé­deket fognak tartani, hogy megismertessék azt a veszélyt és nagy terhet, mely a katonai javasla­tok eltogadása által a nemzetre háramolnának. — Halálozás. Kovács Károly m. á. vasúti mozdonyvezető f. évi április hó 2-án, délután 3 órakor, 51 éves korában Dombóvárott meghalt. Temetése szombaton, f. hó 4-én délután 4 órakor ment végbe az ev. ref. szertartás szerint, mely alka­lommal kartársai és tisztelői szép számmal jelentek meg. Özvegye és széleskörű rokonság gyászolja az elkunytat. — Házszentelés. A Faddi Kath. Ifjúsági- Egylet saját házat szerzett, melynek ünnepélyes beszentelése f. hó 5-én volt. Zányi György plébános végezte az örvendetes ténykedést a nagyszámban megjelent szülőkhöz és ifjakhoz intézett lelkesítő beszéd kíséretében. Alkalmi költeményeket sza­valtak ; Nyirati György, Hosiyánszky Antal, Skaletz Lajos és Mácsik József egyleti tagok. A házvétel költségeinek fedezéséhez a következők járultak kegyes adományukkal: Bartal Béla cs. és kir. kamarás 200 kor., Zányi György pleb. 200 kor., Koleszár Ferencz 100 kor., Br. Schell Józsefné, Mosgai Sándor, Sipos István 50—50 kor., özv. Bütös Andrásné, Linka Károly, Pleszky Antal 20—20 kor., Báli József, Csehák János, Fehér János, Gutái János, Vida András 10—10 kor., jfj. Báli Mihály, Bütös János, Hostyánszki Pál 5—5 kor. Gutái Pál 4 kor., Bajos Gyula, Lintner János, Tenczlinger István 2—2 kor. E jótevőkön kívül 23 pártoló tagja van az egyletnek, kiknek ezúttal is hálát mond az egylet. — A Wodianer alapítvány kihintettjei. A M. T. Akadémia múlt hó 29-én tartott közgyűlésén .a Wodianer-féle 50 ezer koronás alapítvány kama­tait Schmidt Boldizsár pécs-bányatelepi áll. isk. igazgatónak és Kanovics György balatonfüredi szeretetházi tenitónak Ítélte. Kétségkívül mindketten érdemes tanítók. — Hűtlen vasúti szolga. A múlt napokban O-Dombóvárott az állomáson Perczel Oszkár keres­kedelmi utazó bőröndjét, a melyben 161 koroná értékű ezüstkészlet volt, Rostás Ferencz m. á. vasúti málházónak adta át, hogy őrizze meg, mig Perczel visszatér a városból, s midőn visszajött és kérte a bőröndöt, Rostás megtagadta és azt mondta, neki nem adta át, nem is látta Perczelt. A kár­vallott tulajdonos az esetről azonnal jelentést tett az állomásfőnöknek és a csendőröknek, a kik Ros­tást kihallgatták, de akkor is tagadott; majd ház­kutatást is tartottak nála, de ez sem vezerett eredményre. A vizsgálat azonban úgy a vasút, mint a hatóság részéről tovább folyik. — mindenki tudja, hogy a Mauthner-féle impregnált takarmányrépamag a legnagyobb ter­mést adja, hogy konyhakerti magvaiból a legjobb főzelék és zöldség terem és hogy virágmagvaiból fakad a legszebb virág. — Szóval a Mauthaer-féle magvak a legjobbak, készletei a legnagyobbak és igen olcsók. — Véres verekedés. A most megtartott szegzárdi országos vásár után vígan mulattak a vidéki vásárosok az Onody-féle korcsmában, ahol a mulatók szóvitába elegyedtek, majd veiekedésre került ,a. dolog és Biró János pilisi lakost úgy összeverték és szurkálták, hogy fél holtan szállí­tották be á szegzárdi Ferencz-kórházba. A csend­őrség a 'tfettesfeket letartóztatta. — Gyilkosság. Még nyolcz évvel ezelőtt történt, hogy Szakc*on meggyilkolták Vincze Imre fóldmivest. A gyanú akkor Vincze János és Ro­kon ezt Mártonra nehezedett, a kiket vizsgálati fogságba is helyeztek, de mivel ké/zel fogható bizonyító okot nem tudtak ellenók kideriteni, sza­badon kellett őket bocsátani. Most azonban valaki besúgta a csendőrségnek, hogy csakugyan ők a gyilkosok. Ezen adat, valamint több tanú vallumása alapján újból elfogták Vincze Jánost és Rohonczi Mártont és átadták őket a bit óságnak. — Megtámadott hordár. Vargha Mihály szegzárdi hordárt folyó hó 3 án d. u. 5 órakor, amint a vasúttól hazafelé ment, Juhász József, 18 éves legény egy ásóval boszuból megtámadta és rajta veszélyes sebet ejtett. Midőn vérében látta a hordárt, megszökött és úgy eltűnt, hogy a csendőrség még most sem tudta kézre keiiteni. — Ekszeráruló czigányok. Különös módját eszelte ki a csalásnak két kóborczigány. Kolompár Pollák János és Kolompár János kóborczigányok ugyanis Tolnán összevásároltak mindenféle olcsó rézből való talmi ékszereket; gyűrűket, fülbe­valókat, karkötőket, órákat és más apró csecse­becséket és. ezekkel azután bejárták a falvakat, főleg pedig a pusztákat, hogy azokat valódi arany ékszerek gyanánt eladják. Mindenütt akadt a nép között vásárlójuk, mivel az aranynak hitt ékszere­ket potom áron vesztegették. A két furfangos czigány nagy titokban azt súgta a vevőknek, hogy ezeket a valódi arany tárgyakat azért adhatják olcsón, mivel azok lopásból származnak, azonban bátran viselhetik itt Tolnavármegyében, ahol senki sem keresi ezeket a tárgyakat, melyek az ország messze fekvő vidékéről valók. A talmi ékszerárus czigányokat a esendőtök feljelentés folytán elfogták, a kiktől több ékszert koboztak el. — Kereket oldott vendég. Nagy úri elegán­sával állított be f. hó 3-án Bátaszéken Rud- nyánszky Ferencz nagyvendéglőshöz egy disztin- gvált külsejű ösmeretlen idegen. A vendéglős a tőle megszokott tisztelettel fogadta úri vendégét, ki délben négy fogásos ebédet költött el kifogás­talan úri sikkel és még nagyobb étvágygyal. Akik látták, azt mondják, hogy rémsokat evett. A válo­gatott fogásokból összeállított ízletes ebéd elköl­tése után,, amennyiben nagyon gyönge dohányos volt, világos trabukót kért. A pinezér öt darabot szolgált föl neki. Egyre rágyújtott, a többit zsebre vágta. A szokásos siesta után fölkereste a keres­kedelmi kaszinót is. Egyet biliárdozott s az úri izmaira edzőleg hatott gyakorlat után, anélkül, hogy ajánlta volna magát a jövőre is — meg­ugrott. A csendőrség kinyomozta, hogy az éhes gavallér Duna-Szekcső felé vette útját, hol hihető­leg egyik-másik korcsmárost szintén becsapja, ha horogra nem kerül. — Mühimzési tanfolyam Tolnán. Ki vonná kétségbe azt, hogy az ügyes női kezek a kézi­munka terén ma már a csodával határos díszmun­kákat készítenek? Azt hittük, hogy ez a tökéle­tességnek úgy is utolsó grádusa, melyen felül ha­ladni már nem lehet. És ime, a villanyosság mai. korszakában, hol a csodás újítások is csak néhány hónapig állhatnak meg, mert valami újabb dolog egyenesen lefokozza az előbb még bámulat tár­gyát képezett alkotmányt — azt tapasztaljuk, hogy a női kézimunka remekei kezdenek másodrendű dolgok lenni, mert leszorítja őket a bámulat szín­teréről a géppel való hímzés. A Singer és Comp. részvénytársaság most Tolnán rendezett egy ilyen ingyenes mühimzési tanfolyamot, melynek 10 ren­des tanítványa van. Rövid nehány hét alalt elsajá­títják a műhimzés elemeit és* azon munkákat, me­lyek mellett ezelőtt hónapokon át görnyedtek var­róasztaluknál ; most egy két nap alatt elkészítik ugyanazon Ízléssel, finomsággal, sőt egyben más­ban felül is múlják a kézzel való munkát. Vannak egyes ügyesebb tanítványok, a kik már e rövid tanítási idő alatt mondhatni művészi tökélyre vi­szik a géppel való hímzést, akár a selyemhimzés — áttört munka — vagy fehérhimzésben. Láttuk a nevezett részvénytársaságnak Tolnán rendezett kiállítását, melyet a társaság által alkalmazott tanítónő készített. — Láttunk ott olyan uj dolgokai, a melyekről maguk a nők is elragad­tatással beszélnek, mi férfiak pedig csak bámulunk, mert azok megítéléséhez művészeti szakértelem kell. A társaság ezzel dicséretre méltó közhasznú tevékenységet fejt ki, hogy a tanulni óhajtó nő­ket ingyen kioktatja. Különös dicséretet érdemel a tanító kisasszony, kinek kitartása, türelme mint mindenütt, úgy itt is a legszebb sikert aratta.' Szolgálatkész tevékenység dolgában pedig Bóth Sándor, a társaság szegzárdi képviselője, fejt ki nagy buzgalmat. — Gyaszhir. Egy fiatal tanító. Sas p^j hunyt el folyó hó 8-án éjjel a szegzárdi Ferencz- közkórházban életének 26 ik évében. A megboldo- gultat szomorú özvegye szül. Kremni czky |j| Eber Márton szegzárd-belvárosi rk. tanító nevelt leánya gyászolja. — Rászedett polgár ember. A Dunaföldvárott most megtartóit országos vásár alkalmával történt hogy egy jóképű madocsai polgár a baromvásári ban járkált. Tehenet akart venni. Hosszas járás­kelés után szembejött vele egy urasan öltözött ember és azt kérdi a polgártól: »Tehenet néze­get ?c Az igenlő válaszra azt mondá az úri ember* Csak nézegessen körül, s ha nem talál kedvére valót, jöjjön be velem a városba, nekem van ott bent kettő, talán megtudunk alkudni. A polgár ember szótfogadutt és ismetelten bejárta a vásárt de az úri ember is folyton a nyomában járt. Mint- hogy nem talált megfelelő állatot, elindultak be­felé együ t. Mikor a Kossuth Lajos-utczában men­tek, szembe jön velük egy szintén urtasan öltözött ember ; leejt egy pénztárc/át, a mit az első úri ember gyorsan felveit, figyelmeztette a szegény polgár embert arra: hogy mit talált és egyszers­mind felajánló az osztozkodást. A polgár ember kötélnek állt. Kimernek a városon kivül, hogy majd ott megosztozkodnak a talált erszény tar­talma fö ött. A mint az uriasan öltözött ember elővette az ers/ényt, ott termett a harmadik is és legazemberezve az osztozkodókat követelte elvesz­tett pénzét. Az uriasan öltözött gazember, mind­járt kereket oldott, ott hagyván a szegény polgár embert, akitől azután a tárczás gazember elvette 190 koronát tartalmazó pénztárczáját és szintén eltűnt. A károsult ember bejelentette az esetet, keresték is a két gazembert, de ezek gyorsan el­illantak, s a szegény embernek még csak reménye sincs, hogy pénzét valaha visszakapja. Igazán cso­dáljuk, hogy még mindig akad ember, kit még ily módon be lehet csapni, mikor az ilyen erszény tálalási história olyan ismert, hogy még a gyer­mekek is tudják. Hiába a könnyű szerrel való pénzszerzés, még mindig meg van az emberekben és gyakran a pénzsóvárgás a jobb érzelmet is el­fojtja és a gondolkodást megbénítja. — Ismeretlen öngyilkos. Várdombon folyó hó 5 én d. u. 6 órakor a nagy vendéglő udvarán egy uriasan öltözött 24—26 éves ember Holcz Lőrincz vendéglős szeme láttára revolverrel főbe lőtte magát és rögtön meghalt. Az öngyilkos ki­létét nem lehetett megállapítani, mert nála semmi­féle írást, vagy személyazonosságot megállapító okmányt nem találtak. Valószínű, hogy végszük­ség vitte a szerencsétlent az öngyilkosságba, mi­vel egy fillér sem volt a zsebében.- Menekülés a tüzhalálból. A gyapai pusz­tán múlt hó 27 én Vanyek János bölcskei és Mül­ler József kishartai földmunkások egy szalma kunyhóban aludtak s ez alatt valaki boszuból a kunyhót reájuk gyújtotta. A két munkás csak az égés okozta fájdalmakra ébredt föl, akik kimene­kültek ugyan a tüzhalálból, de veszélyes égési sebeket szenvedtek. A csendőrség a gyújtogató kinyomozásán fáradozik. — Fiatal öngyilkos. Korán megunta az éle­tet Parragh Mári szegzárdi 13 éves cselédleány, aki Aizler Bernát szegzárdi boralkusznak volt a szolgálatában. Az elkeseredett leányzó ugyanis tegnap előtt öngyilkossági szándékból marólúgot ivott, hogy ifjú életét kioltsa. Ápolás végett be­szállították a kórházba, ahol eszméleten kívüli állapotban fekszik s ezért még kihallgatni .sem lehet. Mint mondják, édes anyjának rossz bánás­módja keserítette el. — Felhívjuk lapunk olvasóinak figyelmét SANOV LEO exporteur lapunk mai számában meg­jelent hirdetésére. — A legjobb viczcz. Sietve halad két ur a vasúti állomáshoz. A. Jaj csak le ne késsünk; (óráját nézi) már Vil­ii. Hány az óra? A. (Türelmetlenül.) Dehogy. Mutat. B. Nem értelek kérlek. Mit mondtál? A. Ha ilyen lassan czammogsz utánnam, sok mindent nem fogsz megérteni. — Nem hány — hanem mutat. B. Úgy ? ... de ki és mit ? A. Siess, az ördög ... . — Eladó kerékpár. Egy teljesen jól karban levő, kevéssé használt kerékpár 55 írt készpénzfizetés mellett eladó. Czime a kiadó- hivatalban van.

Next

/
Thumbnails
Contents