Tolnamegyei Közlöny, 1898 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1898-09-25 / 39. szám
SJE '—~r — Eljegyzés. Markovits Mér budapesti kereskedő eljegyezte Fischer Janka kisasszonyt, Fischer József dunafbldvári kereskedő leányát. — Tanítói korpótlék. A közoktatásügyi miniszter a ladományi, mucsii és tengődi rk.; a medi- naii ev. ref.f a bikácsi és paksi ág. ev. és a paksi statuskvó izr. tanítóknak kiutalványozta a korpótlékot. — Hivatalvizsgálat. Nunkovich Ferencz központi főszolgabíró folyó hó 15-én megvizsgálta a szeg- zárdi polgári anyakqnyvvezetői hivatalt s mindent a legnagyobb rendben talált. — Nem tudnak megélni a zenészek. Hajdanában, azaz csak néhány évvel is ezelőtt, mikor még termékeny szőlőhegyek koszoruzták nyugatról Szeg- zárdot, minden nap szólt a zene a szegzárdi vendéglőkben s húzta azt odaadón Garay Ferkó bandája, a ki most arról panaszkodik, hogy nem lehet Szegzárdon|a zenészeknek megélniük s igy kénytelen a várost elhagyni. Garay Ferkó tényleg el is ment zenekarával múlt szombaton a fővárosba s állandóan a „Monopol Kávéháziban (Yáczi-köruton) fog muzsikálni. A világlátott czigányprimás abban reménykedik, hogy a fővárosba ránduló szegzárdiak fel fogják őt a fentnevezett kávéházban keresni, a hol mindennap játszani fog újonnan kitűnő hegedűsökből összeállított zenekarával. G a r a y t a kávéház bérlőjével kötött szerződése karácsonyig kötelezi a fennmaradásra s igy valószínű, hogy karácsonykor ismét vissza jön Szeg- zárdra, a honnan már többször eltávozott, de újra és újra ismét csak hazajött. — Tanítói közgyűlés. A „Tamási-vidéki rk. niéptanitó-egyesület“ folyó hó 28-án Tamásiban tisztújító közgyűlést tart Streicher Péter esperes-plébános elnöklete alatt. A közgyűlésnek főbb tárgyai lesznek: 1. Az 1848-iki törvények méltatása. Előadó : Kindl Vilmos tamásii tanító s egyleti jegyző. 2. A beérkezett dolgozatok felolvasása. 3. Tisztujitás. — Betörés és lopás. Südy Zsigmond madocsai tanító f. hó 12-én Szegzárdra ment, hogy f. hó 13-án tartott ref. egyházmegyei közgyűlés előtt a tanítói esküt letegye. F. hó 12-én éjjeli fél 12 óra közt ismeretlen egyének kamaráját feltörve, az egyháztól kapott 52 véka konvenczió búzáját kocsira rakva elvitték. A lakosság megbotránkozott ez eseten és a közszeretetben lévő tanítója és hat tagú családja részére, kit egy évre a gonosz rablók kenyér nélkül hagytak, gyűjtést indított. A csendőrség a nyomozást megejtette — és egy napi nyomozás után — a további intézkedésig abban hagyta. Madocsán igen gyakoriak a betörések, úgy, hogy a nevezett tanítóhoz a tavaszszal is betörtek és az ablakon levő keresztvasat kiástákés úgy hatoltak be a kamrájába. Az elöljáróság mért nem tart felelős őröket ? Akkor talán nem fordulnának elő oly sűrűn a lopások. — Házvételi bizottság. A szegzárdi kaszinó választmánya folyó hó 21-én tartott ülésében házvételi bizottsági tagokul megválasztotta a következő választmányi tagokat: Ágoston Istvánt, Tóth Károlyt, Fejős Károlyt, dr. Mayer Gyulát és G o 1 d b e r- ger J. Mórt. — Gyújtogató cséplőgép. Kecsege-pusztán Stras- ser Józsefné birtokán nagy tűz volt a napokban. Csaknem hatezer forint értékű gabona égett el csép- lés közben s a tűz abból keletkezett, hogy á cséplőgépből egy szikra pattant a kévékre s azokat föl- gyujtotta. Mire észrevették és oltására siettek, a tűz már lángot vetett s azután hiába volt minden kísérlet, az összes gabonát elhamvasztotta. — Véndéglői csendélet. TauszigMór, gyönki lakos, a község nagyvendéglőjében töltvén a délutánt, ott kaláber közben összeszólalkozott S t r o s s Konrád- dal. Az összeszólalkozást a többi vendégek csakhamar beszüntették, de azért S t r o s 1 Konrád nem hagyta annyiban a dolgot, mert, mikor Tauszig eltávozott, utána sietett és a vendéglő folyosóján két kézzel vett. azon elégtételt. Természetes, hogy Tauszig se hagyta magát és a verekedés mindaddig tartott, mig az elősietett vendégek szét nem választották a verekedő feleket, kik most a bíróságnál jelentették föl egymást. — A paksi „Kath. Kör“ folyó hó 25-én tartja megnyitó ünnepélyét. Az ünnepély sorrendje: 1) délelőtt 10 órakor isteni tisztelet. 2) 3All-kor a tagok fölvonulása a „Kath. Kör“ házához. 3) 11 órakor a „Kath. Kör“ házának beszentelése I p i e s z János apát-kanonok által. 4)A „Kath. Kör“ tagjainak disz- gyülése. A társas ebéd és egyéb ünnepségek, tekintettel az országos mély gyászra, elhalasztatnak. A disz- gyülés tárgysorozata, a) Elnöki megnyitó. Tartja: királydaróczi Daróczy Tamás, b) „Szózat.“ Énekli a „Kath. Kör“ és a „kath. legényegylet“ egyesült dalár- | dája. c) Értekezés „a kath. társulásról.“ Tartja: Dr. Gytirky Ödön, a budapesti „Kath. Kör“ titkára, oki. főgimnáziumi tanár, hírlapíró, d) Alkalmi óda. Rosty Kálmántól. Szavalja: Ozsváth János, a paksi polg. iskola tanára, e) Titkári jelentés. Előadja: Kienle József s. lelkész titkár, f) Záróbeszéd. Tartja: Streicher József plébános, egyházi alelnök. g) Hymnus. Énekli a dalárda. — Merénylők büntetése a középkorban. Abból az alkalomból, hogy Lucchenit a genfi törvények értelmében nem lehet halálra ítélni, eszünkbe jut, hogyan büntették az eféle merénylőket a középkorban. A wtirz- burgi herczegérsek gyilkosának, kit 1567-ben vittek a vérpadra, testét fölvágták és a szivét kitépték belőle. Még kegyetlenebbül végezték ki *Damienst, a ki X. Lajos franczia királyt akarta meggyilkolni. Ugyan azzal a késsel, a melylyel a merényletet véghezvinni akarta, átszűrték jobb kezét és megsütötték. Aztán leöntötték forró olajjal, húsát darabokban szakgatták ki testéből és lovakkal tépették szét; de ezeket a kínokat a gyilkos már aligha érezte. Senkisem sajnálja, hogy ezek az aljas kínzások ma már megszűntek. — Tantiém-rendszer a postásoknak. A postahivatalnokoknak egy régi panasza, mely különösen azért volt megokolt, mert a táviró-hivatalnokokra nézve már régebben megszűnt, legközelebb megoldásra jut. Mint ugyanis értesülünk, a jövő év elejétől kezdve a postai szolgálatban is életbe lép az a rendszer, mely szerint a tisztviselők a feldolgozott anyag mennyisége, avagy a lebonyolított értékforgalom után és általában a szolgálati beosztás szerint jutalékban részesülnek, ép úgy, mint a táviróhivatalnokok. Ez az uj rendszer tetemesen fogja javítani a postatisztek helyzetét, ami annál jogosultabb, mert e szolgálati ág a köz- és magánvagyon millióit kezeli s igy telelőssége nagyobb* tehát jobb díjazást érdemlő munkát igényel. — Anarchista merényletek. 1876 óta, mióta a Bakunin-féle anarchikus szocziálisták berni kongresz- szusa az anarchizmust kimondotta, — évröl-évre számos merényletet követtek el az anarchisták. Két év múlva már arra törekedtek, hogy elsősorban az uralkodókat irtsák ki. Az államfők ellen elkövetett anarchista-merényletek sorozata a következő: 1878. május 11-én Hődéi anarchista merényletet követett el I. Vilmos német császár ellen. 1878. junius 2-án dr. Nobiling rálőtt I. Vilmos császárra. 1878. okt. 25. Moncasi merényletet követett el XII. Alfonzo spanyol király ellen. 1878. nov. Passanante Umberto olasz királyt le akarta szúrni. 1879. okt. 20. Solowieff merénylete II. Sándor czár ellen. 1879. okt. 31. Hartmann merénylete II. Sándor czár ellen. 1879. decz. 30. Otero és Gonzales merényletet követett el XII. Alfonz spanyol király ellen. 1880. febr. 17. Bombamerénylet II. Sándor czár ellen. 1881. márcz. 13. II. Sándor orosz czár bomba- merényletnek esett áldozatul. 1885. jun. 13. Reindsdorf és társai dynam.it- merényletet követtek el I. Vilmos császár ellen. Halálra ítélték és lefejezték őket. 1894. jun. 20. Sadi-Carnot-t, a franczia köztársaság elnökét, meggyilkolta Caserio Santo olasz anarchista. A múlt évben Umberto olasz királyt kocsizás közben le akarta szúrni egy olasz anarchista. — Levél a kiadóhoz. Zilahi Simon, a magyar lapkiadók országos kongresszusának elnöke, á következő levelet intézte lapunk kiadójához: „Budapesten, 1898. szeptember 9-én. Igen tisztelt kollega ur! Tisztelettel jelenthetem, hogy a hirdetési gélyeg eltörlése ügyében hozott kongresszusi határozatokat végrehajtottam, illetve azoknak elintézésében személyesen eljártam. A pénzügyminiszter ur Ő Kegyel- messége a szokottnál hosszabb audiencziában fogadott, jóindulatáról biztosított és megígérte, hogy a kérdést tanulmány tárgyává teszi. A kereskedelemügyi miniszter ur távollétében, az államtitkár ur ő Méltósága vette át beadványunkat és biztosított arról, hogy megtesz majd mindent, a mit ebben az ügyben tehet. Éppen ma, a pénzügyi költségvetésnek a képviselőházhoz való beterjesztése előtt, terjesztette elő a képviselőházi elnök Ő Nagyméltósága beadványunkat is, melyet Fáik Miksa dr., Mikszáth Kálmán, Werner Gyula dr. és N e m é n y i Ambrus dr. országgyűlési képviselők benyújtották. Ezzel a kongresszus által kezdeményezett és az újságkiadók érdekébe vágó fontos ügy a hivatott fórumok elé került V* X XJX JL yiJ ÍZ • t ) és a megalakulandó országos szövetségnek lesz a feladata odahatni, hogy ez a kérdés többé a napirendről le ne kerüljön. Kötelességemnek fogom tartani, bogy a kongresszus által kiküldött negyvenhárom tagú bizottságot még e hónapban összehívjam és remélem, hogy az összes kollegák támogatása mellett a szövetség dolgát is eredménynyel fogjuk előre vihetni. Kitűnő tisztelettel Zilahi Simon kongresszusi elnök.“ — Országos kathol. tanítói segély-alap. A magyarországi latin és görög szertartásu római katholi- kus tanítók segélyalapja központi bizottságának dr. Valter Gyula esztergomi kanonok-főtanfelügyelő elnöklete alatt megtartott üléséről fölvett jegyzőkönyv szerint a herczegprimás az alap javára korábban tett tízezer frtos alapítványát 25.000 koronára egészítette ki. Az alapot kezelő egri főkáptalan által előterjesztett 1897. évi számadások a segélyalap vagyonát 77.841 ft. 64 krban, az árvaházét pedig 15.332 ft. 33 krban tüntetik ki. Új ösztöndíjakért folyamodott 70, kik közül egyenkint 50 frtos ösztöndíjat kapott 11. régi ösztöndíjas maradt 24, kiknek összesen 1200 frt jár. Segélyezés iránt beérkezett 229 kérvény. Kifogásol- tatott 40, maradt jogosult folyamodó 189. Egyenkint húsz forintnyi segélyben részesül 100 folyamodó, ezek közül pécsi egyházmegyeiek: Horváth Károly, baranya-németi, özv. Baumann Jánosnó, lengyeli Stele er Antal, németkéri. Saághy Ferencz, kis- vejkei, Tóth János garéi, Som s sich Sándor ózdi tanítók. A megszavazott segély rendes bélyeggel ellátott nyug tára Esztergomban az elnöknél fölvehető. Mindazon segélyösszegek, melyek deczember 31-ig föl nem vétetnek, az alap javára visszatartatnak. Vasúti JE& menetrend. ind. érk. 83£ 800 300 1 1 Budapest I 125 800 820 1 1131 ||01 451 1 f érk. ind. 1135 500 51« 1 Sárbogárd 522 1155 510 ind. érk. 10« 404 l|08 6*6 221 636 Nagy-DoTogh 909 205 937^ 718 300 709 Kölesd -Tengelicz 8*7 128 gi5 73s 330 729 Hidja-Apáthi 824 1254 852 : 1 800 405 749 Tolna-Mözs 801 1216 8£9 I 818 424 808 érk. ind. Szegzárd 740 ||46 809 j 830 439 820 ind. érk. 730 1 126 754 8*2 451 83£ őcsény 718 1 114 7« 855 507 8£5 Decs 706 1 102 730 QU 526 901 Pilis-Berek 6*9 ío*i 713! 925 510 915 Báttaszék 636 1025 700 ! ||22 —‘ 112® Bonyhád] 524 — 501 1 40 1 s 1 1255 Dombóvár , 1 3£5 — 230 : í 800 __ 82 0 ' ' Budapest 830 8°° , érk. ind. * SZERKESZTŐI ÜZENETEK. A. Gy. Zomba. Tudósítását köszönjük s szives ajánlatát elfogadjuk. Gy. D. Halas. Szép tudósítását azért nem tettük közzé, mivel csakis a megyében történt gyászisteni tiszteletek leírására szorítkozhatunk. H. K. Budapest. Későn jött. S. Dombóvár. Ha lehet nem fog elkésni. Kiadótulajdonos és felelős szerkesztő: BODA VILMOS. HIVATALOS HIRDETÉSEK. 100087 Árverési hirdetményi kivonat. A tamásii kir. jbiróság mint telekkönyvi hatóság részéről közhírré tétetik, hogy dr. Gaál Béla ügyvéd tamásii lakos végrehajtatónak Csepregi Ignácz és neje Miklós Erzse ozorai lakos végrehajtást szenvedettek elleni végrehajtási ügyében 39 frt 50 kr úgy 59 frt 10 kr és' 23 frt 15 kr tőkék ezeknek 1894. évi február hó 6. napjától járó 6°/o kamatai 35 frt 20 kr per és végrehajtási már megállapított úgy ezúttal 7 frt 65 krban megállapított költségek kielégítése czél- jából mégis a már fizetett ü9 frt beszámításával a szegzárdi kir. törvényszék a tamásii kir. járásbíróság területén levő az ozorai 760, sztjkvben A 1 1104. hrsz. alatt foglalt ingatlanra 496 frt, — a 768. sztjkvben A | 1203. hrsz. alatt foglalt ingatlanból Csepregi Ignáczné szül. Miklós Erzsébet 2/s részbeni jutalékára 407 frt, — a 902. sztjkvben A f 1080. hrsz. alatt foglalt ingatlanra 96 frt, — az 1445. sztjkvben A f 1769. hrsz. alatt foglalt ingatlanra 621 frt és az 1550. sztjkvben A j- 1202. hrsz. alatt foglalt ingatlanra 202 frt kikiáltási árban 1898. évi október hó I4*én d. e. 10 órakor> Ozora községházánál végrehajtató vagy helyettese közben- jötte esetében megtartandó árverésen eladatni fog. Figyelmeztetnek venni szándékozók, hogy az árverés megkezdése előtt a fenti kikiáltási ár 100/o-át bánatpénz fejében letenni^ és a vételárt 3 egyenlő részletben 5®/o kamatokkal együtt a tamásii kir. adóhivatalnál mint letétpénztárnál lefizetni kötelesek, végre, hogy az árverési feltételek a hivatalos órák alatt alulirt telekkönyvi hivatalnál úgy Ókora községházánál megtekinthetők. t Tamásiban, a kir. jbiróság mint telekkönyvi hatóságnál, 1898. évi junius hó 21-én. Várady, kir. járásbiró.
