Tolnamegyei Közlöny, 1898 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1898-05-08 / 19. szám

1898. május 8. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (19. sz.) — Előléptetések. A pénzügyminiszter Tekus Vilmos szegzárdi pénzügyigazgatósági titkárt a VIII. fizetési osztály 2-ik fokozatába léptette elő. — Kell­ner Antal p. ü. számvizsgáló és Kovács András számtiszt fizetési osztályuk megfelelő magasabb foko­zatába léptek elő. — Megszűnt sertésvész. Udvari községben a sertésvész megszűnt s igy hatóságilak a zárlat fel­oldatott. ff Hát vannak még „Kohn“-ok? A szegzárdi postahivatalhoz a czimzés elégtelensége miatt vissza­küldött kézbesithetetlen levelek közt egy a következő czimmel ellátott levelezőlap is volt látható a héten: „Tekintetes Kohn Jakab urnák, Budapesten.„ — Egyéb semmi! — A lll-ad osztályú kereseti adó kivetése. Az újonnan keletkezett egyletek és vállalatok terhére a folyó évre kivetendő III-ad osztályú kereseti adó, illetőleg a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek terhére megállapítandó adókra vonatkozó, kiszámitási javaslatokat kitüntető kivetési lajstrom, e hó 1-től 9-ig 8 napon át közszemlére van kitéve Szegzárdon a városházánál, hol az naponta megtekint­hető. Az adóösszeg végleges megállapítása f. hó 12., 13. és 14-én tartandó tárgyaláson fog az adókivető bizottság által meghatároztatni. A tárgyalások a városháza nagy tanácstermében folynak le. — Pénz kormányozza a világot: Könnyű és biztos módot nyújt az együttkormányozáshoz a m. kir. szab. osztálysorsjátékban való részvétel, ’melynek főelárusitói Fehér Lajos és Társa Budapest, Gizellá­tól' 5. szerencsesorsjegyek legpontosabb szállításáról biztosítanak. A Fehér Lajos és Társa czég a leg­jobb hírnévnek örvend, ennélfogva ajánlatos, hogy a most kezdődő uj sorsjegy játékhoz a megrendelések­ről ezen czégnél idejekorán gondoskodjunk, miután a sorsjegy készlet a nagymérvű érdeklődés folytán apad. Egyebekben felhívjuk olvasóink figyelmét. Fehér Lajos és Társa lapunkban foglalt mai hir­detésére. — A képviselő választók névjegyzékének kiiga­zítása czéljából a következő tagok küldettek ki. I. Szegzárdi választó-kerület: Szegzárd községre nézve, elnök : dr. Hirling Ádám; rendes tagok : Gold­berger J. Mór és Tóth Károly; póttag: dr. Leopold Kornél. Ocsény és Decs községekre nézve, elnök: Dúzs Dániel; rendes tagok: dr. Pécsvárady József és Kommandinger Kálmán; póttag: Bozsolik Ferencz. Tolna, Simonmajor, Mözs és Agárd községekre nézve, elnök: Rosmayer Ferencz; rendes tagok : Wittinger Sándor és Parti József; póttag: Pápay István. Pilis, Alsó-Nyék és Várdomb községekre nézve, elnök: László Lajos; rendes tagok: Kálmán Béla és Babay Béla; póttag: Szentessy József. Bátaszék és Báta községekre nézve, elnök: dr. Beöthy Károly; rendes tagok: Mittvégh Henrik és Kelécsényi Ambró; pót­tag : Holndonner Ferencz. II. Bonyhádi választó- kerület: Bonyhád, Börzsöny, Máj os, Hant, Apar és Nagy-Vejke községekre nézve, elnök: Kramolin Jó­zsef ; rendes tagok: Kühnel Ferencz és Marhauser Imre; póttag: Schaad Gyula. Izmény, Mucsfa, Kis- Vejké, Lengyel és Závod községekre nézve, elnök: dr. Schvetz Antal; rendes tagok: Tiringer Vilmos és | Rumfeld Imre; póttag: Mühl János tanitó. Kis- és Nagy-Mányok, Váralja, Győré és Máza községekre i I nézve, _elnök: Gyalog István; rendes tagok : Lovászy j Gábor és Dőczy József ; póttag : Horváth Ernő. Döri- j Patlan, Zomba, Kakasd, Belacz és Ladomány közsé­gekre nézve,* elnök: Bernrieder János ; rendes tagok : Horváth György és Gróf József; póttag: Lunova János. Czikó, Mőcsény, Palatincza, Szálka és Gra- bócz községekre nézve, elnök: dr. Müller János; rendes tagok: Hoff Henrik és Forberger László; pót­tag: Gebauer József. Alsó Nána, Apáthi és Mórágy községekre nézve, elnök : Perczel Béla; rendes tagok: Pap István és Helfenbein Dániel; póttag: Schleining Lajos. Tévéi, Kovácsi, Kis-Dorogh, Varasd és Tabód községekre nézve, elnök: Prikler Károly; rendes ta­gok : dr. Láng Frigyes és Blesz József; póttag: Ei- hert István. III. Paksi választó-kerület: Duna- Földvár községre nézve, elnök: Ujváry László ; rendes tagok: Reiter József és Kókay Pál; póttag: Niefer- gall Nándor. Bölcske és Madocsa községekre nézve, elnök: Nagy István; rendes tagok: Szakács József és Kurz Béla; póttag: Decsy Béla. Németh-Keér, Bikács, Györköny és Tápé községekre nézve,♦ elnök: Perczel József; rendes tagok: Kurz István és Lemle Béla; póttag: Szabó Pál. Duna-Szent-György és Ger- jen községekre nézve, elnök: ifj. Eötvös Károly; rendes tagok: Parragh Albert és Kátai Endre; pót­tag : Szigethy József. Paks és D.-Kömlőd községekre nézve, elnök: Kovách Sebestyén Endre; rendes ta­gok : Fördős Géza és Szeniczey Géza; póttag: dr. Hoffmann János. IV. Kölesdi választó-kerület: Kölesd, Kajdacs, Nagy-Dorpgh, Kis-Kajdacs és Gindli- Család községekre nézve, elnök: Fördős Dezső ; ren­des tagok: Kálmán Dezső és Laky Gusztáv; pót­tagok : Bokus József és Tantó János. Fadd, Szedres, Medina és Harcz községekre nézve, elnök: Krisztin- kovich János; rendes tagok: Várkonyi Iván és Mar­ko vits Pál; póttag: Halmai Tivadar. Varsád, Gyönk, Pálfa, Sár-Szent-Lőrincz, Uzd-Borjád, Udvari, Szaka- dáth és Kis-Tormás községekre nézve, elnök: Grúber József; rendes tagok: Grünwald János és dr. Kekk László; póttag: Linde Gyula. Kéty, Murga, Muesi, Kalaznó, Diós-Berény és Felső-Nána községekre nézve, elnök:'Vizsoly Ákos; rendes tagok; Mayer Ferencz Andor és Glöckner Béla; póttag: Nagy Jó­zsef. V. Pinczehelgi választó-kerület: Simontornya, Nagy- és Kis-Székely és Némedi községekre nézve, elnök: Kemptner Ernő; rendes tagok: Bereczk 1st; ván és dr. Kiss István; póttag: Ludvig József. Miszla, Görbő, Belecska, Szárazd és Hidegkút községekre nézve, elnök: Sass László ; rendes tagok: T orda La­jos és Huszár János; póttag: Ruppert Henrik. Hő- gyész, Szakály és Regöly községre nézve, el­nök : Téry Emil; rendes tagok: Klimes Antal és Kerbolt István; póttag: Csukly Ignácz. Ozora, Pinczehely és Majsa községekre nézve, elnök: Sörös József; rendes tagok: Cholnoky Lajos és ifj. Hajas János; póttag: Zsigmond Gyula. Tamási, Felső-Iregh> Tót-Keszi, Felső:Nyék, Fürgéd, Szemcse-Csehi és Nagy-Szokoly községekre nézve, elnök : P;<rragh Béla; rendes tagok: dr. Gaál Béla és Hesz Pál; póttag: Fekete József. VI. Szakcsi választó-kerület: Szántó, r Kánya, Tót-Keér, KÓnyi, Értény, Tengőd, Paári és Bedegh községekre nézve, elnök: Szévald Móricz; rendes tagok: Reizner Béla és Szabó Mihály; pót­tag : Bekő Elek. Szakcs, Nak, Lápafő, Várong és Kocsola községekre nézve, elnök : Lexa Zenó; ren­des tagok I Piszter Alajos és Lenthy Mihály ; póttág: Horváth László. 0- és Uj-Dombóvár, Döbrököz, Kurd, Csibrák, Dúzs és Gyula-Jováncza községekre nézve, elnök | Jeszenszky Andor; rendes tagok: Leimetzer Lajos és Ábrahám Lajos; póttag: Kiss Pál. — A tejgazdasági munkásnöket képző m. k. iskolában Nagy-Szécsényben f. évi junius hó 1-én fog az ez évi második tanfolyam megkezdődni. A 6 hó­napra teijedő tanfolyamra erős, ép és egészséges test­alkatú, kifogástalan előéletű legalább 15-ik életévöket betöltött nők vétetnek fel, kik teljesen ingyenes ellátásban és oktatásban részesülnek és azonkívül havonkint 4 frt munkabérváltságot is kapnak. A fel­vételi kérvények az iskola felügyeletével megbízott nagyszécsényi tej szövetkezet igazgatóságához czimzen- dők és május hó 18-áig benyújtandók. A kérvényhez keresztlevelet, orvosi- és erkölcsi bizonyítványt kell csatolni. Ugyanezen iskolának jelentanfolyamát május hó 31-én végző tanulók egynémelyike 'állást keres. Azért mindazon gazdák, kiknek a tejkezelés és vajkészitésben alaposan képzett, szerény igényű mun kásnőkre van szükségük, forduljanak evvel a kérel­mükkel ugyancsak a fent nevezett szövetkezet igaz­gatóságához. — A mozdonyvezetők mozgalma. A vasúti moz­donyvezetők szervezkednek, hogy helyzetükön javít­sanak. Kívánságaik a következők: 1. A szolgálati idő redukálása és a fizetés fojemelése, illetve szabá­lyozása. Tarthatatlannak mondják, hogy egyes moz­donyvezetőknek ezer forint fizetésük van, mig mások­nak ugyanazért a teljes szolgálatért, ugyanazzal a felelősséggel 450 írtjuk. 2. A fűtői fizetéssel alkalma­zott mozdonyvezetők állásának eltörlése, akik néha fűtői, máskor mozdonyvezetői szerepet töltenek be. Ennek l| két sarkalatos kívánságuknak teljesítését követelik s ezért először a kereskedelmi miniszterhez memorandumot fognak benyújtani. A továbbiakról később határoznak. — A triesti általános biztositó-társaság (Assicu- rasűoni Generali) f. é. április hó 12-én tartott 66-ik közgyűlésén terjesztettek be az 1897. évi mérlegek. Az előttünk fekvő évi jelentésből látjuk, hogy az 1897. deczember 31-én érvényben volt életbiztositási Gusztáv, Gajdossik János, Rakovszki Ede, Szikora Ignácz, Udvardy János, Holndonner. Ferencz, Ru- zsinszki Nándor, Gebhardt Károly, Chalupni János, Geng Gyula, Brém József, Frühvirth Géza, Onczay Géza, Streicher József, Stokinger István, Weisz Já­nos, Glatt Ignácz, Fogl Márton, Anderle József, Győrkő Ferencz, Kienle József, Fekete Ágoston, Hay Ede, Liebelt Ferencz, Kopári Gyula, Liebbald Lajos és Fehér Márton. De ki tudná felsorolni életének mindazon neve­zetes és üdvös mozzanatát, melynek gyümölcseit él­vezzük, de soha nem kerestük, hogy ki rakta le alapját. Mind pap mindenkor lelkiismeretesen teljesí­tette kötelességét s-még 86 éves korában is ő végezte a rórátékat, járt gyóntatni, temetni, elment az uj püspökhöz télviz idején kétszer is s bár betegségének csiráit ezen utazása és a terhes funkcziók teljesítése közt szerezte, soha nem panaszkodott betegségről vagy gyengeségről. S ha néha mondották neki, hogy miért nem küldi káplánjait az egyházi funkcziók végzésére? egész rövidséggel azt felelte: „azért, mert még azt találják hinni, hogy én már munkaképtelen vagyok.“ E túlbuzgóságban egy kis hiúság is lehetett, de ezzel a közügynek nem, legfeljebb önmagának ártott. Mint házi gazdának a szivélyességben es udva­riasságban alig volt párja. A nagy lakomák és ma­gas rangú vendégek fényes társasága nem tartozott nála a ritkaságok közé. A tolnai történelmi neveze­tességűvé vált hamvazó szerdai halpaprikásoknak 1848-ban ő volt a megalapítója és pedig nem az eszem-iszomért, hanem ama politikai megbeszélésekért, melyek itt mintegy határozatokká váltak. Tudjuk, hogy Tolnavármegye az 1848-as években nem ki­csinylendő szerepet játszott, mert szülöttei az országos nevű. férfiak közé tartoztak. A Bezerédjek, Bartalok, Perczelek és más notabilitások rendes találkozási helye volt a hamvazó szerdai helyiség, melynek egyik ve­zérembere és legbőbeszédübb szónoka Pécsy József volt. Egy intésre, egy kívánságra akár 8—10 toasztot is elmondott, a mely magyaros tulajdonsága még akkor sem hagyta el, ha öreg-napjaiban hárman ültek egy asztalnál. A vármegyei gyűléseken éppúgy, mint az azt követő nagy ebédeken ő volt a Vezérszónok. Az a tisztelet, melylyel környékezték felülről, az a kitűnő egészség, melylyel Isten különösen meg­áldotta és az a vidám életkedv, melynél fogva a súlvosabb sértéseket is minden elkedvetlenedés nélkül elviselte, őt kissé elbizakodottá tették. így . mindnyájan tudjuk, hogy már vagy 5—6 évvel ezelőtt köztudo­másra hozta, hogy mily fényes ünnepséget fog ő ren­dezni az 1900-ik év beköszöntésének éjjelén vagyis ezen század utolsó napján. Elmesélte, hogyan fogja éjjel 12 órakor a nagy teremben az összes lámpákat eloltatni, miképpen fogja azt újra meggyujtatni, trans- parentekkel az uj századot üdvözölni és a vendéglőt bűvös kertté átalakítani. Elmondotta, hogy erre 80 előkelő vendéget már meg is hívott, de — sajnos — már többen kidőltek köztilök. Csak magam ne ma­radjak —- mondá kedélyesen — mert akkor kifogja elfogyasztani azt a 100 üveg pezsgőt, mely czélra az aranyakat már régen félre tettem. Csak két év válasz­totta el, hogy a tervét is megvalósíthatta volna. Hja! Ember tervez, Isten végez! A múlt 1897-ik évben, midőn a szálkai tem­plom 100 éves fennállásának jubileumát ülte, ő tar­totta Szálkán a hálaadó isteni tiszteletet. A nemzeti ünnepeken rendesen részt vett. így az idén, midőn a tolnai iparosok olvasó-egyesülete oly ritka fénynyel ünnepelte meg az Egyenlőség, Szabadság, Testvériség kivívásának 50-ik évforduló­ját, I ide jött ünnepelni lelkész társaival és lelkes felköszöntőket mondott. Az április 11-iki nemzeti ünnepről sem maradt el. Ott láttuk őt diszma- gyarban. . , El lehet képzelni, hogy mily meglepetést kelteit a község apraja, nagyja közt, midőn május elseje előtt 5 nappal azt hallottuk hogy a prépost ur „gyen.- gélkedik“. Mert ő csak igy nevezte baját, a mely őt ágyba döntötte. Tüdőnyálkásodás lépett fel, a nyálka eltávolítására szükséges erő napról-napra fo­gyott, a köhögés pedig 'természetesen erősebb lett. Végre kérte az ő legkedvesebb emberét, Liebbald Lajos urat, hogy gyóntassa meg. Midőn ez megtör­tént, igy sóhajtott fel: „Hála Istennek, csakhogy már ezt is elvégeztem.“ Majd megkérdezték, hogy, nem akama-e vég­rendeletet csinálni ? Igen szívesen — mohdá — ha felkelek, meg lehet azt másitani is. Rögtön hivatták az elöljáró urakat és a végrendeletet halálos ágyán sajátkezüleg irta alá. Itt ismét előhozta az 1900-iki nagy napot és dicsekedve mondta a község főjegy­zőjének, hogy az aranyakat félre tette ám a pezs­gőkre! Mindez múlt szombat este történt és május elsején reggel 4 óra felé a leggyönyörűbb napón, azt kérdezték tőle, hogy érez-e valami fájdalmat, egész mosolyogva felelte, hogy semmi bajom nincs, nem fáj semmim csak a nyálkát tudnám valahogyan eltávolítani. Egy perezre rá1 elküldték a harangozol, hogy huzza meg a lélekharangot. Midőn ez teljesi-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents