Tolnamegyei Közlöny, 1898 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1898-10-09 / 41. szám
XXVI. évfolyam. 4=1- szám. Szegzárd, 1898. október 9. II TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY KÖZIGAZGATÁSI, TÁRSADALMI, TANÜGYI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Az országos selyemtenyésztési miniszteri meghatalmazottnak, a tolnamegyei gazdasági egyesületnek, a szegzárd-központi tanító* egyletnek, a tolnamegyei községi és körjegyzők egyletének és a szegzárdi ipartestületnek hivatalos értesítője. Előfizetési ár: Egész évre . . . . 6 frt — kr. Félévre ...................3 „ — „ Negyedév re _ < I , 50 , Egyes számba kiadóhivatalban 12 kr. Szerkesztőség: Bezerédj István-utcza 6-ik szám alatt, hová a lap szellemi részét illető közlemények intézendők. Kiadóhivatal: Széchényi ntcza F76. sz. alatt, hová az előfizetések, hirdetések és a felszólamlások küldendők. Me g j elen: Hetenkint egyszer, vasárnap. Nyilttérben 3 hasábos petitsor 15 kr. Hirdetések jutányosán számittatnak. Hiv. hirdetések: 100 szóig . . . 1 frt 87 kr 100—200 „ ... 2 „ 87 „ 200—300 r . . . 3 „ 87 „ minden további 100 szó 1 frttal több Előfizetési felhívás TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1898. évi XXVI. évfolyamának IV. negyedére. Egész éYre. . . . . 6 frt — kr. Félévre........................3 „ . — ,, Ne gyedévre .... 1 „ 50 „ mely összegek a kiadóhivatalhoz küldendők, Hogy a lap szétküldésében fennakadás ne történjék, a t. előfizetők az előfizetési pénzek haladéktalan beküldésére tisztelettel felkéretnek. A kiadóhivatal. A bortermelők helyzete. Lapunk legutóbbi számának vezető czik- kelyében a bortermelők helyzetét tevén fejtegetéseink tárgyává, Ígéretet tettünk, hogy ezen jelenleg rendkívül súlyos helyzetben levő gazdaosztályt egy gyakran felhangzó másik vád ellenében is, a mennyire az hatalmunkban áll, megvédelmezzük s ez irányban is teljes őszinteséggel elmondjuk nézeteinket. Midőn a hires magyar bort termelő hegyvidékek a fillokszera pusztításai folytán tönkre- menőben voltak, járt le az Olaszországgal tiz évre megkötött kereskedelmi szerződés s ugyanakkor volt folyamatban hazánkban a törvény által elrendelt regale-megváltás. A magyar pénzügyek intéző köreit azon aggodalom, hogy a bortermelés csökkenése folytán ezen, állami jogok értékesitését nem eszközölhetik oly mértékben, mint ezt tervbe vették, azon hibás és végzetes • lépésre indította, hogy az olaszországi borok vámját egyszerre 20 írtról három forintra szállították le. Később a tapasztalat folytán azon meggyőződésre jutottak, hogy ezen intézkedés a a magyar bortermelésre mért halálos csapás s minthogy a megkötött szerződésen változtatni nem állott hatalmukban, más módon iparkodtak az általuk elkövetett hiba súlyos következményjeit legalább némi részben enyhíteni. A szőllőbirtokosok jogos méltatlankodása s az ország törvényhozásában gyakran felhangzó elkeseredett birálat folytán jött egymásután az adóelengedés, a szőllők felújításának állami segítséggel való támogatása s a mesterséges borok elterjedt gyártásának megakadályozása iránti intézkedés. Mindhárom intézkedés üdvös és szükséges volt, csakhogy az intéző körök csak hamar belátták, hogy különösen a bőrgyártásra vonatkozó törvény, melynek rendelkezéseitől a magyar bortermelés bajaira nézve a legjobb hatást várták, a mostani alakjában végrehajthatatlan. A mesterséges borok készítése, daczára a törvény tiltó intézkedéseinek, javában folyt Magyarországon. Darányi Ignácz mostani földmivelés- ügyi miniszter ur hervadhatlan érdeme, hogy tiszteletet szerzett a törvénynek az által, miszerint az általa kiadott újabb végrehajtási rendeletben olyan rendszabályokat léptetett életbe, melyek a bőrgyártás megakadályozására alkalmasaknak bizonyultak. Helyi bizottságok alakitáttak s ezeknek megadatott a jog bárkinek borkészletét minden időben megvizsgálni; az ország központjában és több helyen vegykísérleti állomások szervezi ettek, hogy azok utján a hamisítás kétségtelenül felderíthető legyen s a visszaélések. megtorlására vonatkozó büntetések szigoruabbakká tétettek. Hogy a bortermelőknek a bor gyártására vonatkozó panaszaik jogosultak voltak, mutatják a földmivelési miniszternek 1897-ik évre vonatkozó s a törvényhozáshoz intézett jelentésének következő hivatalos adatai: 1894-ik évben a borvizsgáló szakértő bizottság által megvizsgáltatott 45 félnél 110 minta s köztök 19 félnél 39 minta előállítása vagy elnevezése folytán kifogás alá esett; az 1897-ik évben pedig már 71 félnél vizsgáltak meg 315 mintát s ezek közöl 44 félnél 144 minta volt mesterséges bor; vagy is százalékban kifejezve a megvizsgált boroknak 46%-ka kifogásoltatott s a gyanúsított feleket tekintve 61%-nál találtak a bortörvénybe ütköző italokat. Daczára ezen adatoknak még is felhangzott a vád a bortermelők ellen, hogy ok nélkül rósz hírbe hozzák a magyar borkereskedést s az egész eljárás azért vétetik foganatba, mert a kereskedők egyik-másik termelőnek meg nem felelő borát nem méltóz- tattak megvásárolni. No hát ennél igazságtalanabb, méltatlanabb és jogtalanabb vád alig hangzott el mostanában ebben az országban. Mert tegyük csak vizsgálat tárgyává, hogy tulajdonképpen mi is történt ebben a fontos közgazdasági ügyben. Az ország törvényhozása és a kormány belátva, hogy közegészségügyi és közgazdasági fontos érdekek megkövetelik a mesterséges bor gyártóinak kinyomozását és megbüntetését, ez irányban törvényt alkotnak s annak szigorú végrehajtását elrendelik s most a hamis bor előállítói állnak elő a váddal, hogy az egész üldözésnek (?) a bortermelők az okai, esetleg egyesek, kik boraikon nem tudtak túladni. Hát mi megfordítjuk a vádat s igy határozzuk meg a teendőket: Ne tessék mesterséges bort gyártani tisztelt urak, mert a törvény tiltja s akkor nem jön rósz hirbe a magyar borkereskedés, nem szükséges önöknek bárkinek a borát megvásárolni s nem jővén összeütközésbe a törvény büntető rendelkezéseivel, nem lesznek azon kellemetlen helyzetben, hogy ez irányban — elismerjük — súlyos megtorlást elszenvedni kénytelenek. S midőn önök a törvény lelkiismeretes végrehajtói és azok ellen, kik ebben éppen a közérdek szempontjából szereplésre válalkozni kénytelenek, azt az semmivel sem indokolt súlyos vádat emelik, hogy piszkos önérdek vezeti őket eljárásukban, akkor arra más felelet nem lehet, mint a közmondás idézése: hogy mindenki a saját erkölcsi értékéből kifolyólag ítéli meg mások cselekedeteit! b. Alakítsunk tejszövetkezetet. pSegits magadon, az Isten is megsegít.“ Manapság, midőn sajnosán tapasztaljuk: nem úgy van már, mint volt régen, mert a gazda viszonyai nagyon megváltoztak, de a gazda az ő viszonyain mit sem változtatott. Mig a fejlődő viszonyok; a korral való haladás több kiadást, újabb adót, sok terhet rótt a kisgazda váílaira: addig ez mindenféle fokozodó igényeinek kielégítésére — a megtízszereződött kiadások fedez- hetésére — uj jövedelmi forrásról nem gondoskodott ; csak néhány hold földjét túrta; annak termőképességét— egyoldalú gazdálkodással — kihasználta; az elvett erőt, melyet földjétől elvett, uj erővel nem pótolta vissza; elannyira, hogy idővel a göröngy, melyre orczája verejtéke hullott: terméketlen vagy kevésbé lett jótermő. Tehát nem hogy a fokozódott kiadásoknak megfelelőleg a jövedelem is szaporodott volna: hanem a jövedelem inkább-inkább csökkent. Sőt némely termények megszűntek jövedelmi forrás lenni. Jövedelmi forrás volt sok gazdának a szántóföldön kivül a szőllő, mely ma már semmit nem jövedelmez. Régente sok község megelégedett, gazdag és boldog volt:, ma vesztett boldogsága romjain kesereg, mert szegény. Szegénység űzi ki sok házból a megelégedést, hol azután az elégületlenség üti fel tanyáját. Rendkívüli nagy választékban raktárunkra érkeztek: Minden szélességű juta-, cooos-, manilla-, hollandi Kidderminster-, Tapestrie-; Velvet- és brüsseli futó-szőnyegek; valamint ezen minőségekben úgy Axminster és Argaman minden nagyságú sopha-szőnyegek; Gyapjuanyag, Transparent és csipke függönyök és Stoorok, — ágy- és asztalterítők, diuántakarók, Lamberquins, bútorszövetek, angol utazótakarók, kocsibeuonatnak posztók és bőruásznak. U^T* DEd'ü.lönles'ssség': futó, soplia, és m.osd.óelő, Tralód-i I_1in.ole1a.32ciLegolcsóbb áron ajánl: PIRNITZER JÓZSEF és FIAI áruháza Szegzárdon, Garay-tér.
