Tolnamegyei közlöny, 1902 (30. évfolyam, 37-52. szám)
1902-11-27 / 48. szám
XXX. évfolyam. 48. szám. Szegzárd, 1902. november 27. II II KÖZLÖNY KÖZIGAZGATÁSI, TÁRSADALMI, TANÜGYI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Az országos selyemtenyésztési miniszteri meghatalmazottnak, a tolnamegyei gazdasági egyesületnek, a szegzárd-központi Előfizetési ár: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Megjeleli: Egész évre . . Fél évre .... 12 kor. — fill. 6 — Bezerédj István-utcza 6. szám, hová a lap Hetenként egyszer, csötörtökön. Negyed évre . 3 .. — .. szellemi és anyagi részét illető minden közieméNyilttérben 3 hasábos petitsor 30 fillér. Számonként 24 fill, e lap nyomdájában. nyék, hirdetések és felszólamlások intézendők. Hirdetések jutányosán számíttatnak. A tel. Hív. hirdetések: 100 szóig .....................3 kor. 74 fii. 10 0—200 ....................5 „ 74 „ 20 0—300 .....................7 „ 74 „ minden további 100 szó 2 koronával több Hidegen, mogorván, attól a kedvet sorvasztó szürke égbolttól kisérve, mely kiöl az emberben minden reményt, vágyat és lelkesedést, köszöntött be az idei tél, korán, nagyon korán, már november hó közepén, midőn még a haldokló természetnek a téli dermedtség előtti utolsó óráit játszi napsugárnak, felhőtlen, kék égnek s langyos szellőnek kellene megédesíteni. A mindent megemésztő örök idő folyásában fordulnak elő ilyen meglepő események s a magát a természet urának képzelő ember tehetetlenül kénytelen azt tűrni, mert hát nálánál sokkal nagyobb hatalmak ezt igy rendelték. S mintha a váratlanul itt termett télnek kihatása volna a magyar közélet különböző rétegeire is, éppen olyan sivár, | kietlen és zordon minden, amerre a szem csak tekint. A közügyek iránti érdeklődés a fagypont felé közeledik s mindenkit egy meg- [ magyarázhatlan kedvtelenség sötét szárnya [érint, hogy a pezsgő élet lélekemelő képét [az enyészet vigasztalan kilátása váltsa fel. A magyar állam reményteljes fejlődé- l-sének egyszerre útját állja azon szerencsét- jlen körülmény, hogy belátható időben szét- Ibonthatatlan kapcsokkal van odaerősítve légy bomlásnak indult s a végfeloszlás miniden tüneteit magában foglaló államszervezet Irángatódzó testéhez. Az azután legbékésebb »viszonyok között üszköt dob féltékenyen iőrzött hajlékunkra, lángba borítja azt, holott lez évszázados, ádáz küzdelmeink után béke lés nyugalom után sóhajtunk. A különböző osztályok egymás elleni Iharcza is naponta nagyobb aráyokat ölt, fimntha csak valami felsőbb hatalom meg- másithatlan akarata azt az állapotot kívánná a bámuló emberiségnek bemutatni, melyet igy szoktunk kifejezni: mindeneknek harcza |— mindenek ellen. Az egyik gyilokkal, tőrrel, lövő fegyverrel támad kicsiny és nagy Embertársaira egyaránt, hogy bomlott agyának kétes értékű termékeit ráerőszakolja a józanul gondolkodó emberiségre; a másik nem használ nyers erőszakot, de a lelket iámadja meg s azt iparkodik rendes állapotából kiforgatni, hogy czéljai szolgálatába Tiajtsa, melyek nem is nemes ábrándok szüleményei, hanem azok rugója a legrútabb, tizenhárom próbás — önzés. Sőt már kiütött az egyének harcza — egyesek ellen s ha akad egy-egy a becsületességet követő ember, azt közös akarattal törekednek a sárba rántani — hogy ne legyen olyan nagy külömbség ember és ember között. A fegyveres béke megteremté a népnek keservesen szerzett filléreiből az államot az államban s az az osztály, melynek egyenesen hivatása, rendeltetése az volna, hogy a népszabadságot védelmezze, duzzadó erővel osztályuralomra tör és már elég erősnek érzi magát, hogy törekvéseinek félreérthetetlen módon kifejezést is adjon, sőt a nyílt harczot is megindítsa ily irányban. Szóval rideg, komor tél van már őszszel a nagy természetben s az lett uralkodóvá a magyar közéletben is. Ily viszonyok — ily körülmények között gyarló emberi létünk, egyenesen arra utal bennünket, hogy az égiekhez forduljunk segítségért. Észbontó szépségű, ■. gyönyörűséges, szőkefürtü női alakban, megfestett égi angyal, szállj le mennyéi hazádból a .felfordult földre s az emberi képzelet és hitrajongás által neked tulajdonított hivatáshoz képest hintsd a béke magvait az emberi szivekbe. Hisz alig van a földön más nemzet, mely évezredes szenvedései és küzdelmeiből kifolyólag segítségedre inkább igényt tarthatna, mint a magyar. Szálld meg a háborgó lelkeket, hogy nyugalom után áhítozzanak s öldöklő harcz helyett a békés munkavágya töltse be egész lényüket. Csinálj rendet s a hatalmaskodókat kényszeritsd alázatossakká válni, hogy a magyar nemzet ne a mostani osztályozásnak legyen élő példája, mikor nincs semmi más, mint elnyomók vannak és elnyomottak. Teremts olyan állapotokat, hogy ha majd elmúlik a zordon tél, — mert ennek is, a világrendje szerint nem lévén semmi állandó, el kell múlnia, — s megjön a virágfakasztó tavasz, ne találjon az a magyar lelkekben, szivekben mást, mint békét, nyugalmat, egyetértést és szeretetet. Eszközöld ki mindenható égi uradnál, hogy teljesedjék sokat szenvedett magyarjaink egyetlen hő kívánsága, mely éppen oly régi, mint jogosultsággal biró, miszerint ne legyen senkinek, idegennek alávetve, hanem lehessen a maga ura s intézhesse ügyeit úgy és akként, amint az neki tetszik s amint azt az imádással határos, lángoló hazaszeretete előírja. b — A baja-bátaszéki áthidalás ügyében alakult végrehajtó bizottságtól az alábbi meghívót kaptuk: T. Czirn! A baja-bátaszéki áthidalás ügyében a t. Czim is kézhez vette a bajai' előkészítő bizottságnak folyó évi augusztus hó 26-án kelt ama körlevelét, melyben egy országos értekezlet egybshivását szorgalmazza azon czélból, hogy ezen, az összes érdekeltség lelkes részvételével megtartandó nagygyűlésen alkalom nyiljék a Közép Dunának Baja- Bátászéknél leendő á'hidalása elsőrendű országos fontosságát manifesztálni, azzal az erkölcsi sulylyal és nyomatékkai, melyet egyedül az igazai kivívásáért egy és ugyanazon czél közösségébe egybeforrott és egybeolvadt érdekeltség kölcsönözhet és az ország szine előtt bemutatni azon csodás hatékonyságú erőforrást, mely három évtized keserű, csalódása és szétfoszlott reménysége daczára ma is elevenen és forrón buzog, és mely nem egyéb; mint az ország egy harmadrészének, hat millió embernek eminens létérdeke. A bajai előkészitó-bizottság Pécs szab. kir. város közönségére ruházván át a megpendített eszme kivitelét és végrehajtását, Pécs szab. kir. város közönsége a megtisztelő bizalomnak engedve, szives ^készséggel szegődött azon törekvésnek szolgálatába, mSy~^T^ájd^áTl(Slséki'áthidalásnak minél előbb leendő létesítését van hivatvíL.kivívni. Fölbátoritva azon lelkes visszhang áltaC'me- lyet az országos értekezlet egybehivásának eszméjeC' az érdekeltség körében mindenütt keltett, yan sze- \ rencsénk Pécs szab. kir. város törvényhatósági bizottságának 273/1902. jkvi szám alatt kelt határozatával nyert felhatalmazás alapján a tekintetes Czimet a baja-bátaszéki áthidalás ügyében Budapesten, ip02. évi november hó 2p-ik napján d. e. p orcakor Pest vármegye székházának közgyűlési termében (IV. kerület, Gránátos-utcza 7. sz.) megtartandó országos értekezletre ezennel hazafias tisztelettel meghívni, azzal a megjegyzéssel, hogy az országos értekezleten egybegyülendő értekezlet még aznap — küldöttséggé szervezkedve — fog a magas kormány illető képviselőinél tisztelegni és az áthidalás ügyében elkészített emlékiratot átnyújtani. T. Czim! Ha három évtizeden át a csüggedés, a fásultság érzete nem férkőzhetett szivünkhöz, ha a baja- bátaszéki áthidalás eszméjének minden időben támadtak lelkes bajnokai, úgy ez csak abban találja megfejtését, hogy az érdekeltség Fiumétől Brassóig jogos létérdekeinek mindenkori fölismerése mellett — a maga kitartó lelkesedésével, az általa képviselt erkölcsi súly összes tömegével buzdította és gyámolította a mozgalmat. Egyesüljünk tehát újból annyiszor kiküzdeni megkisérlett igazunk jegyében! Gyűljünk egybe mindannyian ismét minél tömöttebb sorokban akibontott zászló alá, hogy ilykép valóvá váljék az Ige, melyet egy szívvel, egy lélekkel hirdetünk. A m. kir. pénzügyminiszter ur az országgyűlés képviselőházának f. é. november hó 11-iki ülésében egy rövid közbeszólással kijelentette, hogy a szóban levő »áthidalás létesítése felvétetett a beruházási javaslatba.« E körülmény most még inkább fokozza a küldöttség eljárásának szükségességét már csak azért is, hogy államkormányunk illetékes képviselői
