Tolnamegyei közlöny, 1902 (30. évfolyam, 37-52. szám)
1902-09-11 / 37. szám
— Özvegyi nyugdij. Az elhunyt Küknél Ferencz bonyhádi jegyző özvegyének évi nyugdiját a nyugdij választmány 750 koronában, gyermekei- j nek neveltetési illeitékét pedig egyenkint 925 ko- j rónában állapította meg. — Zavargás Német-Keéren. Augusztus hó ' 31-én a kántor-tanitó választásból kiíolyólag na- | gyobb zavargás volt Német-Keéren. A választó iskolaszéki tagok közül többen annyira összekülön- j böztek az elnökkel, hogy a választás e miatt ■tííeddő maradt. Az elégedetlenkedőket annyira elragadta a szenvedéiyök, ^ogy az elnök-plébánosnak az ablakait beverték. A felizgatott népet csak nehezen lehetőit lecsendesiteni. — Betörési kísérlet a selyemgyárba. Vasár- . napra virradó éjjel a szegzárdi selyemgyárban be- törő rablók jártak. Az udvaron őrködő Szegedi Ferencz selyemgyári szolga észrevette a betörőket, I akik reá rohantak és három helyen is megszurták. i Egy negyedik szúrásnak nyoma is látszik Szegedi ruháján, melyet azonban szerencsére órája fogott j fel. Szegedi kiállásaira a betörők, akik kocsin , jöttek és hatan voltak, elmenekültek. A megszurkált szolga sérülései nem életveszélyesek .| — Kataszteri felmérés. A Sárközben, mint értesülünk, a mérnökök már befejezték a felmérést és jövő tavaszszal Dunaföldvárott kezdik meg mű- ‘ ködösüket. — Gyilkosság. Duna-Szent-Györgyön folyó hó 7-én a nagy korcsmábán gyilkosság történt, melynek részletei a következők : Régi Sándor és Bese József legények már régi haragosok voltak s igy valahányszor összekerültek, mindig borsot törtek egymásnak az orra alá. Múlt vasárnap is a nagykorcsmában folytonosan feleseltek és gúnyolódtak a jól beborozott legények, mig végre Régi Sándor /kést rántott elő és azt oly erővel döfte Bese József vállába, hogy az ennek következtében vértől elborítva elbukott és rövid szenvedés után meghall. A gyilkos legényt a csendőrség elfogta és a szegzárdi kir. ügyészség börtönébe szállította. — A Dunába fűlt. Ékker József 17 éves legény folyó hó 7-én Pakson az u. n. felső révbe ment fürdeni, hol hirtelen alámerült és a hullámokban lelte halálát. — «A Mi Lapunk» Magyarország összes iparosainak érdekeit szolgáló heti közlöny s az ipar-/ testületek hivatalos lapja megküldetik mindenkinek, a ki beküldi czimét «A Mi Lapunk» kiadóhivatalának Szegedre. — Veszett eb. Dombovárott már hosszabb idő óta veszett ebek gazázdálkodnak. Daczára annak, hogy a hatóság negyven napi ebzárlatot rendelt el, sokszor előfordulnak újabb ilyen balesetek. Augusztus 23 án Wolt György korcsmáros kutyája esett ebbe a veszélyes betegségbe. Az értesített gyepmester, Apáti János kiszállította a kutyát a telepre, ott azonban őt is súlyosan megmarta, miért is felszállitották a Pasteur-intézetbe. TANITÓEGYESÜLETI HIVATALOS ROVAT. — A ilolnavár megyei Általános la?útó~ egyesületnek« folyó évi október hó 9-én tartandó közgyűlésére a budapesti önkéntes mentőegyesület Virqsztek A. Győző dr. egyesületi, ellenőrző orvos urat».kü1dte ki, aki az első segítség nyújtásból fog • 'ott előadást tartani. Ezen érdekes gyűlésre felhívjuk a tanítók és tanügybarátok figyelmét. Elnökség. EGYLETEK és TÁRSULATOK Kivonat, a szegzárdi ev. ref. Olvasókör — 1902. évi szeptember hó 7-én telvett választmányi ülése jegyzőkönyvéből. Jelen voltak: Dömötör László elnök, Majmai István T. igazgató, Majsai István Sz. pénztárnok. Császár Imre könyvtárnok (úgy is, mint a jkönyv vezetésére felkért tag), Sereg Sándor, Boros Lajos, Töttös Pál, Lukács Ferencz, Soós József, Nagy Ádám, Majsai György, Majsai József, Török László választmányi tagok. | ; Tárgy: I Elnök az ülést megnyitván, ecseteié Kossuth Lajos nagy érdemeit, amelyet az, a vele egykorú -nagyférfiak élén a közélet terén a 48-iki törvények, I ../ 'Ey ■ ■;/Y ■■ ' 1902. szeptember 11. TOLNAMEGYEI KpZLÖNY 37. sz. 5 a szabadsajtó, a vallás szabad gyakorlata, az urberiseg eltörlése, a szabadság, testvériség és egyenlőség kivívása nagy küzdelmeiben kifejtett tevékenysége által megszerzett. Ecseteié azon hősiességet, azon önmegtagadást, roelylyel magát a szabad eszmék, a jog fentartása végett önként számüzé és a száműzetésben éltét feláldozá. Előterjesztő, hogy Kossuth Lajos születésének 100-ik évfordulója f. évi szeptember 19-én leend és habár minden magyar ember szivében őrzi Kossuth Lajosnak, a magyar nép apjának, apostolának emlékét — buzgó fohászszal az ég urához __ me günnepli, habár már ezzel is lerója kegyelete adóját. Mégis a szegzárdi ev. ref. Olvasókör, mint erkölcsi testület indíttatva érzi magát, s lelke vágya és azon kegyelet, melylyel Kossuth Lajos emléke iránt viseltetik, arra ösztönzik, hogy Kossuth Lajos születése 100 ados évfordulóját külső díszben is megünnepelje. Hogy lássák a fiák apáik nemes emelkedettségét és hogy az az unokáknak is méltó például szolgáljon. És lássa a világ, hogy a magyar népben a szabadság iránti vágy, Kossuth szelleme él és élni fog örökké. Azért is felhivja a választmányi gyűlést, hogy Kossuth Lajos születése százados évfordulójának miként leendő megünneplése felett tanácskozzék és annak sorrendjét megállapítsa, melynek tervezetét előterjesztvén, a választmányi gyűlés egyhangúlag elhatározta: 1- ször. Hogy a szegzárdi ev. ref. Olvasókör f. évi szeptember 14-én d. e. 8 órakor — a kör helyiségében — díszközgyűlést tart, melyre a kör minden egyes tagját meghívja. Ezen közgyűlésnek egyedüli tárgya Kossuth Lajos születése 100-ados énlordulójának* megünneplése leend. Mely ünneplés jkönyvbe iktattatván, a jegyzőkznyvet örök emlé kül minden egyes tag aláírja. 2- szor. A közgyűlés lefolyása után az Olvasókör testületileg hálaadó imára a templomba vonul. ] 3- szor. Aznap d. u. 5 órakor a saját helyiségében közös lakomát rendez, melyre az Olvasókör minden tagját tisztelettel meghívja. 4- szer. Lakoma után az ünnepélyt vigalommal folytatja, hogy az ifjúság is .részét az ünnepélyből kivegye és annak díszét emelje. 5- ödször. Ezen ünnepélyre pedig meghívja a szegzárdi Kaszinót, a polgári Olvasókört és a szegzárdi általános ipartestületet, úgy a város minden érdemes tagját szívesen látja. 6- odszor. At ünnepély emelésére Kossuth érmet is hozat, hogy azzal a tagok magokat jel- vényileg is feldiszitsék. 7- szer. Az ünnepély rendezésével Majsai István Szászi igazgató vezetésével, Török Pál al- elnök, Török László, Töttös Pál, Majsai József, Soós József és Lukács Ferencz tagokat bizza meg. Jelen jegyzőkönyv hitelesítőiül: Török László és Sörös Sándor tagok jelöltettek ki. Kmft. Császár Imre, , Dömötör László, ideigl. jegyző. az olvasókör elnöke. Török László. Sörös Sándor. KÖZGAZDASÁG. i ! Közlemények kertmivelés és mezőgazdaságról *) Mühle Vilmostól Temesvárott. ’■■ti ‘ I. \ A szemzés yagy oltás. A legjobb nemesitő módszer a szemzés, vagyis a nemes l szemek beoltása vadonezokba. Nemesítésre legjobb alanyok mindeukor a vadfajok (vadon- ezok), mivel ezek a fáknak tartós gyökereket és gyökértőkéket adnak, melyeken a nemesitett fa a legbiztosabban terem. A nemesítés (szemzé^) junius elejétől julius közepéig hajtószemre és julius egész szeptember végéig alvószemre történik ; a legjobb módszer az alvó szemre való nemesítés. Junius vagy julius hóban kezdendő a vadon- ezok- kitisztítása. A vadonezokat a szemzés előtt legalább 2—3 héttel előbb meg kell tisztítani, visszanyesni és a szemzésre előkészíteni, mivel a nyesés stb. által egy 8—12 napi nedvpangás áll be. A nemesitő gályák végeit szintén 10—14 nappal előbb kell levágni, hogy a nemesitő szemek a gályákon teljesen kifejlődjenek. Szemzés alkalmával legjobb a galy közepén álló szemeket kiválasztani, mivel a felső és alsó szemek a galyon nem oly jók. Az olytógalyak csak egészséges, erős hajtású anyatörzsről vágandók, még pedig legjobb korán reggel, mikor még minden friss. A gályák a levelek azonnali lenyesése után vizbe vagy nedves mohába rakva árnyékos, hűvös helyre teendők. A nemesítést csak az alanynak sima, tiszta és mindenkor észak vagy keletre eső helyén eszközöljük, hogy a.nap ne tűzhessen annyira a nemesített helyére. Fődolog: éles kés, sima vágás és jó sürü kötés kötözőháncscsal, úgy, hogy csak a szem álljon szabadon és minden seb jól be- kötöztessék, hogy levegő és eső ne érhesse. Közönséges szemzésnél "J" vágást csinálunk, de ha a gályák erősek, hogy nagy szemek lesznek kivágva, akkor egy -f vágást csinálunk; utóbbit azonban különösen jól kell bekötni, hogy a leoldott héj mindig jól bé legyen kötve. 4—6 hét után, ha észrevesszük, hogy a fa héja 4a kötés között kinő, egy második lazább kötést alkalmazunk. Ha a szem nem nőtt hozzá, úgy egy második utónemesitést csinálunk, de az uj szem mindég az első alatt oltandó be. Alvószemeken nemesített szemzések jövő őszig változatlanul maradnak, a midőn a kötés eltávolitandó és a vadonezok a nemes szem fölött nehány czentL meterrel visszanyesendők. *) A mai czikkel a praktikus- és luxus-kertmivelés, valamint a mezőgazdaságra vonatkozó különböző közhasznú útmutatásokat és fejtegetéseket tartalmazó czikksorozatot kezdünk meg, mely czikkek egy régi és sok évi tapasztalattal bíró szakember — kinek magának is nagy tenyészetei vannak — tollából erednek és amelyeket minden kert- és föld- birtokos örömmel fog üdvözölni és hasznára fordítani. A szerkesztőség. KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL.* Tekintetes Szerkesztő Ur! Miután több vidéki lapban, de különösen a »Dunaföldvár« czimü megyei lap 13-ik számának irodalmi rovatában Károlyi Károly tolnai áll. isk. tanító aláírásával a Nagy Béla kir. tanfelügyelő- ségi tollnok által összeállított {mint ő maga mondja) Toloavármegyei Földrajz ismertetéséről megjelent közleményben a többi között az foglaltatik, hogy : »Jelen munkával szerző nagy hiányt pótolt, mert eddig szülőföldünk ismertetésére alkalmas könyv nem jelent meg és igy a megyei tanítóság munkáját könnyili« — A történeti igazság kedvéért addig is, mig nevezett könyvecskéről a szóbeli birálat a legközelebb megtartandó »Tolnavármegyei Ált, Tanitóegylet« közgyűlésén nevezett ismertetőtől elhangzanék, a tek. Szerkesztő ur becses enge- delméveL legyen szabad kinyilatkoztatnom, hogy ilyen állítást csak olyan uj tanférfiu tehet, mint fent nevezett, ki most tette be lábát Tolnába, mert Tolnavármegye földrajzát a megszűnt »Központr Tanítóegyesület« már 22 évvel ezelőtt megiratta s szerzőket (Májer Antal, Kálmán Károly és Horváth Ignácz szegzárdi tanítókat) jeles munkájukért 10 darab aranynyal annak idején meg is jutalmazta. Sőt a két utóbbi szerző Tolnavármegye tanítóinak általános kívánságára egy oly népiskolai földrajzot is irt, mely a III. oszt. tananyagán kívül a felsőbb osztályok tananyagát is magában foglalja, s minek használható voltát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy nevezett könyvecske azóta már 5-ik kiadását is megérte Krammer VTmos szegzárdi jóhirnevü könyvkereskedő kiadásában. Ezen valódi, igaz tényeken alapuló nyilatkozatom tehát teljesen megczáfolja Károlyi Károly mondva csinált állításait, melyre annyival is inkább nagy szükség volt, nehogy valaki felüljön a megrendelt kritikának. Nyilatkozatom szives közlését kérve, vagyok a Tekintetes Szerkesztő urnák Szegzárdon, 1902. Szeptember 8 án régi tiszte'ője Kálmán Károly, szegzárdi tanító. * Ezen rovatban közérdekű felszólalásokat díjmentesen közlünk, a felelősség azonban a beküldőt terheli. A szerk.
