Tolnamegyei Közlöny, 1898 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1898-07-31 / 31. szám
2 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (31. sz.) 1898. július 31. közeléti momentumait, egy bizonyos előttünk, hogy lanyha, patriarchalis ellenőrzés ment amott időközi rovancsolások• idején. Nekünk' olybá tetszik, hogy a megyéken az ellenőrzésnek nincs meg az a szigorú rendszere, melynek ellenpróbái közben megfognák a defraudanst akkor, mikor még nem épit Pasnádon villát. Szóval az első száz, az első ezer forintnál, a mikor aztán nem kellene pótadók utján fedezni a nagy pénztári hiányt. A megye, ez a kényelmes, patriarchalis intézmény nem viszi át a modern rovancsolások módszerét, benne a becsület, a megbízhatóság tobzódik, a jóhiszeműség, melynek erkölcsében idegen a gyanakvás szelleme. . Csak ebből magyarázható meg, a mi Aradon ment. Kriványnak volt 1200 frt fizetése s költött észrevehető módon tizezert. Miből | Miből, miből, — • uramfia! Hát ezt ő legjobban tudja. A neje módos asszony. Sokszor nyert sorsjegyeivel is.. Ebből költ, — azt hitték. S micsoda jóhiszeműség kell ahhoz, hogy mikor a negyed millió hiányra bukkanak, Pecs- kán, az árvaszéki elnök, igy kiált föl: ■ „Ez az ember nekem már régen gyanús volt!“ Édes Istenem, ha gyanús volt: miért nem ro- vancsolta jobban: hogyan van az, hogy állami hivataloknál, a hol hasonlithatatlannul sokkal nagyobb összegek kezeltetnek, ilyen permanens módon, kényelmesen űzött sikkasztás elő nem fordulhat. Ha igy megy a megyéken, akkor ide-oda megcsontosodik az a vélemény, hogy a megyei rendszer betöltötte tisztes politikai missióját. A hol nincs igy, ott is nem a rendszer, hanem a megye élén állók lelkiismerete és becsvágya dql- gozott közre. A hol restituálták, ott is a hivatalnokok éber lelkiismerete cselekedte. De ez kevés garanczia. Azért a mai rendszernek erélyesebb ellenőrzése kell, hogy következzék! Kerékpár-verseny. Fényes ünnepsége volt a „Szegzárdi Kerékpár- Egylet“-nek múlt vasárnap. Kalocsáról, Gyönkről, Tolnáról, Bátaszékről s a megye egyébb részeiből mintegy 50 kerékpáros gyűlt össze a versenyt rendező egylet szívélyes meghívására. A kalocsaiaknak egy kis, de annál kedvesebb csoportja már szombaton megérkezett. Surányi Viktor elnök, Dr. Mayer Gyula igazgatósági tag Tolnáig mentek a kedves vendégek elé, kik közt a „Kalocsa Sport-Club“ lelkes nő kerékpárosai — Csicsáki Jánosné, Kis An- talné.és Rapszki Béláné —is voltak. Vasárnap kora reggeli órákban érkeztek a „Kalocsai Sport és Bi- czikli-Club“ tagjai impozáns számban, a gyönki és bátaszéki kerékpárosok kicsiny, de lelkes csoportja. A tolnaiak délelőtt folyamán érkeztek meg a lehető legkisebb számban (2) úgy látszik megfeledkeztek tolnai szomszédaink arról, hogy a szegzárdi közönség mily szép számmal sietett a „Csolnakázó-Egylet“ által múlt évben Tolnán rendezett ünnepségükre. A kalocsaiak igazi lelkesédéssel fogadták a szegzárdi társ-egylet meghívását, átjöttek úgy szólva egy szálig; a kérekező férjek magukkal hozták' nejeiket is. Ha bár nem kerékpáron, de a sport iránti szeretettől lelkesedve jöttek a szegzárdi kerékpáros ünnepségre Bolváry Ferenczné és Balogh Gyuláné úrnők Kalocsáról. Tolnáról is érkézéit egy csoport lelkes sportkedvelő nő: Taubner . Adolfné, Dr. Freund Ignáczné és leánya Ilonka, Borouitz Vilma és Stein Annuska k. a. A szombaton este érkező kerékpárosokkal a helybeliek a „Szegzárd Szálló“-ban szép kis mulatságot rendeztek, melynek csak a szépen pirkadó hajnal vetett végett. A 100 kim. bajnoksági versenyre Keplinger Géza, Schneider János, Wiltschek Rezső, Konkoly István és Simon Gyula reggeli 5 órákkor indultak el a „Szegzárd Szálló“ elől Kitűnő formában voltak valamennyien, előre látható volt, hogy a kitűzött 5 óránál jóval előbb beérkeznek. Az indításnál a vezetést mindjárt Schneider János vette át, ki szép egyenletes tempót diktált, úgy hogy a versenyző csoport 4 tagja, Keplinger, Schneider, Simon és Wiltschek Dkömlődig együtt voltak. Itt kezdett el Schneider erősebben hajtani, s mintegy 200 méter előnyt szerezve haladt a duna- kömlődi 15 kim. hosszú emelkedésen felfelé, hol sikerült 300 méter újabb előnyt szereznie. A fordulóhoz Schneider 7 óra 2 p. 30 “kor érkezett, 45“ múlva Simon majd Wiltschek s végül 1 p. 30“ múlva Keplinger. A versenyzők itt frissítőt véve magukhoz gyors tempóban siettek a czél felé. Schneider köny- nyed biztonsággal járt elől, követve Simon, Wiltschek, Keplingertől. Pakson Simon gépjének baja akadt, Wiltschek, Keplinger (kinek pneumatikájával szintén baja volt) néhány percznyire voltak egymástól, előre látható volt, hogy kettőjök közt erős küzdelem fog kifejlődni. Geijeni frissítő állomásnál következőleg érkeztek be. Schneider, 5 p. múlva, Wiltschek, 8 p. múlva (Schneider után) Keplinger. Tolnán Schneider 8 óra 36 p. hajtott keresztül. Kitűnő formában s erőben volt, s innen magyarázható, hogy a Tolna-Szeg- zárd közti rossz utón (12'2 kim.) keresztül hajtva, teljesen üdén 9 óra 1 pkor a közönség lelkes éljenzése közepeit erőteljes spurttal szaladt át a czél- szalagon. 25 percznyi várakozás után Keplinger erőteljes alakja tűnt fel, ki 9 óra 26’kor szaladt át a czélon, nyomában Wiltschekkel ki 9 óra 2d p. 50“- kor érkezett be. Wiltschek még a városvégén Keplinger előtt volt, de itt lába görcsöt kapván, leszámít a Il-ik helyről. 9 óra 53 pkor érkezett be ifj. Simon, kinek múltkori czikkemben a 3-ik helyet jelöltem, s ki bizonyára be is futott volna, ha gum- miját nem kell többször javítani. A közönség mely szép számmal gyűlt össze élénken üdvözölte a versenyzőket; a mindenkor figyelmes és szeretetreméltó Rácz Józsi egy szép rózsa csokrott adott át a Sz. K. E. uj bajnokának Schneidernek, ki gyönyörűen szaladta be a fáradtság minden látszata nélkül a 100 kim. utat 4 óra 1 p. alatt. Ezen idő oly meglepő szép (Gillemot 108 kim. bpest—siófoki versenyen 3 óra 58 p.) valamint a többi versenyzők által elért idő, hogy a Sz. K. E. bátran mutathatja eredményét a sport világnak s a dicsekedés minden árnyékától menten elmondhatja, hogy jó versenyzőkkel rendelkezik, kik bátran ösz- szemérhetik erejöket nemcsak a vidéki, de a fővárosi versenyzőkkel is. A bajnoki verseny lezajlása után a kerékpárosok és a közönség nagy része barátságos sörözésre a kaszinó szép helyiségében gyűlt össze. Délben ebéd volt a „Szegzárd Szállódban, hol Mang és Szigeti urak kitűnő ételekkel és italokkal szolgálták a vendégeket. Délután 3 órakor a kaszinóba rándult át a jó kedély hangulatban levő közönség, hol tekézéssel s más egyébbel szórakoztak 5 óráig, midőn impozánsan hosszú sorban vonultak ki a kerékpárosok a délutáni versenyek megszemlélésére. Az 5 kim. vendégek versenyén 9-en indultak pontban 6 órakor a Mayer-féle kereskedés elől, Szép tempóban hajtottak s érdekes volt a végküzdelem. A felette rossz ut daczára: I- nek Müller Albert 12 p. 30“' II- nak Grosz Gyula 12 p. 45“ III- nak Müller Jakab 12 p. 50“ érkezett be; Kohn Józsefet a kalocsai Sport Club tagját, ki még kezdő kerékpáros, csak az utolsó pillanatban bírta Grosz és Müller lenyomni. Ha szorgalmasan trainiroz, úgy jó versenyző fog belőle válni. Nagy érdeklődéssel nézett a 10 klméteres verseny elé a közönség. Schneider, a 100 klméteres verseny-győztese, Keplinger, Müllerek,Szélig, Binder, Grósz indultak el. Schneider mindjárt az indulásnál irtozatos tempót diktált, hogy mindjárt az első klmé- terben szép előnyt szerzett. A többi versenyzők egy csoportban haladtak. Keplinger, ki erősen megzúzta térdét a 100 kim. verseny beérkezésénél, a versenyt feladta. Schneider a fordulónál gépjéről lebukott s bal térdét megzúzta, de hamar gépén teremve szédületes gyorsasággal haladt visszafelé a kocsivágással, emelkedésekkel tele utón s nagy főlénynyel, a közönség viharos éljenzése közepeit haladt át a czél- szalagon. 1. Schneider János 20 p. 30 mp. II. Müller Albert ■ 23 » III. Müller Jakab 23 » 20 » Schneidernak, — ki ezen versenyen a kaszinó remek szép ezüst érmét nyerte el, — ez volt az igazi diadala. Ily rossz és hullános utón 10 kim. 20 p. 30 mp. alatt megszaladni oly szép eredmény, mely arra jogosíthatja az illetőt, hogy erejét bátran összemérhehesse pálya versenyekben is jó ameteurs versenyzőinkkel. Lauber a 10 kim. Magyarország bajnokságát pályán 17 p. alatt nyerte el, Száríts a napokban 18 p. 35 mp. alatt szaladt be 10 kimét, távot pályán. TÁRCZA./ Kibékülés. Nem számitok én hosszú gyászra Tenger könnyre, ha meghalok', Koldus leszek a temetőn is. A mint most itten az vagyok. Múlásom szörnyű döbbenéssel Nem fog betöltni másokat: Megesik szépen, ésszrevétlen, Miként erdőn az alkonyat. Mi is van abban, ha egy árva Fakó dalost az éj befed ? — Mindössze: több egy kis halommal S nehány kis dallal kevesebb! Jakab Ödön. Ha sötéten. Ha sötéten Hallgatnak a falombok S megcsenditik Az esteli harangot: Föltekintesz a A csillagos egekre S néha köny ül Kék nefelejts szemedbe. Titkos ihlet Szálja meg a szivemet, Atkulcsolom Összetett két kis kezed. S mig elnézem Boldogságos szép arczád, Hiszem, hiszem: Hogy van ott fönn menyország . . . Balogh Dezső. EldorácLó. — Francziából. — — A „Tolnamegyei Közlöny“ eredeti tárczája. — Irta: Szkicsák Sándor. 1852-ben Szan-Francziskó egyetlen terén egy kellemetlen és kirívó szinü, széles deszka alkotmány emelkedett, félig színház, félig kávéház, valóságban azonban játékbarlang; nem titkolván azt, Eldoradónak nevezték. Estenden széles ablakai csillongtak, bevilágítván az egész tért, fény özönnel árasztva el a különös öltözetű látogatók zajongó sokaságát. Bolyhos bányászok, finom fekete öltözetű tőzsérek és kereskedők, gombokkal tulhalmozott rövid mellényü Mexikóiak hatalmas tömör ezüst sarkantyúkkal, a melyek csengtek pengték a parqueton, olasz halászok, matrózok, szóval minden nemzetbeli emberek érintkeztek ezen tágas helyiségben, dohányozva és csevegve. Az asztalok körül, lépten nyomon játékosok csoportosultak, középett az elefánt csont pálczácská- val felfegyverezett játékmester, az úgynevezett croupier ; jobbra és balra két czimborája, a kik ügyeltek a kártya rakókra és az asztalra helyezett, meglehetősen kézügybe eső revolverekre. A croupier előtt arany halmazok nagy, nyolez szögletes 250 frankot érő arany darabokból, termés aranytól vagy aranyportól duzzadó teve bőr zacskók, a bányászok tételeinek megmérésére szolgáló sulymérték voltak elhelyezve ; odébb egy vastag ezüst piaszter tekercs úgynevezett colloncs, az egyedüli, akkor használatban levő váltó pénz. Nehéz és meleg gőz fejlődött a czigaretták- és szivarokból, amely alig engdte félig látni a roppant terem végén álló emelvényt, a honnan egy lármás Orchester fülhasogató hangjai hangzottak, darálván a Marseillaist, God save the Oeen és a mexikói nemzeti dalt. Néha a zenebona közül pör hangjai törtek elő, hallható lett egy-gy lövésre elkészített pisztoly csette- nése, azután jelentős kiabálás, maga után vonván a tömeg hullámzását, mely szabad hareztért engedendő, szét ment. Eh! semmi ostobaság ott lenn és félre az eszközökkel kiáltá Ben, egy hercules alak, az intézet tulajdonosa. Az Eldoradó gazdája illő tiszteletbe részesült; mint oly ember, a ki sohasem tagadott meg egy vesztes bányásztól pénzbeli segélyt, hogy vissza nyerje a sápot s aki megáldva egy bival erejével remekelt abban, hogy tettemesebb megkárosítás nélkül, egyetlen ököl csapással leütötte a részeget vagy makacs zajongót. Nem rettegett semmi vetély-társtól s látogatói tudták, hogy művészi tökélylyel — úgy mint senki más, — érti a meglepetések készítését vendégei számára. Énekes vagy bármely hangszer kezelő nem köthetett ki San-Francziskóban anélkül,
