Tolnamegyei Közlöny, 1899 (27. évfolyam, 4-13. szám)

1899-01-22 / 4. szám

6

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (4. sz.)

1899. január 22.

Imrén é (Paksról), dr. Komáromy Gyuláné, özv. Länderer Arthurné, Mayer Jánosné, özv. Müller Jánosáé, Rácz Józsefné, Simontsits Elemérné, Stankovánszky Jánosné (Kajdaesról), Steineker Ferenczné, dr. Spányi Leóné, Surányi Viktorné, Szabó Gyuláné, Szeghy Sándorné, özv. Szonnevend Frigyesné, Tihanyi Do- mokosné, Tekus Vilmosné, Tóth Henrikné, Ujfalussy Lajosné, Vigand Jánosné, Wilczek Sándorné (József- pusztáról), Leányok : Bergmann Ilka, Bogyay Karo- lin, Dőry Margit, Dőry Etelka, Etl Crescencia, Eichard Malvin, Fejős Emma Garay Jolán, Garay Irma, Gebhardt Mariska, Hoffmann Paula, Komáromy Mariska, Lagler Berta, Mayer Gizella, Müler Julie, Triebler Ilma, Stankovánszky Elza, Stankovánszky Mária, Stankovánszky Mária Valéria, Schleining Berta, Szentkereszty Jolán, Ujfalussy Ilona, Wieber Irénke.

— Okoskodás. A fodrászterem tele volt vendégekkel. Egymásnak adták az ajtót az érkezők. A segédek alig győzték kiszolgálni az érkező vendégeket. A mikor a legnagyobb volt a munka, ismét felpattan az ajtó. A fodrászteremben levő emberek kíváncsian fordultak az ajtó felé. Piros pozsgás, gömbölyű paraszt menyecske lépet be az ajtón. A mikor meglátta a sok férfinépet, fülig veresedett. Nagy zavarba jött és maga sem tudta, hogy hol van. Gyorsan lopva körülnézett a teremben és félénken- megszólalt:

— Hát ez nem patyika?

Az üzlet tulajdodosa felelt neki:

— Persze, hogy nem az . . .

— Pedig azt gondoltam.

— Hát, hogy jött tévedésbe ?

— Mivel olyan kilincse van ennek a bolt ajtajának is, mint a patyika ajtajának.

— Gyújtogatás. A napokban tolnán Lövi Márton odavaló lakos házát boszuból fel akarták gyújtani, de szerencsére a meggyujtott kukoricza- szártól nem fogott a ház tetőzete tüzet és igy nagyobb veszély nem történt. A gyújtogatás gyanúja Farkas Györgyné tolnai lakosra esik, ki már előbb megfenyegette Lövi Mártont, hogy házát felgyújtja. A vizsgálatot Farkasné ellen megindították.

— A muff jubileuma. A jubileumok kétségbeejtő egyhangúságában végre egy eredeti jubileum. Manapság, amikor már minden fizetésnélküli segéd- jegyző-helyettes jubilál és megünnepli hivatalba-lépé- scnek első, második és következő évfordulóit, szinte jól esik ez a csendes jubileum. A muff, amit másodéves bölcsészethallgatók konokul karmantyúnak neveznek, születésének négyszázéves jubileumát ünnepeli e télen. Egy jubiláns, aki nem kapja meg a Takova- rend közép-keresztjét, akinek nem nyújtanak át disz- kötésü albumot és akinek tiszteletére nem rendeznek tartármártásos lakomát. Pedig többet is megérdemelne. Négyszáz év alatt mennyi rózsásujju kezecskét védett meg! Mert hiszen a jól bélelt keztyü, is valami és ennek híján is megmarad a zseb ultima rationak, de hogy a nő megtartsa poétikus alakját és mégis jó meleg legyen a kéz, erre csak a muff volt hivatva. Négyszáz év előtt selyemből, bársonyból csinálták s csak a bélése volt prémből, négy század alatt teljesen megfordult a világ sorsa, ma kívül fedi a prém a muffot s legfeljebb a bélése selyem.

— Megszökött béres. F r i e d 1 e r Ignácz h.-he- tényi lakosnak Mari Sándor nevű bérese f. hó 18 án elszökött gazdájától. Gyöngéd emlékül elvitte magával gazdájának kétfedelű ezüst óráját és egy vadonatúj lószerszámot. A meglépett bérest most keresik.

MULATSÁGOK.

Zártkörű tánczestély Kölesden. Kölesd és vidékének ifjúsága, részben a kaszinó könyvtára, k részben a kölesdi gyermekmenház javára Kölesden, a nagy vendéglőben Márkus József dunaföldvári kitűnő zenekarának közreműködésével 1899. évi január hó 29-én zártkörű tánczestélyt rendez. Beléptidij : 1 frt, családjegy 2 frt 50 kr. Kezdete este 8 órakor. Jó kiszolgálásról az uj vendéglős gondoskodik. Felülfi- zetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Rendező-bizottság : Dr. Zavaros . Gyula elnök, Grünvald Gyula alelnök, Polonyi János alelnök, Bús József és Kanitzer Béla pénztárnokok. Apáth Alajos, Apáth Béla hadnagy, Arany Lajos, Ausch Mór, Bren Zoltán, Császár Nándor, Csiba Lajos, Deutsch Zsigmod, Dubovszky Géza, Elsner Ottó, Engel Frigyes, Fördős Gyula, Gelényi Gyula, Grtin- feld Pál, iij. Grosch József, Grosch György, Haőner György, Haffner Ernő, Hölczl Antal, Illyés Gyula, Illyés Kálmán, Koritsánszky Dénes, Kálmán Dezső, Koch Aurél, Lagler Sándor, ifj. Lagler Sándor,

Molnár Feréncz, Pesthy Ferencz, Purth Gyula, Pitz Gyula, Szepesy Frigyes, Várkonyi István, Várkonyi Imre és Vágner Andor.

Tánczvigalom Tolnán. A tolnai iparosok egyesülete 1899. január 28-án, a „Fehér Lóhoz“ czimzett vendéglő nagytermében tánczvigalmat rendez. Belépő dij: személyenként 1 korona. Kezdete este 8 órakor.

A tolnai kör 1899. január 28-án saját helyiségeiben tombolával egybekötött zártkörű tánozmulat- ságot rendez. Belépő dij : személyenként 2 korona. Kezdete este 8 órakor. Belépő és tombola jegyek előre válthatók Maixner János egyleti pénztáros urnái. Az estélyen Garay Lajos teljes zenekara fog játszani.

Műkedvelői előadás Bátaszéken. Nagy az érdeklődés — mint értesülünk — a bátaszéki kath. legény- egylet által folyó hó 28-án tartandó műkedvelői előadás iránt. A műkedvelői előadást, melyet az „Aranynap“ szállóban tartanak meg, tánczczal lesz egybekötve.

A bátai kath. ifjúsági egylet múlt vasárnap zárt körű tánczestélyt rendezett, hogy a befolyó tiszta jövedelmen a már kibérelt helyiséget bebutorozza. A tánczestély úgy erkölcsileg, mint anyagilag a legfényesebben sikerültnek mondható. A mintegy két százan jelenlevők a legvigabb hangulatban töltötték az éjét s a polgár-legények közt ily alkalmakkor csaknem mindig előforduló czivódásnak még csak hire sem volt. Szóval az ifjúsági egyesület szépen, nemesen, hozzá illőleg mulatott s nagyszámú vendégeit a legszebb sikerrel mulattatta. Ez alkalommal meg kell emlékeznünk Kiss István s. lelkészről, a kath. ifjúsági egyesület derék elnökéről, ki nemcsak szellemi táplálékkal látja el bőven az ifjúságot, hanem akadályt nem ismerő ügybuzgalmával s kitartó fáradozásával oda is hat, hogy az ifjak — mint a jelen esetben is — nemesen szórakozzanak s illőleg mulassanak. Az estély ritka szép sikere legnagyobb részt az ő érdeme! Fáradozásának jutalma pedig ? — az ifjúság ragaszkodó szeretető! Az estély tiszta jövedelme a felülfizetésekkel együtt 28 frt 46 kr. Jegyeiket megváltották, illetve felülfizettek: Purt Adolf és N. N. 2-^-2 frtot. Kiss István 1 frt 85 krt. Battmann Jánosné, N. N. és N. N. 1—1 frtot. Takaró János biró és Beck János 50—50 krt. Gáspár Ödön 35 krt. Vondra Adám 15 krt. Fauszt Ferenczné 10 krt. Ellmann Béla 6 krt. Linka Károly és T. Varga János 5—5 krt. E nagylelkű adományokért e helyen is hálás köszönetét fejezi ki az egyesület nevében: a rendezőség.

KÖZGAZDASÁG.

— Állati járványok a megyénkben. Veszettség: Majos 1 udv., Nagy-Dorogh 1 udv. összesen 2 község 2 u. Takonykór és bőrféreg: Paks 2 udvar. Sertésorbáncz: Geijen 1 udvar, Kocsola 17 udvar, összesen 2 község 18 udvar. Sertésvész: Báta 1 udvar, Felső-Nyék. 32 udvar, Gerjen 1 udvar, Gindli-Család 3 udvar, Kajdacs 1 udvar, Kajmád 1 udvar, Kánya 1 u., Majsa 2 udvar, Ó- Dombovár 1 u., Paks 1 udv., Uj-Dombovár 1 udv., összesen 11 község.

— Az olasz borok kiőzönlése- Az Olaszországból hozzánk behozott hordóbor mennyisége, az olasz hivatalos áruforgalmi statisztikai kimutatás szerint, az 1898. évben 9í,773 hektoliterrel több mint az 1897-ik évben.

— A szegzárdi sertéspiacz. ősz óta igen élénk a szegzárdi sertéspiacz, melyet a vidéki kereskedők is látogatnak. Kövér sertéseket nagy mennyiségben szállítottak Bécsbe, Budapestre, Kaposvárra. Az elmúlt szerdai piaczon Unger Károly 32 drb kövér sertést vett össze s azokat Kaposvárra szállította.

— A borhamisítók ellen. A földmivelésügyi miniszter mindent elkövet, hogy a borhamisítók lelep- leztessenek és hogy elvegyék méltó büntetésöket. A 1893. évi XXIII. törvényczikknek természetesen csak úgy lesz meg a kívánt eredménye, ha a bor-ellenőrző bizottságok megfelelnek fontos hivatásuknak. A miniszter újabb rendeletet adott ki, mely az eljárási szabályokat részletező s az eljáró hatóságok közelebbi tájékoztatását czélzó rendelkezéseken kívül főleg két irányban tartalmaz a régi rendelettel szemben változást, illetve módosítást és pedig egyfelől abban, hogy a t ö r k ö ly b o r o k k é s zi t é s ét é s forgalomba hozatalát, minthogy e téren, fordult elő a legtöbb visszaélés, megszorította a miniszter, továbbá a szőlőczukor használatát is eltiltotta.

— Állatvásárok. Az országos gazdasági-egyesület a következő napokon tart országos állatvásárt:

1. A XIV. tenyészállatvásár február hó 25-én és 26-án a „Tattersall“ istállóban (Külső Kerepesi-ut, a keleti pályaudvarral szemben.) 2. A XII. tavaszi luxuslóvásár, márczius hó 12., 13. és 14-én ugyancsak a „Tattersall“ istálóban. 3. A XIII. tavaszi luxuslóvásár április hó 28., 29. és 30-án ugyanott.

A vásárok tervezete és a bejelentési ivek^ag-'^O. M. G. E.“ titkárságánál (a luxuslóvásárok bejelentési ivei a budapesti „Tattersall“ titkárságánál is kaphatók.)

IRODALOM.

* A Memnon-szobrok képe. All a színes keleten két óriás ülő-szobor; mindegyik egyetlen darab kőből. Az egyiket széttörte a földrengés, Kr. e. 27-ben; felső része a földre zuhant. Nemsokára az a hir terjedt el, hogy a szobor talapzatából napfelkeléskor olyasforma hang hallatszik, mint mikor a hárfa húrja elpattan. E csodás monda szájról-szájra járt. A görögök a thebaeiek minden bizonykodása daczára sem akarták a zengő szoborban III. Amenhotpu fáraó szobrát látni; az aethiopiai Memnon, Tithon és Aurora fia szobrának tartották. így e költői nép által költői magyarázatot nyert a hajnali zengés: Memnon anyját, a hajnalt üdvözli. Kr. u. a II. században Hadrianus császár és Sabina császárné csak azért utaztak Felső-Egyiptomba, hogy e csodás hangokat hallják. Septimius kegyeletből abba az állapotba helyezte vissza a szobrot, melyben a 27-iki földrengés előtt volt. De a szobor egyszerre — minden várakozás ellenére — elnémult. A görög Asklepiodo- tos még látta. Azt irta a szobor talapzatára :

Tengerszülött Thetis tudd meg,

Memnonnák nem kell meghalni.

Hogyha bibor fénynyel festik Anyja meleg sugarai,

'■ Felhangzik hangos éneke Lybiai hegyek tövén.

Miket száztornyu Thóbától Választ sárga Nilus-fÖvény:

A te fiad, — ki dicsvágya,

Fényt keresve harczra szállá Trójában s Thessáliában —

Gyugszik, néma, örök álma.

De már Champollion a „Lettres écrites d’Egypte“- ben azt iija: „. . . többször ültem hajnalban Memnon hatalmas térdein, de soha semmiféle zengemény nem jött ki szájából, hogy elvonja figyelmemet arról a mélabus képről, mely Thebae sikján tárult szemem elé, hol a királyi városok ezen elsőszülöttének tetemei hevernek szerteszét.“ Lehet, hogy e dalt a tudós nem hallja, de a költő igen. A füzetben a szobroknak 2 gyönyörű képe is meg van, egy metszet, s egy szines reproductio, Werner Károly aquarellje után. Ez utóbbi képen a lemenő hold látszik az ég peremén, ezüst fényt hintve a . szobrok kőkebleire a sötétkék éjszakában, s Amenhotpu király kőalakja egykedvűen néz a viz-tükörre lábai előtt. Mondanunk sem kell, hogy e képek s ezek magyarázó leírása a „Nagy Képes Világtörténet“ 7-ik füzetében van, mert hiszen, mely más munka adna nálunk ily gazdag képet s ily tanulságos és élvezetes szöveget. — Egy egy füzet ára 30 kr. Kapható minden hazai könyv- kereskedésben.

* Az asszony bolondja. E czim alatt jelent meg a budapesti Sachs és Pollák czég kiadásában Pierre Louys-nak, az Aphrodite világhirü szerzőjének, legújabb szenzácziós regénye a: La femme et le pantin. A mily kevesen ismerték nálunk az Aphrodite megjelenése előtt Pierre Louyst, a szélső naturalizmusnak ezt az irányával egyedül álló, merész úttörőjét, annyira felesleges ma már — mikor a hírhedt regény magyar kiadását szinte elkapkodta a közönség — bővebben ajánlani Pierre Louys legújabb regényét. „Az asszony bolondja“ szenzáczió dolgában nem fog mögötte maradni az Aphroditének, sőt bizonyos szempontból túl is fogja szárnyalni azt, mert mig a mester első müve számára az antik világból merítette tárgyát, addig emez uj munkája egészen a mai éle’et festő, valósággal ultramodern alkotás. „Az asszony bolondja“ azt a mindnyájunk által ismert typust örökíti meg, a ki erkölcsileg és fizikailag csak úgy, mint anyagilag ruinálja magát egy bármily jelentéktelen szoknyáért. A regény hőse egy párisi rouié, a ki egy még gyermek spanyol tánczosnő után bekalandozza az > gész pyraeneusi