Tolnamegyei Közlöny, 1898 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1898-07-24 / 30. szám

6

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (30. sz.)

1898. julius 24.

— Nyári mulatság. A „Gyönki Iparoöok Olvasóköre“ könyvtára javára folyó évi julius hó 31-én a „Gerenyási“ erdőben zártkörű nyári mulatságot rendez. Belépti-dij: Személyjegy 50 kr, családjegy 1 frt 50 kr. Kezdete d. u 4 órakor. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Kedvezőtlen idő esetén fedett helyiségről gondoskodva van.

— Az aratás áldozatai. Fejes István hátai la- kós 14 éves Mihály fia a Siklós melletti Sári-pusztán volt aratni s folyó hó 15-én napszurás következtében hirtelen meghalt. Holttestét Bátára szállították s nagy részvét mellett 17-én öröknyugalomra helyezték. — Ugyancsak Sári-pusztán halt meg napszurás- ban Pusztai János bátai lakos 15 éves Erzse lánya; őt azonban szülei nyomasztó anyagi helyzete miatt csak arató társai kisérték, az utolsó útra Siklóson.

— Juliális. A hőgyészi önkéntes tűzoltó-egylet folyó hó 17-én Nagy méltóságú Gróf Apponyi Géza „Nyúlás“ nevű erdejében saját pénztára gyarapítására tánczmulatságot rendezett, mely a szép idő, a helybeli és vidéki nagy számban megjelent mulatni s tánczolni szerető közönség hozzájárulásával az elképzelhető legjobban sikerült; s jó tűzoltóink ugyancsak megmutattak hogy nemcsak a tűz oltásához értenek, hanem a tánczban is fáradhatatlanok. Már magassan állt a nap midőn az utolsó csapat is megsebezve, ki szivében ki erszényében, de azért mint egy győzelem- ittas sereg hagyta el a tündéri csatateret. Megjelentek: Asszonyok: Berindán Szilárdné (Kaposvár), Csukly Ignáczné (Szakály), Klimes Antalné, özv. Dobó La- josné (Gyönk), Nagel Péterné, Hesz Józsefné (Gyünk), Vágner Antalné, Schultheisz Imréné (Hidegkút), Ka- dernoszka Jánosné, Bammel Yilmosné (Diósberény), Leicht Károlyné, Stocker Jánosné, Bettinger Istvánná (Duzs), Baumann Istvánné, Falkner Edéné (Gyönk), Binder Bezsőné (Gyönk), Pelcz Árpádné (Szakadáth), Piribauer Edéné, Fent Lajosné stb. Leányok: Téry Mariska, Csukly 4 Margitka (Szakály), Schultheisz nővérek (Hidegkút), Gundrum Helén, Fent Irma, Leicht Iduska, Nagel nővérek, Bettinger Irmuska (Duzs), Falkner Irmuska (Gyönk), Hesz Stella (Gyönk), Binder Jolán (Gyönk), Pelcz Giziké (Szakadáth), Schulek nővérek, Yenczl Mariska, Mohr Anna, Zey nővérek (Tabód), Baumann nővérek, Bienszák Mariska stb. — Felülfizettek : Gróf Apponyi Géza 9 frt 40 kr, Téry család 3 frt, Klimes Antal 2 frt 50 kr, dr. Kohn Ármin és dr. Holndonner Adolf 1 fr t 50 kr Bausz Antal 1 frt 40 kr, Vagner Antal, Schultheisz Imre s Csukly Ignácz 50 kr, Polgár Zsigmond, Kurcz Ferencz, Szabó Imre, Szentkirályi, Stojkovics, Fries, Mánk, Basel, Nagy, Ferenczi, Thurzó, Takács Károly, Pirkner László, Hamusz Bezső, Schmidt János, Kiss Pál, Horváth János, Streicher Péter, Trinn János, Hónig Mór s Stallenberger József 40 krt. Fogadják a nemes szivü adakozók az egylet őszinte köszönetét.

— Nem gyermek kezébe való a fegyver. Mayer Alajos bátaszéki fakereskedő 11^ éves János fia s A n g y a 1 f f y Imre hasonlókorú Ödön fia múlt héten kimentek May érék szőlejébe madarakat lövöldözni. Madár helyett azonban F r a n c z János, a kis Mayer öregapja lett az áldozat, amennyiben a 9 mm es fló- berttel játszó gyermekek egyike, a kis Mayer Jani, a szőlőben dolgozó öregapját lőtte lábikrán ugyany- nyira, hogy hetekig fog ágyában arról elmélkedni, hogy nem gyermek kezébe való a fegyver.

— Felöklelte a bika. Kaba József paksi gulyást a megvadult városi bika megtámadta és lágyékán életveszélyesen megsértette. A szerencsétlenül járt gulyást a szegzázdi „Ferencz közkórházba“ szállították ápolás végett.

— A honvéd hadapród iskola tanárai Pécsett.

Készen áll már az impozáns, gyönyörű épület teljesen. A belső berendezés is lázasan folyik és azzal is készen lesznek mielőbb. A csatornázás és a vízvezetéki munkálatok is erősen folynak. Az épület maga azonban már készen van és szeptember elsejére át is adják a rendeltetésének nagy ünnepségek között. Ugyanekkor fognak Pécsre érkezni a honvéd hadapród iskola tanáréi fis. A parancsnokság már széjjel küldötte az utasításokat, a melyekben határozott hangon az van Írva, hogy az ide vezényelt tanárok kötelesek szeptember hó elsején a parancsnokságnál jelentkezni szól- gálattételre.

— Tolvaj a kertben. Weizel Illés kalaznói lakos a kertjébe terített ki száradni harmineznégy és fél vég fehérített vásznat. Mikor aztán estefelé megakarta nézni, hogy a vászon megszáradt-e már, ugy- találta, hogy a vászon annyira összeszáradt, hogy az szinte láthatatlanná vált. Vagy hogy, — gondolta magában, — valaki ellophatta. Mivel az utóbbi körülményt valószínűbbnek találta, iparkodott a jelentést kellő helyen megtenni,

Talált gyűrű. Kappelmayer Paulin két héttel ezelőtt a Báta és Furkó puszta közötti országúton egy kisebb aranygyűrűt talált, melyből a kő kiveszett. A gyűrűt a helybeli főszolgabírói hivatalba beadta, hol tulajdonosa azt átveheti.

— Súlyos testi sértés. Ság hi László agárdi Iákos folyó hó 11-én este 10 órakor Farkas József Kolompár ugyanottani lakos czigányt a kakasdi korcsmában — mivel az Sághit csak per te szóllitotta, — úgy helybenhagyta, hogy szegény czigány a bizalmas megszóllitásért legalább három hétig őrzi a szobát. A sérültet beszállították a „Ferencz közkor- házba“, az önérzetes atyafit pedig a szegzárdi járás- biró ságnak adták át.

— Napszurás áldozata. B a r t o s István, nős C z a n k Erzsébettel szegzárdi lakos, ezelőtt 3 héttel Szigetvárra ment aratni, hogy a télre légyen miből élniök. F. hó 22-én feleségét sürgönyileg értesítették, hogy férje aratás közben hirtelen összeesett és napszurás következtében nemsokára rá meg is halt. Három gyermeket és nejét hagyta maga után.

— TŰZ. Bátaszékén f. hó 10-án Hauck' Istvánné vendéglősnének főutezái háza ismeretlen okból kigyuladt. Az átcsapó láng a szomszédos Len ez Jeromos, foldmives házának középső épületét is elhamvasztotta. Szerencsére mindkét ház biztosítva volt.

— Dalestély. A bátaszéki dalárda augusztus hó

6-án a Nyers Pál-féle „Korona“ vendéglő casinó helyiségében tánczczal egybekötött dalestélyt rendez.

— Verekedő asszonyok. Folyó hó 11-én délután 4 órakor Soponyai Györgyné, Kovács Józsefné és Szabó Pál Józsefné szegzárdi asszonyok az utczán összeszólalkoztak. A nagy perpatvarból aztán a dolog verekedésre került, melynek az lett a vége, hogy egyik a másikat becsületesen eldöngette. S o p o- nyainé és Kovácsné 10—10, Szabó Pál Jó- zsefné pedig 6 nap alatt gyógyuló sérülést szenvedtek.

— Dunába fűlt. Föglein János, több éven át volt szegzárdi birónak fia, Mihály, ki a Korneu- burgban állomásozó hidász zászlóaljnál mint káplár szolgált, múlt héten a Dunára ment ki fürdeni, és a vizbe fűlt. Az esetről a szülőket a katonai hatóság táviratilag értesítette. Megjegyezzük, hogy a szerencsétlenül járt fiatal ember már nős volt.

— Leégett ház. Pinczehelyen a napokban tűz ütött ki. Badas Anna házának teteje gyuladt meg és égett le. Szerencsére, — a nagy szél daczára, — sikerült a tüzet idejekorán elfojtani. Keletkezésének oka ismeretlen.

— Az áruló esernyő. Nagy rablás történt minap baranyamegyei Abaliget községben. A rablónak sikerült is elmenekülnie és talán soha sem jönnek nyomára a bűnösnek, ha árulója nem lett volna az esernyője, a melyet a lázas, sietős munkában elhagyott. Biró Imre abaligeti lelkésztől, mikor Pécsre ment a legutóbbi vármegyei közgyűlésre, valaki elrabolt 201 frt 50 krt, egy arany-órát lánczczal és még két doboz regalitász szivart. A rablásnak csak akkor jöttek a nyomára, a mikor a rabló már elillant. Már le is tettek arról a reményről, hogy a rablót valamikor elfogják, a mikor egyszerre egy esernyő ötlött a szemükbe, a melyet a rabló a nagy munkában feledékenységből elhagyott. Nagy vizsgálat indult meg. Keresték az esernyő tulajdonosát és hosszas utánjárás után fel is találták azt Bartulovics József odavaló ember személyében. Azonnal vallatóra vették, de mindent tagadott. Az esernyőjét illetőleg azonban nem tud fölvilágositást adni. Kisült azonban, hogy hamis tanukat akart keríteni, a kikkel azt akarta bizonyittatni, hogy ő akkor, a mikor a rablás történt, nem is tartózkodott a községben. A rablót átadták a sásdi kir. járásbíróságnak. Az esetből pedig az a tanulság, hogy a ki rabolni akar, ne vigyen magával esernyőt.

— Öngyilkosság. Menyhárt József dunaföld- vári lakos, napszámos, rovott múltú egyén, ki élete legnagyobb részét börtönben töltötte, ezúttal is betörés miatt vizsgálati fogságban volt a járásbíróság börtö nében. Miután ez ügyben feleségét is letartóztatták, ki úgy látszik egy húron pendül férjével, hogy a börtönben össze ne beszélhessenek, Menyhárt Józsefet a községház börtönébe szállították,. s 21-én éjjel felakasztotta magát. Felesége a járásbíróság börtönébe éhhalál által akar az élettől megszabadulni, s már harmadnapja, hogy ételt nem vesz megához s már több ízben kísérletet tett, hogy felakaszsza magát, de a börtönőr mindanyiszor megakadályozta abban. Most az éhségtől oly roszra fordult állapota, hogy kórházba kellett szállitani.

— Előfizetési felhívás. Vettük a következő előfizetési felhívást: „Az iparügyi közigazgatás gyorsítása s a hazai iparos (kereskedő)-osztály ipartigyi kérdésekben való tájékoztatása érdekeben vélek szolgálatot tenni, midőn az 1884. évi XVII. t. ez. (ipartörvény) életbelépte óta megjelent összes elvi jelentőségű miniszteri rendeleteket s határozatokat összegyűjtve „Ipari Közigazgatás“ czim alatt kiadom. Müvem kiadásának alkalomszerüséget kölcsönöz a

IV. országos ipartestületi gyűlés központi bizottságához 81647/1897. sz. a. intézett miniszteri leiratban foglalt kijelentésen nyugvó azon következtetés, mely szerint az ipartörvénynek gyökeres módosítása még hosszabb ideig nem várható. Bár az - ipartörvóny életbelépte óta kibocsátott elvihatározatok is nagy anyagot képeznek, a kitűzött czél érdekeben s tudva azt, hogy az iparügyekben való gyors és alapos tájékoztatás is az ipar terén felmerülő panaszok, sérelmek megszüntetésére közrehathat, müvembe a hazai kereskedelmi és iparkamarák, az országos iparegyesület által nyilvánított, továbbá az „Iparügyek“, „Magyar Ipar“ czimü szaklapban megjelent fontosabb iparügyi véleményeket s m. kir. curiai döntvényeket is felvettem. Az „Ipari közigazgatás“ mintegy 25 ívnyi terjedelemben folyó évi augusztus hó végén fog megjelenni s egy példánynak ára fűzve bérmentes megküldéssel 2 frt 50 kr. Minthogy müvem könyvárusi utón nem lesz megszerezhető s felesleges példányok nem nyomatnak, a megrendelést postautalványon kérem czimemre mielőbb megküldeni. Tisztelettel“ Kovács István, fogalmazó a pécsi kereskedelmi és iparkamaránál.

iTöTgaz d as ág.

Útmutatás a gabonazsizsik (Calandra grana- ria L.) irtására.

A gabonazsizsik (egyes vidéken zsuzsók, árpa- zsuzsók, magtárizsuzsók is, tudományos néven Calandra granaria Linné) egy kis és karcsú termetű ormányos bogár, melynek hosszúsága 3—4 millim. szélessége pedig 0.7—1 millim. Testszine sötét-barna. E bogár csak a magtárakban él. Lassú járású és repülni nem tud, mert a szárnyfedő alul a repülő szárnya egészen hiányzik. Zavarás esetén tetszhalottat szinlel, de azután egy-két perez múlva ismét megmozdul.

A gabonazsizsik az egyes gabona szemekben fejlődik és pedig leginkább a búza-, rozs-, és kuko- riczában, — zabban már ritkábban, megjegyzendő azonban, hogy csak magtárban elhelyezett magvakban, lábon álló gabonában nem. A nősténye petéit úgy rakja a szemekbe, hogy azokat hosszúra nyu- lott fejével, u. n. ormányával elébb egy kis lyukat fúr, aztán megfordul és petéjét a fúróit lyugba tojja. A gabona zsizsik álezája fehér szinü és csak a. rágó szerve barnás szinü; teste formátlan és igen rán- ezok; lába nincs. Egész fejlődését a szemben éri el s annak lisztes belsejével táplálkozik is, ugyanabban bábozódik is és a magszemet csak akkor hagyja el, mikor már teljesen kifejlődött, azaz mikor bogár.

Kártétele abból áll, hogy úgy a kifejlődött bogár, mint az álezája a gabona szem belsejét annyira kirágja, hogy annak csak épen a korpája, héja marad meg. Minthogy pedig egy-egy zsizsik teljes kifejlődéséhez körülbelül 45—50 nap szükséges, s egy nőstény 36—60 petét tojhat, és továbbá minthogy a bogár fejlődése egyes melegebb fekvésű magtárban egész éven át majdnem fennakadás nélkül folyik, vagy télen legfeljebb két-három hónapig szünetel, azért könnyen érthetővé válik, hogy e bogár rövid idő alatt miért szaporodik el néha olyan tömegesen és miért tesz olyan nagy kárt a gabonában. Figyelmet érdemel, hogy a zsizsik tömegesen csak a zugokban felhalmozott szemetes gabonában szokott szaporodni, és abból húzódik át a magtárban lévő tiszta gabona-garmadákba, melyekben tovább szaporodik; egyáltalán szereti a nyógalmat és sötétséget!

A gabonazsizsik ellen való sikeres védekezésnél figyelembe veendő mozzanatok a következők.

1. Hogy a gabonazsizsik a magtárban eine sza- porodhassék, szükséges, hogy a magtár mindig tisztán tartassák. Ez oknál fogva fel kell használni minden ajkaimat, hogy valahányszor a magtár kiürül, annak összes zugai- (lépcsőalja, falburkolat belseje, vakablak, támosztó oszlop alja, a padló- és falburkolat repedései, a mestergerendák) kisöpörtessenek, minden maghulladék szemetestől onnan kitakarittas- sék ; általában vigyázni kell, hogy a magtár e helyein semifélö meghulladék vagy piszok hosszab ideig meg ne hagyassák.