Tolnamegyei közlöny, 1902 (30. évfolyam, 37-52. szám)
1902-09-18 / 38. szám
XXX. évfolyam. 38. szám. Szegzárd, 1902. szeptember 18. KÖZIGAZGAfÁSI, TÁRSADALMI, TANÜGYI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Az országos selyemtenyésztési miniszteri meghatalmazottnak* a tolnamegyei gazdasági egyesületnek, a szegzárd-központi tanító - egyletnek, a tolnamegyei községi és körjegyzők egyletének és a szegzárdi ipartestületnek hivatalos értesítője. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Megjelen: Bezerédj István-utcza 6. szám, hová a lap Hetenként egyszer, csötőrtökőn. szellemi és anyagi részét illető minden közieméNyilttérben 3 hasábos petitsor 30 fillér. nyék, hirdetések és felszólamlások intézendők. Hirdetések jutányosán számíttatnak. Előfizetési ár: "ígész évre ...... 12 kor. — fill. M évre ..........................6 „ — _ „ ve d évre . '. . 3 ■„ . — „ monként 24 fill, e lap nyomdájáhaq. Hiv. hirdetések: 100 szóig.....................3 kor. 74 fii. 100 —200 ....................S „ 74 „ 20 0—300 .,.....................| „ 74 „ minden további 100 szó 2 koronával több. Kossuth Lajos 1802—1902. áz éve immár, hogy Kossuth Lajos sptemberi őszi napon Zemplén me- napvilágot látott s nemzetünk törik ez az utolsó százada, leszámítva ét tizedet, mely gyermek és tanuló isett, az ő nagy alkotásainak, az ő rő szellemének, az ő láng lelkének 'sága. mi volt Magyarország azelőtt, ssuth Lajos vette át vezetését s ékosan elhanyagolt, sötétségben .asznált tartománynyá sülyesztett, ren visszamaradt országból az ő lerne néhány rövid év alatt, moot alkotott. ., • Xi«, éhtritörlésé, a nép felszaba- ditása, a törvény előtti egyenlőség, a nemesi [..kiváltságok megszüntetése, a szabad sajtó, a népképviselet, a felelős kormány, mindegyik magában véve ogy korszakot képező nagy alkotás, mely rövid nehány hét alatt La termékeny agyból, hol már régen meg- ■ ^érlelődött, megszületve azon nagy befolyás Ikövetkeztében, melyet [nemzetére gyakorolt, minden nehézség nélkül törvénykönyvünkbe került s a bécsi nagy fejvesztettig idejében királyilag szentesítve is lön. De Kossuth Lajos nagysága mégis akkor domborodik ki igazán, midőn a bécsi kamarilla, látva azt, hogy a szentesített 48-ki törvények alapján Magyarország állammá fejlődik s képes lesz eddigi tartományi helyzetéből kiszabadulni, a szabadság és védelmi harczra késztette az országot s a nemzetiségeket felbujtva ellenünk, kilencz oldalról intézett támadást ránk, hogy azután, mint forradalmárokat leverve, megfoszthasson drágán szerzett szabadságunktól,, alkotmányunktól s soha fel nem adott állami önállóságunktól. Kossuth Lajos lelkesítő szavaira a magyar nemzet fegyvert fogott tisztán és egyedül azért, hogy jogait megvédelmezze és egy gyakorlatlan, úgyszólván néhány hónap alatt a földből kitaposott gyermeksereggel, mely azonban hazafiul gondolko- ~dás és lelkesedés dolgábáiT egyetlen volt a maga nemében, kiverte a századokon át dédelgetett s Magyarország drága vérén fejlesztett osztrák ármádiát hazánk szép földéről. Váljon mutat-e fel a világtörténelem ahhoz hasonló példát, hogy egy ily tisztán hazaszeretettől tüzelt, ifjú hadsereg ellen, két győzhetetlennek hitt nagyhatalom ösz- szes haderejének kellett egyesülni, hogy a győzelmi babért kezéből kiragadja. Mikor pedig már Kossuth Lajos a viszonyok alakulása folytán itt bent nem tehetett semmit hazájáért, akkor országról országra vándorolt, hogy a magyar ügy igazságos voltáról a világot meggyőzze s ha lehetséges, onnét hozzon számára segítséget s midőn forrón szeretett nemzete fejedelmével kibékülve, alkotmányát visszaszerezte, s ősi jogainak részbeni feláldozásával, egyezséget kötött, nehogy a békés fejlődés folyamatában gátul szolgáljon, önkéntes száműzetésbe ment s ott hunyta be, imádott hazájától távor, örökre szemeit, hátralévő életében arra szorítkozván csupán, .hogy nemzetét folyton önállóságának és függetlenségének teljes visszaszerzésére buzdítsa. A hazaíiui érdemek s a dicső életpálya ily óriási mértéke előtt hajlik meg a magyar nemzet mindig, mikor erre alkalom nyílik s nincs lelkében még csak árnyéka sem a törekvésnek, mely a törvényes rend felforgatására irányulna. A magyar nemzet a legteljesebb lojá- litással viseltetik uralkodója iránt, kinek fejét Szent István koronája ékesíti s midőn nemzeti nagy eszményeknek hódol, midőn hazaíiui érdemeket jutalmaz, midőn régi önállóságának és függetlenségének visszaszerzésére törekszik, mindig teljes hódolattal tekint alkotmányt tisztelő fejedelmére. A monarchia majd minden népfaja kifelé gravitál, csak a magyar nemzet az, ENEK Kossth Lajos születésének százados fordulójára--—~J902. szeptember 19. Irta; SÁNTHA KÁROLY. Dallam : Mint a szép hives patakra. ' Szállj., imádság, repülj ének, Üljünk öröm-ünnepet: Vezérünk sok ezer évnek Ma száz éve született. Hála néked Istenünk, Ki úgy adtad őt nekünk, Hogy hólesőjét csókolgassák Hon Keretet és szabadság. : Mint Mózes rég, az Ígéret Szent földjére vezetett; Ámde maga — gyötrő élet — Oda be nem mehetett. Nébó halmán állt magán: Az aggkor magaslatán; « Az egész hont átölelte, S benne csak szűk sirját lelt fi I fi De sirja lett a Dicsőnek Itt ^.minden szív, mely magyar; Évek mennek, évek jönnek, Mindent feledés takar: 0 él! »Hogyha meghalok, Akkor én föltámadok!« Jós szava a bujdosónak Megbizonyult szép valónak. Nem halt Ő meg. Nincs elveszve Hogy meghalt, föltámadott! Lángol, gyújt és él az eszme, Melyért küzdött s fáradott. Ki »törik, de nem hajol«, Zúg az égből s föld alól: Fel, magyar nép, a hazáért, Drágán szerzett igazáért! Millióknak egy imáját Halld meg népek Istene: Álld meg magyarok hazáját, Csendben, vészben légy vele! Parancsolja szent szavad: Legyen boldog, nagy, szabad, S késő unokáink vére Buzduljon Kossuth nevére! Dörög az ég. — 1902. szept. 19. emlékére. — Dörög az ég! Villám villámra Czikázik át a légürön ! Remeg a föld és rajta minden Ami itt érez a rögön ! Dalos madár erdőn elbújva Szárny alá rejti a fejét, A dongó méh, bogár és lepke Behunyja félve a szemét! A nyúl, az őz, szarvas és medve Az erdő mélyén meglapul És mindmegannyi meg-megriad, Ha egy-egy villám fénye gyűl! És a vihar, az csak úgy száguld Akár ha pusztán futna ő, S nem fák állnának neki ellen, Hanem csak homok s apró kő ! Dörög az ég! Vdlám villámra Adja a csata sortüzét, Akár csak Piski volna ott fönt És Bém rendezné a zenét! Igen, igen az égi népek: Elinalt honvédink lelkei Azok, akik amott csatáznak,-
