Tolnamegyei Közlöny, 1898 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1898-03-20 / 12. szám
Ezután Gáspár Ödön ktanitó Sánta Károly- nak ez alkalomra irt versét adta elő, de nem szavalva, hanem az általa szerzett dallamon az ő ismert gyönyörű hangiával elénekelve. Zavarban volt most a hallgatóság, hogy „amen“-t mondjon-e avagy „éljen“^ e lelket felemelő énekre, de zavara csakhamar elmúlt és szivének teljes érzetével éljenezett. Az éljenzések megszűntével C s a n k ó Géza tanító a hallgatóság feszült figyelme mellett a márczius 15-iki eseményebet ismertette s méltatta. A közönség többször megszakította beszédét éljénzésével, de különösen óljenzett a zárószavakra, melyek a következők: „éljen közöttünk a szabadság, egyenlőség és testvériség!“ Végül a „Hymnust“ énekelték, melynek elhangzása után 1 § a 1 c z e r Sándor elnök köszönetét mondott az ünepélyen közreműködőknek s a szép számmal megjelent tagoknak hazafias megjelenésükért s a közgyűlést bezárta. A közgyűlést társas vacsora követte. Vacsora alatt pohárköszöntőt mondott S z al c zer Sándor plébános, | 48-as honvédekre, C s a n k ó Géza a már- cziusi eszmék papjára Szalczer Sándorra s a „Tolnamegyei Közlöny“ jubiláris szerkesztőjére Boda Vilmosra, K r e I k a y István a hazára stb. Vacsora után hazafias dalok s lelkes pohárköszöntők kqzt vigadtak a hazafias bátaiak egész a reggeli órákig. Zomba. Két ünnepélyt tartott a zombai közönség; egyik a polgári olvasókör ünnepe volt, másik a zombai rom. kath. iskoláé. Az olvasókörben Radics Gyula kán- tor-tanitó tartott lelkes és alapos készültséggel megirt felolvasást nagy közönség előtt, mely őt lelkesedéssel hallgatta, s éljenezte szavait. Nagy hatást ért el ugyanitt Egry Béla osztálytanító, ki a „Talpra magyart“ szavalta el. Az iskola“ ünnepe nem egy szembe csalt köny- nyeket. Reggel sz. misével kezdődött az ünnep, melyre a tanuló ifjúság nemzeti szalagokkal diszitve vonult föl. Mise után az iskola udvarán gyülekeztek, az iskola kicsiny volt a vendégek befogadására. S ott az Isten szabad ege alatt felharsant a gyermek sereg szívből fakadó gyönyörűen összetanult éneke : „Hazádnak rendületlenül légy hive óh magyar!“ S ez énekre Egry Béla osztálytanító hatalmas szavalata: „Talpra magyar!“ E szavalat után örömtől sugározva énekelték el a gyermekek ezt a kedves éneket: Magyarország az én hazám, — mély után a gyermekek szavalatai következtek. Egy németajkú fiú szavalta el az „Isten áldd meg a magyart!“ s őrömmel hallottam nem egy szülőnek azt a szinte büszke megjegyzését : látjátok, ez német gyerek s aztán hogy tud magyarul! A német ajkúak beszéltek igy — I ez a pár szó szép elismerés volt buzgó tanítóink számára, kikkel szemben ép a szülők szoktak az elismeréssel a legfukarabbak lenni. A gyermekek után Walter Gyula oki. tanító olvasta fel „Márczius 15-ike és az iskola“ czimű ügyes tollal megirt kedves értekezését, melyért a vendégsereg lelkes éljennel tüntette őt ki. Végezetül mintha imádkozott volna az a sok nemzeti pántlikás, kokárdás gyerek úgy hangzott ajkukról az ének: „Isten áldd meg a magyart!“ Az ünnepélyt Fekete Ágoston plébános, az iskolaszék elnöke zárta be arra buzdítva a szülőket, hogy gyermekeiket, kik nemcsak nekik de a hazának is kincsei, abban a hazafias és vallásos szellemben, melyet az iskola plántál szivökbe erősítsék s neveljék tovább. Neveljék őket igaz magyaroknak nem feledve el soha, hogy ebben a hazában mindenkinek kötelessége hogy, magyar legyen. Az ünnepélyen részt vett majdnem az egész zombai intelligens közönség élén D ő r y Dénes főrendiházi taggal, ki az isk. széknek világi elnöke s a ki a mint mindig ott volt a hol a közügyért dolgozni kell, úgy most is ott van példájával lelkesíthet. Döbrököz. Hazafias lelkesedéssel áldoztak Döbrököz lakosai a népszabadság félszázados évfordulóján, márczius 15-én a nemzeti közérzés által megteremtett vívmányok emlékének. A község elöljárósága, a polgári olvasókör és a tűzoltó-testület együttesen buzgólkodtak a nemzeti ünnep rendezésén, a mi sokáig emlékezetes maradt a lakosság minden rétegében. Délelőtt 10 órakor hálaadó istentiszteletre mentek, melyet Palkó József segédlelkész mutatott be nagy közönség jelenlétében. Délután a községi elöljáróság, a képviselő-testölet, a tűzoltóság az iskola udvarában gyűlt egybe a nép százaitól körülvéve, a 6 ■ ____________________________ hol a szónokok számára emelvény állott. Valamivel 4 óra után Illés Gyula községi jegyző, tűzoltó fő- parancsnok lépett az emelvényre és remek beszédben ecsetelte az ünnep jelentőségét, utána a dalárda Veisz András vezetése alatt elénekelte a Szózatot. Ennek elhangzása után Palkó József segédlelkész 1 óráig tartó nagyhatású szónoklatot tartott. A riadó éljenzések leosillapultával az iskolás gyermekek szavaltak alkalmi költeményeket. Majd. Neumann Mihály segédjegyző a Csonka hőst szavalta el költői hévvel, Vicze János községi biró és az olvasókör elnöke szónokolt, a ki után Illés Gyula a záróbeszédet mondqtta el s végül éltette a hazát, a királyt és a magyar nemzetet. A nagyközönség a Himnusz hangjai mellett oszlott szét. Este impozáns fáklyás menetet tartottak zeneszó mellett a községben és mindenütt lelkesedtek a szent szabadságért. A körmenet visszatért az olvasókörbe, a hol még Vicze János intézett beszédet a néphez, mire az ünnepélyt befejezték. Duna-Kömlőd. A hazafias duna-kömlődi lakosság is ünnepet tartott márczius 15-én. A német nyelvű, de magyar érzelmű polgárok kitűzték házaikra a nemzeti zászlót, este társasvacsorát tartottak, Rótt József kántór-ta- nitó pedig felolvasott a nagy történelmi eseményekről. Dombovárott. Dombovárott is megülték a nemzeti ünnepet, márczius 15-ét. A róm. kath. és az izraelita templomokban hálaadó istentiszteleteket tartottak, a képviselő-testület pedig díszközgyűlést rendezett. A társas egyletekben este társasvacsorákra jöttek össze, s hazafias beszédekkel áldoztak a dicső nap emlékének. Bölcskén. A hazafias lakosság Bölcskén szép ünnepet ült a népszabadság .50 éves évfordulóján. A függetlenségi kör megvendégelte a 48-as öreg honvédeket. Medina. Medinán is megünnepelték a márczius 15-ét délelőtt istentisztelettel, — mely alkalommal Sántha K. ez alkalomra készült ódáját énekelték el. A templom előtt a függetlenségi párt manifestatiója olvastatott fel a nagy számú nép előtt. Délután az olvasó körben a „Talpra magyar“ s egyéb költemények szavaltattak, közbe a néphymnust s szózatot énekelték. A szerbek e napon szántottak, vetettek. Ezeken kívül Dunaföldvárott, Tamásiban és Sárközben is hazafias ünnepségeket tartottak márczius hó 15-én. KÜLÖNFÉLÉK. — Garay-szobor. Szárnovszkj Fe- rencz szobormüvész Szegzárdra jött és megkezdették felügyelete alatt a Garay-szobor alapzatának lerakását. A munkálatot sokan nézik s mindenki örvend, hogy végre most már rövid idő alatt felállítják halhatatlan emlékű költőnk gyönyörű szobrát, melyhez hasonló csak kevés van az országban. — A szegzárdí r. k. iskolaszék és hitközségi tanács folyó hó 14-én tartott alakuló ülést W o- s i n s k y Mór elnöklete alatt. Egyházi elnök lett: Wosinsky Mór esperes-plábános, világi elnök: Boda Vilmos, társ-elnök : G ö t z Sándor, számvizsgáló bizottsági tagok: Mehrnehrt Ferencz, dr. Hirling Ádám és dr. Morvay István. — A szegzárdí Garay-kör. A szegzárdi polgári fiúiskola kebelében alakult Garay-kör a magyar szabadság évfordulóján, márczius 15-én díszközgyűlést tartott. A hazafias ünnepélyt Kardos Ignácz, a Garay-kör elnöke, nyitotta meg alkalmi beszéddel, azután két tanuló felolvasott, három pedig alkalmi költeményt szavalt. Krammer János igazgató rekesztette be a diszgyülést s erre az ifjúság hazafias érzelmekkel oszlott szét. — Matinéé. A szegzárdi polg. leányiskola folyó hó 25-én d. e. fél tizenegy órakor az iskola rajztermében matinéét rendez, a melyen az iskola Arany János emlékének akar áldozni, a mennyiben a szavalatok mind az Arany müveiből lesznek összeválogatva és a tantestület egyik tagja Arany János életrajzáról és működéséről fog értekezni. — Virág vasárnapján (ápril 3-án) szintéu fog az iskola rendezni egy matinéét, a melyen a. hölgy szereplők az iskola volt növendékei lesznek.- Szocziaiista zavargás Dunaföldváron. A duna- földvári szoczialisták folyó hó 13-án délutánra nép- gyülést hívtak össze, hogy a sajtószabadság megkorTOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (12. sz.) látozása ellen tiltakozzanak;, | tervbe vették, hogy a népgyülés után, körmenetben szocziaiista munkásdalokat énekelve végig Vonulnak a város főbb utczáin. Egyszersmind felszólították a szomszédos Bölcske es Előszállás község szocziálistáit, hogy a népgyülésen részt vegyenek, kik megigértek, hogy teljes számmal csatlakoznak. Ezen szándékukat bejelentettek Ras- sovszky. Julián főszolgabírónak s engedélyt kertek a népgyülés s a körmenet megtartására. A főszolgabíró azonban tekintve e válságos időben az izgatott tömeg csoportosulásának veszedelmes voltát, a népgyülés megtartását nem engedélyezte, s a megelőző nap Dunaföldvárra jött, s a községházhoz beidézett vagy 200 szocziaiista előtt kifejtette, hogy a népgyülés megtartását miért nem engedte meg, felszólította őket, hogy maguk és családjukat ne tegyék ki esetleges veszedelemnek s tartózkodjanak minden csoportosulástól. Németh József Kiüti, a város bírája szintén ezen értelemben szólt a néphez s csendes feloszlásra szólította fel őket, kik aztán rendben távoztak, de fenyegetően visszaszóltak: „Azért mégis megtartjuk a gyűlést.“ A főszolgabii’ó intézkedett, hogy a csendőrök létszáma megszaporit- tassék, s aznap még érkezett 36 csendőr. — Vasárnap délután nagy csoportokban gyűltek össze a szoczialisták a Tel ek y k t é rr e, hogy a tilalom daczára is a gyűlést megtartsák. A csendőrük megkisérlették a tömeget szétoszlásra bírni, a megjelent járási főszolgabíró is ismételten felszólította őket távozásra; de a felizgato111ömeg zúgolódva ellene szegült, sőt a csendőr őket is leakarták fegyverezni. Ekkor a parancsnok, Buday Gyula csendőrfőhadnagy, kénytelen volt szuronyrohamot vezényelni s a teret kiüríteni. E közben sokan megsebesültek, S z i 1 i József és Z e r z a Mihály a helyszínén meghalt, kettő haldoklik. A felbőszült tömeg most hangosan fenyegetőzik, hogy avárostfelgyujtja, s előbb nem nyugszik mig a „kabátos“-okát mind, egy szálig ki nem pusztította. Másnap reggel érkezett Tolnáról egy század lovas katonaság. A városban különben most már minden csendes, a csendőrök s a katonaság éjjel-nappal czirkál az utczákon, s mindenkit, a ki gyanús, letartóztat; eddig vagy 70 szoczia- listát tartóztattak le, s ezek közül a főkolomposokat kedden Szegzárdra szállítottak törvényszéki vizsgálatra. — Hétfőn temették a csendőrök szuronya által elhalt két halottat. A halottas menetet egy felül egy század lovas katonaság, másfelöl 40 csendőr kisérte. A férfiak nem igen jelentek meg a temetésen, de annál több aszszony, kik jajveszékelve s siránkozva követték a két koporsót, melyben a szocziaiista zavargás első áldozatai feküdtek. — Miután újabb zavargásoktól ez idő szerint nem kell tartani, a katonaság állomás helyére visszavonult. — Actló az önálló vámterület érdekében. A szegzárdi ált. ipartestület folyó évi márczius hó 15-én megtartott választmányi ülésében az elnökség által előterjesztett indítvány folytán egyhangúlag elhatározta, hogy az önálló vámterület érdekében Budapesten április hó 11-én tartandó nagy gyűlésre André István elnök, V é g e s s János jegyző, id. Tóth Pál és Ferencz Mihály elöljárókat a testület képviseletében kiküldi, s az összes tolnamegyei ipartestületeket a csatlakozásra felhívja. Az indítvány előterjesztésével testületi jegyző bízatott meg. — Bizottsági gyűlés. A völgység-jár. mezőgazdasági bizottság folyó hó 14-én Perczel Béla elnöklete alatt Bonyhádon ülést tartott, melyben a községek fekvő közvagyonának mikénti kezelése tárgyában a községektől beérkezett jelentések tárgyaltattak és kimondatott, ill. elhatároztatott, hogy a közs. földek úgy adandók ki haszonbérbe, hogy ázok 6 év alatt a termőképesség megtartása szempontjából áttrágyáz- tassanak, a községi istállóban termelt trágya ezen földek javítására felhasználandó, a legelő helyeken felgyülemlett trágyával pedig a községi rétek javíttassanak. A községek határában levő vízmosások, partszakadások stb. úgyszintén a közs. közvagyont képező hasznavehetetlen földrészletek részint akácz-, részint szederfákkal beültessenek. Egyszersmind illetékes helyre megkeresés fog intéztetni, kogy a kurd- bonyhádi viczinalis közutak kőburkolatot nyerjenek, hogy e vidék gazdaságilag sújtott népe is valami mellékkerasményhez jusson, — Kinevezések. A pénzügyminiszter a szegzárdi p. ü. igazgatóságnál Krautszack József szám ellenőrt számvizsgálóvá nevezte ki, s megbizta a pénzügyigazgatóság számvevőségének vezetésével. Boros Benőt pedig ezen kinevezés következtében beállott üresedés folytán számtisztté léptette elő,, — Nyoma veszett. Megirtuk már, hogy a szegzárdi kir. törvényszék okirathamisitás és csalás miatt elrendelte Dőry Andor 18 98. márczius 20.
