Tolnamegyei közlöny, 1902 (30. évfolyam, 37-52. szám)
1902-11-13 / 46. szám
kedni fognak, de pénze az nem fog lenni, mert termése nem értékesíthető. A gabona árakról nem lehet ugyan azt mondani, hogy túlságos alacsonyak, ámbár nem is magasak, de kelendőség dolgában sok a kívánni való; bor, az meg nem kell senkinek, megihatja maga a termelő, vagy odaadhatja adóba, ha ugyan elfogadják. Egyedüli fogyasztónk, hova terményeinket vámmentesen bevihetjük: Ausztria; ott pedig gondoskodnak róla, hogy a romániai és orosz búza olcsó vasúti szállítási díjak mellett beözönölvén, a gabonánk árait lenyomja ; az olasz bor pedig végez a magyar bortermeléssel. Előkészítik tehát rendszeresen, hogy Magyarország a saját zsírjában fulladjon meg. b. 2. _____________________________ — Országos értekezlet a baja—báttaszéki áthidalás ügyében A »P. N.« Írja: Nem megy minden olyan gyorsan, mint az emberek szeretnék. A múlt heti pécsi előértekezleten úgy állapodtak meg, hogy november 15. és 25-ike közötti időpontra tűzik ki Budapestre az országos értekezletet, mely megszövegezze a közép Duna áthidalása tárgyában öt miniszternek átnyújtandó memorandumot és monstre küldöttséggel keressék föl az egyes minisztereket. Pécs városa vállalta magára, hogy az értekezletre szétküldje a meghívókat, de ezen megbízatásának a város eddig nem tehetett eleget, mert a küldöttség vezetésére fölkért Kardos Kálmán nyug. főispán előzetesen meg akarja állapítani a kormány tagjaival, mikor fogadhatják a nagy küldöttséget, lehetőleg a képviselőházban, ami megkönnyítené a küldöttség föladatát. Kardo$ nmet «->♦*- erre nézve az előzetes lépéseket .atárnapjának és a budapesti érte- megállapitása után a meghívók az knek szét fognak küldetni. Mégis- .. ...~& ma, váljon a kitűzött határidőn belül megtarthatják-e Budapesten az országos értekezletet, melynek eredménye elé feszült érdeklődéssel tekint az egész érdekelt országrész. KÜLÖNFÉLÉK. Az ellopott rendőr és egy történet. A huszadik század korszakot alkotó idejében élünk; a tudomány gőz- és villanynyal dolgozik. óriási sebességű gőz- és villanyvasutakat produkálnak, kassza-betörők ellen ellenőrző villanyos csengőket alkalmaznak. Faluhelyen az ilyent még nem ismerik, igy eshetett hát meg a ravasz történet, hogy az eklézsia papja ama szomorú tapasztalatra jutott, miként éléskamrájából többféle élelmi szer eltűnik. Panaszával az illetékes hatósághoz fordult, honnan a legügyesebb rendőr küldetett ki a ravasz tolvaj elfogására és messzeható rendőri furfangjával a kamrában álló üres ládában húzta meg magát, hogy a tolvaj elcsiphetésére onnan könnyű szerrel előugorhassék. A végzetes est bekövetkezett. Rendőr ur hivatalos komolysággal guggolt a ládában, kebelében egymást kergették a dicsvágy és hőstett utáni sóvárgások. Kint csendes volt a természet, a csillagok fénylettek, a holdvilág hamis mosolylyal kandikált be a kamara törött ablakain . . , de haliga ... mi ez ? két marczona alak mászott be az ablakon. A ládában felébredt a rendőr »Brustkasztlic-jában az ész, erély és tapéntat, már-már elő akart ugrani, de a következő pillanatban a szemfüles tolvajok egyike lenyomta a láda tetejét, rázárva a pléhet és a láda a rendőrrel együtt elhurczoltatott. ... Itt megakad a kriminális történet; folytatását másnap adták fel egyik bagó-vasuti állomáson gyorsáruként egy láda alakjában a következő érdekbevallással: tartalma egy lopott rendőr. (Sió.) — Uj kórházi orvosok. A szegzárdi Ferencz- közkórházban gyakran változnak az alorvosok, alig töltenek, a kórházban egy évet, máris elhagyják a I kórházat. A most megürült kórházi alorvosi állásokra gróf Széchenyi Sándor főispán dr. Guhr Géza és dr. Gruber Gyula orvostudorokat nevezte ki, a kik f. hó 7-én tették le a hivatalos esküt a főispán kezébe. — Nemes emberbarát. Gróf Nákó Sándor értesítette az Országos Gazdasági Munkás- és Cselédsegélypénztár központi igazgatóságát, hogy nagy- szentmiklósi uradalmának 250 cselédjét beíratja a pénztárba és tagsági dijaikat saját pénztárából fogja fizetni. Bár minél nagyobb körben találna követőkre a nemeslelkű főúr példája. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 46. sz. — Személyi hir. Leitner Uzor zágrábi üzletvezető f. hó 9-én a 8802. sz. vonattal Máz^ János zágrábi máv. felügyelő kíséretében PéCSr& érkezett, honnét 10 én reggel az 1901. sz. gyors< vonattal Bakoczafelsőmindszentre utaztak a bakocza- felsőmindszent—komlói vonal beutazására. E bízott, sági utazásban az üzletvezetőt Mdzsik felügyelj Vörös Hiador pécsi forgalmi főnök és Boróczi Béla* dombóvári osztálymérnök kisérték. Este pCCSre visszatértek, honnét Leitner üzletvezető és Mázsik felügyelő a 123. sz., bizottsági termes kocsiban Zágrábba visszatértek. — Szegzárd e vagy Szekszárd ? Az országos községi törzskönyv-bizottság 1902. évi juniushó 5 én tartott üléseben Szegzári tolnavármegyei község nevét tárgyalván, azt fentartandónak találta ugyan, tekintettel azonban arra, hogy a község neve úgy az 1564. és 1696. évi dikális összeírásokban, mint még Fényes geográfiái szótárában, tehát szinte három évszázadon át Szekszárd alakban szerepel s a kiejtésben a jelenleg használt név is ugyancsak ksz-el hangzik, a bizottság a gz mássalhangzók helyett a ksz mássalhangzók alkalmazását tartotta szükségesnek s ehhez képest a Szekszárd alakban állapodott meg. — Ezt a határozatot Szegzárd képviselő-testülete legközelebb tárgyalni fogja. — Dunavédgáti elnök. Dr. Haidekker Béla szegzárdi ügyvéd leköszönése folytán megüresedett a szegzárd—bátai ármentesitő és belvizszabályozó társulatnál az elnöki állás, melyre a folyó hó 5-én tartott közgyűlésben dr. Hirling Ádámot, városunk főjegyzőjét, választották meg. — Községi képviselők választása. Nunkovick Ferencz központi járási főszolgabíró folyó hó 19-ére tűzte ki Szegzárdon a községi képviselők választását. Választói joggal bir minden adózó polgár, a ki községi adót fizet. A szavazás a városháza nagytermében lesz. Szavazatszedő bizottsági elnökök : dr. Steiner Lajos az I-ső, Szondy István a Il-ik, Török Béla a III., Tóth Károly a IV. és Boross Gyula az V. kerületben. — Uj csendörparancsnok. A dombóvári csendőrőrs parancsnokává Gábriel Alajos őrmester neveztetett ki Zalaegerszegről. A kinevezett csendőrőrmester már több kitüntetésben részesült, a ki különösen a tolvaj' kóborczigányoknak a réme. 1902. november 13, korán vetni, hogy elvirágozzék akkorra, mikorra egy bizonyos lepke kikel, mert ez okozza a mák férgesedését. A mák néma vetésének módját természetesen együgyű babonás mesének tartottam, ez utóbbit azonban figyelemmel kisértem. De nem lepke volt ám az, ami a férgesedést okozta, hanem egy piczi, szürke orrmányos bogár, melyből néhány példányt mutatványul hoztam is. Ez a haszontalan kis jószág hosszú orrmányával megszurja a mák gyenge fejét, sokszor a szárát is, belepetéz s ez okozza a férgesedést. Ezen veszedelmes kis bogár némely évben igen nagy mennyiségben lepi meg a mákot, a virágzás idejében. Ilyen év volt a jelenlegi is. És a kertemben termelt mákon ez évben összeszedtem és szedettem ilyen bogárkát többet 1200-nál. Nem is lehetne a mákot teljesen megvédeni tőlük, ha nem jönnének segítségre a verebek és czinkék, melyek aztán megtisztítják tőlük a mákot. Ezt is megfigyeltem. Egy pár évig meg a ribizke, egres és rózsa leveleket pusztította kertemben egy kis zöld szinü, feketén gyűrűzött hernyó. Sokszor 20—30 iskolás gyermekét kellett kirendelnem, hogy megvédjem nevezett növényeimet ezen férgektől való teljes elpusztítástól. Ezen időben jártam Sopron vármegyében is Csatáriban, Csorna mellett és Öntésén, Kaposvár mellett, régi ismerősöknél. Ott is mindjárt a mákot, ribizkét, egrest, rózsákat vizsgáltam. Csatáriban egyetlen orrmányos bogarat találtam. Nem is volt a mák férges. Az egresen és ribiz- kén is csak néhány hernyó pusztításának nyoma látszott. Öntésen ellenben a mák teljesen férges volt. Nem volt közte egy ép fej. A "ribizke és egres bokrok pedig teljesen be voltak kopasztva, mintha tél lett volna. Mikor ennek az okát konstatáltam, rájöttem, hogy ez tisztán a madarak műve. Csatáriban sok volt a veréb, czinege, csíz, stiglicz, nem is volt féreg: ellenben Öntésen alig lehetett a kertben madarat látni, tehát nem volt, ami pusztítsa a férgeket. A múlt évben meg a bokor rózsák gyenge, fiatal szárába, amint a bimbó kezdett fejlődni, egy kis fehéres kukacz fúrta be magát és pusztította el a bimbót szárral együtt. Volt nap, amikor 30—40 darabot találtam -r- már a pusztító munka közben — ilyen férget. Egészen kétségbe voltam esve, mert rózsa termésemnek több, mint felét tönkretették. Ezek eredete után is kutattam s a bokor rózsák töve körül a földben az itt bemutatott bábokat találtam, melyekből aztán sokat összeszedtem és elpusztítottam. Ez évben már csak pár ilyen eset fordult elő. Rózsafáink gyenge hajtásának hegyei tele vannak néha zöld tetvekkel, az úgynevezett rózsa- tetüvel. Hiába permetezzük, hiába tisztítjuk ezen férgeket, nem bírunk velők, ha több rózsánk van egy tőnél. A kis czinkék itt is segítenek. A nyáron figyeltem meg egy kis fiatal czinkét, mely egyik rózsagaly végén valamit csipegetett. Vártam, mig eltávozott onnét. Odamentem és láttam, hogy egészen megtisztította a gályát a rajta volt temérdek rózsatetütől. Ezt a munkát mind elvégzik a kis madarak kertünkben nemcsak a ribizke, egres és rózsabokrokon, hanem a gyümölcsfákon is. Jókai Mór koszorús költőnk is ir erről »Az arany ember« czimü regényében. Mikor t. i. Timár Mihály Senki szigetén Noémivel a kertben sétált, a következő párbeszéd folyt köztük: Timár: »Pedig a a gyümölcstermelés sok fáradsággal jár, különösen a hernyók miatt,« Noémi: »Oh! azzal minekünk nincsen nagy bajunk, azt a munkát megkönnyítik nekünk ezek a mi barátaink, akik idefenn énekelnek. Látja Ön a bokorban azt a sok fészket? Azok mind a mi napszámosainkkal vannak tele. Itt nem bántja őket senki s ők azt nekünk nagyon jól megszolgálják. Hallja Ön, hogy énekelnak ?« Szívleljük meg koszorús költőnknek is a madarak védelmére itt adott jó tanácsát, hallgassunk jeleseink intő szavára, okuljunk nemesszlvá embertársaink jó példáján, tartsuk tiszteletben a jó törvényt, mert a jó példa követéséből és tiszteletéből csak jó származhatik ránk s az egész emberiségre. Isten velünk 1 Fáczánkert, 1902. október hó 9-én. Németh Márton, tanító. Pick Béla és Társa úri- női-divat és rövid-áruk raktára. SZEGZÁRD, Fő-utcza báró AUGUSZ-féle ház. Kézimunka kellékek, Ruhadiszek, Blous-selymek, női ruhakelmék, bélés-árúk, posztó-czipők, férfi-kalapok, bőrkeztyűfci úri és női fehérneműek, nyakkendők, fűzők és különféle divatczikkek 3)9" túlhalmozott raktár miatt csodálatos olcsó áron kaphatók« Ki
