Tolnamegyei közlöny, 1902 (30. évfolyam, 37-52. szám)

1902-10-30 / 44. szám

1902. október 30.

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 44. sz.

Halottak napja. Az idén a halottak napját — a közbeeső vasárnap miatt — jövő hétfőn, azaz november 3-án tartják meg. A sírokat a katholikus hívok tehát vasárnap este világítják ki kegyeletes szeretettel, hogy megemlékezzenek azokról, kik a rideg sir alatt porladnak és várják a (öltámadást.

— A hajózás köréből. Az I. cs. és kir. szab. Dunagőzhajózási Társaság közli, hogy személyszállító hajójáratait Budapest—Kalocsa—Mohács között a folyó hó végével még nem .szünteti meg, ; hanem t. é. november hó 10., illetve 11-ig a jelenleg érvényben levő őszi menetrend szerint fenntartja. Utolsó menet; Budapestről Mohácsra november 11-én. Budapesten, 1902. október hó 20-án.

A forgalmi igazgatóság.

— A magyar ipar pártolása. A kereskedelmi miniszter ez évi szeptember hó 24 én kelt és valamennyi másodfokú, iparhatósághoz intézett rendele- j tében meghagyta, hogy az összes iparhatóságok ' hassanak oda a jövőben saját hatáskörükben, hogy a területükön működő betegsegitő pénztárak, a sebészeti kötőanyagok, orvosi műszerek és betegápo- I lási készülékek s egyáltalában a kórházi berendezéshez szükséges anyagok beszerzésénél a magyar gyárosokat szólítsák fel ajánlattételre és a külfölddel szemben elsőbbségben részesítsék. A szakba vágó hazai czégek felől kéidezősködésekre a m. < kir. kereskedelmi muzeum igazgatósága díjtalanul ús azonnal tájékozást nyújt.

— Esküvő. Wurm Miksa, a Wurm Vilmos ' és Fia dombóvári czég beltagja, tegnap esküdött Nagy-Doroghon örök hűséget Berger Teruska kisasszonynak.

— Csönd őrséget Tolnára. Levelezőnk irja: Itt van már mindenszentek napja. — Haza jönnek kömiveseink, ácsaink és hajósaink. Megkezdődnek az utczai csendzavarások, duhajkodások és mindenféle ízetlenségek. Milyen jó szolgálatot tenne ilyenkor az éber csendőrség ! Pedig Tolna község képviselőtestülete egyhangúlag kérte a csendőrséget s örömmel szavazta meg hozzá a szükséges költséget; sőt a tolnai uradalom is tekintélyes összeggel kíván évente hozzájárulni, — és mégis késik a csendőrség ?”Hól késik ? Ki késlelteti ? — Ez tehát a modern haladás! ? — Ha valamit, úgy egy községnek példás áldozatkészségét mindenesetre respektálni kellene. — Reméljük, hogy a várva-várt csendőrség mihamarább bevonul Tolnára.

— Áthelyezett segédlelkészek. Hetyey Sámuel pécsi megyés püspök Fehér Ferencz pécsi hitoktatót Bükösdre helyezte segédlelkészi minőségben, Wajdiis Károly bükösdi segédlelkészt pedig Pécsre

rendelte be a városi iskolához hitoktatónak.

— Az 1902. évi november hó 3-án kezdődő ülésszakra kisorsolt esküdtek: Gyüszü Imre kovács Szegzárd, dr. Frühwirth Jenő ügyvéd Tamási, Schneiderbauer József borkereskedő Szegzárd, Tóth Péter István földmives Alsónyék, dr. Keck László ügyvéd Gyönk, Gyimóthy Jenő gymn. tanár Gyönk, Rosmayer Ferencz kereskedő Tolna, Meckwart Ernő földbirtokos Belecska, Ádám József gymn. tanár Gyönk, Fejős Károly mérnök Szegzárd, Tóth Gyula magánzó Szegzárd, Kunczer Ferencz mészáros Bátaszék, Czéh Antal magánzó Szegzárd, Brandeisz Ferencz takarékpénztári titkár Bonyhád, Abró János földmives Őcsény, Kun- ezer János bognár Szegzárd, id. Pichler Gyula órás Bonyhád, László Lajos ügyvéd Szegzárd, Nagy János Prantner földmives Szegzárd, Óvári Ferencz bérlő Gyönk, dr. Vámosi Ernő ügyvéd Bonyhád, Csikós Péter ev. ref. lelkész Pálfa, dr. Schweiz Antal ügyvéd Bonyhád, Stahlenberger József takarékpénztári titkár Hőgyész, Borbás István gyógyszerész Tolna, Hohman József kereskedő Bátaszék, dr Kiss Ernő ügyvéd Tamási, Hradek József bádogos Szegzárd, Ferdinánd József kereskedő Szegzárd. — Helyettes esküdtek'. Varga Ferencz főgymn. tanár, Vesztergombi György földmives, Róth Ferencz mészáros, Simon Gyula festő, Ocskay János polgári iskolai tanár, Friedmann Mór szobafestő, J eopold Sándor bérlő, Theisz Lőrincz asztalos, Domokos István Lengyel földmives, Major György szabó Szegzárd.

— Faiskola kezelésért tanítóknak a m. kir. íöldmivelésügyi miniszter 1902. évi október hó 6-án 53,957/lV—4. szám alatt kiadott rendelete értelmében évenkint és kát. holdankint 40 korona dij jár és a tiszta jövedelem 10 %-a.

3.

— Vadászzászlóalj Tamásiban. Tamásiból Írják: »Nekünk tamásiaknak régi óhajunk, hogy katonaságot kapjunk A hölgyek persze huszárokat szeretnének, a férfiak, különösen az üzletemberek egy zászlóaljat szeretnének, mert az »ki- adósabb.« Most — úgy látszik — teljesedésbe megy kívánságunk s mindkét fél meg van elégedve, a hölgyek, mert nem »bakák* jönnek, a férfiak pedig, mert egy zászlóaljat kapunk; ha kapunk! —

A minap ugyanis egy vezérkari tisztből, intendánsból és egy katonai építészeti hivatalnokból álló bizottság járt Tamásiban, mely a viszonyokat tanulmányozta és az intéző körökkel egy laktanya építésének lehetősége iránt értekezett. E sorok írója meginterjúvolta a tiszteket és azt a felvilágosítást kapta, hogy egy a jövő évben Galicziából hazatérő magyar vadászzászlóaljat szándékoznának itt elhelyezni, mely fegyvernem számára a vidék is rendkívül kedvező. Hogy miért a mi mostoha- gyermek Tamásinkra esett a választás, arra megadja a választ a csapatelhelyezési térkép, melyen Tamási egy nagy fehérfolt közepére esik, vagyis egy katonaságtól teljesen nagy vidék központja. Erre tavaly jöttek rá, mikor a második pinczehelyi választáshoz azt a sok katonaságot rendelték ki. Minthogy pedig a dunántúli megyék közt Tolnavármegye az egyedüli, melynek nincs gyalogsága, Tolnamegyében viszont Tamási az a járási székhely, mely legmesszebb esik valamely helyőrségtől, a mi karhatalmi segédlet kirendelésénél nagy baj, s ezért ide szánták a vadászokat*.

— Vasút köréből. Sauerwein Mihály állami felv. Tolna-Mözsről saját kérelmére Pécsre, Puskás Gyula áll. felv. Tamási-Miklósvárról szolgálati érdekből Tolna-Mözsre, Lányi Lajos áll. felv. Volin- jéről Uj-Dombovárra, Fehér Lajos hivatalnok Dugoí sellóról Pinczehelyre helyeztettek át. Bellachich Viktor grábóczi illetőségű tanfolyamot végzett vasúti tisztjelölt három havi próbaszolgálat kitöltése végett Pécsre küldetett.

— Társasvad ászát. Rozsics Endre ujdombo- vári állomási főnök folyó hó 26-án vadászterületén társas vadászatot rendezett, melyen mint vendégek résztvettek: farádi Vörös Hiador pécsi m. á. v. forgalmi főnök, Sebők Béla pécsi forgalmi főnök- ségi tartalékos hivatalnok és Szegedy György uj- dombóvári vasúti hivatalnok. A vadászat a délelőtti órákban vette kezdetét; vadászzsákmányul 12 nyulat és 2 snepfet ejtettek. A pécsi puskások az esti gyorsvonattal haza tértek.

— Hymen. Trinn Miklós pécsi kir. törvény- széki segélydijas joggyakornok eljegyezte Angster József pécsi orgonagyáros leányát: Olga kisasszonyt.

léry Aurél hőgyészi gyógyszerész eljegyezte Attaláról lakács Etelka kisasszonyt.

— Iparos-szónok. Szigetvárott az önálló vámterület ügyében a múlt vasárnap népgyülés volt, mely alkalommal a helyi intelligenczia szónokai után nagy feltűnést keltett Gyenis Ferencz ottani iparos lendületes beszédével, ki valósággal elragadta a hallgatóságot. Itt megemlítjük, hogy Gyenis szakképzett iparos megyénk szülötte: felsőnyék! illetőségű, modern gondolkodású czivilizált ember, ki fiatalabb, éveit Ozorán töltötte, s kinek egyéb alkalmakkor elhangzott beszédeiről a sajtó már több ízben meleg hangon emlékezett meg.

— 70.000 négyszögöl szőlőterület ut nélkül. Ut nélkül vannak 15 év óta Szegzárdon Szt-Benedek völgyében Papp Lajos-féle szőlőn túl elterülő szőlőföldek. Egyik része a birtokosoknak egy óra kerülővel a Háry és Tekus szőlejéhez vezető utón megy, — az újvárosban lakó szőlőtulajdonosok pedig félóra kerülővel a Totth Ödön és Gőzsy-féle szőlők utján igyekszik a Benedek-völgyben fekvő szőlőket megközelíteni. Ezen tarthatatlan állapoton, a mely ed- dig egyedül egy tulajdonosnak az ellenzésén múlt, óhajt segíteni Tolnavármegye közigazgatási bizottsága, a mennyiben legutóbbi ülésén az összes érdekeltek meghallgatását rendelte el. Érdeklődéssel várjuk a kimenetelét ez ügynek, hogy a kitűnő közeli szőlőföldek beültetve legyenek.

— A községi iskolaszékek számára kiadott uj utasitás már megjelent.

— Helyiségváltoztatás. A * lolnamegyei Kör* helyiséget változtatott. Az egyesület ugyanis átköltözött a Váczi-utczában levő Klotild kávéházba.

— Bátaszéki községi iskolaszéki határozat. Bátaszékről írják: mint másutt, úgy itt is megtörtént, hogy tanév elején a további osztályba föllépő tanulók ismerete felől általában, vagy azok egy része fölött valamely átvevő tanító jogos vagy méltánytalan bírálatot mondott. Ennek elejét veendő, a lefolyt tanév vizsgái előtt fölhívta az iskolaszék a tanítótestületet, miszerint minden átvevő lanitó az osztályába föllépő, leendő tanulói vizsgáján jelenjék meg, hogy a gyengébb tanulók visszautasítása végett a vizsgáló bizottság előtt szót emelhessen már ott. A király-uti iskola I. osztályának vizsgáján a tanulókat átveendett 2-ik oszt. tanítónő a gyöngébbeket visszatartandóknak ajánlta. A leggyöngébbeket a vizsgázó tanító is azonnal ismétlőkul naplójában megjelölte. Az átvevő tanítónő azzal indokolta gáncsát, hogy lehetetlen a gyöngékkel majd a 2-ik osztályban haladnia, ahol már a német irás-olvasás, nyelvtan szaporítja a munkáját. A vizsgán jelenlevő iskolaszéki alelnök, mint az egyik biztosa a vizsgázásnak, ezt mind hallotta.

A vizsgázó L osztály tanitója azt mondá, hogy minden elemi osztályban gyengéknek is kell lenniük, s velők bizony vesződni kell. De hát az osztályban nem kell tanítani a kitűnők és jelesek kedvéért a német irás-olvasást, hanem a jók és elégségesek kedvéért tanuljanak mindnyájan értelmesen magyarul beszélni, olvasni készséggel és tisztán Írni. íme itt van alelnök ur, kinek az osztálytanító mindjárt jelenté, hogy a tanitótestületi gyűlésben a hatásos czél eléré'se végett az iskolaszéket kérni fogja a tanítóság, hogy a jövő 1902/3. tanévben már ne a 2., hanem a 3. osztályban kezdjék meg a német irás-olvasást. F. hó 19-én tartott az iskolaszék ülést. Fenti tárgy is előkerült. 5 szóval 4 ellenében elvetette a tantestület tervét. E tervet előzetesen a kir. tanfelügyelő a tantestületi gyűlés jegyzőkönyvében természetesen helybenhagyta. Föltűnő, hogy a 18 tag közül a leszavazásban a fele vett részt. Nincs másról szó, mint hogy a tanítók és tanulókon, ezek jövője érdekében könynyitve legyen. A magyar tanügy érdekében lehetetlen, hogy e tervnek nyaka szegessék.

— Közjegyzők nyugdíjintézete. Egy rég óhajtott czél megvalósításán fáradoznak a Magyarországi királyi közjegyzők országos egylete. Sok bajon van hivatva segíteni a nyugdíjintézet, mely nyugdíjalapját a királyi közjegyzők országos egylete által e czélra átutalt 50.000 koronából, a tagok biztosítási dijából s általuk fizetendő évi járulékokból és egyéb mellékjárulékokból alakítja olyképpen, hogy ha nyugdíjintézetnek legalább 60 tagja van, az intézet képes lesz, a mint ezt a szakértő által felállított mathematikai mérleg igazolja, a munkaképtelen közjegyzőnek vagy elhalálozás esetén a közjegyző özvegyének 1600 korona évi nyugdiját fizetni. A nyugdíjintézet tagjai közé nemcsak a királyi közjegyzőket, hanem a királyi közjegyző-helyetteseket s jelölteket is fölveszi. Az alapszabályokat a-belügyminiszter csekély módosítás- és pótlás bekivánásával elvben már el is fogadta. A nyugdíjintézet alapításában a főérdem Zimányi Alajos budapesti közjegyzőt, a közjegyzők országos egyletének elnökét és Jakab Géza újpesti közjegyzőt illeti.

— Rohamosan növekszik azoknak a száma, a kik sietnek biztosítani maguk számára a munkáspénztár áldásait. Nagy arányú mozgalom indult meg a vidéken azon czélból, hogy az Országos Gazdasági Munkás -és Cselédsegélypénztárt alkalma legyen megismerni minden szegény embernek, s hogy ily módon senkise maradjon tájékozatlanul ezen nemes emberbaráti intézményt illetőleg és senkise legyen megfosztva annak támogatásától tájékozatlansága miatt. Naponkint vesszük a hirt az ország minden részéből, hogy minden valamire való községben értekezletet tartanak a munkáspénztár ismertetése czéljából. Ezen értekezlet népes volta és a lelkesedés, a melylyel mindenki kinek ez módjában és tehetségében áll, a munkáspénztár működését elősegíteni igyekszik, biztos reményt nyújt arra, hogy rövid idő alatt minden jóravaló gazdasági munkás és földmivelő tagja lesz a munkáspénztárnak.

— Nyugdíjigény felemelés. Nöthling Dániel nagyszékelyi ev. ref. tanító nyugdíjigénye 1216 koronáról 1584 koronára emeltetett fel.