Tolnamegyei közlöny, 1902 (30. évfolyam, 37-52. szám)

1902-12-04 / 49. szám

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 49. sz. 1902. deczember 4. elérkeztünk hosszas ténykedésünk édes gyü­mölcséhez. Most már mehet Eszék és vidéke bár­mily vezetés alatt, akárminő nagy küldött­séggel, hogy az ügynek más íordulatot adjon, nem lesz annak több eredménye, mint a mit mi kaptunk mozgalmunk elején: kíméletes szavakat, biztató ígéretet — a kétes jövőre. Furcsa dolog lenne is az, hogy mikor mi kikapartuk a gesztenyét, a jó eszékiek- nek, kik városukban nem tűrik a magyar szót, hanem inkább németül gajdolnak, si­kerülne azt felfalni. b. Az országgyűlésből. Elnök: Áuérünk t. ház, az interpellácziókra és pedig először Boda Vilmos képviselő ur inter- pellácziójára a fiumei borkereskedők tiltakozása tárgyában a földmivelésiigyi miniszter úrhoz. Boda Vilmos : A t. ház kegyes engedőmével elő fogom adni azon előzményeket, amelyek engem interpelláczióm megtételére indítanak. (Halljuk! Halljuk I) Egy helybeli budapesti fővárosi szaklap nem­rég azon közleménynyel állt a közönség ele, hogy a fiumei borkereskedők táviratilag tiltakozást küld­tek a t. foldmivelésügyi miniszter úrhoz azon őzéi­ből, hogy őt egy kiadott rendeletének visszavoná­sára kényszerítsék és még azzal is fenyegetőztek ezen alkalommal, hogy ha a foldmivelésügyi mi­niszter ur nem enged az ő kérésüknek, ők egész borkereskedelmüket és üzletüket Triesztbe helyezik át és ily módon • akarták a t. foldmivelésügyi mi­niszter urat akaratának megváltoztatására rábírni. Hogy milyen fontos az a rendelet, a mely ellen a fiumei kereskedők állást foglaltak, azt két­ségtelenül be fogja ismerni mindenki, aki ismerős az ottani viszonyokkal. Nevezetesen az olasz borral az a visszaélés történik és folytattatik, hogy a be­szállított olasz és különféle kü’földi borok közé nagy mérvben keverik a szeszt es ily módon a magyar államkincstár megkárositasara törnek, mert tudvalevőleg Olaszországnak szeszadója sokkal kisebb, alig egyharmada a magyarországi szesz­adónak. Én nem rendelkezem biztos adatokkal, a melyekkel azt bizonyíthatnám, hogy a fiumei bor- kereskedő urak mily mérvben űzik ezt a vissza­élést, de olyan elterjedt és az egész országban mely rezgésbe hozza a szerelem húrját. Hat csak­ugyan ahhoz az éltes emberhez akarod lelánczolni éltedet s tudnád őt igazán szivből szeretni? . . . Gondold meg szavaidat, mielőtt válaszolnál! Ezzel Ellát egy pádhoz vezeté. E la borús lett. — Mily ünnepélyes és komoly hangon mon­dod ezeket, Elemér hiszen szeretlek, csaknem úgy, mint szüléimét. Hogy Medgyesyt szeretem-e? a?* nem tudom; mindenesetre kellemes halig szellemes beszédét és . a mi fő, gazdag leszek és — őszintén szólva — azon az falun nem tudnék élni. Fény és napsugár az éltetX * elnéző Ele**^ hitelre találó hir ez, melyet felemlíteni kötelessé­gemnek tartok. Én megbízom az igen t. foldmivelésügyi mi­niszter urban, hogy fentartja azt a rendeletet, a melyet állítólag kiadott, de a melyet egy másik félhivatalos lap czáfolata némileg módosított, mert ez azt állította, hogy ez a rendelet nem most ada­tott ki, hanem augusztusban és hogy azóta folyton gyakorlatban van. E rendeletnek czélja az, hogy minden külföldi, Olaszországból behozott borból, egy litert az illető vámhivatalnok kivesz és azt vegyi vizsgálatnak veti alá, higy ilyen^ módon annak állagáról meggyőződést szerezzen. En mon­dom, bízom a t. foldmivelésügyi miniszter urban, ( hogy ily fenyegetések által üdvös rendeletének visszavonására magát kenyszeiittetni nem engedi, de mégis, hogy az ország egy nagyon jelentékeny társadalmi részének megnyugtatására neki módot és alkalmat nyújtsak, van szerencsém hozzá a kö­vetkező interpellácziót intézni : Interpelláczió a m. kir. foldmivelésügyi mi­niszter úrhoz : Tekintve, hogy az Olaszországból és általá­ban külföldről behozott borok nemcsak a magyar bortermelést fenyegetik végveszedelemmel, hanem az államkincstárt is tetemesen károsítják azon visszaélésók folytán, melyek azzal kapcsolatosan lábrakapiak; tekintve, hogy általánosan elterjedt hirek szerint a külföldi borok szállítói oly módon mene­külnek a sokkal terhesebb belföldi szeszadótól, hogy borral keverve nagy mennyiségben hozzák be a határon ; kérdem a t. foldmivelésügyi miniszter úrtól: 1. Igaz-e egy belföldi szaklapnak azon hire, hogy a fiumei borkereskedők távirati utón tiltakoz­tak azon uj vámrendeletben foglalt intézkedés ellen, miszerint minden külföldről behozott hordó borból egy litert vegytani vizsgálat végett ki kell venni s azon fenyegetéssel toldották meg tiltakozásukat, hogyha a rendelet érvényben marad, valamennyien elköltöznek Triesztbe és megszüntetik fiumei üzle­tüket ; • 2. szándékozik-e ezen fenyegetés daczára az uj vámrendeletet az ország érdekében tovább is fentartani és szigorúan vérehajtani? Elnök: Az interpelláczió kiadatik a földmivelés- ügyi miniszter urnák. KÜLÖNFÉLÉK. — Hátralékos előfizetőinket egész tisz­telettel kérjük, hogy a hátralékos összegeket a kiadóhivatalhoz mielőbb beküldeni szíves­kedjenek. Mily szomorú, mily csengésnélküli» volt a hangja. — Ah csakhogy már itt vagyok, kiálltá Leontin, hát nem korcsolyáztok Ella? Mi bajod van Elemér, rosszul vagy talán ? És Leontine hangja oly mély aggodalmat árult el, hoor,r *.r meg­hatva pillantott rá, e r':" edezett fel lelkét'"' jtelme. — Újítás a vármegyei rendszerben. Régi hagyományos, szinte patriárchális intéíményünkön a vármegyei rendszeren nagy változásokat ejtenek. Prestige-én nagy csorba esik. A vármegye régente egész kis királyság volt. Területre nézve egy régi német herczegség nagyságával vetekedvén, sajátla- gos juriszdikczióval rendelkezett és csak bizo­nyos tekintetekben, különösen a számadásra nézve tartozott felelősséggel az ország önkormányzatának. Nagyon hasonlított berendezése | és szervezete a S váj ez mai kantonjainak rendszeréhez. A megyék­nek igen sokszor fontos szerep jutott az országos dolgok irányításában, amelyekre gyakran döntő befolyást gyakoroltak. A történetből tudjuk, milyen messzire kiható ténykedést fejtettek ki a megyék. Rákóc/y-Ferencz idejében, a kuruezok és lábán* ezok szerencsében folyton váltakozó hadviselése alatt. — A későbbi időkben is, önkormányzatukon kívül, még az igazság élet és halál fölötti Ítélésé­ben s/inten korlátlan hatalma volt a vármegyének. A jó Verbőczy nem igen okozott fejtörést a vár- megyének. A táblabiro hajdúk szives közreműködé­sével, a deresen intézte el a legbonyodalmásabb jogi dolgokat, nagyon röviden és nagy hiiás- sal. — A deres immár régen a lomtárba került, a táblabiró meg csak emlékezetünkben el. Legjobbjaink csak keztyüs kézzel mer­nek hozzányúlni, mintha félnének, hogy tradicziónk ideálismusán rést törnek. Csak idónkint szinte szak- gatva kapkodják el egy-egy alkoto részét. A köz- igazgatás egyszerütése czimén a jövő év első nap­jával elveszik tőlünk a pénztári es a számvevői teendőket állami kezelésbe, megfosztván számos­tisztviselőtől és vagy száz hajdútól. — Ezzel ter­mészetesen kisebb lesz a vármegye hatásköre is és hatalma megrövidül. Bárha autonómiája még meg­marad, mégis olybá kell ez intézkedést vennünk, mint az öreg szuette fára mért első szekerczecsa- pást, melylyel leteriteni akarják. — S a lehullott fagalyakból frissen lüktető élet fog kelni. Az állami kezelésbe átvett adminisztráczió-ágazat biztosabban és pontosabban fog működni, mint eddig. ézzef letűnik a Kriványok korszaka, mert alkalom nélkül még a tolvaj sem lophat. — Egészséges várme­gyei rendszerrel könnyebb lesz igazgatni az orszá­got s reméljük nincs messze az idő, hogy hazank minden megyéje teljes, tökéletes rendezettségnek fog örvendeni. Az uj intézkedés dicseretere meg csak azt akarjuk kiemelni, hogy a vármegye min­den héten egyszer csütörtökön megjelenő hivatalos­lapot fog kiadni s ezáltal nagy mértékben fogja ._6, nogy a másik x^eontine is ? ... meiner másnap elutazott. iß*» — " Ikertestvéremet bőröndjébe pakolta, mig en­gem az Íróasztalon feledtek. Elemér néhány szóval bocsánatot kért hirtelen utazása miatt, mert mint irá, sürgős táviratot ka­it, melynek következtében haladéktalanul távoznia e. Mint később megtudtam, csak napok múlva haza, onnan pedig messze vidékre utazott, •il, hogy azt tudatta volna. ^lemér hirtelen elutazása a két testvérre kü- benyomással volt. '. hangosan duzzogott és boszankodott iveletlenségén, hogy még búcsút se vett tőle és napokig éreztette környezetével rossz ke- | délyét. Azonban, midőn Medgyesy báró megérkezésé- L ről vett hirt, Ella ismét gondtalan, vidám és rep- I kedő lepke volt, tele élénkséggel és jókedvvel. A j, szülők látták e változást, azt hitték, hogy Med­gyesy bárót nagyon szereti, megülték az eljegyzés ünnepét. Leontine másnap, Elemér elutazása előtti na- J pon, szobájába zárkózott, most egyedül lehetett, kisírhatta magát. Nehéz harezot vívott önmagával, a legnehe­zebbet és legfájdalmasabbat, mert nem mondhatta el fájdalmát, ajkainak némának kellett maradni. Egy óráig ülhetett igy íróasztala mellett, mi- | dőn felkelt és vonásai nyugodtabhak lettek. Meg j egy pillantást vetett az íróasztalra és észre vett 1 engem, kezébe vett és fiókjába zárt, elővett és ■ hosszan, fájdalmasan szemlélt, mi közben szemei a könnyekkel teltek meg. Majd ikertestvéremre gon-1 dőlt, mely most urával bizonyosan idegen fK van, hol a szívfájdalom könnyithető és a félév oly könnyű. Négy év múlt el. ara. Kézimunka kellékek, Ruhadiszek, Blous-selymek, női ruhakelmék, bélés-árúk, posztó-czipők, férfi-kalapok, bőrkeztyűK, úri és női fehérneműek, nyakkendők, fűzők és különféle divatezikkek MT túlhalmozott raktár miatt WR csodálatos olcsó áron kaphatók.

Next

/
Thumbnails
Contents