Tolnamegyei Közlöny, 1898 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1898-12-25 / 52. szám
XXVI. évfolyam. 52- szám. Szegzárd, 1898. deczember 25. Hl 89 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY KÖZIGAZGATÁSI, TÁRSADALMI, TANÜGYI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Az országos selyemtenyésztési miniszteri meghatalmazottnak, a tolnamegyei gazdasági egyesületnek, a szegzárd-kőzponti tanító- egyletnek, a tolnamegyei községi és körjegyzők egyletének és a szegzárdi ipartestületnek hivatalos értesítője. Előfizetési ár: Egész évre . . . . 6 frt — kr. Félévre ..... 3 „ — „ Negyedévre I n 50 n Egyes szám a kiadóhivatalban 12 kr. Szerkesztőség: Bezerédj István-utcza 6-ik szám alatt, hová a lap szellemi részét illető közlemények intézendők. Kiadóhivatal: Széchényi utcza 176. sz. alatt, hová az előfizetések, hirdetések és a felszólamlások küldendők. Me g j elen: Hetenkint egyszer, vasárnap. Nyilttérben 3 hasábos petitsor 15 kr. Hirdetések jutányosán számíttatnak. Hiv. hirdetések: 100 szóig ... 1 frt 87 kr. 100—200 „ ... 2 B 87 „ 200—300 B ... 3 B 87 r minden további 100 szó l írttal több. n Felhívás előfizetésre. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY“ az 1899. évben a KXVII. évfolyamába lép. Huszonhét év nagy idő a vidéki hírlapirodalom történetében, különösen nagy a mi lapunk életében, mely nehéz viszonyok között kezdette meg huszonhét évvel ezelőtt pályafutását, midőn az irodalom pártolás még nem volt oly közszükség, mint ma. Y - Y ~ \ ■. ■ ,Y Y'Y' . - Y ,'Y' V. 'Y';• A „TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY“ Tolnavármegyében a hirlapirás terén úttörő munkát végzett és pedig végezte ezt önzetlen munkássággal. Hosszú életét bizonyára annak köszönheti, hogy születése első perczétöl kezdve hűen szolgálta a megye nagyérdemű közönségének közérdekét, s egy pillanatra sem tért el attól az iránytól, mely a vidéki sajtónak legszebb hivatása és kötelessége. Nehéz viszonyok között megfutott múltja alatt mindenkor a közérdeket és soha sem egyesek érdekeit szolgálta, higgadt tárgyilagossággal. _ Y:: Y. ;Y- ‘ n:Ö-^yc;,Y'''’ •••'•' ... -Y.' Y\~.': ; Múltúnknak legszebb ékessége, hogy mindenkivel szemben megtartottuk szabadságunkat és függetlenségünket. Nem befolyásoltattuk magunkat sem egyesek, sem pedig testületek vagy érdekcsoportok által; hanem saját meggyőződésünket követve, az igaz ügy védelmére állottunk és lelkiismeretes igyekezettel törekedtünk a közjó előmozdítására. Mindenkor páratlanul és tárgyilagosan szóltunk a felmerült kérdésekhez; tiszteltük a mások figyelemre méltó meggyőződését és őrizkedtünk a személyeskedéstől, főleg pedig a család dolgainak feszegetésétöl. Minden kérkedés nélkül mondhatjuk, hogy sok nemes és közhasznú intézmény, egyesület és társulat létesítésének első csiráit lapunkban hintették el s részben nekünk köszönhető, hogy azok ma már áldásthozó működést fejtenek ki. A „TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY“ hu szószólója és támogatója volt a múltban minden jóravezető társadalmi mozgalomnak s abban találta legnagyobb erkölcsi jutalmát, ha látta a hasábjain megpendített eszmék diadalra jutását. Főelvünk volt egészséges társadalmi életet teremteni; a köztevénységet az arra hivatott egyénekben felkelteni: a polgárságot munkásságra, kitartásra ösztönözni és a közmorált emelni. Az ezerféle bajok orvoslására törekedtünk a múltban s nem sziinünk meg a jövőben sem közre hatni, hogy minden társadalmi osztály érvényesülhessen és saját erejével, munkásságával teremthesse meg anyagi gyarapodását. Azon az utón fogunk haladni ezután is, a melyen eddig haladtunk; mer fennek köszönhetjük, hogy mig számos vidéki lap, mint hulló csillag eltűnt a semmiségbe, addig a „TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY“ ma is fennáll a nagyérdemű közönség osztatlan elismerése és pártolása között. Nem is mulaszthatjuk el mély köszönetünket kifejezni irodalompártoló közönségünknek, mely pártolásával megbecsülte munkásságunkat és lehetővé tette, hogy már egy negyedszázadot megérhettünk. Hogy mennyire kivívta magának lapunk a közbizalmat, azt legjobban bizonyítja az a kitüntetés, hogy „Az az országos selyemtenyésztési meghatalmazottnak, a tolnamegyei gazdasági-egyesületnek, a szegzárd-kőzponti tanitóegyletnek, a szeg- zárdi ipartestületnek és a tolnamegyei községi és körjegyzők egyletének hivatalos értesítője.“ A „TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY“ huszonhét éves számai a mellett' tanúskodnak, hogy a megye irodalmi férfiai és a közszereplő kitűnőségei voltak munkatársai, a kik közül még most is nem egy keresi fel lapunkat irodalmi termékeivel. Programmunk a jövőben is a régi marad, melytől eltérni nincs okunk. Ezután is az lesz főtörekvésünk, hogy megtartsuk lapunkat a felemelt nívón és mindenben megfeleljünk igazi hírlapírói feladatunknak. A „TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY“ minden rovatát kipróbált erők vezetik a jövőben is s kiváló súlyt helyezünk arra, hogy lapunk a megye és Szegzárd hű tükre legyen. A helyi és vidéki, eseményekről a legmegbízhatóbb forrásokból vett értesülések alapján adunk hirt előfizetőinknek. Kérjük a nagyérdemű közönséget, hogy a „TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY“-t, mely a megye legrégibb lapja, eddigi bizalmával megajándékozni továbbra is kegyeskedjék. A lap technikai csinos kiállításáról Báter János, könyvnyomda-tulajdonos fog gondoskodni, a kinek ebbeli jeles szakképzettsége és az előrehaladott modern követelményeknek megfelelő nyomdája kezeskedik. A „TOüflAlVlEGVEI KÖZliÖJiY“ előfizetési ára: Egész évre 6 frt, félévre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr. Midőn lapunk barátait és olvasóit a „TOLNAMEGYEIKÖZLÖNY“ támogatására kérjük, maradunk hazafias üdvözlettel" R „Tolnamegyei közlöny“ szerkesztősége és kiadóhivatala. Pirnitzer József és fiai áruJa-áza, ■ SZEGZÁRDON, Garay-tér. Rendkívüli nagy választékban raktárunkra érkeztek: Minden szélességű juta-, cooos-, manilla-, hollandi Kidderminster-, Tapestrie-, Velvet- és brüsseli futó-szőnyegek; valamint ezen minőségekben úgy Axminster és Argaman minden nagyságú sopha-szőnyegek; Gyapjuanyag, Transparent és csipke függönyök és Stoorok, — ágy- és asztalterítők, diuántakarók, Lamberquins, bútorszövetek, angol utazótakarók, kocsibeuonatnak posztók és bőruásznak. DVKiilönlegesség: futó, sophaé smosdóelö, valódi Linóleum.*^!
