Tolnamegyei Közlöny, 1898 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1898-06-26 / 26. szám
TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (26. sz.) Az első felköszöntőt N á d a s s y Kálmán mondotta. P erezel Béla, mint az ünnepelt volt tanítványa, mondott tósztot. Dr. Schvetz Antal mint polgártárs a bonyhádi közönség nevében, F e i k Henrik tanár a kartársák nevében, mint volt tanítvány. Dr. Jozgits János bonyhádi r. k. plébános a hitsorosok nevében, B e k e Andor tanár az esperes- ség vezérférfiaira: N á d a s s y Kálmánra, Bauer Adolf fő-esperesre és dr. Láng Frigyes iskola felügyelőre ürité poharát. Dr. Rosenthal Tóbiás fő-rabbi a nemzeti kultúrát méltatva, a többi között mondja, nem a qraska, hanem a „Schulmeisteret (iskolamesterek) győznek e században. Dr. Pót Radó járási orvos mint kor- és iskolatárs, kellő humorral ecseteli Marhauser egyes episodjait, mely nagy derültséget keltett, mert a „Landsmann‘(-t csakugyan élethűen lefestette. Gráf József mint volt kollega latin rigmusokban köszöntötte fel a latinnyelv tanárt. Pap István ev. lelkész a jelenlévő Wiesner Boldizsár (most majori ág. ev. lelkész) szintén mint volt tanárát köszöntötte fel. Marhauser Imre meghatott hangon megköszönte e minden oldalról nyilvánuló sok ovácziót, de különösen Bonyhád nagy közönségének rótta le hála adóját, ki a gymnasiumot mindenkor támogatta és Bonyhád város polgárait éltette. B i c z ó Zsigmond bonyhádi ref. lelkész a távollevő Gyalogh István gymn. igazgatóra üriti poharát. N á d a s s y Kálmán a távollevő P e r c z e 1 Dezső belügyminiszterre, S z i n- ger Bálint n.-mányoki bánya-fő-mérnök a vidékiek nevében szól. Wiesner Boldizsár volt tanárára, dr. Láng Frigyesre ürítette poharát. Legutoljára (végén csattan az ostor) szólalt fel Nunkovits Ferencz központi főszolgabíró mint az ünnepelt tanítványa. Költői lendülettel, classical styllel, mély gonddal elmondott igazán szép beszédét éljennel és tapssal fogadták. Este 8 óra után a bonyhádi szépek, a hölgyvilág adott magának találkát. A fiatalok csakhamar tánczra perdültek — s hajnal hasadásig jól kimulatták magukat. Volt Gracziana, bizalmas csevegés és ropogós csárdás quantum satis. T A N Ü G Y. _________ A szegzárdi polg. leányiskola értesítője. Legelőször érkezett meg szerkesztőségünkbe a szegzárdi államilag segélyezett községi polg. leányiskola értesítője az 1897—98. tanévről. A nagy gonddal szerkesztett értesítőt Kovácsné Nagy Luiza igazgató közli. Az igazgatói jelentés nyitja meg az értesítőt, melyből megtudjuk, hogy a szegzárdi polg. leányiskola 1890-ik évben alakíttatott át felső leányiskolából polgári leányiskolává. Az iskola átalakítása nagyon üdvös intézkedés volt, a mit legjobban igazol az a körülmény, hogy mig a felső leányiskolának létszáma 25—50 között váltakozott, addig most a 1898. junius 26. a kis öklit váltig a Peti lajbli zsebébe akarta gyü- möszölni. Nagy munka az a kicsinek; nem bírja. A föld peremén utolsót köszöntött a nap. Az est fátyola terült el a pusztán. Egy korán ébredő kuvik orczát- lanul bepislogott az ablakon. Peti megrázkódott, Ve- ronka fel sikoltott. — Jaj, a halálmadár. Az újszülött fáradt pillái felhuzódtak erre a különös, ismeretlen birodalom furcsa zajára, két bizonytalan szinü szeme bambán révedéit a furcsa, érthetetlen világosságon. A bomlás első ibolyaszine elfutott a bamba arczon s aki aczél- karjaiban tartotta, az apja, az is megrázkódott tőle. Jóformán a Rézi asszony tartotta föl Andrist, hogy el nem esett. A kicsi ismét pislogott. Odanézett a rámeredt szemekbe, melynek pilláin kiült a szánás, a kétségbeesés szótlanul és mégis kiáltó szava: két könycsepp. Ez a kis, még névtelen emberke könnyet látott legelőször és legutoljára. Azontúl leragadtak szemei. Csak apró pillái mozogtak rendetlenül. Az élét és halál küszködött meg egyenlőtlen erővel. Rézi néni nagyot kiáltott. — Kutvizet hozzatok. A szentelt vízzel már elkéstünk. Most már én is megteszem a tempót. A nagy Mohamed ember nem értette a szót. A kezében tartott gyermek halálviaskodása minden akaraterejét leszerelte. Parasztemberekkel foglalkozók gyakran megfigyelhették, hogy a testi erő mellett mint párosul a leggyöngédebb galambsziv. polgári leányiskolában 184 növendék nyert alapos nevelést és oktatást. A tanévet szeptember hó 1-én kezdették meg a beiratásokkal s az ünnepélyes »Veni sancte«-t szept. 9-én tartották meg. A növendékek egészségi állapotáról szólva, az igazgató a többek között a következő figyelemreméltó sorokat írja: „Növendékeink nagy részénél a gyakori gyön- gélkedés a nagymérvű vérszegénységnek tudható be. S azért e helyen is ismételten fölhívom a szülők figyelmét arra, hogy őrizkedjenek gyermekeiknek éppen e fejlődési korában a túlságos megerőltetésétől. Az iskolánk tantestülete mindig arra törekedett, hogy otthoni foglalkozást minél kevesebbet adjon a növendéknek s azért házi dolgozatokkal soha sem terheli meg' az alsóbb osztályú gyermekeket, s még a IV, osztályú tanulókkal is csak hetenként égyszer készíttet otthon egy írásbeli dolgozatot; az egyes tantárgyakból megtanulandó anyagot is az iskolában a magyarázatok alkalmával teljesen átérteti gyermekekkel s már ott úgy megtanítja a figyelmes növendékeket reá, hogy otthon csak éppen azért és csak annyit kell tanulnia, hogy a jól megértett dolgot jobban emlékezetébe véshesse. Ennyire megkönnyíti a tantestület a növendékeknek a tanulást: s igy lehetőleg megkíméli őket az otthon végzendő iskolai dolgoktól, de a tantestületnek e törökvése mind kárba vész akkor, ha a gyermek otthon majdnem minden szabadidejét zongora és franczia különórákkal és idegen nyelvtani dolgozatok készítésével kénytelen tölteni a helyett, hogy az iskolai 4—5 órai zárt levegőben való tartózkodás és szellemi munka után a szabad levegőn üdülne. — Azonban távol legyen tőlem a gondolat, hogy én a szülőket az idegen nyelvek vagy a zene taníttatásáról lebeszélni akarnám, ellenkezőleg1, a szivet annyira nemesítő zenének, s a műveltséget oly nagy mértékben előmozditó idegen nyelveknek tanulását | kellően ajánlani nem lehet: de as iskolázás ideje alatt csak mértékkel és .csak olyan gyermekeknek, a kiknél az minden nagyobb megerőltetés nélkül eszközölhető, s a kiknek egészsége nem szenved általa. — Mert mit ér a szülőknek minden szép törekvése és gyermekeik nevelésére hozott minden áldozata akkor, ha a gyermek gyönge és vagy egyik kötelességének sem képes kellőleg eleget tenni, vagy eleget tesz, de egészségének föláldozása s szüleinek ez által okozott örökös aggodalma árán!?“ A tanitás eredménye általában jó volt, a fegyelem azonban nem volt oly példányszerü, mint a milyent a tantestület méltán megkövetelhetett. Ennek oka azonban nem az iskolai nevelés hiányban, hanem abban keresendő, hogy több növendék olyan helyen volt ellátáson, a hol a neveléssel majdnem semmit sem törődték, otthon tehát szabadon azt tehették, a mi nekik tetszett. A tantestület a tanév folyama alatt 12 rendes és 4 rendkívüli tanácskozmányt tartott, melyeknek főtárgyát mindenkor a növendékek nevelés és oktaPeti leugrott a patkáról. Az ablak előtt találta meg a csobolyót, abban kortyogott valami három napos viz. Szaladt is be vele. Addig Rézi asszony is a rémület tehetetlenségével fűzött össze a pitvarban mindent, ő se talált vizet. Ne keresse néni! Van ebben. — Add hamar gyerek! Csak későn ne legyen. Sietett vele szörnyen. Az ajtóban egy kemény szó állította meg. —1 Vége, vége . . . meghalt! Rézi asszony megfordította a csobolyát. Ennek a száján csurgott valami maradék viz. S végig szentelte a gyereket. — Imre! — ugy-e jó lesz az én uram neve ? Imre, én tégöd megkörösztöllek az Teremtő Szönt Háromság nevében, ámen. Az apróság szendergő, örök álma mosolygóra fordult. És a pillanatban összekulcsolt kezekkel a bogárhátu ház minden jelenlévője egész biztosra vette, hogy a kissé elkésett keresztelést is egész korrektnek veszi a menyország kérlelhetetlen kapusa, szent Péter és a kis, korán elköltözött tanyai gyermek beférkőzik az angyalok közé. Verner László. tásának minél tökéletesebbé tétele képezte. Érdekes, hogy a tanév elején tartott egyik tantestületi tanács- kozmányon az iskola igazgatójának indítványára hozott határozat alapján az iskola igazgatója a tantestület nevében föliratot intézett a nm. vall. és közokt. minister úrhoz kérve az ő beleegyezését arra, hogy tekintettel az iskola növendékeinek német nyelvi ismeretében mutatkozó nagy különbségre, (a mennyiben a növendékek Vg-a németül beszél, mig.2/s-a itt kezdi nálunk megismerni a német betűket) minden osztályban a német nyelv 2 csoportban — kezdők és haladók csoporljára osztva — külön tanterv szerint tanittassék. A tantestületet e határozatra azon tapasztalat vezette, hogy mig a németül tudó növendékek egész könnyűséggel végezték el a német nyelvi tananyagot: addig a teljesen kezdők a legnagyobb erőfeszítéssel sem tudtak velük lépést tartani, s a sikertelenség — amely a nem tudásban és ebből kifolyólag a gyönge osztályzatban nyilvánult — a legszorgalmasabb és legtörekvőbb növendékeket is el- kedvtelenitette a tanulástól. A nm. minister ur méltányolva a felterjesztésben foglalt indokokat, helyt adott kérelmüknek és 1898. év nov. 19-én 70163. sz. a. kelt leiratában elrendelte, hogy a német nyelv minden osztályban kezdők és haladók csoportjára osztva külön tanterv szerint tanittassék. A tanulók valláserkölcsös nevelésére és kedélyviláguk fejlesztésére nagy gondot forditott a tantestület. Több iskolei ünnepélyt rendeztek, a melyek által élesztették a hazafiságot a növendékek fogékony szivében. Megünnepelték 0 Felségének a királynak névünnepét és azon magasztos tényét, hogy nemzeti nagyjaink közül 10-nek szobrot fog emeltetni; továbbá nagy ünnepséggel ülték meg Felséges asszonyunk névnapját is. Jótékony hatással voltak a növendékek szellemi kiképeztetésökre az intézetben rendezett ma- tineék, mellek egy-egy jeles magyar költő emlékének voltak szentelve. Junius 8-án a koronázás évfordulójának emlékére szintén tartottak ünnepélyt. A folyó tanévben a községi iskolaszék a növénytan tanításához 30 drb. szemléltető képet szerzett be 57 frt értékben, továbbá egy nagy. 3 ajtós könyvszekrényt az ifjúsági könyvtár részére és 3 drb „Viktoria“ himzőgépet 9 frt értékben. A községi iskolaszék a folyó tanévben 57 szegény tanulónak engedte el a tandiját, a kiknek legnagyobb része tankönyv segélyben is részesült; a szorgalmas és jó viseletű növendékek megjutalmazá- sára pedig 50 frtot szavazott meg. A nagyméltóságu vallás- és közoktatásügyi miniszter a folyó tanévben egy földgömböt ajándékozott az iskolának, továbbá Magyarország czimerének 4 példányát és ismertetését, 4 drb. „Magyar Millennium“ ez. könyvet azon czélból, hogy azokat a tanév végén jutalomkönyvek gyanánt osszák ki. Beiratkozott a tanév alatt összesen 184 tanuló, ebből rendes tanuló 147, magántanuló 37, ismétlő 1, kimarádt a tanév alatt 9, maradt az év végén 175. Nyelvismeret szerint: magyar 164, német 17, horvát 3. Vallás szerint: róm. kath. 121, ev. ref. 15, ág. ev. 4, izr. 44. Születési hely szerint: szegzárdi 63, tolnamegyei 73, más megyei 46, külföldi 2. Lakóhely szerint: helybeli 102, vidéki 82. A kik a polgári leányiskolát jó sikerrel elvégezték, azok beléphetnek: 1. a felsőbb leányiskola 5. osztályába; 2. női kereskedelmi tanfolyamba; 3. vasúti tiszt-képző tanfolyamba ; 4. tanító-képezdébe; 5. óvónő-képezdébe; 6. posta- és távirókezelő tanfolyamba. Az értesitőt »Figyelmeztetés a jövő tanévre« czimü rovat rekeszti be. Az értesítőben foglalt adatok vármegyénk ezen egyedüli felsőbb fokú leányiskolájának nagy látogatottságáról és virágzásáról tanúskodnak. A szegzárdi Májer-Árlow-féle nevelőintézet értesítője. E virágzó nyilvánossági joggal felruházott nevelőintézet értesítőjét az intézettulajdonosok adták közre, melyben hűen beszámolnak a tanév történetéről; közlik a tanitói kar névsorát, a tantervet, a fiú- és leánytanulók betűrendes névjegyzékét és végül figyelmeztetést a jövő tanévre. A leányiskola már 30, a fiúiskola pedig már 25 év óta áll fenn, tehát három évtizede, illetve negyedszázada, hogy a Májer-Árlow-féle jeles iskola székvárosunkban szolgálja a tanügyet olyan általános megelégedéssel, a milyet csak kevés magyarországi magániskolának sikerült kivívnia.
