Tolnamegyei közlöny, 1902 (30. évfolyam, 37-52. szám)

1902-12-11 / 50. szám

2 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 50. sz. 1902. deczember II. mellőzni, mert hát tiszta kénytelenségből történt, az ön kitanitása tette ezt szüksé­gessé, hogy mai vezető czikkelyünkben ez a tiltott szó: politika többször előfordul. b. A törvényhatóság köréből. Bartal Béla cs. és kir. kamarás az alább kö­vetkező két indítványt nyújtotta be a vármegyei törvényhatósághoz, melyek a folyó hó 18-án meg­tartandó közgyűlésen kerülnek tárgyalás alá. I. Nagyságos Alispán ur ! Van szerencsém a jövő közgyűlés elé követ­kező indítványt beterjeszteni: Minthogy a világ vámpolitikájában beállott változások a magyar mezőgazdaságra még azon esetben is igen nehéz és a jelenleginél minden­esetre rosszabb helyzetet teremtenek, ha sikerülne is Ausztriával való viszonyunkat rendezni és a Balkán-államok importjának gátat vetni. Minthogy ezen vámpolitikai változások visszahatását az ország gazdasági viszonyaira, annak adó- és teherviselési képességére addig, mig a vámpolitikai helyzet — tisztázva nincs, megítélni nem lehet; minthogy végre éppen nincs kizárva az, hogy ezen változá­sok folytán a magyar mezőgazdaság nemcsak bogy újabb közterheket, hanem már a mostani — úgyis elég súlyos közterheket sem lesz képes el­viselni, Írjon fel Tolna vármegye úgy a magas kormány, mint az országgyűlés mindkét házához aziránt, hogy: 1.) mindenekelőtt az uj vámtarifá­nak beterjesztése s megállapítása által, azután a már hét esztendő óta rendezetlenül maradt, illetve csak időlegesen meghosszabbított vámszövetség rendezése által legalább a belföldi termelés és értékesítés védelmére biztos alap teremtessék. 2.) hogy addig míg a vámpolitikai helyzet nemcsak Ausztriával szemben, hanem a külfölddel szemben is tisztázva és állandósítva nincs s addig mig az átmeneti időben az ország teherviselési képessé­gében előálló változást teljes biztonsággal meg­állapítani nem lehet, a magas kormány semmi­nemű, az eddig már megállapított s megszavazott terheken túlmenő ujkiadásokat, személy szaporítá­sokat és fizetés javításokat ne terjesszen be, illetve a parlament ne fogadjon el. 3.) minthogy a mos­tani válságos helyzet azáltal állott elő, hogy mig a német parlament elég erős volt arra, hogy Német­ország mezőgazdaságának és iparának az amerikai versenynyel szemben szükséges védelmet — egy obstructióval szemben is megadja, addig, nálunk a parlament — az ország közgazdasági helyzetét hét év óta rendezetlenül hagyta s az ország ide­jét és pénzét meddő és az ország erejét, a parla­ment tekintélyét veszélyeztető — s sajnálatos mély fokon álló közgazdasági képzettségéről ta­núskodó pártviszálykodásokra pazarolta el. — Mondja ki Tolna vármegye közönsége azt, hogy tekintet­tel a jelen válságos helyzetre elvárja, hogy a fő­rendiház, mint a képviselőház összes tagjai párt külömbség nélkül s úgy az ország súlyos helyze­tének, mint eddigi közös bűneik és mulasztásaik tudatában is, összes erejüket —. minden párt intrikát félre téve — az ország gazdasági helyze­tének biztos és állandó alapokra való fektetésére fogják fordítani. Kérje fel Tolna vármegye az ösz- szes törvényhatóságokat a jelen felirat támogatá­sára. Bartal Béla s. k. II. % Nagyságos Alispán ur 1 Van szerencsém a jövő közgyük kező indítványt beterjeszteni: Mondja .oina vármegye feliratilag köszönetét és. elismerését a nagyméltóságu Miniszterelnök, a pénzügy- és keres­kedelmi Miniszter Uraknak azért, hogy a középdu- nai áthidalás foganatosításával, nemcsak megyénk és az érdekelt országrész gazdasági, kereskedelmi és culturális fejlődését, hanem az egész ország közlekedési és export politikáját is igazságos, nemzetgazdaságilag és pénzügyileg is biztos és egészséges alapokra fektették. Kiváló tisztelettel Bartal Béla s. k IRODALMI CSARNOK. • Árván bolyongok... Árván bolyongok egymagám, Egyedül, — Nélküled. Nem tudom, magános utam Merre, hová vezet; Téged kereslek szüntelen, Képed ragyog felém, Ki tudja, majdan, egykoron: Nem-e tűnsz még elém . . . Bejárom újra az erdőt: Talán ő rejt, takar . . . Keresem lépteid nyomát: Befödte az avar . . . Nem szól a hulló falevél, Csak busán hull, pereg, Bár törzse híven őrzi még Reá vésett neved . . . Kérdem az erdő dalnokát, Ki fészkén búsan ül: Nem-e láttad Öt erre ma Bolyongni egyedül ? Hallgat... Óh hirt hát senki nem Ad rólad óh leány: Korán enyésző életem Borongós alkonyán . . . S bolyongok tovább, mint az árny Veszendő *' ft. Hordja r szél s a szivem ».odös a? .írottéin elbor Halálos némaság honor A kihalt táj felett . . . : Óh te haldokló bús világ, Együtt múlok veled. Föllelem akkor, akkor Őt, A kit szivem kiván . . . S te hulló levél, szemfedőt Boríts majd én reám 1. .. lfj. Mntschenbacher Ödön. A fonó. »Hol volt, hol nein volt . . .« — szól a mese. Vígan pattogó tűz ég a banyakemenczében, körü­lötte vidám arczok, férjhez menő leányok, legény­emberek. Vig enyelgés, pajzán tréfa járja, eshetik a hó, süvölthet a szél, nem érzi azt senki, bent a barátságos szobában. Első tekintetre nem tudja a belépő mire vélni a dolgot. Mi lehet itt? Talán a ház leánya ment férjhez, lakodalomban, vagy kéz­fogóban vagyunk ? Oly jókedvű itt mindenki, hogy madarat lehetne velők fogatni. Pereg az orsó, folyik a sok tréfás beszéd: a fonóban vagyunk. Az egyhangúnak tartott falusi életnek minden időszakban megvan a maga mulatsága, mely az időt kellemessé teszi s pótolja a város báláit, házi mulatságait, melyeknél sokkal fesztelenebb s több élvezetet is nyújt az etiquet szabályaihoz csak ne­hezen alkalmazkodó magyar népnek. Mindenki olyan Az ilyen nemes eszményekért küzdő müveit fiatalság biztos reményt nyújt arra, hogy az élet nagyarányú küzdelmeiben mindenkor megállja a helyét, mert erős vért oltalmazza a megpróbáltatá­sok és kisértések ellen. Ha minden tudományos pályára készülő ifjú ily erős elhatározással indul neki az életnek, mint a mi tolnamegyei fiaink, — akkor nem kell aggódnunk a haza jövendő sorsa iránt . . . Öröm szállja meg lelkünket, tudva és látva azt, hogy ti, kedves barátaink, mint a jövő remé­nyei, méh módjára szívjátok magatokba a tudományt és nemes, hazafiui erényeket. Lelkesítsen benneteket jövő munkásságtokban a mi őszinte elismerésünk s haladjatok tovább is soha nem lankadó erélylyel megindult utaitokon, melynek lobogó fáklyája a tudomány-szomj legyen ifjú lelketekben ! Tolnavármegye művelt közönsége csak fokozni fogja megyénk nagyratörő fiatalságának ambiczió- jáL ha megszerzi első szellemi termékét: a Pirka- dást, melybe Rátkay László, Csapó Vilmos, Váradi Antal, Koritsánszky Ottó, Bodnár István, Kálmán Dezső, K. Kerbolt Károly, Mányoki Tamás, Sántha Károly, Illyés Kálmán, Hegedűs Gyula, Rátfcay Géza, Borzsák Endre, Rumi Imre és ifj. László Lajos írtak. A könyv tartalma : Garay János és a Fóti dal, Búcsú, A két Blockstein, Galambodi alagutnál, Amerika felfedezése, Költemények, A szeretet, Anyám emléke, Myria, A női ajk, Színész-kultusz, Húzd rá czigány, Alkony a hajnalhoz, Őszi gondo­latok, A Nagyváry leánya. A remek kiállítású könyv Molnár Mór jó- hirü szegzárdi könyvnyomdatulajdonos nyomdájában készülr. Ára csak 2 korona. Szegzárdon kapható: Kram mer Vilmos ur könyvkereskedésében, vagy Koritsánszky Ottó urnái Budapest, IX. Rákos-utcza 3. sz. I. em. Izleltetőül adjuk Csapó Vilmos cs. és kir. ka­marásnak Garay yános és a Fóti dal-ró\ irt czik- ketyét. _th. Garay János és a Fóti dal. Fáy András mint iró és meczénás egyaránt tündököl a magyar irodalom egén; szellemi támasza volt a vele egykorú és értékű jeleseinknek, párt­fogója és bírálója az ifjabb irói nemzedéknek, mely­nek soraiba tartozott Garay János is, ki első költői sikerei után, csakhamar a hirlapirók közé szegőd­vén, ezen minőségében a főváros állandó lakója is lett. Pesten tölté Fáy András is kalap-utczai saját házában a téli hónapokat, az üdülés évszakát pedig fereuczvárosi kertjében és fóti szőlejében, mindenütt a szellemi téren szereplő férfiak középpontját ké­pezve. A »Fóti dalt keletkezésének módját, ezen — hogy úgy mondjam — irodalmi idillt ismeri minden magyar, de kevésbbé köztudomású, hogy rögtönö- sen népszerűvé lett dallamát Fáy András szerzetté, ki a múzsák körében a zenét is műveié. Ennek kapcsán fűződik Garay János neve a Fóti dalhoz,, melyet az általa szerkesztett Regélő-höz mellékletül kiadott, előzményül szolgálván két sajátkezű levele Fáy Andráshoz, a következő tartalommal : I. »Pesten, deczember 23-dikán, 1842. Igén tisztelt Tekintetes ur! A fóti dal ma estére, vagy legfölebb holnap reggelre lesz készen, minélfogva a kívánt javítást, remélem, mindenesetre megtehet­jük ; azonnal magam menendek a lithographushoz. Jó reggelt kívánva, magamat becses úri hajlandó­ságába tovább is ajánlván, maradok a Tekintetes Urnák alázatos szolgája Garay. < II. »Pest, deczember 28-án 1842. Tekintetes Uram! Itt küldöm a Fóti dal correcturáját, meltóz- tassék azt átnézni, de úgy, hogy legényem meg­várhatná s még azonnal a lythographushoz vissza- vihetné. Rettenetesen elkésett ez ember, melyről dél felé személyesen lesz szerencsém felvilágosítást adni. Ma már expeditiónk van. Tisztelettel marad­Pick Béla és Tál úri- női-divat és rövid-áruk z SZEGZÁRD, Fő-utcza báró AUGUSZ-féle he Kézimunka kellékek! Ruhadiszek, Blous-selymek, női ruhakelmék, bélés-árúk, posztó-czipők, férfi-kalapok, bőrkeztyűk, '■ uri és női fehérneműek, nyakkendők, fűzők és különféle divatezikkek túlhalmozott raktár miatt ~O0 csodálatos olcsó ái*on kaph

Next

/
Thumbnails
Contents