Tolnamegyei közlöny, 1902 (30. évfolyam, 37-52. szám)
1902-10-02 / 40. szám
hívás. Szívleljék meg. Mert csak kiszámithatlan hasznukra lehet. Aminek a megtaksálásához még csak tulfinomult közgazdasági érzék sem kell. Csak Cgy röpke pillantás a térképre, meg számítás — időben. A közbevető indítvány. — tudtommal most mi vagyunk az elsők vele — fölvetődött, ügy, hogy az állam pézbeli hátrányt nem szenved. Tessék annak híveket toborozni ott azon az értekezleten. Mert azon részt kell*, hogy vegyen Arad és Aradmegye gazdasági társadalma. — A szegzárdi általános ipartestület Atidré István elnöknek 100 korona tiszteletdijat szavazott meg, Öllé Mihály ipartestületi jegyzőnek pedig a fizetését emelte fel 100 koronával. — Országszerte méltó feltűnést fog kelteni a «Pesti Napló» idei karácsonyi ajándéka : a Zichy Mihály Album. Ha e valóban értékes remekművet könyvtára vagy szalonja részére ingyen megakarja szerezni, akkor fizessen elő a «Pesti Naplóra». A diszmű ingyenes megküldése egész évi előfizetéséhez van kötve, — de megküldjük azt azon újonnan belépő előfizetőknek is, a kik deczember 20- ika élő t. egy félévi előfizetési dijat már kiszolgáltattak és kötelezettségét vállalnak a második félév előfizetésének megújítására nézve. Az eredeti mű bolti ára 90 kor. A «Pesti Napló» előfizetési ára : Egész 28, félévre 14, negyedévre 7 kor. Tisztelettel a «Pesti Naplót kiadóhivatala. — Miniszteri rendelet a külföldi útlevelekről. A belügyminiszter 59565/V. a számú rendeletével eltiltotta a jegyzőket attól az eddig dívott szokástól, hogy külföldre szóló útlevelek kiállítása körül teljesített munkájukért többféle czimen dijat szedtek. »így az útlevelek kiállításáért ezentúl a jegyzőket semmiféle dij meg nem illeti. — Forgó bácsi és Kossuth Lajos. A »Kis Lap« legutolsó, Kossuth Lajos emlékének szentelt, számában, általános érdekű visszaemlékezéseknek írását kezdi meg Forgó bácsi, a legrégibb magyar gyermek-lap szerkesztője. Életének azokat a jeleneteit beszéli el, melyek Kossuth Lajossal hozták érintkezésbe. Az első közlemény egy Zsulyovszky Lászlónak, Kossuth Lajos sógorának házában. 1836-ban rendezett gyermek színi előadásról emlékezik meg, melyen Ágai Adolf, illetőleg forgó bácsi, mint 11 éves fiúcska és Zsulyovszkyék szomszédja, szintén részt vett. Bájosén beszéli el a szereplőknek roppant drukkját, melyet nem kis mértékben növelt annak a tudása, hogy a nézők sorában ott van a nemzet bálványa: Kossuth Lajos is. De az előadás minden baleset nélkül folyt le, nem számítva a rendezőnek azt a kis, általános derűt keltő tévedését, hogy az éljen Kossuth Lajos» felirásu transparent fordítva varázsolta a nagy hazafi nevét a közönség elé. A nevetők közt ő nevetett legjobban, még a könnyek is kicsordultak szeméből. Jó kedvében sorra csókolta a szereplőket, Forgó bácsit pedig külön kitüntetéskép a térdei közé kapta és megroppantotta az üstökét. — Értesítés. Van szerencsénk tisztelettel értesíteni, hogy a magyar katholikus tanítók által folyó évi szeptember hó 16-ikára tervezett zarándoklat a közóhajhoz képest folyó évi október hó 21-éré lön elhalasztva. Az utazási feltételek és költségek ugyanazok maradnak, a melyek a rendező bizottság által f. évi augusztus hó 2-án kibocsátott felhivásban és programmban foglaltatnak. Egyedül a jelentkezési határidő változik, a mennyiben f. évi október hó 7 ig lehet a rendező bizottságnál jelentkezni. Ide kérjük az utazási előleget, vagy az egész költséget a mondott napig beküldeni. A pénzek ft. Számord Ignácz óvónő-képezdei igazgató, (Esztergom, Sz.-Anna-tér) mint pénztárnokhoz is irányíthatók. Tudomásunk szerint október havában úgy a tengeren, mint Olaszországban a legkellemesebb időjárás szokott uralkodni. — Az utazás élvezeteit ennélfogva az időjárás is emelni, hatványozni fogja. Bátrak vagyunk azért is tisztelettel kérni és remény- . leni, hogy e hódoló, de egyúttal tanulmányi zarán- goklathoz hazánk katholikusai minél tömegesebben fognak csatlakozni.' A magyar kath. »Tanügyi Tanács« megbízásából és nevében Esztergom, 1902. szeptember 10. A rendező bizottság„ 1902t. ökfióber 2i ______________________ TQ LNAMECrYEI KÖZLÖNY 40. szL — Fogorvos. Kovács J. budapesti specialista ismét megérkezett városunkba. Megkéri azokat a fogbajban szenvedőket, kik segélyét igénybe venni» óhajtják, hogy minél előbb jelentkezni szíveskedjenek, minthogy előfordulnak műtétek, plombirozá-* sok és müfogbetétek, melyek néha hosszabb időt igényelnek, Lakása Szegzárd szálló i-ső szám. — Az iparsó-forgalom egyszerüsitése. A magyar pénzügyminiszter legutóbb tudvalevőleg kereskedelmi alapon újjászervezte az olcsó iparsó- forgalmát, most pedig intézkedett az iparsó forgai- lom egyszerüsitése és a fogyasztás megkönnyitése tárgyában. A miniszter ugyanis körrendeletét intézett az összes pénzügyi hatóságokhoz, melyben elrendeli, hogy az iparsót ezentúl nem — mint eddig — nedves utón, hanem szárazon denaturál- ják, továbbá, hogy az iparsót ezentúl a fagylalt és jegeskávé készítésével foglalkozó iparosok részére is a tetemesen olcsóbb három százalékos minőségben szolgáltassák ki és végül, hogy az iparsó-forgalom általános megkönnyitáse érdekében ezentúl az iparsó-használat pénzügyőri ellenőrzése ne legyen annyira szigorú, mint eddig volt. — Juhay Antalnak, az ismert nevű paeda- gógiai Írónak szakavatott tollából »A második osztály tanítója« czim alatt uj vezérkönyv jelent meg a könyvpiaczon, melyet a legmelegebben ajánlunk a tanítók, nevelők és művelt szülők figyelmébe. Ez a könyv a jeles szerzőtől >A gyermek első tanítója« czim alatt néhány év előtt megjelent hires munka szellemében és modorában teljesen kimerítő Útmutatást nyújt az elemi népiskola második osztályában kötelezett összes tantárgyak tanítására. A hagy oktáv-alakban, 472 oldal terjedelemben megjelent könyvet az Atheneum irodalmi és nyomdai részvénytársulat adtu ki. Ára fűzve 5 korona. v \ — lA? Egyetértés ujságháza. Kevés újságnak adatott meg ebben az országban, de még a gazdagabb külső nemzeteknél is, hogy saját palotájában, külön otthonában végezhesse azt a nehéz, súlyos nagy munkát, amelyet ma a közönség egy nagy, előkelő, befolyásos újságtól jogosan megkövetel. Különösön ritka ez ellenzéki irányú újságoknál, amelyeknek csak egyetlen erős, biztos és örökös támaszuk van; az olvasó-közönség, amely- oek bizalmát kiérdemelték, ragaszkodását kivívták, hűségét elvhűséggel megszerezték. Harminczhat esztendős szakadatlan munkásság után a legnagyobb és legnépszerűbb magysr lap az Egyetértés elérte most azt, ami minden hírlapi vállalkozásnak a végső czélja, az anyagi és politikai függetlenségnek tökéletes biztosítása. Hogy ezt most elérte, betetőzése egy emberöltönyi hazafias munkásságnak, hogy elérhette méltó elismerése a magyar újságolvasó közönségnek. Nemkülönben annak a lelkes, odaadó munkásseregnek, amely érzéseit és tollát mihdig a közérdeknek szentelte s Fenyő Sándor főszerkesztő személyében, valóban hivatott vezérre talált. A lap szépirodalmi főmunkatársa, Eötvös Károly is nagy mértékben hozzájárult, hogy az Egyetértés — amelyet általában a magyar »Times«-nak szokás nevezni, — országszerte nagy befolyásra és olvasottságra tegyen szert. Az egész művelt világot érdeklő, s a magyar olvasókat valósággal bebilincselő nagy munkája »A nagy per, amely ezer éve folyik és ma sincs vége« már egymagában is érdekessé tudja tenni e nagy újságot, pedig melette jóformán az egész magyar irói gárda java buzgólkodik azon, hogy az újság szép- irodalmi közletíiényekben is a legjavát adhassa. A külföldi irók művei közül, most a hírneves és népsznrü olasz költő: d’ Annunzio hires regénye folyik: »A halál diadala.« Az uj ujságház, kizárólag az újság czéljaira való. Külön emeleteken van bonne szerkesztőség, kiadóhivatal, nyomda. Főkép az utóbbi igazán látványossága a fővárosnak. Óriás szedőtermek, öntöde, stereotypia van benne, s a hatalmas hajtógépeken kivül öt rotácztós gép dolgozik ebben a nyomdában. Öt rotácziós gép, mindegyik a legnagyobbak és legtökéletesebbek közül való, amiket eddig gyártottak 1 Megemlítjük még, hogy az Egyetértés ujságháza a vármegyeház utczában van 11. és 13. szám alatt, s az újság is ott rendelhető meg, negyedévre öt forint/ jával, egy hónapra 1 * frt. 80 krral. — Névmagyarosítás. Zsuonicsek Alajos vörösmarti rk. esperes-plébános, Zvonicsek Alajos szegzárdi nyugalmazott törvényszéki irodatiszt fia, — vezetéknevét belügyminiszterit engedélylyel tZá- dort-ra. változtatta. — A megvadult biczikli. A, bicziklizők már igen sok kellemetlenséget okoztak a közönségnek, mert ritkán ügyel1 a vasparipán ülő arra, hogy nincs-e előtte valaki az útban; csak száguld tovább és a vigyázatlanság megtenni a bajt és a kellemetlenséget is. így járt a héten is Pakson egy léányzó, kit a megvadult biczikli úgy fellökött, hogy csonttörést szenvedett. A szerencsétlenség a fő-utezán történt Rosner Mór emlékműgyáros és kőfaragó ezég háza előtt. Nevezett ezég uj háza most épül és a leány ott segédkezett, munkája elfoglalta és nem vette észre a biczikli közeledtét; aki külömben is még a csengetyüjét sem haználta, hogy a figyelmet magára vonja. A szegény leány iránt általános a részvét. — Öngyilkos asszony. A sok küzdelem és szenvedés annyira megzavarta Hideg Mártonné szül. Fringer Julia lápafői asszony fejét, hogy felakasztotta magát és mire tettét észrevették, már meghalt. Két gyermeket hagyott hátra, kik közül az egyik 11, a másik pedig 1 és fél éves. — Megtámadot mezőőr. Az alsó-nyéki határban folyó hó 11-én Balogh Ferencz alsó-nyéki lakos megtámadta Jankó György mezőőrt, a földre tes- perte és zsebóráját elvette. Balogh Ferencz tettét a csendőrség előtt bevallotta, de azzal védekezett, hogy Jankónak ő adta az órát, melyet kérésére nem akart visszaadni és igy ezért Volt kénytelen erőszakhoz nyúlni. Az ügy a bíróság elé került Jankó feljelentése folytáu. — Verekedő marhakereskedő. Mászner Zsig- raond bpesii marhakereskedő a bátaszéki vasúti állomáson összeszólalkozott Ferenczi János vasúti kalauzzal és azt tettleg bántalmazta. A brutális marhakereskedőt a szegzárdi kir. járásbíróságnál a sértett kalauz feljelentette. HIVATALOS RÉSZ. Tolnavármegye alispánja. 16558. szám. alisp. 1902. HIRDETMÉNY. A törvényhatóság 1903. évi költégvetése az 1886. évi XXI. te. 17. §-a értelmében a pénzügyi szakosztály véleményes jelentésével együtt a vmegye levéltári helyiségében folyó évi október hó 2-től október hó z6-ig bezárólag közszemlére tétetik ki. A költségvetésre vonatkozó netáni Írásbeli észrevételek folyó évi október hó 16-ig bezárólag az állandó választmányhoz czimezve benyújthatók. Szegzárdon, 1902. évi okfóber hó 1-én. Döry Pál, alispán. 3°° Ind. érk. m 8°° Budapest 125 822 810 1121 H°i 4.51 érk. Ind. 1 Sárbogárd Ind. érk. ll35 5°° 512 52 II65 510 10*° 414 1112 65S 2°i 6Í* Nagy-Dorogh 9Í8 215 9*2 721 243 710 Kölesd-Tengelic 845 438 912 741 313 722 Hidja-Apáthi 824 104 853 8°2 34s 750 Tolna-Mözs 8°i 1226 822 820 4.07 822 érk. Ind. >740 1158 812 830 4.22 8Ü Szegzárd Ind. érk.. >730 ll36 754 8*2 4.34 822 Őcsény >718 U24 rj 42 865 4.50 8*2 Decs 7O6 1112 73O 9U 509 921 Pilis-Berek |B 1052 712 925 523 912 Bátaszék 636 1035 >700 J-J22 — 1122 1 Bonyhád 509 • 501-140 ,— 1222 Dombóvár 322 — 230 822 — 82° Budapest 822 — 8°° 6rk. lm L. Az este 6 órától reggeli 6 óráig érkező és induló vo natokál az idő percei fekete vonallal vannak aláhúzva.
