Tolnamegyei közlöny, 1902 (30. évfolyam, 37-52. szám)
1902-12-25 / 52. szám
2. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 52. sz. 1 yyjá. ueczemDer mindenütt felismerhetők, — még a nem kér. felekezeteknél is! ... A chinai erős válaszfalak lassanként ledőlnek, — a bigottság által elsötétített szobák befüggönyözött redőnyei. alá, behatol a testvéri szeretet szent érzelmének fényes ragyogása !... No, mert az az első karácsony éji csillag, ma már az igazság tündöklő napjának erős fényével ragyog, — mindenüvé mennyei magvakat szór, — mindenütt melegít, áld és boldogít!... Könyebb volna ma már megtagadni a természeti nap létezését, mint józan esszel kétségbevonni a Kr. vallásának világraszóló nagy fontosságát és igaz örök áldását!... Vajha ez áldó hatás alatt állanánk mindnyájan a szép, a kedves és szent karácsony ünnepek alatt!... hogy ne csak a mi kedves, drága kicsinyeink ártatlan szeme ragyogna fel, mikor a csillogó örökzöld gallyak, fenyő-ágak között meglátják s mohón élvezik a kis Jézuska hozta szép ajándékok megszentelt szelíd örömét, — hanem mi nagyok is (még nagyobb örömmel!) tudnánk pár rövid napot szentelni; gyermeteg szívvel, érzelemben, hitben, igaz öröm n '1_ igával a szent karácsonynak, *iég egyszer gyermekek legyünk, gok legyünk/ iá. mi is örök vezérünkké választa- a szépen ragyogott betlehemi csil- az igaz vallásosságot, hogy soha ne yednénk el a boldogtalan hitetlenség éjjelében, — a világba való nagy el- ,rülés kietlen pusztaságain; — hanem az . fényes csillag vezetne mindnyájunkat — bölcseket és pásztorokat — a Krisztus ama sz. jászol-bölcsőjéhez, melyben a világ- boldogitó szeretet megszületett s mely épp ezért üdvünk forrásává, boldogságunk kútfejévé s minden áldás és emberi haladás kiinduló pontjává változott. Ily érzelmek és gondolatok közt megülendő lehető legboldogabb karácsonyi ünneplést kívánok lapunk minden t. olvasóinak 1 i Borzsák Endre. pillanatomban atyai átokkal sújtottam. Ekkor kezdődőit mindhármunk boldogtalansága. Itt az öreg megállott elbeszélésével; egy nagyot sóhajtott, s kevés szünet után folytatta. Leányom elviselhetlan szerelmi bánata miatt öngyilkossá lett: éppen ma tiz éve annak, karácsony éjjelén halt meg. Az ifjú pedig bánatában az i\ ásnak adta magát, fokról-fokra sülyedt, mig végre elzüllött. Most, mint toprongyos koldus ut- czai alamizsnáért eseng. Engem is utolért a nemezis: koldussá lettem. Ha a jövőbe látok, mindez nem igy történik. Itt a kápolna mellett volt titkos találkozási helyük, ide édesgette lágy fuvolahanggal leányomat sok holdvilágos nyári estén; minden évben karácsony éjjelén, leányom halálának évfordulóján, kijövök ide a kápolna mellé s buzgó fohászt me- nesztek az ég urához szeretteimért a megboldogultért s a lelki halottért; aztán elgondolkodom, hosszan mereven bámulok magam elé. Az erős j szél csikorogva rázza meg a templom kerítés rozoga léczajtaját, de én csak várok-várok türelmesen. S aztán úgy éjfél felé, a halottak órájában mintha hallani vélném a fuvola hangot. Most elnémult az öreg ajka, fejét keblére csüggesztve, szeméből egy -könyet törült ki, aztán felállt és támolygó lépésekkel hagyta el a szobát. Megindulva, szótlanul nézett a három jó barát utána, s aztán tartozásukat kifizetve, hazafelé ballagtak kellemes karácsonyi estét töltve Lajos barátjoknál. Másnap a három jó barát az ünuepi nagy misére ment, a templom előtt találkoztak a csapiárossal. Mindjárt leolvashatták az arczárói, hogy valami mondani valója van: megindult hangon .újságolta, hogy az öreget reggel a templom előtt halva találták. Rendkívüli megyei közgyűlés. Gyéren látogatott rendkívüli közgyűlést tartott folyó hó 18-án Tolnavármegye törvényhetósági bizottsága, melyen gróf Széchenyi Sándor főispán elnökölt. A közgyűlésnek legérdekesebb része Bartal Béla cs. és kir. kamarás és megyebizottsági tag két indítványa volt. A rendkivüli közgyűlést délelőtt pont 10 órakor nyitotta meg az elnöklő főispán. Simontsits Eiemér főjegyző felolvasta a pénzügyminiszter rendeletét a kir. állampénztár és számvevőség által igényelt helyiségekre vonatkozólag. A miniszter ugyanis a hozzá intézett felterjesztést jóváhagyta, mely szerint a számvveőség továbbra is megmarad a vármegyeházában. A számvevőséghez egy írnok, egy dijnok, egy szolgai állás szervezését kérik. A belügyminiszter elutasította Vizslovszky László felebbezését, melyet a Pakson felállítandó Il-ik gyógyszertár engedélyezése tárgyában nyújtott be. Névszerinti szavazással elhatározta a közgyü-. lés, hogy a vármegyei pénziári pénzkészlettől 100.000 koronát az Orsz. Központi Hitelszövetkezetnél, többit pedig a Tolnamegyei Takarék- és Hitelbanknál helyezik el. Felolvastatott Sztankovánszky János cs. és kir. kamarásnak 6 éven át viselt elnöki állásáról történt lemondása, a mit azzal indokolt meg, hogy nincs határozottan körvonalazva az elnök teendője és joga. Az állandó választmány javaslatához képest Sztankovánszky lemondása nem fogadtatott el, hanem felkérendő lesz állásának további megtartására. A földmivelésügyi miniszterhez a törvényhatótág feliratot intéz, hogy határozza meg a megyei lótenyésztési bizottság elnökének hatáskörét. • Bartál Béla indítványára a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel kimondotta, hogy köszönő és elismerő feliratot intéz Széli Kálmán miniszterelnök, Lukács László pénzügyminiszter és Láng Lajos kereskedelemügyi miniszterhez, azért, hogy a középdunai áthidalás leendő foganatosításával, nemcsak Tolnavármegyének és az érdekelt országrész gazdasági* kereskedelmi és kulturális fejlődését, hanem az egész ország közlekedési és export politikáját is igazságos — egészséges alapokra fektették. Ezzel a tárgygyal kapcsolatban felolvasta a főjegyző Döry Pál alispánnak a baja-bátaszéki hid létesítése érdekében a kormány elé járult küldöttség eljárásának eredményéről szóló jelentését, amit örvendetes tudomásul vett a közgyűlés és elismerő köszönetét szavazott Bartal Béla cs. és kir. kamarásnak, aki hazafiui lelkesedéssel karolta fel és segítette előbbre a baja-bátaszéki áthidalás nagy- fontosságú ügyét. Nagy vitára fadott okot ezután Bartalnak ezen írásban benyújtott indítványa: írjon fel Tolnavármegye úgy a magas kormányhoz, mint az országgyűlés mindkét házához, hogy: 1. mindenekelőtt az uj vámtarifának beterjesztése s megállapítása által, azután a már hét esztendő óta rendezetlenül maradt, illetve csak ideiglenesen raeghosz- szabbitott vámszövetség rendezése által legalább a belföldi termelés és értékesítés védelmére biztos alap teremtessék; 2. hogy addig mig a vámpolitikai helyzet nemcsak Ausztriával szemben, hanem a külfölddel szemben is tisztázva és állandósítva nincs s addig, mig az átmeneti időben az ország teherviselési képességében előálló változást teljesen biztonsággal megállapítani nem lehet, a magas kormány semminemű, az eddig már megállapított s megszavazott terheken túlmenő ujkiadásokat, személszaporitásokat és fizetési javításokat ne ter- jeszszen be, illetve a parlament ne fogadjon el; 3. minthogy a mostani válságos helyzet az által állott elő, hogy mig a német parlament elég erős volt arra, hogy Németország mezőgazdaságának és iparának az amerikai versenynyel szemben szükséges védelmet egy obstructióval szemben is megadja, addig nálunk a parlament az ország közgaz- . dasági helyzetét hét éven keresetül rendezetlenül hagyta s az ország idejét és pénzét meddő és az ország erejét, a parlament tekintélyét veszélyeztető — s sajnálatos mély fok m álló közgazdasági képzettségéről tanúskodó pártviszálykodásokra paza. rolta el. (?) — Mondja ki Tolnavármegye közönsége azt, hogy tekintettel a jelen válságos helyzetre elvárja, hogy a főrendiház mint a képviselőház összes tagjai pártkülönbség nélkül s hogy az 0r. szág súlyos helyzetének, mint eddigi közös bűneik, nek és mulasztásaik tudatában is, összes erejüket — minden patrintrikát félretéve — az ország gaz. dasági helyzetének biztos és állandó alapokra való fektetésére fogják fordítani. Kérje fel Tolnavárme- gye az összes törvényhatóságokat a jelen felirat támogatására. Bartal Béla ezt az indítványt többször helyesléssel találkozó közbeszólások között hosszasan megindokolta és hangsúlyozta, hogy a parlamentben komolyan dolgozzanak és ne fecséreljék haszontalan vitákra az időt a képviselők; továbbá, hogy meg kell az országot a Balkan államokból beözönlő termények és állatok ellen védeni s tudnunk- kell, hogy milyen vámviszonyokba jutunk a külfölddel, valamint azt is sürgette, hogy Ausztriával való viszonyunk végre rendeztessék. Grünvald Lajos pártolta Bartal indítványát, mig ellenben Simontsits Elemér ellene szólott. Végül néhány szótöbbséggel elvetették Bartal indítványát. Nyitra- és Torontálvármegyék körlevelére Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága is felír a nemzetiségi viszonyok rendezése és a nemzetiségi egyenjozuságról szóló 1868. évi 44. t.-czikk módositása tárgyában az országgyűlési képviselő- házhoz. Arad sz. kir. város hazafias körlevele felett egyszerűen átsiktott a közgyűlés azzal, hogy azt tudomásul véve, levéltárba tetette a többi akták közé pihenni. A törvényhatósági bizottság 100 kor belépett a pozsonyi magyar közművelődési sületbe. Tolnavármegye törvényhatósági biz kimondotta, hogy melegen pártolja a r országi állami tanitók*kérelmét és ennek t tása végett felír a képviselőházhoz. A vármegyei pénztárak állami kezeié átadását és átvételét foganatosító bizottsá választattak: Totth Ödön, László Lajof Béla és Borsódy Lajos megyebizottság kiknek 6 - -6 korona napidij jár. Több fe provokált a hivatalos órák megállapításé kozó alispáni előterjesztés. Az alispán a hiv<uu órákat reggeli 8 tói d. u. 2-ig kérte megállapítani, mig ezt Bernrieder József ellenezve, azt ajánlóba, hogy d. e. 8—12-ig, d. u. 2—4-ig tartassák a hivatalos óra. Simontsits Elemér és Döry Pál alispán felszólalásai után 33 szóval 22 szó ellenében az alispáni előterjesztést fogadták el, mely szerint egyhuzamban reggeli 8 órától d. á. a vármegyei hivatalokban a hivatalo kés, hogy az érdekelt hivatalnokok ebben a kérdésben. A közgyűlés több pontja minden tárgyaltatott le. Gróf Széchenyi Sándor főisp; 12 órakor azzal rekesztette be a köí boldog ünnepeket és újévet kiván a sági tagoknak. EGYLETEK és TÁRSÜ. 2 óráig; lesz el y 9 — A szegzárdi pi deczember hó 26-án és mindenkor délután 2 óra gyűlés tárgya deczembe delése és elárverezés' január 4 én : Tisztujit —* Közgyűlés folyó évi deczemb' »Városháza« nap Vilmos elnöklet jelentés. 2. A és felülvizsg? ványok. Fig évi deczeír nem jelennének közgyűlés 1903. évi ja kor újabb meghívás ní
