Tolnamegyei Közlöny, 1898 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1898-09-11 / 37. szám
6 a Henry alezredes elfogatásiról irt. Az “Alkotmány“ ezt irta: A franczia köztársosági államforma tehetetlensége fényesebben soha ki nem tűnt, mint most, mikor ezt a zsidó heczczet a napirendről levenni nem képes. A Dreyfus szindikátur vakmerősége immár több mint hazaárulás és a közvéleményben nagyon erősen begyökerezett a vélemény, hogy a Dreyfus szindikátus háta mögött ellenséges hat állam áll, mely igy akarja a szerencsétlen nemzetet újra megalázni. A franczia zsidók e hatalmaságnak állanak szolgálatában. így az Alkotmány. Hát a Budapesti Napló? „Glóriával fogadjátok Dreyfust, majd ha haza jön. Ő régi -századoknak naartyra.“ De okos ember is volt az a Kapus Alfréd. * Saját külön tudósítónk jegyezte le, a mint hallotta. Párbeszéd éjjeli két órakor. Férj zörget az ablakon. — Feleség add ki a kapukulcsot. (Belülről vészteljes hang.) Hát már haza kerültél istentelen lump ? (Kívülről.) Hallgass- feleség, hát nem tudod, hogy életbelépett az örök béke. * Ezt is tudósítónk jegyezte a szegzárdi sörcsarnokban. Jön az a tréfás ur, aki olyan szűk czipőket szokott viselni. Leül. Udvözlik. Meggratulálják. Megszületett a prezumtiv szükczipőjü. Hagyjátok el, nem is szeretek a kis fiamra gondolni. Don Juan. Kékszakállú herczeg, — az semmi. Képzeljétek! Már is, pedig két hetes a gazember, elcsábította a dadáját. Diszkréten nevettek a szükczipőjü ötletére. Hanem mindez semmi most az iskola téren lefolyó könyvbörze előtt. Tankönyvirók sajnálattal nézik) hogy a diák üzleti ereje, hogy nem tud nekik vásárt ütni. Hm! Lehet azon segíteni. Hát egy újabb kiadás, mit vétett ? . . . Ize. TÖRVÉNYSZÉK. A szegzárdi kir. törvényszéknél végtárgyalásra kitűzött bűnügyek. 1898. szeptember hó 13-án. 1. Herke Mihályné ellen hamis vád miatt. 2. Varga János Szabó és Német Károly ellen csalás miatt. 3. Schreiner János, Schreiner Pál és Heiszler Ferencz, Jandnter Pál és Vayer András ellen súlyos testisértés miatt. . 1898. évi szeptember hó 15-én. 1. H. Angyó János ellen sikkasztás miatt. Weisz Sándor ellen gondatlanságból okozott emberölés miatt. Gács István és B. Molnár János ellen hamis tanuzás miatt. Sikkasztó v. gyámpénzfári könyvelő. A szegzárdi kir. törvényszék folyó hó 10-én tartotta meg Pappert Ferencz tolnavármegyei gyámpénztári könyvelő bűnügyében a végtárgyalást, ki a letéti alapokból 6299 frt 33 krt sikkasztott el. A végtárgyaláson Ágoston István táblabiró elnökölt, szavazó bírák voltak: Schmidt Imre és K ö v e s s y Ödön törvényszéki bírák, a jegyzőkönyvet pedig Fejős Imre törvényszéki aljegyző vezette. A vádhatóságot J e n e y László kir. alügyész képviselte, dr. Steiner Lajos szegzárdi ügyvéd pedig a védelmet teljesítette. A vádlottat, ki láthatólag meg volt törve, fegyveres börtönőr kisérte a nagy végtárgyalási terembe, a hová a hallgató közönség csak jegy gyei juthatott be. Az elnök kérdésére vádlott kijelentette, hogy teljesen fentartja a vizsgáló biró előtt tett vallomását. Erre az elnök felolvasta a vizsgáló biró által a vizsgálatról felvett terjedelmes jegyzőkönyvet, melyből kitűnik, hogy Pappert Ferencz 1880. évi április 1-én lépett a vármegye szolgálatába s 1886-ban bízták reá a letéti pénzek kezelését a közgyűlés határozata alapján. A reá bizott letéteket hetenkint egyszer szállította be a helybeli takarékpénztárakba s neki a vármegyei Wertheim-szekrényben külön rekesze volt. A sikkasztást 1891-ben kezdette meg, melyre folyó évi julius 25-én tartott vizsgálat alkalmával jöttek rá. A jegyzőkönyv felolvasása után vádlott ismételve kijelentette, hogy semmi mondani valója nincs. F ö r d ő s Vilmos vármegyei tiszti ügyész kérte a királyi törvényszéket, hogy Pappert Ferenczet marasztalja el az elsikkasztott 6299 frt 33 kr megtérítésében. Még az elnök kérdést intézett vádlotthoz, hogy mondja el töredelmesen; vájjon mire fordította az elsikkasztott nagy összeget ? — Kezességekre és saját czéljaimra; mert több volt a kiadásom, mint a bevételem — volt a vádlott válasza. — Köztudomás szerint ön könnyelműen költekezett — mondá az elnök. Ezt azonban vádlott tagadta. Mielőtt a kir. alügyész vádbeszédébe kezdett volna, a védő ügyvéd kérelmére felolvasták a vár- megyei letéti pénzkezelésre vonatkozó szabályrendeletet. J e n e y László kir. alügyész vádbeszédében felsorolta egyenkint Páppert Ferencz által elsikkasztott összegeket s • végül kérte a kir. törvényszéket, hogy vádlottat hivatalos sikkasztás elkövetésében mondja ki bűnösnek és marasztalja el az elsikkasztott összeg megtérítésében. Hangsúlyozta, hogy teljes szigort és megtorlást kíván. F ö r d ő s Vilmos v. tiszti ügyész egypár megjegyzést tett, hogy igaz ugyan, miszerint a könyvek lapszámozva nem voltak, de volt sorszámuk, a mi egy a lapszámozással; továbbá megczáfolta azt, mintha ritkán történt volna vizsgálat. Dr. Ste i n e r Lajos védőügyvéd helyes érveléssel meggyőző módon bizonyította be, hogy a letéti pénzek nem kezeltettek szabályszerűen s az ellenőrzés sem volt helyes, mert a vizsgálatok alkalmával rendesen csak a legutóbbi vizsgálat óta beérkezett letéteket vizsgálták meg, mig a többiekre csak stik- próbát tettek. Szabálytalan és helytelen az is — úgymond — hogy a könyvek nem voltak lapszá- mozya és átfüzve, a miáltal a sikkasztó könnyen kitéphette azokból a lapokat. Védencze öt évig becsületesen kezelte a letéteket s csak akkor tette meg az első ballépést, midőn látta, hogy a hiányos ellenőrzés mellett nem fogják megtudni hűtlen sáfárkodását. Védenczének az volt a szándéka, hogy majd visszateszi az elsikkasztott összeget, ha anyósa szőleje terem, azonban számitása nem sikerült, mert a fil- lokszera kipusztitotta a szép baktai szőlőt. Felemlítette, hogy Páppert Ferencz sok kezességet fizetett, egyik fiát Pécsett tanitatta, kettőt pedig Szeg zárdon, a mi neki sokba került. Sirási’a fakadt a vádlott, midőn a védő levezette, hogy a lejtőn, hogy sülyedt lefelé a vádlottak padjára. Végül az enyhítő körülményeket hozta fel s kérte a kir. törvényszéket, hogy a büntetés kiszabásánál alkalmazzák védenczére a btk. 92. §-át. F ö r d ö s Vilmos v. tiszti ügyész czáfolgatta a védőnek a pénzkezelésre és ellenőrzésre tett állításait. Dr. Ste i n e r Lajos csak . azt jegyezte meg, j hogy a sikkasztás felfedezésére nem a rendes vizsgálat vezetett, hanem a Scheuer Miklós-féle alap keresése. Ezután a törvényszék visszavonult, hogy az ítéletet meghozza. Ágoston István elnök 11 órakor hirdette ki 0 Felsége a király nevében az ítéletet, mély szerint Pappert Ferenczet hivatalos sikkasztásban mondotta ki vétkesnek, s ezért őt I— tekintve az enyhítő, körülményeket — három évi fegy- ■ házra, öt évi hivatalvesztésre és az elsikkasztott 6299 frt 33 kr megtérítésére ítélte. A vizsgálati fogság a büntetésbe nem tudatik be. Az ítélet ellen úgy a vádlott, mint a kir. alügyész is felebbezést jelentett be. KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (37. sz.) Nyilvánosköszönet. Mindazok, kik boldogult nőm halála alkalmából mély fájdalmamat részvétükkel enyhíteni törekedtek, fogadják forró köszönetem nyilvánítását. Szegzárdon, 1898. szeptember hó 5-én Ozonich Márk. Hajózási menetrend. Fölfelé: Mohácsról . indul 7 óra — perczkor este. Bajára . . . érkezik 9 „ — n 77 Szegzárdra*) » 11 „ 10 77 éjjel. Domboriba . l ii £ 50 n 77 Kalocsára • » 1 n 20 n 77 Paksra * ?> 1 n 50 n 77 Duna-Földvárra n 3 „ 35 77 77 Budapestre . • n 9 „ — )) reggel. *) Vasárnap, szerdán és pénteken. 1898. szeptember 11. Lefelé i Budapestről indul 10 óra — perczkor este.' Duna-Földvárra érkezik 2 771 — 77 éjjel. Paksra . . ■ * 3 77 25 7? 77 Kalocsára . . ff 3 77 50 77 77 Domboriba . . » 4 77 35 77 reggel Szegzárdra**) . » 5 17 20 ív •77 Bajára » 6 77 • 30 77 77Mohácsra . i » I 77 50 77 77 **) Kedden, csütörtökön és szombaton. V asut i üsik menetrem I 1 Ind. érk. 800 830 800 3°° if u Budapest ^ 125 O 00 1 131 1101 431 P érk. Ind. 1135 500 516 \ ■ i 522 ||55 510 Sárbogárd ind. ért. I0*o 404 1 108 6*6 221 ■ 636 Nagy-Dorogh 909 205 937 718 300 709 Kölesd-Tengelicz 8*7 128 915 738 330 729 Hidja-Apáthi 824 1254 85£ 800 403 749 Tolna-Mözs 801 1216 8£9 818 424 808 érk. ind. Szegzárd 740 11*6 809 830 439 820 ind. érk. 730 1 126 754 8*2 1 451 8^2 őcsény 718 1 114 742 855 507 8*5 Decs 706 1 102 7®o 911 526 ' 901 Pilis-Berek 649 10*1 713 i 925 5*0 915 Báttaszék 636 1025 700 ||22 ||06 Bonyhád] 52* — 501 140 H , 1255 Dombóvár . | 325 — 230 800 820 '' Budapest N érk. iné 830 — 800 N Y I L T T É R.*) „A nagyérdemű közönséghez! Röviden szólok, mert nekem pénzem a nyilttere- zéshez nincs! 777-nek, ki ellenem állítólag bünfenyitő feljelentést tett, nincs oka elrejtőzni. Vesse le az álarczot, hogy a n. é. közönség is ösmerje, s én reagálni fogok támadásaira, előbb azonban nem! Mert 777 mögött Sobri Jóska is rejtőzhetik; a bakonyi haramiával pedig polemizálni nem óhajtok. Bátaszéken, 1898. évi szeptember hó 5-én. Joó Károly.“ Nyilatkozat. A Szék szárd Vidékében“ múlt héten megjelent „Tűrhetetlen állapotok“ czimü közleményre egyelőre csak annyit, hogy nemtelen rágalmazó írója és satel- lese ellen a kellő lépéseket megtettem. 777. (Hétizazhetvenhét.) Akácz és virág méz, Csemege szöllő, Finom faj-alma, Finom faj-körte, Tea vaj, Szegedi rózsa-paprika, Szegedi tojás tarhonya, Prágai sódar kapható: (132.4—4) fűszer-, csemege-, tea-, rum- és cognac-kereskedésében Szegzárdon, dr. Hangéi-féle ház. *) E rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget a szerkesztő. Kiadótulajdonos és felelős szerkesztő: BODA VILMOS. HIVATALOS HIRDETÉSEK. tk?«». Árverési hirdetményi kivonat. A bonyhádi kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Gállos Ede ügyvéd mint a pécsi kölcsönös segélyző-egylet ügygondnoka végrehajtatónak, — Strausz Vilmos bonyhádi, — Straüsz Mária férj. Krausz Józsefné eszéki, — Strausz Erzsébet férj. Läufer Ignáczné pécsi, — Strausz Sarolta özv. Mautner Lipótné eszéki, —
