Tolnamegyei Közlöny, 1898 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1898-09-18 / 38. szám

4 1898. szeptember 18. iskolába járt 36,995 vagyis a tanköteleseknek 91 százaléka, tehát iskolába nem járt 3510, vagy 9 szá­zalék. A lefolyt tanévben 95 napot töltött iskolalá­togatással, mely idő alatt meglátogatott 101 iskolát és 31 ovóintézetet, 244 tanteremben, 249 tanerő ve­zetése alatt; továbbá 8 napon át elnökölt a polgári iskolák magánvizsgálatán, 1 napon a szőlőszeti tan­folyam vizsgáján és részt vett 2 tanitógyülésen is. A |közgazdasági előadó jelentése szerint a folyó évi aratási munkálatok befejezése után annak ered­ményét kutatva azt a kielégítő adatot nyerjük, hogy a folyó évi aratásunk a törvényhatóság területén egy jobb közép termésnek felel meg. A nyert termóskimuta- tások alapján termett ktr. holdankint búza 9.40 q, rozs 7.77 q, tavaszi árpa 9.78 q, zab 12.17 q, a mely adatok nagyon megközelítő biztonsággal a vármegye területén nyert átlag termésnek is elfogadhatók. Az egyes gabonanemüek minősége is általában jónak mond­ható. Az áárak — bár az aratás előtti árakhoz vi­szonyítva jelentékenyen estek, még mindig kielégítők, és a termés értékesítése nehézségbe nem ütközik és a kereslet gabna-nemüek iránt elég élénk. Örömmel állapíthatom meg azt, hogy az aratási munkálatok teljes rendben, megzavarás nélkül voltak végezhetők és hogy régebbi rendesnek és jónak nevezhető mun­kás viszonyaink ismét helyreállottak. A tiszti főorvos jelentése szerint augusztus hónapban az általános közegészségi állapot kedvező­nek mondható; ez úttal az emésztő szervek bántalmai voltak túlsúlyban. Jelentéktelen rosszabbulás csak a központi és a völgy ségi járásokban észleltetett a vör- heny nagyobb elterjedése miatt. A heveny fertőző betegségek járványnyá sehol sem 'fajultak. Újabb tra­choma esetek Simonmajor községben fordultak elő, hova a betegség Geijenből hurczoltatott. Rendőri bon- czolás 9 teljesittetett. A szegzárdi Ferencz kórházban 107 beteget ápoltak. KÜLÖNFÉLÉK. — Szobrot a királynénak! Az összes fő­városi lapokban lelkes felhívást intéztek a magyar nemzet minden fiához, hogy szobor­ban örökítsék meg az elhunyt királyné drága emlékét. Kétségtelen, hogy ehhez a mozga­lomhoz az egész magyar nemzet csatlakozni fög s a gazdag a szegénynyel együtt meg­hozza az áldozatot Nagyasszonyunk em­lékének, a kinek szeretete felszántotta a köny- nyeket s a ki mint védőangyal a megpró­báltatás napjaiban is mindenkor ott állott szeretett magyarjai mellett. A szeretet oly nagy, a kegyelet oly benső a szivekben a megdicsőült királyné iránt, hogy már eddig is jelentékeny összeg gyűlt egybe a szoborra, mely a székes fővárosban a királyi palota környékén lesz felállítva. A magunk részéről tárta lelkem előtt az oczeán végtelenségét, az ő lelke szőtte álmaimba a kék eget. Neki köszönhetem, hogy költő vagyok és a mit írtam, az mind neki szólt. A mi ő volt nekem, azt egy élet árán megszerezni bol­dogság.“ Alattvalói nem is ismerhették, a ki oly nagy, milyen nagy ő volt, annak egy trón kicsiny. Neki a trón csak vakító külsőség volt, ettől akart mindég távol maradni. 0 a kedély és nem a diadém királynője volt. * Egyszor valami politikai dologról beszélgetett a királyné Fáikkal s egyszerre csak azon kijelentés­sel lepi meg tanítóját. — Én úgy hallottam, mégis csak legczélszerübb kormányforma a respublika. Fáik körülnézett, hogy nem dölnek-e reá a régi Habsburgi ház falai, mert ilyet még királyné és csá­szárné szájából még nem hallottak. Fáik kérdésére, hogy kitől hallotta azt ő felsége, — azt feleié: Gyermekkori tanítójától Majláth János gróftól, azután nem nyugodott, míg Fáik nem fejtette ki előtte véleményét a kormányformákról. * Édes emlékek a mi Nagyasszonyunkról. Sírva írjuk, sirva olvassuk !. is felhívjuk a nemesen gondolkozó közönsé­günket, hogy hozzák meg az áldozatot a sze­retet és örökre felejthetetlen királyné emlé­kének oltárára. Szerkesztőségünk is elfogadja az adományokat s lapunkban nyugtázva, fel- küldjük az országos szoborbizottságnak. — Kinevezés. A pénzügyminiszter Géczij Sán­dor csendőr számvevő őrmestert a szegzárdi kir. pénzügyigazgatósághoz pénzügyi irodatisztté ideiglenes minőségben kinevezte. — A pécsi püspök körlevele. Hetyey Sámuel pécsi megyés püspök az alábbi kör­levelet adta ki: „Egyházmegyém Ft. papsá­gának .és kedvelt Híveinek. Megdöbbentő, minden eraberies, de különösen magyar keb­let mélyen megrenditő hirt kell veletek közölnöm Krisztusban szeretett Testvéreim és Híveim. Szent-István koronájára gyász hullott; Mária országa siránkozik; a magyar nemzet „ünnepnapjai siralomra és keserűségre fordultak; „Fejedelme bánatba öltözött, „A földnépének kezei reszketnek, mert „Elvitetett tőlünk a dicsőség.“ Felséges asszonyunknak Erzsébet császárnénak, szeretve-szere- tett királynénak a folyó évi szeptember hó 10-én orvgyilkos kéz kioltotta drága életét. Veszteségünk kimérhetlen, mert a felséges Elköltözött hazafiui reményeinknek és törek­véseinknek dajkája, ápolója; nemzeti életünk­nek és boldogulásunknak anyja volt. De szorongattatásunk is kimondhatatlan, mert Felséges Urunkért, áldottlelkü Apostoli Kirá­lyunkért aggódunk, á ki miután elvesztette egyetlen Fiát, trónjának örökösét, most el­vesztette hűséges nejét, vigasztaló, őrködő angyalát. Mit tegyünk Krisztusban kedveseim ? Fájdalomtól sújtott lelkünk alázatosságában, szorongatástól kinzott szivünk törődöttségében Annál keressünk vigaszt és enyhülést, a ki intézi az egyesek és nemzetek sorsát; a ki midőn sújt, segít is; a ki midőn éget, enyhít is; a ki midő sebesit, gyógyít is; a ki midőn öl, elevenít is: „az irgalmasság Atyjánál és minden vigasztalás Istenénél.“ Imádkozzunk Krisztusban Szeretteim, Felséges Urunkért, Apostoli Királyunkért, hogy nagy és erős maradjon lelke, képes elviselni az elviselhe­tetlen csapást. Imádkozzunk elhunyt Fel­séges Asszonyunkért, hogy a ki annyi jó­sággal és szeretettel viselte Szent-István népé­nek e földön gondját: nyerje el a dicsőültek hervadhatlan koronáját a mennyben, és „a romolhatlan, fertőzetben örökségben“ is legyen patronánk. Hogy pedig gyászunk külső jelei­ben egységes, és hogy imánk közös s ezáltal foganatosabb legyen, a következőket rende­lem: 1. Jelen körrendeletem vétele után egyházmegyém egész területén minden róm. kath. templomra, iskolára s intézeti házra kitűzendő a gyászlobogó és a temetés napjáig, illetve a gyászünnepély befejeztéig kitűzve marad. 2. Minden plébániai és szerzetes templomban, úgyszintén a pécsi székesegyház­ban folyó szeptember hó 19-én, elhunyt Erzsébet Királyasszonyunk lelkiüdveért, éne­kes gyászmise „Libera“-val tartandó. 3. A gyászistentiszteletet megelőző napnak esti óráiban, valamint a gyászistentisztelet napjá­nak reggelén a templomok összes harangjai meghuzassanak és egy egész órán át szólja­nak, hogy a hívek imára és a gyászmisére fölhivassanak. 4. Gondjuk legyen a lelkipász­toroknak, hogy a hívek a gyászistenitiszteletre lehetőleg nagy számban jelenjenek meg, hogy a tanítók a tanuló ifjúságot arra fölvezessék, és hogy a hatóságok is meghívást kapjanak. 5. A gyászistentiszteletnek napján egyház­megyém összes 1*óm. kath. iskoláiban a taní­tás szünetel; az istenitisztélet után pedig TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (38. sz.j minden iskolában gyászünnepély tartandó, a melyen az intézetnek egyik tanára, illetve tanítója , a nemzeti veszteség nagyságát mél­tassa, s elhunyt Királynénk emlékezetét meg­felelő módon kegyeletes szavakkal az ifjúság­nak leikébe1 vésse. 6. Jelen rendeletem véte­létől kezdve, folytatva a gyászistenitiszteletet követő 9 napon át, ft. papságom minden szt. miséjében Collectát vesz pro Rege, és szt. mise után a hívekkel és tanuló ifjúsággal három Miatyánkot és Üdvözletét imádkozik, kérvén Istent, hogy óvja és erősítse e nehéz órákban Ő Felségét, az Apostoli Királyt. Kelt Pécsett, 1898. évi szeptember hó 11-én. f Sámuel m. k. püspök. — A tolnai ev. ref. egyházmegye közgyűlése. A tolnai ev. ref. egyházmegye —1 Dömök Péter esperes és S z i 1 a s s y Aladár közigazgatási biró, egyházmegyei gondnok kettős elnöklete alatt f. hó 13-án, Szegzárdon a városháza nagy termében köz­gyűlést tartott. Szilassy Aladár gondnok emelke­dett szellemű beszédben vázolta azt a pótolhatlan veszteséges, a mely Erzsébet királyné váratlan halálával érte a nemzetet. Indítványára a közgyűlés a városházától — a református templomba vonult, hol B o r z s á k Endre megindító imát mondott. Ezu­tán megkezdték a városháza termében a tárgysorozat letárgyalását. Nagyobb jelentőségű ügy ez alkalommal nem fordult elő. A tárgysorozatból mégis kiemelkedik a nagy gonddal összeállított esperesi jelentés, úgyszin­tén a tanügyi bisottság jelentés is. Ez utóbbi általá nosságban jónak mondja a tanítás eredményét, némely iskolában azonban van visszaesés is, ezért a hanyagabb tanítókat jegyzőkönyvileg figyelmeztetni fogja a köz­gyűlés. A tanítói egylet által beterjesztett jegyző­könyv egyik pontja elpanaszolja azt a mostoha elbá­nást, a melyben a korpótlékért folyamodó református tanítók részesültek az állam részéről. A törvény ugya­nis kimondja, hogy ha a korpótlék fizetésére az egy­házak anyagi ereje elégtelen, úgy az állam vállalja magára s most egyre-másra érkeznek vissza a tanitók korpótlékot kérő folyamodványai pedig az egyházak kézzel foghatóan 4 beigazolják szegénységüket, de ha kimutatják is, hogy már állami adójuk 60—80°/o-át fizetik egyházi adóba, elutasitják őket, mert azt nem igazolt á k, hogy a további megadóztatást el nem bírnák. Az egyházmegye felette hatósága utján keres orvoslást e méltánytalan eljárás megszüntetésére. Na­gyobb vitát okozott a szegzárdi III-ik tanitói állomás ügye. Erre az állásra özv. Yárkonyi Endrénét válasz- tották meg tanitói oklevél nélkül, de kisdedóvónői oklevél alapján. A választást a miniszter és esperes is megerősítette, de Dömötör László szegzárdi pres­biter felebbezésére az egyházmegyére került az ügy. A választást itt is tudomásul vették. Dömötör azon­ban ujabbi felebbezést jelentett be. A gyönki gimná­ziumi bizottság jelentése érdekes annyiból, mert ör­vendve konstatálja, hogy a szegzárdi főgimnázium fel­állítása egyátalán nem ártott ennek az algimnázium­nak, a minek okát a kitűnő vezetésben látja. Egy­házkerületi képviselőkül S z é k y Géza geijeni lelkészt és Máthis Kálmán főszámvevőt küldték ki. Mol­nár Sándor gyámpénztárnoknak és Kátay Endre közpénztárnoknak a felmentvényt megadták, A gyű­lés alatt érkezett meg Szász Károly püspök távirata, a melyben a legközelebbi vasárnapra, az iskolás gyermekek bevonásával — gyász isteni tiszteletet rendel el Erzsébet királyné emlékére. Az egyház- megyei gyűlés jegyzőkönyve gyászkeretben jelenik meg. A gyűlés napján délben közebéd volt a kaszi­nóban, de a gyászra való tekintetből czigányzene és tószt nélkül. — Uj elnök. A „Szegzárd-bátai Dunavédgát-társulat“ folyó hó 15-én Szegzárdon tartott közgyűlésében a dr. Szi- geth.Gábor elhunytával megüresedett elnöki helyre dr. Haidekker Béla szegzárdi ügy­védet és földbirtokost választották meg. Az elnök választás titkos szavazat utján ej tetett meg. Beadatott 425 szavazat, melyből dr. Haidekker Béla volt választm. tag 260 szavazattal .a társulat elnökéül megválaszta­tott. Az ekként üresedésbe jött választmányi tagságra pedig dr. Hirling Ádám ártéri képviselő választatott meg 167- szavazattal. Továbbá a közgyűlés határozat erejére emelte

Next

/
Thumbnails
Contents