Tolnamegyei Közlöny, 1898 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1898-06-05 / 23. szám

1898. junius 5.

11

baari administrátorok s Frei János bátaszéki káplán. Távollétét kimentette Zányi György faddi plébános.

\[i 11 érakor Szalczer Sándor plébános misét mondott. Mise után, pontban 11 órakor megkezdődött a tanácskozás s 1 órakor végződött. A csak papokat érdeklő tárgysorozatból megemlítjük, ama örvendetes hirt, hogy a H e t ye y Sámuel megyés püspökünk még a folyó év őszén, szeptember hóban bérmálni fog a szegzárdi kerületben. Amilyen élénk eszmecsere tárgyát képezte a bekövetkezendő őszi bérmálásnál követendő egyöntetű eljárás meghatározása: ép oly általános sajnálkozással emlékeztek meg ugyanekkor a Báta községben húzódó hirneves rossz útról, mely bizony Tolnamegyének is nagy szégyenére válik, ha az ideig jó karba nem hozzák. Ha kissé esős idő lesz, Öméltósága alighanem gyalog lesz kénytelen 2Vs kilométernyi utat megtenni! Tanácskozás után Szalczer Sándor plébános, vendégszerető házi gazdánál lakoma következett.

— Házasság. Lukács Emil folyó hó 8-án reggel 9 órakor esküszik örök hűséget Krämer Er- nesztina kisasszonynak, özv. Krámer Árminné szül. Bürger Mária úrnő kedves és művelt leányának.

— Pótvásár. A kereskedelemügyi miniszter megengedte, hogy Miszlán folyó hó 20-án pótvásár tartassák.

— Műkedvelő előadás. A szegzárdi tisztviselők társasköre szerdán, f. hó 1-én tartotta, meg szép számú közönség jelenlétében műkedvelő előadását csinosan díszített nyári színpadján. Elsőnek Kisfaludy Károly „Szeget szeggel“ czimű vigjátékát adták teljesen élvezhető, őszhangzatos előadásban. Az egyes szereplők előadása annyira magaslatára emelkedett a helyzetnek, hogy ezt a századelei darabot, mely különben a leggyakorlotabb jellemszinészeket is próbára tenné, — élvezhetővé tudták tenni a mai, franczia vígjátékokhoz szokott közönség előtt is. Liza szerepében Gerscha Juliska k. a. naiv, kedves modorával, érthetően csengő hangjával és egyöntetű ügyes játékával érdemelte ki a közönség nyilvánuló tetszését. Poli szerepében Tumó Mariska k. a. könnyed mozgása, színpadias bátor otthonossága és nem kevésbbé ' ügyes játéka hatott.; Pelz Szilárd ur Egyed szerepében mutatta meg jártasságát, s különben igen nehéz szerepét dicséretre méltó, művészies kidolgozásban nyújtotta. Partnere Tumó Antal ur Lajos szerepében játékával mindvégig igyekezett társjátszójával párhuzamot tartani, a mitől különl en a darab sikere nagyrészben függött. Szóljon mellette a közönség elismerése. Villányit Preinisberger ur, Domonkost pedig Kovács András ur adta. Mindkettő teljesen megfelelt úgy ügyesen maszkírozott typikus alakjával, valamint az összhang keretébe illő, dicséretesen hü előadásával, otthonos játékával a közönség várakozásának. Másodszor újra csak Kisfaludy müve, „Három egyszerre“ ment. Ez a darab hatásos párjeleneteivel könnyeben alakítható tágkürü szerepeivel ma inkább hat. De lássuk a szereplőket. Sáfárg Lenke k. a. Lorányinét játszotta; alakja, megkapó játéka, karakterisztikus modora, mely sohsem eset alább, méltán vonta magára a közönség figyelmét. Safari Lujza k. a.-nak játékáról elég, há annyit mondunk, hogy nem egyszer nyílt színen megtapsolták. Nem is említve kedves megjelenését, játéka a műkedvelők sablonjától tiszta, éneke fülbemászó volt.' Mihályffg Bözsike k. a, Mártha asszony szerepében ügyesen forgolódott, kedves, könynyed játékát a közönség nem egyszer, jutalmazta a kiérdemelt tapssal. Csak gratulálhatunk neki. Kaczagtatók és derültek voltak a két remetének páros jelenetei.. Liszbauer Antal ur (Ormy Sándor) derekasan megfelelt a hozzá fűzött reményeknek. Sok tanulmányozást igénylő szei’epében ügyes alakításával folytonos derültségben tartotta a közönséget, mely fáradozását jól megérdemlett tapsokkal jutal- mazá. Mihályffy József ur, Balkay Móriczot ügyesen kidolgozva, igazi rátermettséggel adta. Játéka csak dicséretet érdemel. Laurensits Gábor ur Zo- dányi Lajost a megfelelő hévvel, csinos öltözékéhez illő csinos játékkal adta. A két inas pedig: Kogel- bauer Lajos ur (Ferus) és Spehár Adorján ur (Fü- löp) rövid de ügyesen előadott jeleneteikkel kaczag- tatták meg a közönséget. Általában csak dicséret illeti meg a szereplőket úgy játékukért, mint elismerést érdemlő munkásokért, melylyel eléggé közönyös lelkű közönségünkkel iparkodnak Safárg László ur vezetése alatt — a kit érdemeit e téren hatalmas babérral kellene jutalmaznunk, — a szépművészetet megkedvelteim. Sáfárg urnák igazköszönettel, a szereplőknek pedig elismeréssel tartozunk művészetükért. Legyenek úttörők, öntsenek életet ebbe a mi letharTOLNAMEGrYEI KÖZLÖNY (23. sz.)

giába sülyedt társadalmunkba, lépjenek föl többször is nyilvánosan; a tapsot és elismerést mi ígérjük meg, anyagi sikerük is meglesz. Gratulálunk a „tisztviselők társoskörének !“

— Halálozás. A szegzárdi selyem tenyésztési főfelügyelőség épületére felhúzták múlt vasárnap a gyászlobogót. Kvassay Gyula nyug. őrnagy, győri selyemtenyésztési főfelügyelő halt meg életének 56-ik évében, a ki Szegzárdon is igen széles körben ismert és kedvelt egyéniség volt: — A halálesetről a következő gyászjelentést vettük: Az országos m. kir. selyemtenyésztési felügyelőség tisztikara fájdalommal tudatja szeretett kartársának nemes-kvassói Kvassay Gyula nyugalmazott m. kir. honvéd-őrnagy és selyemtenyésztési főfelügyelő urnák folyó évi május hó 28-án reggel 5 órakor, életének 56 ik évében, hosszas szenvedés után történt gyászos elhunytát. A bofdogultnak hült teteme folyó évi május hó 30-án délután 3Vs órakor fog, a róm. kath. egyház szertartása szerint, a győr-belvárosi sirkertben örök nyugalomra tétetni; az engesztelő szentmise áldozat pedig a székesegyházban f. hó 31-én reggeli 6V2 órakor fog a mindenhatónak bemutattatni. Győr, 1898. évi május hó 28-án. Áldás és beke hamvaira!

— Szocziáiista izgatás. Pék ári József szegzárdi fazékas nincs megelégedve a törvényes renddel s ennek olyan módon adott kifejezést, hogy Kiss Pál szegzárdi korcsmájában Yigh József napszámossal nagy hangon dicsőítették a szocziális eszméket. Gyimóthy Márton szegzárdi rendőrbiztos figyelmeztette az álapostolt, hogy ne izgasson a törvényes rend ellen, mivel kénytelen lesz őt feljelenteni. A figyelmeztés azonban csak még jobban tüzelte Peká- rit, a ki kijelentette, hogy ő nem fél még a börtöntől sem. Az izgatót természetesen a biztos feljelentette a főszolgabiróságnak.

— Uj tánczdarab. „Bizalmas csevegések“ czimmel egy uj lengyelkét komponált Brandeisz Ferencz, a bonyhádi takarékpénztár titkára, melyet Halász Emilia kisasszonynak ajánlott fel. A csinosan kiállított zenemű kapható Bonyhádon Hoffer Józsefnél ; Szegzárdon pedig Krammer Vilmosnál. Ara 1 korona. '

— Gyilkosság a decsi szállásokon. Moizes Péter decsi jómódú gazdát pünkösd reggelre szállásán meggyilkolva találták. Tizenhét késszurással oltották ki a ^szegény 75 éves ember életét. A meggyilkolt nyáron rendeseu a ízállásán vagy a decsi szőlőhegyeken szokott tartózkodni s most is az ünnepek előtt kiment a szállására, hogy a méhek rajzására felügyeljen. Mivel pünkösdre nem jött haza az öreg, gyermekei élelmet vitték ki neki. Ekkor találták meg vérében holtan a kunyhóban, a hol meg szokta huzni magát. Hogy ki volt a gyilkos, eddig még nem sikerült a csendőrségnek kinyomozni. — Rossz lábon áll a decsi szállásokon a biztonság, mert. a gyilkosság utáni napokban egy másik szállásba is be akartak törni; de czélt nem értek az ismeretlen tettesek, mivel a szobában magányosan levő asszony az ajtó feszegetésére felébredt és elriasztotta a rablókat.

— Hitközségi és iskolaszéki ülés. A szegzárdi rk. hitközségi tanács és iskolaszék folyó hó 2-án W 0 s i n s k y, Mór csperes-plebános elnöklete alatt tartott ülést. Bejelentette az elnök, hogy Hetyey. Sámuel jóváhagyta 296. sz. a. az iskolaszék és hitközségi tanácstagok választásáról felvett jegyzőkönyvet, majd részvéttel emlékezett, meg dr. Szigeth Gábor volt iskolaszéki tag haláláról, kinek helyére a póttagok közül Udvardy Sándort hívta be. A bemutatott közigazgatási, bizottság ítélete alapján vég- magoldást nyert az a vitás ügy,, mely a Mözs községben lakó, de Szegzárdon ingatlannal biró lakosok között már régóta húzódik, mely abból származott, hogy megtagadták az 1889., 1890. és 1891-ik évekre kivetett és hátralékban levő iskolafentartási járuléknak megfizetését. Az ítélet szerint a mözsiek végrehajtás terhe mellett köteleztetnek a fizetésre. Helyeslőleg

I tudomásul vette az iskolaszék azon elnöki intézkedést, hogy az ötödéves tanítói korpótlék elnyerhetése végett már beterjesztette az összes okmányakat a kir. tanfelügyelőség utján a közigazgatási bizottságnak. Olvastatott a kir. tanfelügyelőnek 569. és 991. számú átirata, melyben felhívja az iskolaszéket, hogy a belvárosi fiú- és a bátaszék-utczai iskolánál a felszerelésben tapasztalt hiányt pótolja. Az iskolaszék, a mint pénzbeli viszonyai javulnak, eleget fog tenni az átiratban foglaltaknak. Az' elnök bemutatja a szegzárdi kir. közalapítványi kér. felügyelő két rendbeli átiratát, melyek alapján az iskolaszék a templomjavítására 50 frt, a plébánia lakás tatarozására pedig a kért 7 frt 50 krnyi összeget a hitközség pénztárából kiutalványozta. Az alapszabályszerü pénztárvizsgálatot az elnök a felkért iskolaszéki tagokkal múlt hó 27-én tartotta meg és mindent a legnagyobb rendben talált. Tárgyalták a remete kápolnán eszköz- lendő javításokról benyújtott költségelőirányzatokat, melyek egy bizottságnak adattak ki, hogy a hiányokat megvizsgálva, teljesítesse a szükséges munkálatokat. Az évi záró vizsgálatok megállapítása és a kérvények elintézése után az ülés véget ért.

— Sok a lepke. Annak idején figyelmeztettük gazdáinkat a hernyószedés szükségességére. A kik megfogadták szavunkat, azok fáinak lombozata meg van még; a kik azomban a hernyószedéssel adósak maradtak, azok fái már kopáran állanak. Csakhogy a hanyagok kára nem csak az ő büntetésök, hanem következményeiben nagy nemzetgazdasági veszteség és a gondos, szorgalmas gazdák munkakedvének megrontása és vagyonának megkárosítása is. Most is a sok lepke, berajozza a kertek, szőlők fáit, ott lerakja petéit, hogy majd az azokból kibújó hernyók már a jövő év termését is tönkre tegyék. Kevés rossz gazda miatt szenved az összes termelő és fogyasztó közönség. Ez nem jól van így. — Rendőrhatóságunk ^ez irányban teljesítendő kötelességét az ezekkel járó jogok érvényesithetővó teszik. A mások megkárosítása ellen teljes erővel kell küzdenünk. Különösen ajánljuk a rendőrhatóság figyelmébe a fákkal beültetett mes- gyéket a melyek esetleges termésére minden szomszéd igényt tart, de a melyek ti-ztántartására senki sem gondol.

— A fatenyésztés előmozdításáért. A földművelésügyi és közokt. miniszterek egyetértőleg jutalomban fogják részesíteni azokat a tanítókat, a kik a faiskola-kezelés körül érdemeket szereznek és ebben . kitűnnek. Az idén is többen fognak ily jutalomban részesülni e fatenvésztést előmozdító tanitók közül,

•1 w

erre vonatkozólag a pályázat lelküldetett a tanfelügyelőségekhez.

— Uj marharakodó. A földmivelési miniszter a m. kir. államvasutak kezelésében levő Fehér- és Tolnavármegye h. é. vasút vonalán Fehérvármegye területén fekvő Z i c h y-U j falu állomást marharakodó állomásul engedélyezte.

— Tanítói gyűlés. A „Szegzárd-vidéki

róm. kath. ta n i tó - e gy e s ü I et“ ' választmánya folyó hó 2 án délelőtt gyűlést tartott Horváth Ig- nácz elnöklete alatt, melynek tárgyát a folyó ügyekén kívül a jövő közgyűlés helyének, idejének és tárgy- sorozatának megállapítása képezte. Foglalkozott továbbá az ülés K i e n 1 e József egyesületi tag azon indítványával, hogy az egyesület közadakozásból létesítsen tanítói házat. Az indítványt a közgyűlés elé fogják terjeszteni. A választmány javasolni fogja a közgyűlésnek-, hogy intézzen feliratot Hetyey Sámuel megyés püspökhöz, a ki alapszabály szerint az egyesület fővédnöke. A közgyűlés helyéül Szeg- zárdot, idejéül pedig junius hó 30-át tűzték ki. A közgyűlés tárgysorozata lesz. 1. Elnöki megnyitó.

2. A múlt ülésről felvett jegyzőkönyv felolvasása és hitelesítése. 3. Felolvasások. Traiber János a gazdasági ismétlő iskolákról, Horváth Ignácz pedig a tanitói hangulatról fog felolvasást tartani. 4. Kién lé József indítványának tárgyalása.. 5 Pénztárnok jelentése. 6. A választmány javaslata a megyés püspökhöz intézendő felirat tárgyában. 7. Indítványok. 8. Tiszt: ujitás.

— Az iparos tanonezok munka kiáilitása. Krammer János igazgató pünkösd másnapján d. e. ll órakor nyitotta meg a szegzárdi polg. fiúiskola rajztermében az ipartestület, elöljárósága és számos érdeklődő jelenlétében az iparos tanonezok igen szerény munka kiállítását. Elszomorító tény, hogy a 170 tanuló közül csupán 39-en vettek részt a kiállításban, daczára annak, hogy az ipartestület elnöke, az iparhatósági megbízottakkal, úgy szintén a tanári kar is, számtalanszor jóakarattal hívta fel a tanulókat, hogy szerény tehetségükhöz képest készítsenek munkát a kiállításra. Fájdalom a legjobb akaratú figyelmeztetés és biztatás — tisztelet a kivételnek — úgy a mesterek, mint a tanonezok kimondhatatlan közönyössége miatt nem vezetett nagyobb eredményre. Az igazgató beszédjében rámutatott az eredménytelenség okaira, valamint nem mulasztotta el kiemelni azt sem, hogy bár számban gyarló a kiállítás, minőségileg mégis kielégítő, mert a kiállított tárgyak a kiállítókat nemcsak többi társaiktól, mint kiválókat tüntetik ki, hanem munkáik szabatos elkészitése az ipar fejlődését és a tanonezok szorgalmát árulja el.