Tolnamegyei Közlöny, 1898 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1898-10-09 / 41. szám
TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (41. sz.) került a vádlottak padjára, a kik több éven keresztül sikkasztottak, mert megtévedtek és mert az ellenőrzés nem volt elég szigorú. Halmay István kir. járásbirósági írnok bün- ügyébeft a szegzárdi törvényszék folyó hó 6-án tartotta meg nagy érdeklődés mellett a végtárgyalást, melyet Selcz József törvényszéki elnök vezetett. Szavazó bírák voltak: Biróy Béla és Kövessy Ödön törvényszéki bírák. A vádhatóságot dr. Sárospataky József alügyész képviselte. Védő: dr. Sleiner Lajos szegzárdi ügyvéd. Jegyző: Fejős Imre törvényszéki aljegyző. Az elnök megnyitván a tárgyalást, elrendelte, hogy a vádlottat vezessék be, a kit szuronyos börtönőr kisért a terembe. Az elnök figyelmeztette a beidézett tanukat, hogy csak igazat mondjanak, mire a tanuk a teremből távoztak. A vádlott, ki a rövid vizsgálati fogság alatt megőszült, az elnök felszólítására elmondotta, hogy szerencsétlensége ott kezdődik, midőn Bátaszeken végrehajtást teljesített s a beszedett 360 frtot elvesztette. A pénz eltűnését csak másnap vette észre, a a mit a kir. járásbirónak be is jelentett. Ekkor a járásbiró és Mayer János kezessége mellett 400 frt kölcsönt vett fel a szegzárdi Takarék- és Hitelbankból, hogy a hivatalos pénzt helyretehesse. A kölcsönt apródonkint akarta visszafizetni felesége tudta nélkül, azért váltott a szegzárdi Népbanknál két öt-öt betétes könyvet. Terve azonban nem sikerült. Tartozása volt a Nép- és Hitelbankon kívül az árvatárban is, a mit szintén nem tudott fizetni, a miért perrel támadták meg. Ezen szorult helyzetében nyúlt a hivatalos pénzhez, melylyel adósságait fizette. Töredelmesen bevallotta, hogy amint a szabadságáról hazajött, elment Szendrődy Károly kir. járásbiróhoz, majd Abaffy Gyula szegzárdi ügyvédhez is, a kiknek beismerte, hogy sikkasztott és tőlök segítséget kért. Elnök: Miért tagadta eleinte a vizsgálóbíró előtt a sikkasztást? Vádott: Erre Geiger Gyula szegzárdi ügyvéd biztatott, a ki a mint megérkeztem, másnap elküldötte hozzám a segédjét, hogy mondjam meg miben áll a dolog? Én azt mondottam, ha a princzipálisa eljön, annak majd megmondom. Geiger fél óra mula már nálam volt, s azt tanácsolta, hogy el ne ismerjem a sikkasztást, mert különben el vagyok veszve. Tehát hallgattam a tanácsára, s azért tagadtam. Elnök: Terheli-e még valami a lelkét? Vádlott: Nem. A tanuk közül az elnök először Szendrődy Károly szegzárdi kir. járásbirót hivatta be. Elnök: Adja kérem elő, hogyan történt a járásbiróságnál a pénzkezelés ? — A pénzt átvettem és a szekrénybe helyeztem. Ha a vádlottnak adtam a pénzt beszállítás végett, az a helyett, hogy a pénzt az adóhivatalba vitte volna, magánál megtartotta és a naplóba egyszerűen beírta, hogy beszállittatott. Elnök: Vádlottat miképen ellenőrizte? — A naplót néztem meg. Elnök: Miért helyezett oly nagy bizalmat Halmayba ? — Feltétlen vak bizalmam azért volt iránta, mert 18 évig volt a járásbiróságnál s mindig tisztességesen viselte magát, ernyedetlen szorgalmat tanú- | sitott, józanul élt s nem kártyázott. Elnök: Volt tudomása arról, hogy Halmay egyszer elvesztett végrehajtás alkalmával 360 frtot? — Erre nem emlékszem. Elnök 1 Fegyelmi volt-e Halmay ellen ? — Ezt nem tudom. Ezután Szendrődy Károly kir. járásbiró az általa megtérített 1942 frt megitéltetését kérte. Dr. Hilbert István és dr. Müller Ferencz szegzárdi ügyvédeket, majd Pribenszky Lajos és Kristofek Béla járásbirósági Írnokokat hallgatták ki. Ezek a tanuk mindannyian azt vallották, hogy vádlottat minden tekintetben kifogástalan és tisztességes embernek ismerték. Tóth Ignácz birósági végrehajtótól azt kérdezte az elnök, hogy mikor érintkezett Halmayval ? — Mikor a vasútról megjött s ekkor elmon- dotta, hogy azért volt kénytelen sikkasztani; mert a Népbank, az árvatár és a szegzárdi Takarék- és Hitelbank szorították tartozásai miatt. Abaffy Gyula szegzárdi ügyvéd, mint tanú előadta, hogy Halmay f. évi augusztus 14-én hozzájött tanácsért és pénzt kért. Ekkor mondotta neki, hogy sikkasztott. Albersz Rezső szegzárdi ügyvédjelölt volt az utolsó tanú, a ki vádlottat mindig pontos, előzékeny és józanéletü embernek ismerte, a ki igen egyszerű, életet folytatott, a mint annál inkább is bizonyíthat — úgymond — mert öt év óta lakik házában. Elnök végül felolvasta a per iratait, mire' a bizonyítási eljárás befejezést nyert. Még dr. Steiner Lajos védő felszólalásra felolvastatott a letéti pénzekről szóló miniszteri rendeletnek megfelelő pontja. Már 12 óra volt, midőn dr. Sárospataky József alügyész, közvádló vádbeszédébe kezdett. Tartalmas beszédje elején azt fejtegette, hogy az anyagi előhaladással együtt jár az erkölcsi sülyedés. Mindenki tulteszi magát az erkölcsi törvényeken és alkot magának uj fogalmakat. Ha ezt a nyomorban küzdő, alacsony értelmi fokon álló és erkölcsileg elsülyedt ember teszi; ez még menthető. De nem menthető Halmay tette, a kit a nyomor nem kény szeritett a bűn útjára; mert biztos fizetése és magán vagyona is volt. Majd rámutatt azon indokokra, melyek szerinte vádlottat sikkasztásra vezették. A súlyosbító körülményeket felsorolva, 18 rendbeli hivatali sikkasztás bűntettében kérte vádlott elitéltetését. Dr. Steiner Lajos erős logikával, meggyőző adatokkal igyekezett a közvádló fejtegetéseit és vádjait halomra dönteni. Beszédjét azzal kezdi, hogy nem uj előtte azon vád, hogy minél jobban kapkodnak az emberek az anyagiak után, annál nagyobb az erkölcstelenség. Ezt ő — úgymond — nem osztja. A tudománynyal nem jár az erkölcstelenség. Még nem volt és nem is lesz olyan kor, melyben bűnösek nem volnának. Az ember is több, tehát a bűnös is több. Minden embernél a cselekvés rugója más és más. Ez mindenkinek egyéni sajátsága. Az ember hibáz annyiszor, a hányszor esze ráviszi. Nem azt kell keresni, ki mit követett el, hanem a szándékot kell nézni. Érdekes fejtegetések után példákkal bizonyltja, hogy védencze nem hivatali, hanem csupán egyszerű magánsikkasztást követett el. Enyhítő körülményül felsorolta védencze őszinte töredelmes vallomását, a kár megtérítését és különösen azt a körülményt hangsúlyozta, hogy az ellenőrzés nem volt szabályszerű és szigorú. Ezek után befejezte jó félóráig tartó szép védőbeszédjét, miért neki többen gratuláltak. Az elnök tekintettel az idő előhaladottságára, az ítélethirdetést délután 4 órára tűzte ki. Az ítélethirdetésre ismét nagy közönség jött össze a tárgyalási teremben, mert mindenki kiváncsi volt megtudni, mily büntetést mér az igazságszolgáltatás egy alapjában nem megromlott, csupán megtévedt szerencsétlen bűnösre. Selcz József d. u. 4 órakor megnyitva a tár gyalást, 0 Felsége a király nevében kihirdette a bőven megindokolt és szépen kidolgozott Ítéletet, mely szerint Halmay Jstván járásbirósági írnok két évi fegyházra, öt évi hivatalvesztésre és az elsikkasztott 1942 frt megtérítésére ítéltetett. Az ítélet ellen úgy a vádlott, mint a kir. al- ügyész is felebbezést jelentett be. th. SZERKESZTŐI ÜZENETEK. Zs< 0. Budapest. Az apróságokat megkaptuk. K. H. Tolna. Beérkezett. S. Hl. Dombóvár. Megkésve érkezett. H ■ . ■ ■ • Bátaszék. Nem foglalkozhatunk olyan ügyekkel, melyek nem a nyilvánosság elé tartoznak. S. Megsemmisítettük. Kiadótulajdonos és felelős szerkesztő': BODA VILMOS. 1898. október 9. HIVATALOS HIRDETÉSEK. vh3i89á: Árverési hirdetmény. Alulirt birósági végrehajtó az 1881. évi LX. t -ez. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a szegzárdi kir. jbíróság 1897. évi B 142. számú végzése következtében dr. Spányi Leó ügyvéd javára Kiss Péter öcsényi lakos ellen 35 frt s jár. erejéig foganatosító It kielégítési végrehajtás utján le- és felülfoglalt és 400 írtra értékelt gőzgépből álló ingóságok nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésen a szegzárdi kir. jbiróságnak Pv. II. 10/3. 1898. számú végzése folytán fenti tőkekövetelés, ennek eddig összesen biróilag már megállapított költségek erejéig Kö- i’ösztös Julia és Farkas György lakásánál leendő eszköz- lésére 1898. évi október hó 19-én d. u. 5 órája határidőül kitüzetik és ahoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-cz. 107. és 108. §-a értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul is elfognak adatni. Kelt Szegzárdon, 1898. évi október hó 4-én. Tóth Ignácz» kir. bir. végrehajtó: tk^i898; Árverési hirdetmény. A szegzárdi kir. járásbíróság mint tkvi hatóság részéről közhírré tétetik, hogy a szegzárdi népbank Igazgatóságának és az ezennel csatlakozottnak kimondott szegzárdi takarékpénztárnak Illés Imre és neje szül. Fehérvári Mária rácz- egresi lakosok, Sándor János Takács nős Illés Annával szegzárdi lakos ellen 150 frt és 330 frt és jár. iránti ügyében a szegzárdi kir. tvszék területén fekvő a szegzárdi 11481. sztjkvben felvett A f 1. 2843/a. hrsz. szántó és rét a szalma törzsben 201 frt, a szegzárdi 9356. sztjkvben felvett A f 1. sorsz. alatt felvett 303/a. hrsz. 275/a. népjzámu ház és udvara 994 frt kikiáltási árban 1898. évi november hó 12-én d. e. 9 órakor Szegzárdon a kir. tvszéki épület 8. sz. helyiségében megtartandó árverésen eladatni fog. Figyelmeztetnek venni szándékozók, hogy az árverés megkezdése előtt a fenti kikiáltási ár 10%-át bánatpénz fejében letenni és a vételárt 3 egyenlő részletben 6% kamatokkal együtt a szegzárdi kir. adóhivatal mint letéti pénztárnál lefizetni kötelesek, végre, hogy a feltételek alulirt telekkönyvi hatóságnál, úgy Szegzárd község elöljáróságánál megtekinthetők. Szegzárdon a kir. törvényszék mint tkvi hatóságnál, 1898. évi szeptember hó 16-án. Gerle Jakabj kir. törvszéki biró. 6894. i r ..... f tk 1898- Árverési hirdetmény. A szegzárdi kir. törvszék mint telekkönyvi hatóság részéről közhírré tétetik, hogy a szegzárdi népbank végre- hajtatónak Mészáros Lajos végrehajtást szenvedett elleni 120 frt töke és jár. iránti végrehajtási ügyében a szegzárdi kir. tvszék területén fekvő 10315. sztjkvben felvett 13886. hrsz. hegyi legelő 29 frt, — 6746. sztjkvben felvett 9054. hrsz. szántóföld Bődön 10 frt, — a 6746. sztjkvben felvett 1693. hrsz. belteleki ház, udvar és kert 413 frt, — a 2Í79. sztjkvben 5193. hrsz. keleti haton szántó 42 frt 1898. évi deczember hó 9-én d. e. 9 órakor Szegzárdon a kir. tvszéki épület 8. sz. helyiségében megtartandó árverésen eladatni fog. Figyelmeztetnek venni szándékozók, hogy az árverés megkezdése előtt a fenti kikiáltási ár 10%-át bánatpénz fejében letenni és a vételárt 2 egyenlő részletben 6% kamatokkal együtt a szegzárdi kir. adóhivatal mint letéti pénztárnál lefizetni kötelesek, végre, hogy a feltételek a hivatalos órák alatt alulirt telekkönyvi hatóságnál, úgy Szegzárd község elöljáróságánál megtekinthetők. Szegzárdon a kir. törvényszék mint tkvi hatóságnál, 1898. évi szeptember hó 15- én. Gerle Jakab, kir. törvszéki bíró. HIRDETÉSEK. Égy jó házból való fiú lakatos tanonczul felvétetik (154.3-4.) Debalay Imt*e lakatosmesternél Szegzárdon« 7643. 1898. A központi járás föszolgabirájától. I Pilis községben üresedésbe jött üsözségri SZSTJLleszriOi állásra, I I mely 40 frt készpénz, minden születési eset után 1 frt és egy kenyérből álló java- j | dalmazással van egybekötve, pályázatot hirdetek. I i Felhivom a pályázni szándékozókat, hogy szülésznői oklevéllel felszerelt kér- J| I vényüket f. évi október* hó 26nig Pilis község elöljáróságához benyújtsák. I Szegzárd, 1898. évi október hó 7-én. ^ (165‘1_2,) I3a,jó ^ábl, szolgabiró.
