Tolnamegyei Közlöny, 1898 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1898-03-27 / 13. szám

4 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (13. sz.) 1898. márczius 27. helyezett értékpapírokat, a melyek rendeltetésüknek megfelelően, hiánytalanul a letétben őriztetnek. Megvizsgáltuk, jobban mondva áttanulmányoz­tuk az előterjesztett mérleget és annak minden egyes tételét helyesnek és az üzleti könyvekkel megegye­zőnek találtuk, miért azt a magunk részéről is el­fogadni ajánljuk. Helyesnek és jónak találjuk a Vl-ik csoport liquidálására és a tisztviselők jutalmazására vonat-- kozó igazgatósági előterjesztést, minél fogva ahhoz mi is hozzá járulunk. Ezen előterjesztésünk után, tekintve, hogy meg­bízatásunk ideje lejárt, megköszönve a belénk helye­zett bizodalmát, állásunkat a tisztelt közgyűlés be­cses rendelkezésére bocsájtjuk mégis azon tisztelet- teljes kérelemmel, hogy a fölmentvényt a szokásos óvás fenntartása mellett, úgy az intézet igazgatósá­gának, mint nekünk is megadni méltóztassók. Tisztelettel Szegzárdon, 1898. márczius 6. Mehrwerth Ferencz s. k. felügyelő bizottsági elnök. Krammer János s. k. felügyelő bizottsági tag. László Lajos s. k. felügyelő bizottsági tag.“ A közgyűlés helyesléssel vette tudomásul ezen jelentést. Az évi zárszámodások előterjesztését és rész­letes felolvasását a közgyűlés nem kívánta, mert az minden tagnak kezbesitetett. A zarszamodast tudo­másul vette, azt helyesnek elfogadta a közgyűlés es a szokásos óvás fenntartása mellett a felmentvenyt a választmánynak és a felügyelő bizottságnak megadta. 3. A választmány javaslata a VI. csoport va­gyonának felosztására: A választmány indítványozza, hogy a zárszá­madás szerint a VI. csoport minden betétjére esendő 73 frt 2 krból a künnlevő követelésekben szenvedendő vesztességek és 150 frt jótékonyczélu adományok fe­dezésére 40 kr. tartassák vissza és minden betét 72 frt 62 krral fizettessék ki. A maradvány a tar­talék tőkébe fordítandó. A közgyűlés helyesléssel fogadta a választmány indítványát, mely szerint a 72 frt 62 kr folyó év april 1-én fizetendő ki. 4. A választmány, a felügyelő bizottság és két igazgató helyettes megválasztása. A választás megejtésére kérte fel elnök a köz­gyűlést, mely czélra, miután Boda Vilmos az elnöki széket elhagyta, Varasdy Lajos egyhangúlag kiálta­tott ki választási elnökül. Varasdy Lajos megköszönte a feléje fordult ál­talános bizalmat, de mi előtt a választást megejtetné, mulasztást követne el, ha fel nem említené az inté­zet életében mintegy határ jelző eseményt, melyet az igazgató választmány bölcsesége, tapintatossága és önzetlen fáradozása létesített és ez az intézeti ház felépítése. A választmány, a felügyelő bizottság és a tiszt­viselők egyaránt köszönetét érdemelnek működésü­kért és kéri a közgyűlést, hogy ennek jegyzőkönyvi­leg adjon kifejezést. A közgyűlés általános helyesléssel fogadta a választási elnök szavait. Elnöklő ez után javaslatba hozta az igazgató választmány tagjaiul: Boda Vilmos, Szondy István, Tóth Károly, Boross Gyula, Krón Salamon, Berényi László, dr. Lévay Ignácz, Bencsik Kálmán, Leicht Lajos. Fránek János, Goldberger Arnold, Ferdinánd József, Ludvik Ferencz, Fördős Vilmos, Mayer An­tal, Trei János Takler, Pirnitzer Antal, Goldberger J. Mór, Steiner Károly, dr. Haidekker Béla, Stockin- ger János, dr. Hangéi Ignácz, Zsigmond Ferencz, dr. Kramolin Emil, Wolf Henrik szövetkezeti tagokat j kik egyhangúlag megválosztattak. Javaslatba hozattak a felügyelő bizottság tag­jaiul: Mehrwerth Ferencz, László Lajos, Krammer János I egyhangúlag megválasztattak. Javaslatba hozattak igazgató helyetteseknek, Bencsik Kálmán és Fránek János választmányi ta­gok | a közgyűlés egyhangúlag megválasztotta ezeket. Választási elnök a megválosztottakat három év tartamára megválasztottaknak jelenté ki. Köszöné a választás megejtése alatt nyert tá­mogatást és a közgyűlést berekeszté. A közgyűlés hálás elismerésének ad végül ki­fejezést választási elnöknek fáradozásáért. Ezzel a közgyűlés berekesztetett. KÜLÖNFÉLÉK. — Tavasz. Légy üdvözölve rügyfakasztó, ibolya­illatos tavasz. Légy üdvözölve enyhe, napsugaras, bájos kikelet. Ne vedd zokon, hogy csak pongyola prózában zengek jöttödre dalt, üdvözletül. Csengő, bongó, lej­tős és szökkenő versekben majd üdvözölnek az év­szaki poéták. Am ne vedd zokon, azt sem, hiszen ők nem tudják, hogy mit cselekesznek. Mert lásd, nemcsak a virág kénytelen virítani, ha te várva-vártan megjelensz közöttük s mosolyod e tájon életet fakaszt. A virággal együtt kizsendül a dudva, a fű, a paraj. Óh szép vagy te május virágszőnyegeddel, te vagy a dicső természet udvari szabója. Divat és masamód tárlata. Te öltözteted föl a letarloítt fákat, bokrot és ligetet a virulás mezébe. Te ékíted föl őket zöld lombkoronával s díszíted a tájt ékes szin- ponpával. Mégis nem imponálsz nekünk a te észbontó kaczérságoddal, nem neked vallja első szerelmét az érző szivvilág sem s a lant fölajzott huija, idege. Első szerelmünk tied kizárólag kedves már­czius. Neked zeng hozsánát az Aequator és Rákté- ritő közt minden hő kebel, melyet ihletett langy szellőd és meleg napsugarad. Főleg minálunk fog rólad zengeni a dal. Színes virágok viganójába öltöztettek csak nemrégiben a tüzes szónokok. Néked örvendez a lányka legújabb divatu to- alletjében, elmaradhatatlan ibolyacsokrával, melynek illatától megrészegül a lég, a merre a hullámzó nép árja elvonul. Érted öltözik az arany ifjúság lenge, tavaszi gálába, hogy estére göthös, náthás legyen, melenget­vén fázós csontjait a nyaralni ment télikabát bizony ságlevelével, a zálogczéduláival. Ah, minden éled leheletedre, napsugaras eged láttára bűbájos kikelet hajnalhasadása, márczius. De legyen elég az ömledésből. lm, elborul a mosolygó égbolt: a csalódott poéták bús sóhajából felhő támad az alkonyi égen. Fagyasztó szél sivit át a tájon. A szerény ibolyácska szérényen vonja be az arczba kandi, bohó fejét, hogy másnap a vőlegény jöttével kinyiltan üdvözölje az ibolyaárus leánykákat, a kik elviszik a még puszta erdő magányából a kor­zók zajába, virulni, illatozni s elhervadni forrón do­bogó sziveken. Komor, borús a márcziusi est, a téli zimankónak még visszatéved egy-egy danára, — de a szerkesztői papírkosár duzzadt önérzettel tiltakozik Itt a tavasz ; Sok emberhez igen ravasz, Látogatja betegséggel. Bár az ibolya már kékellik. — Plébánosi kinevezés. Schaumburgh Lippe György herczeg, mint kegyuraság, a meg­üresedett dárdai plébánosi állásra G a a 1 Sándor szegzárdi segédlelkészt nevezte ki. A kineve­zett elnöke volt a szegzárdi kath. legényegy­letnek, melynek tagjai szeretettel vették min­denkor dt körül. A dárdaiak benne egy jel- lemes s kötelességtudó lelkipásztort nyertek. — Mádi Kovács György táborszernagy állapota. Mint értesülünk, Mádi Kovács György táborszer­nagy betegségéről elterjedt aggasztó hírek túlzottak, a mennyiben a vitéz táborszernagy állapota nem sú­lyos. Folyó hó 16-án gyöngélkedve érkezett meg Geijenből Budapestre, a hol az orvosok tüdőgyula- dást állapítottak meg s ágyba fektették. A tüdőgyu- ladás azonban szerencsére fölötte enyhe lefolyású. A táborszernagy már az ágyat el is hagyta s a nap legnagyobb részét fenntölti testvérének társaságában. Örömmel írhatjuk tehát, hogy a lábadozó beteg pár nap múlva már a szobát is elhagyhatja. — Megyei közgyűlés. Tolnavármegye tör­vényhatósági bizottsága folyó hó 31-én tartja meg tavaszi rendes közgyűlését, az állandó választmány pedig folyó hó 30-án fog ülé­sezni. — A közgyűlés tárgysorozata 193 pontból áll. — Püspöki nyaraló. Hetyey Sámuel pécsi megyés püspök nyaralóul a vadregényes Püspök- Szent-Lászlót választotta, a hol most serényen dol­goznak a kastély hétyreállitásán. A főpásztor már megtekintette a kies helyet, s az rendkívül megtet­szett neki. — Plébánosi helynök. H e t y e y Sámuel megyés püspök ő méltósága a nagy múltú s érdemekben gazdag, 86 éves P é c s y József tolnai prépost-plé­bános saját kérelmére a lelkiekben helynököt (víca- rius in spiritualibus) rendelt ki Tolnára Kop.ári Gyula ottani káplán személyében. A plebániahivatal átadása, s illetve átvétele Pártos Zsigmond kerületi esperes, valamint Maixner János és Hochstei­ger Mihály templom gondnokok jelenlétében márczius 23-án ment végbe. — Kinevezések. A vallás- és közoktatás- ügyi miniszter M i k u 1 a Dezsó' szegzárdi és Ozsváth János paksi polg. iskolai segéd­■ tanárokat a X. fizetési osztály harmadik fokozatába rendes tanárokká nevezte ki. — Zászlószentelés. A paksi molnárok egyesü­lete díszes zászlót készíttetett, melyet virágvasárnap fognak ünnepélyesen felszentelni. Az egyesület a zászlóanyai tisztre D a r ó c z y Tamásné úrnőt kérte fel, a ki azt el is fogadta. — Az Országos Szinészegyesület folyó hó 21-én tartott közgyűlésén elnökké Rátkay László országgyűlési képviseló't választotta meg nagy lelkesedéssel. — Anyakönyvi kinevezések. A belügyminiszter a m i s z 1 a i anyakönyvi kerületbe Braun Zoltán községi írnokot, a felső-ireghibe Névery Árpád segédjegyzőt, a kurdiba ifj. Fugerth Károly körségi Írnokot anyakönyvvezető helyette­sekké nevezte ki és valamennyit a házassági anya­könyv vezetésével és a házasságkötésnél való közre­működéssel is megbízta. — A kis gyermekek üdvözlete. Két kis gyer­mekcsoport vonult fel múlt csütörtökön a szegzárdi óvodákból a vármegyeházába, hogy szeretetök jeléül üdvözöljék D ő r y Pálnét névünnepe alkalmából. Az ártatlan kicsikék üdvözletét kegyesen fogadta a mindkét ovoda elnöknője, a kinek a hosszú életéért és boldogságáért ima szállott fel a jóságos Istenhez az ovodisták ajkairól. — Diszszónok. A szegzárdi kaszinó, eltérve a többi egyesületektől, április 11-én üli meg díszköz­gyűléssel a negyvennyolczadiki törvények szentesíté­sének félszázados évfordulóját. Ez alkalommal a disz- szónoklatot T o 11 h Ödön szegzárdi ügyvéd és ka­szinói választmányi tag fogja tartani. — Halálozás. A pécsi egyházmegyének és a paksi róm. kath. híveknek gyászuk van. Köhler Ferencz paksi esperes-plebános folyó hó 24-én életé­nek 48-ik évében elhunyt. A gyászhir széles körben okozott általános részvétet, mert az elhunyt fenkölt gondolkozásával és kedves modorával mindenki sze- retetét és nagyrabecsülését ki tudta magának vívni. A megboldogult esperes-plébános Pécsett volt theölo- giai tanár, a honnan négy évvel ezelőtt jött Paksra plébánosnak s itt nagy buzgóságot fejtett ki hitköz­sége anyagi ügyeinek rendezésében és kiváló gonddal ápolta, fejlesztette az iskolaügyet. Megyés püspöke ki is nevezte kér. tanfelügyelőnek, mely állásáról azonban megrongált egészsége miatt le kellett mon­dania, Temetésén óriási részvét nyilvánult, mely folyó hó 26-án délelőtt ment végbe.-— Pécsi ügyvédi kamarából. A pécsi ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy dr. Deutsch Zsigmond ügyvédet Pécs székhelylyel tagjai sorába folytatólag felvette, Gyuris Elek pécsi ügyvédet pedig az ügy­védségről való lemondása folytán, saját kérelmére az ügyvédi lajstromból kitörülte. — Szegzárdi tisztviselői társaskör az 1848. márczius 15-iki események 50 éves évfordulójának emlékünnepét f. hó 19-én ülte meg saját helyiségében: nevezetesen díszközgyűlést hivott egybe. A gyűlést Safáry László elnök nyitotta meg, lelkes szavak­ban emlékezvén meg az 1848. márczius 15-iki ese- eseményekről, azoknak üdvös és; áldásos kihatását a társadalmi és jogi élet fejlődésére méltatta. Utána Kálmán Károly, Ábrányi Emilnek egy magas szárnyalásu alkalmi ódáját szavalta el. Előadását lel­kes taps és *; éljenzés követte. H o r v-á t h Ignácz, alelnök zamatos magyar beszédmodorban és kedves előadással mondotta el csinos ünnepi beszédét, ugyan­csak az 1848. márcziusi eseményeket méltatva; az ünnepély 4. pontjakép pedig Tűm ó Antal szavalta el Petőfi Sándor „Talpra magyar“-ját emelkedett lel­kes hangon. A közgyűlést társas vacsora követte, melyen — daczára annak, hogy az egyesület tagjai közül kevesen jelentek meg — mindvégig jó kedv és kel­lemes hangulat uralkodott. Az első felköszöntőt Safáry. elnök mondta, utána Kálmán Károly, Horváth Ignácz, Tumó Antal, Szilvás sy Jenő, Vinkovits Vincze egyl. igazgató, Haja Béla, ^Erdély Lajos, P e 1 c z Szilárd, Széllé Dezső, Laurencsits Gábor és végül Liszbauer Antal költői hévvel és ihlettel a következő beszé­det mondotta :

Next

/
Thumbnails
Contents