Tolnamegyei közlöny, 1902 (30. évfolyam, 37-52. szám)
1902-12-11 / 50. szám
2 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 50. sz. 1902. deczember II. mellőzni, mert hát tiszta kénytelenségből történt, az ön kitanitása tette ezt szükségessé, hogy mai vezető czikkelyünkben ez a tiltott szó: politika többször előfordul. b. A törvényhatóság köréből. Bartal Béla cs. és kir. kamarás az alább következő két indítványt nyújtotta be a vármegyei törvényhatósághoz, melyek a folyó hó 18-án megtartandó közgyűlésen kerülnek tárgyalás alá. I. Nagyságos Alispán ur ! Van szerencsém a jövő közgyűlés elé következő indítványt beterjeszteni: Minthogy a világ vámpolitikájában beállott változások a magyar mezőgazdaságra még azon esetben is igen nehéz és a jelenleginél mindenesetre rosszabb helyzetet teremtenek, ha sikerülne is Ausztriával való viszonyunkat rendezni és a Balkán-államok importjának gátat vetni. Minthogy ezen vámpolitikai változások visszahatását az ország gazdasági viszonyaira, annak adó- és teherviselési képességére addig, mig a vámpolitikai helyzet — tisztázva nincs, megítélni nem lehet; minthogy végre éppen nincs kizárva az, hogy ezen változások folytán a magyar mezőgazdaság nemcsak bogy újabb közterheket, hanem már a mostani — úgyis elég súlyos közterheket sem lesz képes elviselni, Írjon fel Tolna vármegye úgy a magas kormány, mint az országgyűlés mindkét házához aziránt, hogy: 1.) mindenekelőtt az uj vámtarifának beterjesztése s megállapítása által, azután a már hét esztendő óta rendezetlenül maradt, illetve csak időlegesen meghosszabbított vámszövetség rendezése által legalább a belföldi termelés és értékesítés védelmére biztos alap teremtessék. 2.) hogy addig míg a vámpolitikai helyzet nemcsak Ausztriával szemben, hanem a külfölddel szemben is tisztázva és állandósítva nincs s addig mig az átmeneti időben az ország teherviselési képességében előálló változást teljes biztonsággal megállapítani nem lehet, a magas kormány semminemű, az eddig már megállapított s megszavazott terheken túlmenő ujkiadásokat, személy szaporításokat és fizetés javításokat ne terjesszen be, illetve a parlament ne fogadjon el. 3.) minthogy a mostani válságos helyzet azáltal állott elő, hogy mig a német parlament elég erős volt arra, hogy Németország mezőgazdaságának és iparának az amerikai versenynyel szemben szükséges védelmet — egy obstructióval szemben is megadja, addig, nálunk a parlament — az ország közgazdasági helyzetét hét év óta rendezetlenül hagyta s az ország idejét és pénzét meddő és az ország erejét, a parlament tekintélyét veszélyeztető — s sajnálatos mély fokon álló közgazdasági képzettségéről tanúskodó pártviszálykodásokra pazarolta el. — Mondja ki Tolna vármegye közönsége azt, hogy tekintettel a jelen válságos helyzetre elvárja, hogy a főrendiház, mint a képviselőház összes tagjai párt külömbség nélkül s úgy az ország súlyos helyzetének, mint eddigi közös bűneik és mulasztásaik tudatában is, összes erejüket —. minden párt intrikát félre téve — az ország gazdasági helyzetének biztos és állandó alapokra való fektetésére fogják fordítani. Kérje fel Tolna vármegye az ösz- szes törvényhatóságokat a jelen felirat támogatására. Bartal Béla s. k. II. % Nagyságos Alispán ur 1 Van szerencsém a jövő közgyük kező indítványt beterjeszteni: Mondja .oina vármegye feliratilag köszönetét és. elismerését a nagyméltóságu Miniszterelnök, a pénzügy- és kereskedelmi Miniszter Uraknak azért, hogy a középdu- nai áthidalás foganatosításával, nemcsak megyénk és az érdekelt országrész gazdasági, kereskedelmi és culturális fejlődését, hanem az egész ország közlekedési és export politikáját is igazságos, nemzetgazdaságilag és pénzügyileg is biztos és egészséges alapokra fektették. Kiváló tisztelettel Bartal Béla s. k IRODALMI CSARNOK. • Árván bolyongok... Árván bolyongok egymagám, Egyedül, — Nélküled. Nem tudom, magános utam Merre, hová vezet; Téged kereslek szüntelen, Képed ragyog felém, Ki tudja, majdan, egykoron: Nem-e tűnsz még elém . . . Bejárom újra az erdőt: Talán ő rejt, takar . . . Keresem lépteid nyomát: Befödte az avar . . . Nem szól a hulló falevél, Csak busán hull, pereg, Bár törzse híven őrzi még Reá vésett neved . . . Kérdem az erdő dalnokát, Ki fészkén búsan ül: Nem-e láttad Öt erre ma Bolyongni egyedül ? Hallgat... Óh hirt hát senki nem Ad rólad óh leány: Korán enyésző életem Borongós alkonyán . . . S bolyongok tovább, mint az árny Veszendő *' ft. Hordja r szél s a szivem ».odös a? .írottéin elbor Halálos némaság honor A kihalt táj felett . . . : Óh te haldokló bús világ, Együtt múlok veled. Föllelem akkor, akkor Őt, A kit szivem kiván . . . S te hulló levél, szemfedőt Boríts majd én reám 1. .. lfj. Mntschenbacher Ödön. A fonó. »Hol volt, hol nein volt . . .« — szól a mese. Vígan pattogó tűz ég a banyakemenczében, körülötte vidám arczok, férjhez menő leányok, legényemberek. Vig enyelgés, pajzán tréfa járja, eshetik a hó, süvölthet a szél, nem érzi azt senki, bent a barátságos szobában. Első tekintetre nem tudja a belépő mire vélni a dolgot. Mi lehet itt? Talán a ház leánya ment férjhez, lakodalomban, vagy kézfogóban vagyunk ? Oly jókedvű itt mindenki, hogy madarat lehetne velők fogatni. Pereg az orsó, folyik a sok tréfás beszéd: a fonóban vagyunk. Az egyhangúnak tartott falusi életnek minden időszakban megvan a maga mulatsága, mely az időt kellemessé teszi s pótolja a város báláit, házi mulatságait, melyeknél sokkal fesztelenebb s több élvezetet is nyújt az etiquet szabályaihoz csak nehezen alkalmazkodó magyar népnek. Mindenki olyan Az ilyen nemes eszményekért küzdő müveit fiatalság biztos reményt nyújt arra, hogy az élet nagyarányú küzdelmeiben mindenkor megállja a helyét, mert erős vért oltalmazza a megpróbáltatások és kisértések ellen. Ha minden tudományos pályára készülő ifjú ily erős elhatározással indul neki az életnek, mint a mi tolnamegyei fiaink, — akkor nem kell aggódnunk a haza jövendő sorsa iránt . . . Öröm szállja meg lelkünket, tudva és látva azt, hogy ti, kedves barátaink, mint a jövő reményei, méh módjára szívjátok magatokba a tudományt és nemes, hazafiui erényeket. Lelkesítsen benneteket jövő munkásságtokban a mi őszinte elismerésünk s haladjatok tovább is soha nem lankadó erélylyel megindult utaitokon, melynek lobogó fáklyája a tudomány-szomj legyen ifjú lelketekben ! Tolnavármegye művelt közönsége csak fokozni fogja megyénk nagyratörő fiatalságának ambiczió- jáL ha megszerzi első szellemi termékét: a Pirka- dást, melybe Rátkay László, Csapó Vilmos, Váradi Antal, Koritsánszky Ottó, Bodnár István, Kálmán Dezső, K. Kerbolt Károly, Mányoki Tamás, Sántha Károly, Illyés Kálmán, Hegedűs Gyula, Rátfcay Géza, Borzsák Endre, Rumi Imre és ifj. László Lajos írtak. A könyv tartalma : Garay János és a Fóti dal, Búcsú, A két Blockstein, Galambodi alagutnál, Amerika felfedezése, Költemények, A szeretet, Anyám emléke, Myria, A női ajk, Színész-kultusz, Húzd rá czigány, Alkony a hajnalhoz, Őszi gondolatok, A Nagyváry leánya. A remek kiállítású könyv Molnár Mór jó- hirü szegzárdi könyvnyomdatulajdonos nyomdájában készülr. Ára csak 2 korona. Szegzárdon kapható: Kram mer Vilmos ur könyvkereskedésében, vagy Koritsánszky Ottó urnái Budapest, IX. Rákos-utcza 3. sz. I. em. Izleltetőül adjuk Csapó Vilmos cs. és kir. kamarásnak Garay yános és a Fóti dal-ró\ irt czik- ketyét. _th. Garay János és a Fóti dal. Fáy András mint iró és meczénás egyaránt tündököl a magyar irodalom egén; szellemi támasza volt a vele egykorú és értékű jeleseinknek, pártfogója és bírálója az ifjabb irói nemzedéknek, melynek soraiba tartozott Garay János is, ki első költői sikerei után, csakhamar a hirlapirók közé szegődvén, ezen minőségében a főváros állandó lakója is lett. Pesten tölté Fáy András is kalap-utczai saját házában a téli hónapokat, az üdülés évszakát pedig fereuczvárosi kertjében és fóti szőlejében, mindenütt a szellemi téren szereplő férfiak középpontját képezve. A »Fóti dalt keletkezésének módját, ezen — hogy úgy mondjam — irodalmi idillt ismeri minden magyar, de kevésbbé köztudomású, hogy rögtönö- sen népszerűvé lett dallamát Fáy András szerzetté, ki a múzsák körében a zenét is műveié. Ennek kapcsán fűződik Garay János neve a Fóti dalhoz,, melyet az általa szerkesztett Regélő-höz mellékletül kiadott, előzményül szolgálván két sajátkezű levele Fáy Andráshoz, a következő tartalommal : I. »Pesten, deczember 23-dikán, 1842. Igén tisztelt Tekintetes ur! A fóti dal ma estére, vagy legfölebb holnap reggelre lesz készen, minélfogva a kívánt javítást, remélem, mindenesetre megtehetjük ; azonnal magam menendek a lithographushoz. Jó reggelt kívánva, magamat becses úri hajlandóságába tovább is ajánlván, maradok a Tekintetes Urnák alázatos szolgája Garay. < II. »Pest, deczember 28-án 1842. Tekintetes Uram! Itt küldöm a Fóti dal correcturáját, meltóz- tassék azt átnézni, de úgy, hogy legényem megvárhatná s még azonnal a lythographushoz vissza- vihetné. Rettenetesen elkésett ez ember, melyről dél felé személyesen lesz szerencsém felvilágosítást adni. Ma már expeditiónk van. Tisztelettel maradPick Béla és Tál úri- női-divat és rövid-áruk z SZEGZÁRD, Fő-utcza báró AUGUSZ-féle he Kézimunka kellékek! Ruhadiszek, Blous-selymek, női ruhakelmék, bélés-árúk, posztó-czipők, férfi-kalapok, bőrkeztyűk, '■ uri és női fehérneműek, nyakkendők, fűzők és különféle divatezikkek túlhalmozott raktár miatt ~O0 csodálatos olcsó ái*on kaph
