Tolnamegyei Közlöny, 1898 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1898-07-10 / 28. szám
XXVI. évfolyam. 20- szám. Szegzárd, 1898. julius 10. KÖZIGAZGATÁSI, TÁRSADALMI, TANÜGYI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Az országos selyemtenyésztési miniszteri meghatalmazottnak, a tolnamegyei gazdasági egyesületnek, a szegzárd-központi tanító- ' ________egyletnek, a tolnamegyei községi és körjegyzők egyletének és a szegzárdi ipartestületnek hivatalos értesítője. El őfizetési ár: Egész évre . . . . 6 frt — kr. Félévre . . . . 3 „ — „ Negyedévre ... I „ 50 „ Egyes szám a kiadóhivatalban 12 kr. Szerkesztőség: Bezerédj István-utcza 6-ik szám alatt, hová a lap szellemi részét illető közlemények intézendők. Kiadóhivatal: Széchényi utcza 176. sz. alatt, hová az előfizetések, hirdetések és a felszólamlások küldendők. Me gj elen: Hetenkint egyszer, vasárnap. Nyilttérben 3 hasábos petitsor 15 kr. Hirdetések jutányosán számittatnak. Hiv. hirdetések: 100 szóig • • . 1 frt 87 kr, 100—200 „ . . . 2 „ 87 „ 200—300 r . ’. '. 3 * 87 „ minden további 100 szó 1 írttal több A vármegyei tiizoltószövetség. Legutóbbi lapszámunk vezető czikkelyé- ben foglalt Ígéretünkhöz képest folytatjuk a tűzoltóság egyik fontos intézményének: a vármegyei szövetség szervezetének ismertetését s megindokoljuk, hogy miért foglalkozunk mi éppen most, midőn arra nézve semmiféle ok fennforogni nem látszik, aránylag ily hosz- szasan ezzel a különben fontos ügygyei. Eltekintve attól, hogy az évenként másmás helyen megtartatni rendelt közgyűlés a tűzoltóság állandó érintkezését biztositja; köztük testvéri egységet létesit s a tartott gyakorlatok alkalmával szemlélve egymáshaladását a nemes verseny egy üdvös nemét hozza létre: a szövetségnek súlypontját kétségkívül a kerületi tüzfelügyelők intézménye képezi. Az alapszabályok értelmében ugyanis az egész vármegye területe nyolcz kerületre van felosztva s minden kerület számára a közgyűlés egy tüzfelügyelőt választ, kinek hatáskörét a huszonhatodik szakasz a következőkép körvonalazza: a kerületi tüzfelügyelő őrködik a kerületbeli öszszes tűzoltók jogai és kötelességei felett; bejárja és megvizsgálja évenként legalább egyszer kerületének öszszes községeit s a tapasztaltakról az elnökségnek jelentést tesz. Jogában áll a kerületbeli tagok megvizsgálása alkalmával gyakorlatot tartani. Kiválólag ellenőrzi a testületek belszervezetét és működését; nyilvántartást vezet az egyes községek tűzoltó szereiről s felvilágositást és utasítást ad ott, hol hiányokat tapasztal. Hát a kinek alkalma van ezeket a beérkezett tüzfelügyelői jelentéseket tanulmányozni, igazán kénytelen elszomorodni azon felületesség, könyelmüség és hanyagság felett, melyek egyes községekben a tüzoltószerek beszerzése és gondozása körül gyakran felmerülnek. Az ilyen községekben, ha egy nagyobb tüzeset merül fel, vagy ha a hatóság meg- botránkozva a tűrhetetlen állapotokon, az elöljáróságra reáparancsol, nagy küzdelem közt beszereztetnek ugyan a legszükségesebb tüzoltószerek ; elmúlván azonban a tűz okozta ijedelem s megszűnvén a hatósági szelid nyomás, többé senkisem gondol a tüzoltószerek gondozásával. Fordulnak elő esetek, hogy a beszerzett drága fecskendő ott ázik, pusztul, romlik az Isten szabad ege alatt, mert hát a félszert a község kocsija foglalja el, * fedett hely készítése pedig pénzbe kerülne. Az nem vétetik figyelembe, hogy eltekintve a tűzveszély okozta nagy károsodástól, melyet a tüzoltószerek használhatlan minősége óriásilag fokoz, a fecskendő, mely 600 frt értéket képvisel, elpusztul s ez a károsodás 40—50 frtnyi költséggel elhárítható volná. Volt rá eset, hogy beszereztetett ugyan a szükséges fecskendő, mert hát az elkerülhető nem volt; el is helyeztetett az a félszerben, mert hát a főszolgabíró ur igy parancsolta, hanem, hogy azután a tyuk azt alkalmas fészekhelynek nézte s csibéit ott költötte ki, abban már senkisem talált megütközni valót. Hogy konkrét esetet is említsünk fel, ott van G-erjen község példája. Derék, magyar népből áll lakossága. Már több Ízben le is égett s a Duna árja is minduntalan végveszedelemmel fenyegeti. Megérdemelné, hogy anyagi pusztulása ellen minden lehető eszközzel biztositassék. Már pótadót is vetett ki magára, hogy tüzoltószerekkel a községet elláthassa s mégis csak egyetlen egy fecskendővel rendelkezik, vizhordó lajtja meg egyetlen egy sincs. Ha azután abban az egy fecskendőben valami hiba esik, vagy a lakosság az aratással van elfoglalva s kint a földön tartózkodik s szapulóját nem rakhatja hirtelen kocsira, melynek víztartalmából három negyed rész a sebes hajtás következtében a földre ömlik, az a nehány liter viz, mely a szapuló fenekén még bentmarad, nem elég a tűz oltására: akkor éghet az egész község, nincs emberi erő, mely ennek gátot vethessen. Ilyen és hasonló állapotoknak azután óriási nagy vagyon eshetik és esik is széles Magyarországon áldozatul s ha már a mi áldott magyar népünk vele született indolen- cziájánál fogva nem jut arra meggyőződésre, hogy nem kell néhány száz forint kiadásától viszszariadnia akkor, midőn az által tízezrek elpusztulhátásáhak veszedelmét elháríthatja magától, akkor csakugyan bekövetkezett az az eset, hogy saját, jól felfogott érdekében vele szemben, ebben az ügyben, hatósági kényszert kell alkalmazni. Itt van már a forró nyár; a hoszszas esőzés után bekövetkezhetik a szárazság, midőn majd a perzselő nap sugarai minden éghető anyagnak nedvességét teljesen kiszárítják s hőfokát anynyira emelik, hogy elég egy eldo- bott gyufaszál, elég a tűz kiütése után nehány percznyi késedelem, elég a lájtnak hiánya, hogy egy község lakosságának egész vagyona nehány óra alatt elpusztuljon. Azért foglalkoztunk mi hoszasabban éppen most a tűzoltás körüli intézményünk: a vármegyei szövetség szervezetével, hogy a közfigyelmet, a menynyiben tőlünk telik, reá- irányitsuk s feltárva éppen ezen intézményünk által hivatásból felderített bajokat, a községi elöljáróságokat az óriási felelőségre figyelmeztessük, mely netáni mulasztásaik folytán a közvagyon nagy egyetemét fenyegeti. b. Milyen a termés? Néhány próba cséplés adata már közismert. Néhány esetet általánossá tenni és ebből következtetést levonni, nem egészen biztos mód az igazság megismerésére; de már annyit minden pessimizmus nélkül tudunk, hogy az 1898. év is a balszerencséjü évek sorába tartozik. A hogy 1897. őszén földbe került a szem, félszeg, csúnya, alkalmatlan idők jártak és oly rosszul telelt a nagy ellennálló képességkel biró búza, szinte hallatlan. Ennek következtében ritka lett, fagy szitta, eső pálasztotta, a jótékony téli hóbundát híréből sem ismerte. És tavaszon uj ellenség támadta meg a búza gyökerét, a drótféreg, ez a legnagyobb kenyérpusztitó. A tartós júniusi esők következtében üszkös, rozsdás lett a búza, majd megszorult, de végül tizenhét megyében végkóp learatta a vetést a páratlan jégverés, a mely szomorúan illusztrálta egy múltkori czikkünk igazságát, hogy ennek a mezőgazdaságból élő országnak egyetlen felhő mébében rejti boldogságát, avagy balszerencséjét. Megyék a jégverés következtében sivataggá váltak, nagy, messze rónákról a teljes terméketlenséget jelentik, mintha valami vandal hadsereg akarta volna pusztító nyomát maga után hagyni. Különös, soha eddig nem tapasztalt természeti jelenség, hogy a jégverés oly széles körre terjedt volna; eddig a jég vékony határsávokon pusztított. Sokszor egy község fél, negyedhatárát pusztította el, de most tizenkilencz búzatermő megyének kenyerét pacskolta öasze félelmetes, szörnyű pusztítása. Mit tegyünk? a bizó ember reménykedő bizalmával kell Isten kegyelmébeu megvigasztalódnuuk, nem a tehetetlenség sopánkocjása, nem az istenkáromlás fől- fortyanó durvasága, hanem a higgadt önuralom és számító ember értelem legyen helyén most e szigorú napokban, midőn annyi reményt likvidálunk, annál is inkább szükségünk van lelkünk minden energiájára, mert a magyar gazdát amúgy is súlyos csapások Piraitzer József és Fiail Divatos puha fehér és spines batiszt, zefir, piquet, úgy színes és fehér selyem) úri és Au ingek; lábpavalók: divatos vászon, batiszt és selyem zsebkendőkj harisnyák) gallérok es kézelők. Batiszt- és selyem-csokros, regatt és kötendő legdiuatosabb úri és hölgy nyakkendők. hSáraháza ír Szegzárdon, Ga r ay-tér. Szalma és könnyű pemez úri és fiú kalapok, úgy divatos sapkák. Cxérna, selyem, és Hamerlí pécsi kextyügyáros elismert kitűnő minőségű hölgy és úri kextyűk• Hölgy, úri, fiú és leányka hírneves Reschofsky gyártmányú fekete, sárga és zöld czipők. Inggombok, sétabotok, legyezők, pénztárczák, szivartárczák, bőröndök, utazó-kosarak nagy raktára.
