Tolnamegyei Közlöny, 1898 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1898-12-25 / 52. szám

8 Gyula, üzv. Szabó Pálné, Hajdú Sándor 20—20 krt. Schilling Márton, Schilling Antal, Kosztolányi János, Vida Józsefné, Harcsa János, Dohóczky János, Szabó Erzsébet, Vitúska István 15—15 krt. Schultheisz János 22 krt. Főgeli István 40 krt. Galág. Józsefné, Süveges József, Lajtos György, Szabó János, Kiss Ignácz, Szabó István, Pap Imre, Szili Mihályné, Par- ragh Józsefné, Csiffáry József, Rák István, Károly Pálné, Kovács Benő, Vituska Mihály, Fenyő István, Bottyán Károly, Mónüs Éva, Vincze' István, Csurgai András, Fehér István 10—10 krt. Kiss Béla István 4 frt. Frankfuterné, Brukker Salamon, Kulcsár Lajos, Varga Orzsij Pap Ferencz, Vinczéné, Siróné, Hajda János, Flesch Simon, Német Lajos, Mészáros István 5—5 krt. Mindezen kegyes adományokért a hitközség nevében hálás köszönetét mond: Kiss Béla István, kántor-tanitó. , — Miniszteri engedély. A vallás- és közoktatás ügyi miniszter Horváth Samu ó-dombovári izr. tanítónak megengedte, hogy a „Dombóvár és Vidéke“ czimü társadalmi hetilapot szerkeszthesse. — Orvvadászok. Kovács György, R a n g a István, Kuti Csötönyi Pál és Fehér István szegzárdi orvvadászok a sötétvölgyi erdőbe mentek vadászni, a hol kedvezett is nekik a szerencse, mert csakhamar egy szarvasbikát ejtettek el. A tilosban vadászókat azonban a csendőrök tetten fogták és igy most a föszolgabiró keményen elitélte őket. Kovács Györgyöt és. Rang a Istvánt kihágásért 50—50 frt, fegyvertartási engedély megszegéséért szinten 50—50 frt birságra, Kutit és Fehért pedig kihágásért 20—20 frt, fegyvertartási engedély megszegéséért szintén 20—20 frt birságra ítélte. Azonkívül kár­térítés czimen közösen 50 frtot tartoznak fizetni, fegyvereiket meg elkobozták. — Templomepités. A mint halljuk, a bátaszéki templomot nem fogják mostanában felépíteni, mert azon az összegen, a mely összejött, nem építhető meg § igy senki sem vállalkozik annak felépítésére. Tehát a bátaszéki templom felépítéséből egyelőre semmi sem lesz, ha csak nagyobb összeget nem gyűjtenek össze. — Elcsípett szökevény. A szegzárdi rendőrség elcsípte Szegzárdon K r a t k i Richard csehországi szabólegényt, kit lopásért országszerte köröztek. — Aqiivarell festés. Krohn Salamon Szeg­zárdi nagykereskedő kirakatában látható egy igen sikerült aquvarell festésű arczkép, mely szépségével feltűnést kelt. A képet Fran ek János szegzárdi iparos tanoncziskolai rajztanitó festette, ki már nem egyszer mutatta be univerzális tehe tségét. Hasonló U^’8ánerü képek készítésére készséggel elfogad Franek ^rendeléseket. i|||g|| — Tüzesetek. Mulc kedden este., 8 óra után gy®beegZárdon a félrevert harangok tüzet jeleztek. álló*1 örök József Bakának a háza gyulladt ki a Remete a kápolna-utczában. A tűz a kigyulladt ház tetőzetét és egy kazal szalmát hamvasztott el. A napokban Tamási községben Tatai Mihály házának teteje égett le. A bedeghi határban pedig az úgyneve­zett Rózsahegyen ó r i József présháza lett a tűz martalékává. — A gazdasági és hitelszövetkezetek január, 1-én — mint ezt a törvény megszabja — megkezdik működésűket. Bár lenne ennek olyan szép sikere, mint a milyent a törvényhozók intencziója kilátásba helyezett. — Közismert tény, hogy a dadogók, főleg ha izgatottak nem képesek egy szót sem kiejteni. Ilyen­kor legegyszerűbben oly formán segít magán az em­ber, ha a dadogót felszólítja, hogy énekelve mondja el a mit mondani akar. Tragikomikus eset történt a minap egyik ttszaparti községben, Az ottani gyógy- szerés Eszter nevű 7 éves leánykája anyja engedel- mével felment a padlásra a ruhát felaggató cseléddel. Egyszer beront a 9 éves Pistika s elrémült arczczal mondaná ha tudná, — mert dadogó — hogy: fe— le—le—e—e—e—sett a—a—az Esz—Esz—sz — — Jézus, Mária! kiált az anyja abban az ijedelemben, hogy Eszterke leesett a padlásról. Rohan az udvarra, de nem látja Esztikét, vissza szalad a szobába s kérdi Pistikát, hová esett, hol zan? de Pistike csak hebeg, mig végre rászól aaz anája, énekeld a mit mondani akarsé és Pistike vígan énekli az „uram, uram, bíró uram, kendet arra kérem“ dallamára: Leesett az Eszterházy-cognac az állványról.-----------1 KÖ ZGÁZ DÁsTa —- Állatjárványok. A legújabb statisztikai ada­tok szerint az állatjárványok állása a megyénkben a következő: Veszettség: A-Gyéres 1 udv., Tamási 2 udv., összesen 3 u. Takonykór és bőrféreg : Paks 2 udvar. Sertésorbáncz : Gerjen 1 udvar, Kocsola 17 udvar, összesen 2 község 18 udvar. Sertésvész: Báta 1 udvar, Felső-Nyék 32 udvar, Gerjen 1 udvar, Gindli-Család 3 udvar, Hidegkút 8 udvar, Kajdacs 1 udvar, Kajmád 1 udvar, Majsa 1 udvar, Nagy- Dorogh 4 udvar, O-Dombovár 1 udvar, Öcsény 1 udvar, Paks 1 udvar, Pálfa 8 udvar, Simonmajor 1 udvar, Ujdombovár 1 udvar összesen 15 község. __ MULATSÁGOK. — A bátaszéki fiatalság deczember 31-én az IArany Nap“ vendéglőben tánczczal egybekötött „Zártkörű mulatságot“ rendez a szegények javára. Kezdete este 8 órakor. — Pásztorjátékok. A tolnai róm. kath. elemi iskola leány- és fiú növendékei a karácsonyi szent ünnepek alatt a kaszinó (Tolnai kör) nagytermében énekkel kisért „Pásztorjátékot“adnak elő. A pásztor- játék háromszor lesz előadva, és pedig: deczember 23-án, 26-án, azaz karácsony másnapján és 1899. január 1-én, azaz újév napján, mindenkor esti 5 óra­kor. Helyárak: ülőhely az I—V. sorig tiO kr, V. sortól tovább 40 kr, állóhely 20 kr, karzat 10 kr. A befolyó tiszta jövedelem az iskolás gyermekek könyvtárának létesítésére lesz fordítva. Felülfizetések a jó czél érdekében köszönettel fogadtatnak és hir- lapilag nyugtáztatnak. Jegyek előre válthatók Maix- ner János és Isgura Frigyes urak kereskedésében. — A dunaföldvári fiatalság 1898. év Szilveszter estéjén az „Egyenlőségi kör“ helyiségeiben annak könyvtára javára tánczczal és hangversenynyel egy­bekötött tea-estélyt rendez. Belépő dij: személyjegy 1 korona, családjegy -2 korona. Felülfizetések köszö­nettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. — Tea-estély. A „Szegzárdi Tisztviselői Társas­kör“ műkedvelői társasága folyó évi deczember hó 26-án karácsony másod ünnepnapján (hétfőn) este a kör helyiségében házi pénztára javára hangverseny­nyel és tánczczal egybekötött tea-estélyt rendez. Műsor : 1. Monológ; előadja Liszbauer Antal ur. 2. Ária Boccaccióból; énekli Tumó Mariska k. a. 3. Egyveleg I tilinkón és hegedűn előadja Tolnay János ur. 4. Szavalat; előadja Mihályfy Böskek. a. 5. Nép­dalok ; előadja ifj. Mihályfy József ur. 6. Egyveleg; czimbalmon előadja Kökényesi Józsa k. a. 7. Szava­lat ; előadja Tumó Mariska k. a. 8. Egyveleg; zon­gorán előadja Szedresi Béla ur. 9. Müdal; énekli Tumó Antal ur. 10. Egyveleg; hegedűn előadja Márk Géza ur. 11. Vig monológ; előadja Sáfáry Lenke k. a. 12. Népdalok; előadja Sáfáry Lujza k. a. 13. Szavalat; előadja Tumó Antal ur. 14. Ködfátyol- képek; előmutatja Márk Géza ur. Beléptidij szemé­lyeként 1 korona, családjegy 2 korona. Kezdete 7 és fél órakor. — A helybeli kereskedelmi kaszinó, mint már lapunk előző számában jelezve volt, folyó hó 17-én hangverseny és felolvasással egybekötött tea-estélyt rendezett, melyben . igen szép számú közönség vett részt. A Márk Géza szép hegedüjátéka dr. Goldber­ger Dezső remek zongorakiséretével méltán rászolgált a tapsra, melylyel a hallgatóság a szép előadást jutalmazta. Leopold Gusztávnak ezután következő Párizsi utamból czimü felolvasásának részletes mélta­tásába térszüke miatt nem bocsájtkozhatunk és igy csupán csak annak konstatálására szorítkozunk, hogy majdnem háromnegyedórát igénybe vett felolvasása nem hogy lankasztotta volna, hanem folytonosan fokozta a közfigyelmet, ami pedig a felolvasás érdekességé­nek legszebben szóló bizonyítéka. A párizsi utczai életről, színházai és mulatóhelyeiről beszélt annyi érdekes apróságot, oly eleven színezéssel, hogy min­tegy életet nyert mindaz, a miről előadása szólott. Azok a reflexiók, melyeket a párizsi nagy opera és különböző színházakban látott előadások és a bennök föllépett »színészekről előadott, ékesen tanúskodtak az előolvasó széles látköre és előkelő müizléséről. A hatásos befejezés, melyben Párizsnak világtörténeti nagy jelenségéről beszélt, lelkesitőleg hatott és hosz- szantartó taps és éljenzéssel jutalmazta a hallgatóság a derék felolvasót. A műsor utolsó száma dr. Gold­berger Dezső zongorajátéka következett ezután. Charlos Them Perles du vin de Champagne czimü darabját adta elő annyi vervvel és virtouzitással, mely a diletántizmust messze túlhaladta, mert a briliáns technika mellett a hangok melegsége és érzelem teljes­sége művészi ihletségről tanúskodtak. A közönség lelkesen megtapsolta a remek produkcziót. Vacsora után táncz következett, mely lankadatlan jókedvvel virradatik eltartott. Jelen voltak: Fleischer Ödönné, Friedmann Béláné, Fürst Manóné, Goldberger Árnold­TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (52. sz.) i né, Hirschfeld Ignáczné, Kiss Ignáczné, Leicht La- josné, Leopold Sándoraé, dr. Lévay Ignáczné, Már- kusz Adolfné, dr. Müller Ferenczné, Pirnitzer Antalné, dr. Pirnitzer Béláné, Pirnitzer Manóné, Salamon Árminné, Schmideg Mórné, Schlosz Lajosné, Seiner Lipótné, dr. Spányi Leoné, Wohl Jószéfné és Wolf Henrik né, továbbá Fleischer Irén és Etel, Hirschfeld Flóra, Márkusz Etel, Pirnitzer Anni, Schmideg Bözsi­ke, és Wohl Gizella. A pompásan sikerült estély mintegy 30 frt tiszta jövedelmet hozott, mely a kaszinó könyvtárának gyarapítására lesz fordítva. IRODALOM. * A hatodik esztendő. A hatodik évfolyamát már megkezdette a „Nemzeti Iskola“, a magyar tanárnak, tanítónak a legkedveltebb újsága. Még jól emlékszünk, amikor e lapnak első száma megjelent s a .magyar népoktatásügy emberei előtt ez volt az egyetlen reménység a jobb jövendő iránt, mert akkor igazán nem volt e szép' hazában senki pártfogójuk. Arra is emlékezünk, hogy az első években nem volt egyetlen száma, melyben egyik másik tanító keserves panasza fel ne hangzott volna a rendetlen, hanyag fizetésért, iskolaszéki és papi basáskodásért, tanfel- ügyelük nemtörődömségéért. Hát arra ki nem emlék­szik, hogy egy miniszter tárczáját kötötte a 300 frtos nyomorult fizetéshez ? és ime öt esztendő múlva ma már a 400 frtos állami tanitók száma is megcsap­pant. Ez a lap tehát megtette kötelességét, bevál­totta ígéretét. Nyíltan, becsületesen harczolt a tanitók anyagi és erkölcsi érdekeiért és ma már e lap hasáb­jairól is elveszett a panasz, a tanítói nyomor festése. A tanitók fizetését bár még elég szerény módon, de rendezgeti a kormány és a „Nemzeti Iskola“ éles tollától megborzad mindenki, aki a tanitót méltatla­nul bántja. Ez volt az első lap, amely felfelé éppen olyan kedvelt, mint lefelé; ez, amelynek hasábjain a létért vívott küzdelemben találkozik a tanügy min­den munkása az egyetemtől az óvóig és ez az, amely a szabadszólás jogát a politikai kauczióval is meg­váltotta (ez tudvalevőleg hetilapoknak 5000 frt kész­pénzben. — Szerk.) Szerkesztőit a tanítóság jobban ismeri, semhogy külön ajánlásunkra szorulnának. Benedek Elek mint képviselő és tanítókért élt és küzdött, nemkülönben Földes Géza neve is rég össze­forrott a tanítókéval. Tanító ő is, még pedig’ életé­nek java részét, mint falusi tanító töltötte el. Senk1 sem ismeri jobban a magyar tanitót, senki sem tudja oly igaz érzéssel ecsetelni a tanitó baját, mint Földes, hisz vérükből való vér. Elismerték ezt a tanitók is s különösen akkor tüntették ki szeretetükkel a leg­jobban, mikor az V. egyetemes tanitógyülésen egy­hangúlag fogadták el javaslatait. ^4- Ilyen emberek, ha tehetségüket most is a tanitók szolgálatára ajánl­ják fel, méltók arra, hogy a tanítóság köréjők csopor­tosuljon. Fizessen elő tehát e lapra minden tanitó, hisz az ezért adott évi 4 frt- a legdusabban kama­tozó tőke. (Séeikesztőség és kiadóhivatal Budapesten, VII., Rottenbiller-utcza 5 a.) * A Nagy Képes Világtörténet harmadik füzetté küldte szét a kiadó ezég: a Franklin-társulat és a Révai irodalmi intézet. A nagy munka prospektusát és a teljesen megjelent első kötetet a sajtó osztatlan tetszéssel, párját ritkító elismeréssel fogadta. A közön­ség érdeklődése is arra vall, hogy Marczali Henrik szerkesztő és a kiadó ezég biztosan eltalálták, hogy milyen históriai munkára van leginkább szükségé a magyar kultúrának. Szóval mostanában nem jelent­kezett könyv hasonló fényes auspiciumok között- És az érdeklődés, meg a bizalom nap-nap után nőttön nő. Ez a körülmény a szerkesztőt és a kiadókat még az esetben is hathatósan sarkalná, hogy a leg­jobbat a legszebb formában adják, ha máskülönben is nem inspirálná őket a legnemesebb ambiczió. A harmadik füzet az első kötet ötödik és hatodik ivét adja, a keleti népek, szabatosabban szólva: Egyiptom történetéből a memphiai és a thebaei korszakot. A szöveget, a szöveg közé nyomott képeken kívül, há­rom pompás mümelléklel magyarázza. A negyedik füzetében az ős. Egyiptom történetének folytatását kapjuk a thebaei korszakból; ezt követi a kulturális állapot vázlata az ugyancsak ebben a füzetben kez­dődik meg az emberiség bölcsőjéről fönmaradt hagyo­mányok elbeszélése. Az események szintere is váltót zik. Afrikából átmegyünk Ázsiába,' Ázsiának ama vidékére, a hová a bibliai hagyomány a paradicsomo- és fajunk előállását helyezte. Azok a hagyományok, a melyeket Khaldeáról a Képes Világtörténel szóban forgó negyedik füzete elbeszél, régibbek a biblia hagyományainál. Ez ősrégi hagyományok, minket 1898. deczember 25.

Next

/
Thumbnails
Contents