Tolnamegyei Közlöny, 1898 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1898-08-28 / 35. szám
1898. augusztus 28. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (35. sz.) KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL. 777. figyelmébe. (L. a „Tolnám. Közi.“ 34. sz. Nyílttérit.) Hogy Joó Károly bátaszéki r. k. kántor : hiredt, eszeveszett, őrjöngő rágalmazó és amúgy rövid utón a közmegvetésnek átadható-e? azt csak az ellene megindított bünfenyitő eljárás lesz hivatva kideríteni. Mert ha a nevezett kántor, egy tekintélyes r. k. hitközség egyházi tisztviselője, csakugyan reászolgált a részére 777. sz. által kiállított, arczpiritó konduit-lisz- tára: úgy annak idején — biztosithatok mindenkit — felettes egyházi hatóságának' is lesz a dologba beleszólása. Mözs, 1898. auguszt. 23. Pártos Zsigmond, szegzárd-kerületi esperes. Első polgári kötés egyházi áldás nélkül. Tolna, 1898. aug. 20. , Két- egymásért forrón dobogó szivet kapcsolt össze e polgári kötés szentesitett törvényével a tolnai anyakönyvezető Szent-István napján Tolnán. Ugyanis Matejka Károly tolnai római katholikus tanító házastársul vette magának Steindl Emma urhölgyet, Steindl József takaréktári pénztáros leányát. Eddig olvasva a hirt, sokaknak fel fog tűnni, hogy mi a patvar? hát ennyire vagyunk már, hogy katholikus tanító elvesz egy katholikus urhölgyet, kinek édes atyja hivatalán kívül még katholikus iskolaszéki és hitközségi tag is és a szülők itt is, ott is beleegyeznek az egyházi áldás nélküli polgári kötésbe ? Pedig a dolog nem úgy áll, mert a házaspárnak éppúgy, mint hozzá tartozóiknak vallásos érzülete nemcsak kívánni valót nem hagy hátra, de mindenkor áll oly magas fokon, mint azoké, kik bensőleg leplezett kárörvendezéssel, külsőleg pedig mély sajnálkozást kifejező bánattal nézik, mint esik két lélek a kárhozat martalékává. A menyasszony ez idő szerint már nem volt hajadon, mert a világi biroság által törvényesen elvált neje volt annak a hírhedt nevű pécsi bankóhamisitónak, Horváth Kókán Jánosnak, ki tán még most is ül, ha csak ki nem eresztették. A világi bíróság elválasztotta attól az embertől, ki megtévelyedettségével az egész családra csak szégyent hozott. Az egyházi törvény azonban nem ítél igy: az asszony örök hűséget esküdött ennek a fekete lelkű embernek, esküje köti tehát, hogy el kell szenvednie gúnyt, gyalázatot, megvetést, a mi egy nemesen gondolkodó, fenkölt lelkű nő szivére éppen elegendő arra, hogy vagy az őrültek házába kerüljön, vagy öngyilkosságban keressen menedéket. Számos eset lehet ilyen, a miről a világ nem szokott tudomást venni. A nő tehát ma már nem tagja a katholikus egyháznak, ennek kebeléből önként excommunikálta magát, mert egyházi felfogás szerint szentségtörést követett el, megszegvén Istennek tett esküjét azzal, hogy azt nem tartotta be mondván első házasságakor: „holtomiglan, holtáiglan.“ Nem kevésbbé. szigorú büntetés alá esik a férfi is. ő is ugyanazon bűnben leledzik, mint neje, de neki még e földön is kellett volna lakolnia, mert katholikus népiskolánál viselt tanítói állását figyelmi utón minden mentség nélkül elvesztette volna, ha ő- ezt már előre tudva, nem cserélte volna fel állását a községi iskolai tanítósággal, mely törvényeink szerint a miniszter, és nem az egyház fejének főfelügyelete alatt áll. Világi törvényeink pedig tudvalevőleg nemcsak szigorúan megbüntetik azokat, kiket a polgári házasság miatt üldöznének, hanem adott esetekben azokat hathatósan meg is oltalmazzák. Erre is volt már eset Erdélyben. Végre is a dolgon ma már változtatni nem lehet. A nő — annak idején — válópört indított hírhedt első férje ellen. A biróság a válást mind a három fokon kimondotta; a nő a törvényes 10 hónapot bevárta s. most szive sugallatát követve s nem az ész rideg intésére hallgatva, megajándékozta kezével azt, ki neki legdrágább mindennél a világon. A férj szintén kitért az egyházi törvények akadékoskodása elől, átment a községi iskolához, hol szivével szabadon rendelkezbetik s ma . . , előttünk áll a legboldogabb házaspár. Házasságukat megelőzőleg számoltak ők a legszigorúbb bíróval: á lelkiismeretűkkel is, mert ellen- kezőleg ennek mardosása — mely a vadaknál éppúgy érvényesíti jogait, mint a czivilizált embereknél és | melyet elhallgattatni sem a királyi paloták ózondus termeiben, sem a mély börtönök penészes fülkéiben nem lehet — mondom,, mert ellenkezőleg ennek mardosása boldogságuknak hamar szárnyát szegné. Ez pedig abban állott, hogy ők tudakozódtak a lel- készi hivatalban is, hpgy polgári kötésükre az Ég áldását is lekönyörögjék, de a törvény rideg betűi szerint tagadó választ nyertek. Tehát az akarat mindkettőben meg volt, nem is a szokásnak akartak ők ezzel hódolni, hanem a lelkiismeret parancsának engedelmeskedni. Azonban mind hiába, nem lehet! Az Eg áldása formailag hiányzik házasságuknál világi felfogás szerint önhibájukon kívül, egyházi felfogás szerint önhibájuk következtében. Ők nem hagyták el az Istent, de az Isten elhagyta őket és mindaddig, mig az első férj meg nem hal, az egyházi rituálé kemény büntetésben részesíti őket. Ilyenek: hogy a szentségekben nem részesülhetnek, ezeknek kegyelmét az életben meg nem nyerhetik, majdan halálos ágyukon az utolsó kenet szentségében sem részesülhetnek, sem bűneiktől fel nem oldozhatók, temetésük pedig pap és harangozás nélkül történhetnék csak meg. Mi világiak nem hisszük, hogy e boldog pár a polgári kötés által oly szigorú földi büntetésre — mely majdan az örök életre is kiható lesz — tette volna magát méltóvá; különösen nem akkor, mikor akaratuk daczára elüttettek házasságuk egyházi meg- áldásától, — az egyháziak pedig úgy fogják föl a dolgot, hogy mindkettőnek nyílt alkalma lett volna oly módon keresni a családi élet gyönyöreit, ha a férfi oly nőt vett volna el, ki még senkié, a nő pedig türelemmel bevárta volna azt az időt, midőn esküje már nem köti első férjéhez, csakhogy ennek mikénti kimenetele nincs homlokunkra írva. Vájjon hol van itt most az abszolút igazság, 1 mikor egyforma szavazás esetén — — — — a szív dönt ? _______ Bú csúszó. Midőn Orsovára történt áthelyeztetésem alkalmából t. jó ismerőseimtől és jó barátaimtól ez utón egy szívélyes „Isten hozzád“-dal búcsút veszek, egyszersmind kérem őket, tartsanak meg továbbra is szives emlékezetükben. Paks, 1898. aug. hó 24. Üdvözlettel: Hirt Antal, dunagőzh. tisztviselő. Nyilvános köszönet. A tolnai ev. ref, tanító egylet f. hó 23-án — Szegáárdon tartott közgyűlése alkalmából küzebédet rendezett a kaszinó helyiségében, minek átengedéséért j fogadja a kaszinó tek. Elnöksége az egyesület köszönetét. A szegzárdi anyakönyvi hivatal értesítése. 1898. évi augusztus hó 6—19-ig. Született: 11 fiú és 4 leány gyermek. Kihirdetve: Mészáros Antal és Tóth Ilona. Házasságot kötött: Haiszler József és Német Julia, Meghalt: Szigeth Antal, Madaras Zsuzsána, Sunák Anna, Mozolány János, özv. Csötönyi Józsefné szül. Kocza Zsuzsana, Majsai Juli, Tallos Katalin, Topler Elvira, Tamer János, Varga Erzsébet, özv. Fleick Mihályné szül. Kovács Katalin, Fischhof Sándor, Bicsérdi Anna, özv. Singula Gáborné szül. Zarubay Katalin, Vuko- vits Katalin, Leipold Ferencz, Simon Takács Rozália. Hajózási Fölfelé: menetrend. Mohácsról . • indul 7 óra — perczkor este. Bajára . . . érkezik 9 „ — I 77 Szegzárdra*) „ 11 1 10 I Ijfj Domboriba . . „ 11 „ 50 77 77 Kalocsára . . » 1 * 20 77 77 Paksra . . . | 1 „ 50 77 77 Duna-Földvárra „ 3 „ 35 77 77 Budapestre . . n 0 .„ Lefelé : ■ppcrofAi 77 Budapestről indul 10 óra — perczkor este. Duna-Földvárra érkezik 2 „ — I éjjelPaksra . . . „ 3 „ 25 77 77 Kalocsára „ 3 „ 50 77 77 Domboriba . . „ 4 „ 35 I reggel. Szegzárdra**) . 1 5 * 20 » 77 Bajára . . . 77 77 Mohácsra . . I 1 1 50 77 77 *) Vasárnap, szerdán és pénteken. **) Kedden, csütörtökön és szombaton. 7 Vasúti űsá- menetrend. 1 II I 300 nd. érk.' I 830 8°° j j Budapest i 125 800 820 1 H21 1101 451 510 V érk. ind. I Sárbogárd ||35 500 516 í 522J 1155 Ind. érk. 10+0 404 1 108 1 6*6 221 636 Nagy-Dorogb goo 205 937 718 300 709 Kölesd -T engelicz 8+7 128 915 738 330 729 Hídja- Apáthi 83+ 125* 852 800 405 749 Tolna-Mözs 801 12+6 8£9 818 424 808 érk. Ind. Szegzárd 740 11+6 809 830 499 820 ind. 4rk. 730 1126 754] 8« 451 832 Ocsény 718 ||U 742] 855 507 845 Decs 706 1 102 730J 9U 526 901 Pilis-Berek 6+9 10+1 713 j 925 5+0 9+5 Báttaszék 636 1025 700J ||22 — 112® Bonyhád] 524 — 501 140 — 1255 Dombóvár ▲ 325 — 230 1 82» — © 99 00 T Budapest * érk. lm 830 V — 800 ! SZERKESZTŐI ÜZENETEK. K. Hl. Paks. Terjedelmessége miatt kénytelenek voltunk megrövidíteni. X. Y. Csak akkor tessék beküldeni, ha dolgozatával teljesen elkészült. Hogy közöljük-e ? —■ azt majd csak az elolvasás után mondhatjuk meg. S. J. Paks. Értekezése a jelen számból térszüke miatt maradt ki B. M. Pécs. Hangulatos költeményét legközelebb kiadjuk. K. E. Kölesd Sajnáljuk, hogy későn kaptuk kéz- héz s igy a mai számunkból kimaradt. Ha óhajtja, úgy jövő héten jönni fog. N Y I L T T É R.*) Akácz és virág méz, Csemege szöllő, Finom faj-alma, Finom faj-körte, Tea vaj, Szegedi rózsa-paprika, Szegedi tojás tarhonya, Prágai sódar kapható: (132. 2—2.) fűszer-, csemege-, tea-, rum- és cognac-kereskedésében Szegzár dón, dr. Hangéi féle ház. Egy jó házból való fiú lakatos tanonczul felvétetik Delo^JLla.37” Irrere lakatosmesternél (144. 1—1.) _______ iSZÜOZÄRDON. H E rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget a szerkesztő. Kiadótulajdonos es felelős szerkesztő: BODA VILMOS, HIVATALOS HIRDETÉSEK. tkTtÉr Árverési hirdetményi kivonat. Dr. Piringer József végrehajtatónak Csizmazia József és t. elleni végrehajtási ügyében 6861/97. ik. szám alatt elrendelt Regöly község házánál 1898. évi junius hó 10-ik napján megtartott árverés B Kovács Jáuosne szül. Csizmazia Orsola által szabályszerűen felszereit és törvényes időben a regölyi 386. sz. tjkben felvett A. f 5855. hrsz. ingatlanra nézve benyújtott uióajánlala folytán az utóajánlat elfogadása mellett az említett ingatlanra nézve hatálytalannak nyilvánittatik és az újabb árverés ezen ingatlanra elrendeltetik, közhírré tétetik, hogy a regölyi 386. sz tjkben A, | 5855. hrsz. ingatlan az ű to ajánlattevő, által kötelezett 310 frt kikiállási árban 1898. évi szeptember 10. napján d. e. 10 órakor Regöly község házánál megtartandó árverésen eladatni fog. Az említett ingatlan a kikiáltási áron alul eladatni nem fog.
