Tolnamegyei Közlöny, 1898 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1898-12-04 / 49. szám

i TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (49. sz.J 1898. deczember 4. illető községben, vagy környékén megbetegedett ta­gokat ezen évi fizetés fejében gyógykezelik, igy tehát ha egy pénztári tag más orvossal kezelteti magát, ennek költségei külön terhet rónának a pénztárra. Minden tag a pénztári orvos ingyen gyógyke­zeléséről lemondhat ] ha azonban táppénzre igényt tart, köteles magát saját költségén más orvos által gyógyittatni, és ezen esetben a pénztári orvos ellen­őrzésének magát aláíratni, mert a táppénz csak is a pénztári orvos bizonyítványa alapján fizettetik ki. Kórházi ápolás csak a pénztári orvos vagy a pénztár igazgatóságának rendelkezése alapján fog­lalhat helyet. Minthogy ily esetben a teljes ellátást magában foglaló kórházi költségeket a pénztár fizeti, a táppénzre való igény elesik. Ezen intézkedésből következik az, hogy a pénztár rendelkezése nélkül saját kezdeményezésére kórházba ment tagnak ápolási költségei a pénztár által meg nem téríttetnek. A táppénzek a pénztári orvos által kiállított bizonyitvány alapján szolgáltatnak ki. Nem a pénztár székhelyén (Szegzárd) megbetegedett tagok betegségi bizonyitványaikat a helyhatóság (községi elöljáróság) által igazoltatni tartoznak. Táppénzre nem tarthat igényt az, aki betegségét be nem jelentette vagy a kinél a betegséget saját szándékos cselekménye vagy önhibájából előidézett verekedés vagy kicsapongó életmód, vagy iszákosság idézte elő. A pénztári orvos gyógykezelésében és gyógyszerekben azonban ezen tag is részesül. A fenntebbiekben vannak összefoglalva azon teendők, a melyeket a pénztári tagok megbetegedésük esetén teljesíteni tartoznak. Igen kívánatos volna ezen szabályoknak az iparosok és ipari alkalmazottak minnél szélesebb réte­gében való megismertetése, hogy a pénztári tagok tudatlanságuk miatt ezek egyikét vagy másikát el ne mulasszák s ezzel a betegsegélyzőpónztárt azon általa sem szívesen látott helyzetekbe juttassák, hogy az alapszabályokhoz való ragaszkodás kötelességénél fogva kénytelen legyen az utólagosan kérelmezőket elutasítani. Különben minden egyes esetben bő­vebb f e 1 vil a go si t á s s a 1 szolgálnak Tol­namegye minden községében levőfiók- pénztárák bizalmi férfiai. — A gyermekszeretet nevében. Nemzetközi gyermekvédő-kongresszus lesz a jövő év szeptember havában Budapesten. Édes hazánk vendégei lesznek! a világ emberbarátai és tudósai, a kik eljönnek, hogy velünk a múltak tapasztalatait megvitatva, együtte­sen tanácskozzunk a módok felett, hogyan lehetne a jövő nemzedék csemetéit erőteljes szervezetű, nemesen gondolkozó, munkás egyénekké nevelni Be fogjuk nekik mutatni azokat az eredményeket, a melyeket hazánk az újjászületés rövid évtizedei alatt elért, megismertetjük velük azokat az intézményeket, a melyeket az emberszeretet létesített és meggyőzzük őket arról, hogy mi is érezzük a gyermekvédelem szükségességét, ismerjük annak módjait és sem gon­dolkozásunk, sem áldozatkészségünk nem hiányzik, hogy a müveit nyugat elismerését e téren is kiérde­meljük. De hogy e kongresszuson méltókép bemutat­hassuk hazánk gyermekügyét, az egész ország neme­sen érző nőinek és férfiainak közreműködésére van szükségünk. Kell hogy számszerűleg is dokumentáljuk, hogy a gyermekvédelem fontosságától áthatva a jövő nemzedék sorsa iránt nem egyesek, de az egész or­szág szive együtt érez és hogy a javítás eszközeinek megszerzéséhez ez egész ország szive együtt érez és •hogy a javítás eszközeinek megszerzéséhez az egész ország kezet fog s egygyé tömörülve, vállvetett munkássággal igyekszik bebizonyítani, hogy nem is­mer fontosabb kérdést, nemesebb feladatot, mint a mely az államfentartó utódok testi és szellemi épsé- ,gét vau hivatva előmozdítani. Bizalommal fordulunk hazánk minden emberbarátjához, minden egyesületé­hez, minden polgárához s kérjük, hogy e czélra vé­riünk égyesüljön; nyújtson támogatását erkölcsileg és . anyagilag, hogy tündöklő fényben mutathassuk be emberszeretetünk nagyságát, mely bennünket a kul- turállamok színvonalára emel. A kongresszus részvé­teli dija egyénenként csak 5 forint. Működő tanítók­nak és nevelőknek, valamint tanintézeteknek pedig 2 frt 50 kr. Oly csekély összeg, melynek egyedül a j kongresszus naplója, mely körülbelül 50 ívnyi terje­delmű I a gyermekügyre vonatkozó nagyfontosságu közleményeknek valódi kincstára lesz, teljes egyen- értékét képezi. Ezenkívül gondoskodni fog a rendező­bizottság arról is, hogy a kongresseuson résztvevők kedvezményekben, a minők vasúti és hajózási díj- mérséklések, kedvezményes részvétel a kirándulások­ban, kiállítás megtekitésében s más társas összejöve­telekben, — mindenek felett pedig gondoskodik egyes, a kongresszus czéljaival összeköttetésben álló becses nyomtatványok kézbesítéséről. Mindezekről a kongres­szus értesítője fogja a beiratkozott tagokat részletesen tudósítani, mely értesítőnek ezentúl megjelenő számait minden tag megjelenése után azonnal megkapja. A tagsági dijak a bizottság pénztárnokához: dr. Mandello Károly úrhoz (Budapest, V. kér., Sas-utcza 6.) kül­dendők be, másnemű ügyekben pedig a kongresszusi iroda vezetője: Scherer István (Budapest, VIII., Sándor-utcza 38.") ad felvilágosítást. ’ Hiszszük és reméljük, hogy hazánk müveit közönsége, hatóságai H* egyletei tömegesen csatlakoznak hozzánk. A gyer­mekvédelem és a gyermekszeretet nemes eszméje nem egyéni feladat, ezreknek kell közreműködni, hogy biztosan rakhassuk le a szebb jövő alapját, melynek munkásai a megmentendő gyermekek lesznek. Buda­pesten, 1898. október havában. A kongresszus elő- készitő-bizottsága névéiben : Rakovszky István, elnök, gróf Teleki Géza, az igazgatóság elnöke, dr. Katona Béla, az igazgatóság ügyvivő alelnöke. báró Dániel Ernőné, az ünnepélyrendező bizottság elnöke, báró Malcomes Jeromosné, a jótékonysági szakosztály el­nöke. dr. Bókái János, az orvosi szakosztály elnöke, dr. Csemeghy Károly, a jogi szakosztály elnöke, dr. Mandello Károly, pénztárnok, dr. Kovács Gyula, a kiállítási bizottság elnöke. Péterfy Sándor, a paeda- gogiai szakosztály elnöke. Rákosi Jenő, az irodalmi bizottság elnöke, gr.' Teleki Géza, az emberbaráti szakosztály elnöke. Scherer István, titkár. KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL. Válasz, a »Tolnamegyei Közlöny« 48-ik számában meg­jelent levél-közleményre. En szegény néptanító vagyok, egyéb semmi. Ha szabad időm megengedi; firkantok néha egyet- mást, de nem azért, hogy magamat mutogassam és hírnévre vergődjem, hanem csupán kedvtöltésből. A „Mezei Virágok“ ez. könyvemet is — Len­gyel Pali barátommal — azért rendeztem sajtó alá, hogy a bejövő tiszta jövedelemből szerény tanítói fizetésemet megtoldjam, mivel, kérem, a megélhetés nehéz! Tehát nem vezetett hiúság. Ön igaz részvétét küldi mindazoknak, kik „re­mek nyilatkozattokkal“ elhalmoztak. Hát, kérem, az a „nyilatkozattokkal“ szóba becsúszott „t“ talán nem is helyes írási járatlanság miatt jutott oda, banem sietségemben. Nem szoktam előbb leírni s aztán tisztázni leveleimet. Erre nincs időm. Talán csak föltételezi felőlem, hogy helyesen tudok írni ? De meg, van nálam adat, s meggyőződhetik róla, ha úgy tetszik, hogy az iráshiba sokaknál a sietség miatt elég gyakori. Hogy pedig kiknek küldi levéliró a részvétnyi­latkozatot, ime néhány a sok közül: „Van szerencsém kedves munkájáért a fenti összeget köszönetem nyilvánítása mellett küldeni. Magyar Miklós s. k. závodi plébános.“ „Van szeren­csém kedves kiadványának árát utalványozni és őszinte örömömet fejezem ki e térén való buzgó működése fölött. Vajha sokan követnék szép példáját! Üdvöz­lettel Streicher Péter s. k. hőgyészi esp. plébános.“ „A kedves illatú „Mezei Virágok“ által szerzett él­vezetekért köszönetét mondok, szívesen vennék egy uj csokrot is belőlök. Szívélyes üdvözlettel Dr. Vo- lafka Nándor debreczeni czim. püspök.“ „A „Mezei Virágok“ csinos elbeszélések. Üdvözli Háj Ede s. k. mucsi i plébános.“ „Köszönet a kedve? „Mezei Vi­rágokéért. Balog József püspöki szert. Gyulafehér­vár. Az „Alkotmány“ czimü fővárosi napilap meg igy irt: „K. B. J. jó megfigyelője a falusi életnek birálni, mert munkám föntnevezett lapokban látott először napvilágot. En is kérem könyvem kegyes olvasóit, nyilat­kozzanak annak tartalma felől, de ne az én költsé­gemre, mert nekem nincs annyi pénzem, mint levél­írónak. Pax | Ocsény, 1898. évi november hó 28-án. Kiss Béla István. ktanitó. Köszönet nyilvánítás. A szegzárdi róm. k^tb. olvasókör könyvtára javára újabban beérkeztek a következő könyvado­mányok : I. „Százszorszépek.“ Babits Józseftől. Ferencz Gyula ajándéka. II. 1. „Bánk-Bán.“ Katonától. 2. „Anyégin—Eugén.“Puskintól. Diszkötés. Müller Julia k. a. ajándéka. III. 1. „A Megváltó.“ Dr. Búza Sándortól. 2. „Rómáig és vissza.“ Bátorfy Lajostól. 3. A „Magyar-Szemle Emlék-Albuma.“ Disz- kötésben. 4. „Magyarország nem volt, hanem lesz.“ Pri- vigyey Páltól. 5. „Istenség, Emberiség és a Haza.“ Szentiványi Károly tói. 6. „Ezeréves Magyarország.“ Szt.-István-Tár-. ! sulattól. 7. Vegyes népies olvasmányok. A pécsi növ. papság ajándékai. Fogadják a nevezettek a kath. olvasókör ne­vében legforróbb köszönetemet. Szegzárd, 1898. okt. 28-án. Hazafias üdvözlettel: Szabó Géza, alelnök. s a természetnek. Es amit megfigyelt, azt ügyesen le is Írja : tiszta erkölcsű felfogással, naiv humorral és szép magyarsággal stb. stb.“ Ezeket kívántam ide jegyezni, hogy ítélje meg mindenki — akit érdekel — miszerint goromba, izet- lenkedő volt-e az, ki munkámat a „Tolnamegyei Köz­löny“ 48-ik számában kritizálta? Ön még fiatal ember s nem elég érett ahhoz, hogy valakit a nagyközönség előtt megkritizáljon! Avagy talán képzettebb és tudósabbnak képzeli ma­gát, mint a föntebb nevezett urak ? Hogy a nyomdai festék és papiros is kár volt Vasúti menetrend. 1 Ind. érk. 7 1 822 00 o © 30 0 j Budapest i 125 800 820 1 |31 ||01 451 ,1 f érk. ind. 1 135 500 51« : Sárbogárd ! 522 1 I5® 510 ind. érk. |040 404 Í|08 J. 6« 221 636 Nagy-Dorogh 009 205 937 718 300 709 Kölesd-Tengelicz 847 128 915 738 330 729 Hidja-Apáthi 824 1254 822 1 800 405 7*9 T olna-Mözs 801 1216 829 j 818 424 00 © GO 740 1 146 8£9 Szegzárd [, 830 439 820 ind. érk. 730 ||26 754 00 Ift to 45 1 832 Ocsény 718 1 114 742 855 507 822 Decs 706 1 102 730 1 911 526 901 Pilis-Berek 649 1041 713 j 925 11 915. Báttaszék 68® lO25 7°o ! t|22 ||06 Bonyhád] 522 501 1 I40 1255 Dombóvár , 1 322 — 230 1 |. 8°° — 820 Budapest 1 • 830 — 800 _ érk. ind. Kiadótulajdonos es felelős szerkesztő': BODA VILMOS, HIVATALOS HIRDETÉSEK. 8145. munkámra, azt a „Tolnamegyei Közlöny“, „Néptani- mindegyike részesüljön az ily alkalmakkor szokisos | tök Lapja« és az „Alkotmány“ vannak hivatva el­tkv7i898. Árverési hirdetményi kivonat. A tamásii kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság részéről közhírré tétetik, hogy Németh István nagy-szo- kolyi lakos végrehajtatónak Kari János volt nagy-szokolyi lakos jelenleg szegzárdi lakos végrehaj­tást szenvedett elleni végrehajtási ügyében 121 frt töke en­nek 1898.. évi január hó 23. napjától járó 5% kamatai 13'frt 55 kr. és 7 frt 85 kr per és végrehajtási már megállapított úgy ezúttal 8.frt 65 krban megállapított költségek kielégí­tése czéljából a szegzárdi kir. törvényszék a tamási kir. jbirós^g területén levő a nagy-szokolyi 734. sztjkvben A | 646. hrsz. ingatlan 400 frt kikiáltási árban mégis a C. 1. sorsz. a. özv. Berkes Józsefné szül. Kovács Éva javára a fenti ingatlannak fele részére bekebelezett holtiglani ha­szonélvezeti szolgalmi jognak a végr. törv. 163. §-ának 1. pontja alapján érintetlen hagyásával, — továbbá a nagy- szokolyi 1625. számú tjkvben A | 1. sor 1229. hrsz. ingat­lanból Kari Jánost illető részre 526 frt kikiáltási árban 1898. évi deczember hó 2l>én d. e. 10 órakor Nagy-Szokoly községházánál végrehajtató vagy helyettese közbenjötte esetében megtartandó árverésen eladatni fog. Figyelmeztetnek venni szándékozók, hogy az árverés megkezdése előtt a fenti kikiáltási ár 100/o-át bánatpénz fejében letenni és a vételárt 3 egyenlő .részletben 5% ka­matokkal együtt a tamásii kir, adóhivatalnál mint letétpénz­tárnál lefizetni kötelesek, végre, hogy az árverési feltételek a hivatalos órák alatt alulirt telekkönyvi hivatalnál úgy Nagy-Szokoly községházánál megtekinthetők. Kelt Tamásiban, a kir. járásbíróság mint tkvi ható­ságnál, 1898. évi szeptember hó 29-én. Hászj kir. albiró.

Next

/
Thumbnails
Contents