Tolnamegyei Közlöny, 1898 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1898-12-11 / 50. szám

4

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (50. sz.j

1898. deczember 11.

kötve. Pályázati kérvények folyó hó 14-ig a paksi főszolgabirósághoz küldendők. A választás folyó hó 16-án Bölcskén lesz megtartva.

— Apagyilkos. Borzalmas gyilkosság hírét vettük Bölcskéről, a hol a napokban Szakács József kertjének a végében elhúzódó árokban Bujdos Pál odavaló jómódú gazda eléktelenitett holttesten találták meg. A holttesten több seb tátongott. A bal halántékon a szem fölött, az arcz balfelén, a nyakszirten és a fülkagyló hosszában voltak a sebek, melyek rögtön arra engedtek következtetni, hogy a szerencsétlen ember gyilkosságnak esett áldozatul. A holttest mellett ott feküdt a véres balta is, melylyel a gyilkosságot elkövették. A vizsgálatot dr. Baksay László paksi járásbirósági albiró vezette, a nyomozást pedig a csendó'rség teljesítette. Először is a meggyilkolt Bujdos Pál családját, feleségét, Anna leányát és Imre fiát hallgatták ki. Ezek eleinte úgy tettek, mintha teljesen ártatlanok volnának a gyilkosságban, később azonban már összevissza beszéltek, s főleg Bujdos Imre habozott, a ki másnap, midőn már hasztalan volt minden tagadás, bevallotta, hogy ő követte el a rettenetes gyilkosságot. A házkutatás alkalmával véres lepedőt, szoknyát, rossz zsákot, tarisznyát találtak, a konyha ajtó előtt pedig vérfoltok voltak. Mielőtt Búj dós Imre Buday Gyula szegzárdi csendőrfőhadnagy s kerületi szakaszparancsnok ügyes vallatása után vallott volna, előbb egy képtelen mesét gondolt ki, hogy magát tisztázhassa az apagyilkosság gyanúja alól. Elmondotta ugyanis, hogy a konyha ajtó előtt talált vérfoltok egy megölt csirkének a vére, a véres ruhák pedig édes atyjától származnak, a kinek az orra gyakran vérzett. A gyilkosságot megelőző este — úgymond — édes apjával megbeszélték, hogy korán reggel az apa kimegy a szérüskertbe szalmát őrizni, ő pedig K a t z Sándor bölcskei lakos szőlejébe megy, hogy ott a pálinka^ főzésre felügyeljen. E beszélgetés után lefeküdtek. Reggel azután az apa korán távozott, mig ő később ment ki az istállóba, a hol az ajtóban gyors suhanást hallott s ekkor a baltával háromat az árnyalak felé vágott.

a fiataljai, hanem öregjei is kivétel nélkül, mert jámborságuk mellett szerették hazájókat is s nem sajnálták vagyonukat sem a haza oltárára rakni. Tehát a tisztelendő bácsi is kardot övezett dereka körül.

A trombita megfuvatott s az egész legénység csatára készen állott. .......

A merre az ellenség ment, a falvak felgyújtva égtek, körülöttük mindent felemésztve.

Az összeütközés is megtörténik. A roham gyors,

de eredménytelen

......................

Eg

y újabb roham, de hasztalan, mert a túlnyomó erő győz, a legénység halomra hullik s az ellenség diadalt arat. Az ellenség ellenállás nélkül pusztít, gyilkol, mig végre beleunva az élőket megkötözteti s rabságba viszi............

A tisztelendő bácsi is vitézül harczolt hazájáért. Sokat lekaszabolt az ellenség katonái közül, de egy ellengolyó, a mely szivét találta, „hazámért s népeimért küzdtem s halok meg“ utolsó felkiáltással, kiontotta vérét.

Ekkor pusztult el e falucska is. Lakósai, kik még életben voltak, menekültek innen, ki a merre tudott. A falucska porrá égett s ott, a hol hajdan oly jámbor nép lakott, most ptt a földműves szántja földjét ekével, azt a földet, a mely annyi vért szívott be magába.

* É

*

Elpusztult a falucska, de nem pusztult el még azon fa, melynek derekán tündököl azon ércztábla, mely bizonyítja lelkipásztoruk vitézségét s fog is tündökölni még sokáig az utókor részére, bár, már az ellenséges férgek őrlik belsejét.

Elborzadt, midőn világot gyújtva látta, hogy az árnyalak saját édes atyja volt, a ki ott lehelte ki a lelkét. A holttestet ekkor lefektette az istálló padlatára és szalmával betakarta. Ezután az istálló ajtaját becsukta, nehogy valaki oda bemenve, megtudhassa a szörnyű gyilkosságot. Amint besötétedett, köpenybe takarta az áldozat véres holttestét és azt vállára véve, kivitte Szakács József kertje végében levő mély árokba s abba beledobta. Itt találták meg másnap reggel Bujdos Pál holttestét, a kit saját fia gyilkolt meg. A gy:!kos fiú a múlt őszszel jött haza a katonaságtól és sokat czivakodott az öreggel, mivel ez többször pirongatta könnyelműségéért. A gyilkosságot valószínűleg édes anyja és testvére beleegyezésével követte el. Ezt a vizsgálat van hivatva kideríteni.

— A „Gyönki Keresztény Jótékony Nőegylet“ 1898. évi deczember hó 26-án saját pénztára javára a kaszinó összes termeiben házias jellegű tánczestélyt rendez, kezdete 9 órakor. Belépti-dij : személyjegy 1 frt, családjegy 2 frt 50 kr. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak.

— Wlassics miniszter lövése. Megírtuk a minap, hogy a bátaszéki alapítványi urodalom tisztjei az ott időző Wlassics miniszter tiszteletére a kövesdi erdőben nagyszabású vadászatot rendeztek, melynek eredményéről azonban még akkor nem voltunk értesülve. Azóta nyert értesítés szerint a vadászat — nem tudni a miniszter vagy a rendezők nagyobb örömére — előbbire nézve igén szerencsésen végződött, ' a mennyiben több apróbb darabon kívül egy ritka erős, hatalmas vadkant lőtt! A hajtóvadászat — mint tudósítónk írja ^-r a rossz idő miatt meglehetős kedvezőtlen auspisiumok közt fejlődött, midőn a hajtők előtt egyszerre két vaddisznó kelt fel s egyenesen a hajtás közepén álló miniszter felé tartott. Elöl haladt a hatalmas kan, mely óriási mérvével azon sárosán, csatakosan ijesztő látványt gyújtott. Wlassics, a helyett, hogy félrelépett volna s azután az elhaladó vadra lőtt volna, szemközt lőtt a vadkanra, mely vakmerőségét könnyen életével fizethette volna meg, mert a vaddisznó fejé ritkán lőhető meg halálosan s az megsebezve ilyenkor rendkívül veszedelmes! A golyó ezúttal az orr felett hatolt be 8 a vadkan szerencsére oldalt tört ki, a hol a szárnyon álló Körösztös erdőőr adta meg neki a kegyelemlövést s szerecsés coupdonble ra az utána haladó emsét is leteritette. A hatalmas vadkan természetesen Wlassics miniszter zsákmányát képezte, miután nagy vadnál nem az utolsó, hanem az első „halálos“ lövés határoz s a miniszter lövése föltétlenül halált okozott volna, ha az erdőőr a terhes után- keresést megakadályozandó, le nem teríthette volna a vadat. A vadászaton jelenvoltak melegen üdvözölték á szerencsés vadászt, habár a tapasztaltabb vadászok vakmerősége miatt komoly szemrehányásokkal illették.

— A Baja-Bátaszék között tervezett Duna-hid ügyében — mint értesülünk^ — Dániel Ernő báró, kereskedelmi miniszter az érdekelt vidékek monstre- küldöttsége által átnyújtott emlékirat alapján elrendelte az előmunkálatok foganatbavételét, a melyek vezetésével Lakatos Aladárt bízta meg. Hogy most már tényleg komolyan látnak a kereskedelemügyi minisztériumban ezen vasúti hídépítés megvalósításához, kitűnik abból a körülményből is, hogy a m. kir. államvasutak igazgatósága utasitotta a szegzárdi osztálymérnökséget, hogy készítse el a bátaszék- dombovári vonalnak elsőrendű vonallá való átalakulását.

— Tanítói korpótlék. A vallás- és közoktatás- ügyi miniszter a bátaszéki izralita, a gyönki ev. ref. és a bölcskei róm. kath. tanitóknak az ötödéves tanítói korpótlékot állomsegély czimen megadta.

— Vinczeller tanfolyam Szegzárdon. A „Tolnamegyei gazdasági egyesü 1 et“ legutóbb Szegzárdon tartott választmányi ülésében elhatározta, hogy feliratot intéz a földmivelésügyi miniszterhez a Szegzárdon fölállítandó vinczellér tanfolyam érdekében.

— Kútfúrás. Szélig Gáspár bátaszéki kőművesmester, ki a szegzárdi csinos izraelita templomot építette, lapunkban hirdetést tett közzé- és ajánlja a nagyközönségnek kútfúró szerkezetét, melylyel bármily mélységű kutat lehet fúrni s az általa fúrt kutak 70 százalékkal olcsóbba kerülnek, mint az ásott kutak. A törekvő s értelmes kőművesmester ezen hirdetményére felhívjuk olvasóink szives figyelmét.

— Egy veterán tanító halála. Hosszú ötven- évet töltött a tanítói rögös pályán Nemes János tanitó, ki folyó hó 2-án fejezte be munkás életét 73 éves korában Baracson, hol leányával élte nyugalmas napjait. A megboldogultban Nemes Győző szegzárd- ujvárosi tanitó, Nemes Sándor szegzárdi ügyvédi írnok és Nemes Endre vajtai kántor-tanitó édes atyjukat gyászolják. Nemes János vitézül végig küzdötte a magyar szabadságharczót s részt vett a kápolnai, a szent-tamásii, a táj év-bicskei csatákban s ez utóbbi ütközetben meg is sebesült. 49-ben Komárom várába vonult s a gyászos világosi fegyverletétel után ő is, mii t annyi más bajtársa, bujdosóvá lett. Végre Abára került Fiáth György aranykulcsos kapitány házához, hol egy ideig nevelősködött, majd kántortanitónak választották s itt 21 évig működött. A többi éveit Czeczén, Bátán és Rét- Szil a son töltötte eredményes tanítással és neveléssel. Hét évvel ezelőtt vonult a jól ilíegérdemelt nyugalomba. Áldás emlékére!

— Eltűnt hivatalnok. Szegfű Nándor 42 éves, tolnamegyei, bölcskei születésű szegedi hivatalnok, államvasuti ellenőr, ötödnapja egy este igen. feldúlt állapotban távozott el lakásáról, ahová aztán többé nem is tért vissza. Családja napokig várta, de hogy nem jött elő, Szegfű eltűnéséről jelentést tett a rendőrségnek. A gyanú az volt, hogy az ellenőr a Tiszába ugrott, mert anyagi zavarok bántották. A rendőrség által megindított nyomozás eddig ehhez a gyanúhoz semmi támasztékot nem nyújt, vizbeugrás- ról a parti emberek közül senkise tud. semmit s a halottat sem vetette fel a viz. Ha Szegfű nem kerül elő, országszerte köröztetni fogják.

— A bonyhádi tájfajta szarvasmarha a párisi kiállításon. A „Tolnamegyei gazdasági egyesület“ megbízta Molnár József egyesületi titkárt, hogy a bonyhádi tájfajta szarvasmarhának a párisi kiállításon leendő bemutatása czóljából szemeljen ki egy arra alkalmas kiváló példányt, s arról az egyesület V a s t a g h György szobrász által mintát készíttet, s ezenkívül a jövő évi tenyészkiállitáson egy csoport szebb példányt le is fényképeztet a kiállítás részére.

— A dunaföldvári szocziálisták ügye. A duna- földvári szocziálisták ez év márczius 13-án népgyü- lést és körmenetet akartak rendezni az általános választási jog és a sajtószabadság érdekében. Bejelentették ezt a főszolgabírónak, de ez kérésüket megtagadta és a gyűlést betiltotta. Mindamellett a jelzett napon mintegy 500 szocziálista gyülekezett a buzaté- ren. Alig értesült erről a főszolgabíró, nagy csendőr - csapattal a helyszínére sietett s eloszlásra hívta föl a tömeget. A fölszólitásnak nem volt foganatja, sőt a nép lármázni kezdett: — Azért is megtartjuk a gyűlést! Nem mozdulunk innét! Úgyis csak egyszer halunk meg! A- főszolgabíró ere intett a. csendőröknek, hogy tisztítsák meg a-teret-. A csendőrök szuronyszegezve rohanták meg a népet s a mikor csaknem félórai harcz után a piacz megtisztult, két halott és 25 sebesült maradt a téren. Az eseménynek a szegzárdi törvényszéknél volt a folytatása, a mely 96 földmives ellen indított vizsgálatot hatóság ellen való erőszak .miatt.' A törvényszék 38 ellenében beszüntető határozatot hozott ugyan, a többit azonban vád alá helyezte. Az 58 vádlott a pécsi kir. Ítélőtáblához fölebbezett.

— Vörheny. A kis gyermekek .valóságos réme a vörheny, mely most több helyen szedi áldozatait. Mint értesülünk, Dombóváron és vidékén még mindig uralkodik a gyermekek között a vörheny. Rövid másfél hét alatt nyolczvan gyermek esett v ö r h e n y b e, kik közül hatvan gyógyult, húsz pedig még most is beteg. A járvány továbbterjedése ellen a hatóság megtette a kellő intézkedéseket.

— Fejszét emelt a végrehajtóra. Nemcsak nálunk, hanem az egész megyében, szigorúan hajtják be a kirendelt végrehajtók a közadókat. — Múlt kedden Szegzárdon Ferencz József községi végrehajtó Pintér József községi őrrel és két elöljáróval Hernyó József újvárosi földmives házában jelent meg, hogy adóhátraléka fejében a lefoglalt zálogot elvitésse. A feldühösödött gazda fejszét ragadott és azzal akarta a végrehajtót elpusztítani. Látva a vérengző ember szándékát, a végrehajtó a bizottsággal együtt eltávozott. Délután a csendőrség közbejöttével azután karhatalommal mégis elhozták a zálogot Hernyótól, a ki másnap egy krajczárig kifizette hátralékos adóját.

— Gazdasági téli előadások. Az idén is gazdasági téli előadásokat fognak tartani Tolnavármegye községeiben az okszerű földmivelésről, marhatenyész-