Tolnamegyei Közlöny, 1898 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1898-02-13 / 7. szám

4 1898. február 13. kér. főügynök felterjesztésére a károsodott Meer Ferenczuek 150 írt. kegyelemdijat utalványozott ki. Az ilyen eljárás dicséretére válik a nevezett biztosí­tási társulatnak s csak fokozza iránta a közönség bizalmát. — Elmaradt esküdtszéki tárgyalás. A „P. N.“ úja, hogy e hó 19-edikére tűzték ki annak a sajtó- pörnek a tárgyalását, melyet Geiger Gyula szegárdi ügyvéd és lapszerkesztő indított Adler N. Janos szeg- zárdi kereskedő ellen. A tárgyalás azonban — mint ma értesülünk — egyelőre elmarad. Geiger Gyula panaszló ugyanis kifogásokat emelt amiatt, hogy Ad­ler, aki viszont vádat emelt ellene, a panaszlevelet az elévülés határideje után elkésve adta be | ha pedig ezt figyelembe nem vennék, kifogást emel ez esetben a pécsi törvényszék és esküdtszék illetékessege ellen, mivel épp azon bíróság és esküdtszék ez ellentétes két ügyben nem hozhat ítéletet. A kifogásokat most a kir. kúriához küldték föl, annak határozatáig pedig a tárgyalást elnapolják. — Ingatlanok forgalma. Fránek János meg­vette Szegzárdon a Széchenyi-utczában fekvő Pirni- tzer-féle házat 7500 írtért P i r n i t z e r Béla szegzárdi ügyvédtől. — A kocsolai fogyasztási adó. Nem mindennapi eseményről ad hirt lapunk egy barátja: Tolna várme­gye közigazgatási bizottsága a fogyasztási és italadók beszedését 3000 írttal Kocsola községre ráutalta; ám de a község nem hajlandó szót fogadni, s f. hó 6-án tartott képviselőtestületi ülésében kimondotta, hogy többé semmi áron sem hajlandó a fogyasztási adókat kezelni. Mi lesz ezen ellenállásuk következése/ mi - után a törvény kifejezett szavai szerint azt kezelni tartoznak, azt bizonyosan az érdemes elöljáróság nem gondolta meg. — Templomi botrány. Tolnán, a r. kath. tem­plomban folyó hó 10-én valóságos botrányt idézett elő Fi Ívik József ottani lakos. A botrány csináló a templomban sértő szavakkal illette a papokat és a kántort, mivel a' reggeli misét egy negyed órával a szokottnál előtt tartották meg. Fi Ibik Józsefet e tettéért a központi járás szolgabirájának feljelentették. — Népies előadás. Nits István szőlészeti és borászati felügyelő f. hó 6-án délután Decsen, a köz­ség házában szép számú közönség előtt előadást tar­tott a szőlőszetről. A megjelent szőlőbirtokosok a sző­lők újra telepítésére vonatkozó kérdéseket intéztek a felügyelőhöz, a ki készséggel megadta nekik a felvi­lágosításokat. Szakszerű előadása közben Nits István felügyelő oda nyilatkozott, hogy a kipusztult szőlők újratelepítése hazai fajokkal is sikeresen keresztül vihető szénkénegezéssel. Az ilyen nép:es előadások nagy hasznára vannak a vidéki szőlős gazdáknak, a kik a legilletékesebb szakembertől nyerhetnek taná­csokat és útbaigazításokat az újratelepítés nehéz mun­kájára. — Vármegyei útadó leszámolása. Tolnavárme­gye alispánja rendelete folytán az útadó leszámolások és az útadó nyilvántartásában netán mutatkozó ellen­tétek rendezése ezentúl nem a vármegye székhelyén, hanem a járási székhelyeken fog eszközöltetni. E czélból minden járás székhelyére szakértők küldetnek ki, a kik a leszámolást elvégzik. A völgységi já­rásban Bonyhádon február hó 14—15-én; a du­nai öldvári járásban Pakson febr. 19-én; a simontornyai járásban Gyönkön február hó 14—15-én; a dombóvári járásban O-D ombo vá­ron febr. 19-én; a központi járárban Szegzár­don febr. 14-én; a t a m á s i i járásban febr. 18-án tartatnak meg a leszámolások, melynek foganatosítá­sával a völgységi járásban Surányi Viktor megyei alszámvevő, a dunaföld vári járásban L ő r i n c z y József megyei alszámvevő, a simontornyai járásban B á c z József pénztári könyvelő, a dombóvári járásban M á- t h i 1 Kálmán megyei főszámvevő, a központi és a tamásii járásban Ferdinánd János megyei szám­tiszt bízattak meg. — Meghosszabbított határidő a községi szá­madások beterjesztésére. Kerb olt István, mint a tolnamegyei községi és körjegyzők egyletének elnöke, kérvényt nyújtott be a megye alispánjához, hogy hosszabbítsa meg a községi számodások beterjesztésére a törvényhatósági bizottság által meghatározott időt. Döry Pál alispán, ismerve a községi jegyzők sok­oldalú munkakörét és a tulterheltetésöket, a kérvény­nek helyt adott és a számodások beterjesztésére áp­rilis 1-ig adott engedélyt. — Uj kántor. Múlt vasárnap tartották meg Duna-Szekcsőn a kántorválasztást, mely alkalommal U n g á r Géza ottani h. kántort választották meg nagy szótöbbséggel. — Megvont színigazgatói engedély. A belügy- mrniszter megvonta a múlt évben Veszprémi Jenőné Ágh Ilonának adott színigazgatói engedélyét, mivel Veszpréminé képtelen volt kötelezettségei­nek eleget tenni. Veszpréminé színtársulata múlt évi november hó végén és deczember elején Szegzár­don játszott, de deficzittel kellett innen a színészek­nek távozniok Kaposvárra, a hol szintén hasonló sors érte őket. — Elvette az eszét a szocziálizmus. őcsényben apostolkodott Nyakas Sándor czipészlegény a szo­cziálizmus tanok kihirdetése mellet. Talált is hallga­tókra, a kik veszedelmes eszméken kapva-kaptak. A községi jegyző és a biró végre feljelentették a csavargó szocziálistát, a kit Szegzárdra kisértek, hogy itt a főszolgabíró ítéletet mondjon felette. Mielőtt ki­hallgatták volna, a városháza tolonczszobájába zárták be. Másnap amint a főszolgabíró elé akarták kisérni, bá­mulva látták, hogy Nyakas Sándor teljesen ruhátlanul gunyaszt a szoba egyik sarkában. Az elméjében meg- zavorodott csavargó ruháját elégette, mint — mondá — azért, mert vele úgy bánnak, mint valamely rablóval. A szocziális tanoktól megkeveredett embert dr. Drá gits Imre járási orvos megvizsgálta s in­tézkedésére bevitték a szegzárdi Ferencz-közkórház megfigyelő osztályába. — Köszönet. A tolnai önk. tűzoltó-egyesület ezennel őszinte köszönetét nyilvánítja az összes mű­kedvelőknek, kik a f. évi január 30. kiváló sikerrel tartott előadásuk tiszta jövedelmét 60 frt 07 krt, a tűzoltó egyesületnek adományozták. A parancsnokság. — A szegzárdi kath. legényegylet folyó év feb­ruár hó 2-án rendezett tánczestélyre utólagosan jegye­iket megváltották: Nagys. főtisz. Pártos Zsigmond esperes-plébános ur 1 frt 50 krral, főtiszt. Zányi György plébános ur 1 írttal. — Kápolna betörés. A Báta község felett emel­kedő hegy tetején egy kápolna áll, melybe ismeretlen tettesek a napokban betörtek. Miután a kápolnában más értékes elvihető tárgyat nem találtak, az oltárról a térítőkét szedték le és azután odább állottak. A csendőrség erélyesen nyomozza a betörőket. — Köszönetnyilvánítás. A tolnai ifjúság által f. évi január hó 30-án rendezett műkedvelői előadás tiszta jövedelme 60 frt 7 kr volt, mely összeg a tolnai önk. tűzoltó egyesületnek adományoztatok. Felülfizettek: Dr. Lackner Bertalan 4 frt 40 krt, Stern Miksa 2 irtot, özv. Geisz Józsefné 1 frt 50 kr, Győzsy László 1 frt 50 kr, özv. Rosmayer Ferenczné 1 frt 20 kr, N. N. 80 krt, Schwartz Szilárd 70 krt, Mátic őrnagy, Preskovié főh. és N. N. 60—60 krt, Braun Izidor 50 krt, Strasser Ármin, Lóridon Mih. Hofbauer Omeisz Károly, Báró Nyáry főh. Karban kap. Zoller Si­mon, főh. Isgum K. és Szavinscheg kap. 40—40 krt. Fogadják úgy a nagylelkű szives felülfizetők, valamint az előadáson résztvett közönség nagybecsű pártfogá­sukért a műkedvelők hálás köszönetét. — Víg lakodalmak. A nagy nyomorról és szegény­ségről panaszkodik ma mindenki, de főleg a földmi- velő és szőlőmivelő népnek keserves a helyzete a múlt évi rossz termés és az elemi csapások miatt. Ennek daczára mégis azt tapasztaljuk Szegzárdon, hogy ez esküvők egymást érik és csapnak a nász­népnek olyan lakodalmat, hogy a jobb időben is rit - kitotte volna párját, ősi szokása ez már a magyar­nak, hogy szomorú napjaiban sem mond le a mulat­ságokról, és a nagy lakodalmak tartásáról, még akkor sem, ha e miatt adósságba is veri magát. — Véres verekedés a fonóházban. A téli idő­szakban Szegzárdon a polgár fiatalság gyülhelye a fonóház, a hol a leányok pengetik a rokkát, s közben járja a mese és az élez, míg azután megjönnek a legények és tánezra perdülnek tambura szó mellett a párok. A szeretkezésnek a fonóházok a melegágyai, a hol addig szövik a szerelem szálait, mig azután az anyakönyvvezető és a pap elé kerülnek, hogy frigyü­ket kössék és áldják meg. Ha csak ez történnék a fonóházakban, az nem volna nagy baj, hanem mig ennyire kerül a dolog, addig nem egy véres vereke­dés színhelyévé teszik a fonóházakat. A fonóházi vé­res verekedések bünkronikáját múlt vasárnap Szegzár­don ismét egygyel szaporították. Iszlistekker Ferencz szegzárdi gazda fonóháza előtt vívtak ádáz harczott esteli 9 órakor az ellenséges érzelmű fiatal legények botokkal és éles késekkel. A verekedők közül legvérengzőbb volt Vesztergombi István és Pósta Lajos, a kik jobbra-balra szurkálták a legényeket. Életveszélyes sebet kapott Fehér János, súlyosan pedig megsebesültek: Budai Ferencz és T á m e r József. A verekedő legényeket a csendőrség még az éj folyamán bekísérte. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (7. sz.) — Gyógyszerészek orvosi vizsgálat alatt, a személy-jogú gyógyszertárak átruházása ügyében fon- tos rendeletet bocsátott ki a belügyminiszter. Ki­mondta, hogy a mikor valaki egy személy-jógu gyógy­szertárat át akar másra ruházni, az utóbbi köteles magát a hatósági orvos által megvizsgáltatni, hogy vájjon nincs-e olyan betegsége, a miből a gyógysze­rek kiszolgáltatásánál közegészségügyi veszedelem keletkezhetnék.. — Tanitói állomás. A paksi r. kath. elemi fiú­iskolánál előléptetés folytán megüresedett IV. sor­számú osztálytanítói és a vele egybekapcsolt segéd­kántori állásra pályázat hirdettetik. Jövedelme 400 frt havi előleges részletekben, egy bútorozott szobá­ból álló lakás, 1 és fél öl puha fa és egy hold pás- kum-föld. Kántori segédkezésért pedig 50 frt. Pályá­zati határidő márczius hó 6. Az állomás azonnal el­foglalandó. A pályázati okmányok Paksra a r. kath. iskolaszék elnökségéhez küldendők. — Sodronykerités a főgimnázium előtt. A szeg­zárdi főgimnázium épülete előtti térséget Szegzárd nagyközség sodronykeritéssel keritteti be. A 70 méter hosszú díszes kerítés a községnek 317 frt 25 krjába fog kerülni, a sodrony ajtó pedig 85 írtba. Képviselő testületi ülés. Szegzárd község kép- viselő-testülete folyó hó 5-én tartott Zsigmond Fe-, rencz biró elnöklete alatt ülést. A múlt ülésről felvett jegyzőkönyv felolvasása és hitelesítése után bejelen­tette az elöljáróság, hogy a vágóhíd melletti községi szántóföldet, melyet Tanaszkovits Miklós és tár­sai, bolgár kertészek birtak bérbe, de elhagyták — bérbeadták. A képviselőtestület a bérbeadást jóvá­hagyta. Dobos Adolf táneztanitót kérvényével eluta­sították, a ki a „Szegzárd Szálló“ dísztermének fel­áron való átengedéséért folyamodott. A szegzárdi ev ref. énekkar kérvényére a diszterem féláron enged­tetett át. A községi pénztár vizsgálatról beterjesztett jelentés szerint az elöljáróság a pénztárt múlt évi de-: czember 31-én vizsgálta meg és azt rendben találta. A „Szegzárd Szálló“ épületében levő bolti helyiséget az elöljáróság nyilvános árverésen újólag Bóday Gusztávnak adta 105 írtért bérbe. Az erről szóló je- ; lentés jóváhagyólag tudomásul vétetett. Még ezeken kívül néhány kevésbbé fontos ügy nyert elintézést. — Leütött esküdt. Pakson az a rossz szokás dívik, hogy lakodalom alkalmával kiváncsi bámész­kodóknak egész raja lepi el a lakodalmas ház kör­nyékét. Ott ácsorog egész nap és éjjel legény, leány, asszony és férfi, betolakodva az udvarba, sőt akár­hányszor még a szobába is. E csőcselék ily módon roppant terhére van a lakodalmasoknak; nemcsak elállják az utat, hanem sokszor czivakodni kezdenek maguk közt vagy a lakodalmasokkal; a legtöbbet pedig nem is a kíváncsiság viszi oda, hanem azon szándék, hogy lehetőleg valamit elcsenjen. Ezért a lakodalmasok részéről a legnagyobb éberségre van szükség, hogy meg ne lopják őket és sokszor egész harezot kénytelenek vívni seprűvel, vizes kannával stb., hogy csak valamennyire távol tartsák ezen hí­vatlan, arczátlan vendégeket. Egy ilyen alkalommal történt f. hó 11-én Hoffmann Jakab házában tartott lakodalmon, hogy a túlságosan tolakodó és garázda csőcseléket a vendégként szintén jelen volt Szinger Márton esküdt ki akarta utasítani az udvarból, és egy Lang nevű béres legény úgy fejbe ütätte az es­küdtet, hogy az vértől borítva menten összerogyott és úgy kellett haza vinni lakására, hol orvosi segély mellett hamar életre hozták ugyan, de jó ideig kény­telen lesz az ágyat őrizni. Bizony ez az egy eset is eléggé mutatja népünk emlitett szokásának nemcsak szégyenletes, csúf voltát, hanem veszélyességét is. Ugyanezért felhivjuk rá városunk derék birájáuak figyelmét és reméljük, hegy ő majd megszünteti azt, ha kell az uj, erélyes csendőrőrmester segélyével is, hogy városunk lakosainak ne kelljen tovább is szé­gyenkezniük e miatt a lakodalomra ide jövő vidé­kiek előtt. — Megölte a pálinka. Nagy szenvedélye volt a pálinkaivás Szik óra Józsefné decsi napszámosnő­nek, a ki minden keresményét a rut italra adta, mely most halálát okozta. Az iszákos asszony múlt hétfőn is elment a korcsmába, a hol addig dalolt s ivott a lelket-testet ölő pálinkából, mig egyszerre csak ké­külni kezdett, mit a korcsmáros látva, kivitte a sza­bad levegőre, hogy majd ott jobban lesz. A szabad levegő azonban már nem használt a 70 éves része­ges asszonynak; mert összeesett és meghalt. E szo­morú példából mindenki megtanulhatja, hogy a pá­linka gonosz ital, mely már sok embernek okozta halálát. w

Next

/
Thumbnails
Contents