Tolnamegyei közlöny, 1902 (30. évfolyam, 37-52. szám)

1902-12-04 / 49. szám

1902. deczember 4.

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 49. sz.

5.

— Adomány, ő Felsége a kisvejkei róm. kath. fiókhitközségnek temploma építésére magán- pénztárából 200 koronát méltóztatott legkegyelmesebben adományozni.

— Felavató ünnepély. A »Dunaföldvár« iria: A dunalöldvári kir. járásbíróság mar f. évi szeptember 15 én beköltözött uj helyiségébe s midőn mar a bírák, ügyvédek, ügyfelek sőt a foglyok is meggyőződtek, hogy az uj épület mindenben megfelel rendeltetésének, régi magyar szokás szerint, lakomával ünnepelte meg az uj palota megnyitását. — M. hó 22-én este volt az «Egyenlőség' Kör* dísztermében a társas vacsora, amelyen megjelentek: Dr. Angyal Beláué, Btksay Lászlóné Báthory Gézáné, dr. Fehér Jozsefné és leányai (Duna- vec-éről), Hírős Lajosne, dr. Palföldy L.josné, Szentpétery Józsefné és leánya (Paksról), továbbá dr. Selcz József kir. torv. elnök, dr Hingel Ignacz megyei főorvos, dr. Tanárky Árpád S/egzardról. S entpétery József kir. jarásbirö, dr. Róth Zstgmond, Fördós Géza ügyvéd Pak-.ro!, dr. Scheffer S mdor Bpestről, Nagy István foldb'rtokos S ént András pusztáról, Szakach Józset ügyvéd, földbirtokos Bolcskéről s kívülük községünk inielligentiaja nagy szambán volt jelen. — A pecsenyénél dr. Seicz József emelkedett fel szólásra, méltatta az ünnepély jelentőségét s a jelenlevők allva hallgatták meg a gyönyörű beszédet, a melyben a legnagyobb magyart, a legelső magyar bírót, 0 Felséget a magyar királyt éltette. UtannaDr. Schóber László szép tartalmú beszédet tartott és éltette a magyar jogászok legkiválóbbját Dr. Plósz Sándor igazságügyminisztert. — Baksay László emelkedett hangú beszédjével a birak nehéz pályáját jellemezte s a pécsi kir. tábla elnökének Blaskovits Ltvannak jó egészségére ürítette poharát. Dri Spitzer Károly szellemes tosztjával a törvényszéki elnököt éltette. — Szentpétery József, paksi kir. j’árásbiró Dunaföldvár áldozatkész közönségét és Báthory Géza járásbirót, Pulay Ltván a birakat és a vacsorán jelenle'ölti r, Rátkay László a hölgyeket éltette. Beszéltek i.ió.g Dr Scheffer Sándor, För- dős Géza, Dr. Selcz József, Szakách Józsel, Dr. Róth Zsigmond és ^Szántó Ignácz. Majdnem éjfél volt már, mikor asztalbontásra került a sor, a mely után táncz következett.

— Kirabolt templom. A paksi róm. kath. uj templomot ismét kirabolták. A rablók elvitték a templomból az arany kelyhet, az ezüst gyertyatartókat, a kegyszereket és a szent olajat tartó edényeket. A templomba álkulcscsal hatoltak be. A rablással Kdlai Imrét gyanúsítják, a ki folyó évi ápri.isban már egyszer kirabolta a paksi kath. templomot. Ekkor Káíaií elfogták és el is ítélte a szegzárdi kir. törvényszék 3 évi fegyházra. Káíai, mint annak idején megírtuk, a szegzárdi fogházból megszökött és még máig sem tudták elcsípni.

— A szegény iskolásoknak. A bölcskei ev. ref. egyházközség 40 koronát szavazott meg a szegény iskolás gyermekek részére, melyen 7 pár czizmát vett a mezítlábas tanulóknak.

— Vérmérgezés. Müller István szegzárdi hentesmesternek 18 éves János nevű legény fiát egy sertés megharapta, melynek következtében vérmérgezés állott be. Az orvosi segély daczara a szerencsétlen fiatal ember nagy kínok között meghalt. Múlt vasárnap délután ment végbe a temetése az ev. reform, szertartás szerint, meiyet Borzsák Endre szegzárdi ev. ref. lelkész végzett, aki szép gyászbeszédet tartó.t a korán elhunyt fölötti

— Csodálatos olcsó ár. Felhívjuk s ives olvasóink figyelmét Pick Béla és Társa rendkívül gazdag uii, női-divar és rövid-áruk kereskedésére, a hol csodálatos olc-ó áron lehet vásárolni. Pick üzlete az Augusz-féle házban van.

— Felakasztotta magát. Sokat járt a korcsmába Somogyi Ferencz dunafóldvári lakos, akit e miatt felesége sokszor meg is pirongatott. A piron- gatást a napokban Somogyi, ki éppen a korcsmából tántorgott haza, annyira a szivére vette, hogy felakasztotta magát. Mire családja észrevette, már meghalt,

— Elgázolta a vonat. Mérges József bölcskei lakos, kisegítő vonalőrt nov. 30 án reggel szolgálatának teljesítése közben a Paksról elindult vonat

elgázolté. Sérülése halálos. A szerencsétlenséget a sürü köd okozta..

— Szenzácziós újdonság a varrógép teknika torén. Az eredeti »Afrana« körhajós varrógépek, melyek a legújabb és legkeresettebbek az mellett, hogy perczenkint 2000 öltéssel előre és hátra egyenlő szépen varrnak (a modem varrógépek kül'ómben mind előre és hátra varrnak) még egy uj szabadalmazott készülékkel is elláthatók, melylyel az eddig már ismeretes műhimzésen kívül a legszebb monogrammok és gomblyukak minden előnyomás vagy előraj tolás nélkül készíthetők, melyek úgy szépség, mint előállithatásuknak gyorsasága tekintetében a kézimunkát sokszorosan felülmúlják Ezen gépek ki/árólag Müller Testvéreknél Szegzárdon kaphatók, mely czég felvilágosításokkal szívesen szolgál.

— Halál a váróteremben. Szabó József faddi lakos múlt szerdán d. e. 11 és 12 óra között a szegzárdi vasúti indóház várótermében hirtelen összeesett és rögtön meghalt. Halálát agyszélhüdés okozta.

— Szerencsétlenség a vágóhídon. Steininger Lajos szegzárdi béltsztitót a szegzárdi közvágóhídon szerencsétlenség érte. A levágott szarvas- marha oly szerencsétlenül esett a lábára, hogy a szarvaival lábát átszurta. Ápolás végett beszállították a szegzárdi Ferencz-közkórházba.

TANÚ gT

Az ifjúság vallásos nevelése.

Az ifjúság erkölcsi és szellemi kiképezésétől függ a jövő társadalom kialakulása.

Fsiette fontos az egész nemzetre nézve, hogy a családi és iskolai nevelés olyan biztos alapra fektettessék, mely egyedül a vallásos érzelmekből fakadhat; mert az istenes félelemben nevelt ifjúság erős oszlopa lesz nemcsak egyházának, hanem imádott hazájának is.

Minden túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy a mostani ifjúság kevés reményt nyújt a jövő feladatok megoldására, mivel erkölcsei meglazultak annyira, hogy mindenfelől vészhangok hallatszanak szerte az országban.

Nagy feladat vár tehát a vallás őreire, a nevelőkre, tanítókra és tanárokra, a kiknek most, a tizenkettedik órában szent hivatásukból kifolyólag sorompóba kell államok egy szív- és lélekkel a ifjúság erkölcseinek megóvására.

Nem-e megdöbbentő, valóságos nemzeti szégyen az a vérlázitó, aljas erkölcstelen kufárság, melynek színhelye székesfővárosunk volt.

Valóban megborzad az ember azokon az erkölcs elen bünkrónikákon, melyekkel nap-nap után telve vannak magyar hírlapjaink.

Az erkölcstelen -hiénák kiirtására gyenge a törvény,nem elég a hatalom. Csakis az segíthet a bajon, ha a szülői házból és az iskolából kiindulva olyan vallásos nevelést viszünk a társadalom minden rétegébe, mely meggyógyítja a testén rágódó sebeket.

Fektessük tehát az ifjúság nevelését erkölcsös bázisra; mert csak igy lehet reményünk, hogy az iskola falai közül kikerülő ifjúságunk ragaszkodni fog szent hitéhez és szeretni fogja vérrel szerzett és mindenben bővelkedő hazáját.

Az erkölcstelenség nemcsak a nagyobb városokban terjed ijesztő mértékben, a hol ezeknek valódi melegágyuk van; hanem a falusi nép gyermekei közül is nem egy bukik ideje korán azon bűnös örvénybe, melyből nincsen szabadulás. A különben romlatlan nép gyermekeire a legnagyobb veszedelem, hogy már iskolás korukban vasár- és ünnepnapokon minden felügyelet nélkül eljárnak a korcsmái nyilvános mulatságokba, serdülő korukban pedig fonóházakba mennek, a hol ártatlan mulatság helyett szemérmetlen pajkosságokat miveinek, melyeknek nem ritkán szomorú következményei vannak. Ezeknek meggátlására minden törvényhatósági bizottságnak szigorú szabályrendeletet kellene alkotnia, hogy tiltva legyen a 15 éven aluli fiú- és leánygyermekeknek a nyilvános mulatságokban való megjelenés. Igaz, hogy már vannak törvényhatóságok, melyek alkottak hasonló szabályrendeletet; de nem hajtják mindenütt végre. Ezt mondhatjuk Tolnavármegye törvényhatóságáról is, mélynek kir. tanfelügyelője csak par hónappal tett panaszt a közigazgatási bizottságban, hogy az üdvös szabályrendeletnek sehol sincs eredménye, mivel iskolalátogatások alkalmával arról győ ződött meg, hogy most is folyik a falvakban a 15 éven aluli gyermekek dorbézolása.

A szabályrendeletet tehát nemcsak meg kell alkotni, hanem annak szigorúan érvényt is kell szerezni, a mire az ellenőrző közegek vannak hivatva ugyan, de e munkából a község lelkészének és tanítójának is ki kell a részükét venniök.

Mindezekből nem-e azt kell következtetnünk, hogy még a legüdvösebb szabályrendelettel sem javíthatjuk meg ifjúságunk erkölcsét, |ha nevelésük alapja ingó talajra rakatott le.

Vezessük tehát be úgy a szülői házba, valamint minden iskolába a vallásos nevelést! —th.

TÖRVÉNYKEZÉS.

4 szegzárdi kir. törvényszéknél főtárgyalásra kitűzött biiiiiigyelt.

1902. évi deczember hó 9-én.

Kosár A. és társai ellen, súlyos testi sértés miatt. Horvát Ádám ellen, csalás miatt.

Schell Péter ellen, lopás miatt.

Dobos István és társai ellen, lopás miatt.

1902. évi deczember hő 10-én.

Sárközi János és társai ellen, lopás miatt.

1902. évi deczember ll-én:

Nagy Miklósné és társa ellen, lopás miatt.

Fülöp József ellen, súlyos testi sértés miatt. Reichenauer Anna és társai ellen, 1 >pás miatt. DÓC2Í Katalin ellen, lopás miatt.

A Garay János W Nagy Képes Naptára vidéken kapható:

Dunaföldvár: Somló Manó, Dombóvár: Bruck Sándor,

Tamási: Jeruzsálem Ede,

Tolna : Veltmann Ignácz és Kányi Antai, Gyönk: Engel József,

Bonyhád: Raubitsek Izor urak könyv- kereskedésében. — Ára: 1 korona.

Szegzárdon megrendelhető: Molnár Mór könyvnyomdájában.

IRODALOM.

— Közeledik az ex lex. Soha nagyobb szükség igazi szókimondó, nemzeties, ellenzéki újságra nem volt, mint mostanság. A jogfeladó kiegyezés megkötése előtt állunk, féllábbal már benne vagyunk az alkotmánysértő ex-lexben, amellett a nemzetiségek nagyra nőnek, a mill'tarizmus elgázolni készül a polgárságot, elviselhetetlen terheket erőszakolnak ránk: emelik a békelétszámot, szaporiiják a czivillisztát és semmi módon nem gondoskodnak a nemzet életerejének fentartásáról. A jogokért való küzdelemnek ezekben a nehéz napjaiban kötelessége a nemzetnek tömörülni. A védekezésnek ez egyetlen módja. Az «Egyetértés» (főszerkesztő Fenyő Sándor, szépirodalmi főmunkatárs Eötvös Károly) jóformán az egyetlen ma, amely minden nemzeti jogért egyforma szívóssággal harczol. Hogy azonkívül is teljesen modern, európai színvonalon álló újság, jól tudja minden olvasónk. Újra kérjük a magyarságot, gyülekezzenek zászlónk alá. Az «Egyetértés» előfizetési árai: Egy hónapra 3 kor. 60 fill. Negyedévre 10 kor. — fill. Lelkészek, katonák, tanítók, állami tisztviselők részére 1 hóra 2 kor. 40 fill. Negyedévre 7 kor. — fill. Előfizetni legczélszerübben postautalványon lehet, amely az «Egyetértés» kiadóhivatalába küldendő. Az «Egyetértés» kiadóhivatala IV., Vármegye-utcza 11. .