Tolnamegyei Közlöny, 1898 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1898-05-01 / 18. szám

4

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (18. az.) _______ 1898. május 1,

— A pécsi ügyvédi kamara köréből. A pécsi ügyvédi kamara közhirré teszi, hogy Merényi Árpád ügyvédet Dunafoldvár székhelylyel és Seregély Ferencz ügyvédet Pécs székhelylyel ügyvédi lajstromába folytatólag felvette; Hafner István gyönki ügyvédet pedig elhalálozása fplytán a lajstromból törölte § irodája részére gondnokul Dobó János gyönki ügyvédet rendelte ki.

— Magyar ló a külföldön. Tudvalevő dolog, hogy jobbaházi D őry József a millennium alkalmával rendezett orsz. állatkiállitáson, mint tenyésztő, ki lett tüntetve. Még onnan datálódik az a vétel, melyet az orosz czár egyik megbízottja Dőrynél tett. Nyolcz pompás sárga lovat vásárolt nála 16 ezer forintért. Ezen lovak átvétele végett járt a napokban egy udvari tiszt Dombovárott és a lovakat el is szállitotta Szent-Pétervárra.

— Kunhegyi Miklós színtársulata Szegzárdról Mohácsra megy, a hol hat előadásra gyűjtött L e ö- v e y, a társulat titkára, bérletet. A mohácsiak egy kitünően szervezett társulatot fognak kapni.

— Méhészeti vándortanitó áthelyezése. A földművelésügyi miniszter Abaffy József II. kerületi méhészeti vándortanitót Szegzárdról Veszprémbe helyezte át, a hol tanítóképző intézet is van. A kerületi méhészeti vándortanitók a miniszteri rendelet szerint ezentúl olyan helyen- székelynek, a hol tanítóképző intézet van, melyben a tanítójelölteknek elő fogják adni a méhészetet, hogy az iskolából kikerülve, terjesztői lehessenek a nép körében az okszerű méhészetnek.

— Hitközségi számodások. Hetyey Sámuel pécsi püspök elrendelte, hogy az egyházmegye minden katholikus iskolaszéke az iskolák évi szükséele- teiről, beleértve a tanítók évi járandóságát is, rendes költségvetést készítsen, feltüntetve egyrészről az ösz- szes jövedelmi forrásokat, fölemlítve másrészt a kiadási összes tételeket és e költségvetést minden év január hava végéig a kerületi esperességek utján a püspökhöz jóváhagyás végett beterjessze; a mely plébániákba a fiókközségeknek külön iskolaszékeik vannak, ezek részéről is; továbbá az előző évi számo- dásokat minden iskolaszék január végéig átvizsgálja és ezen megvizsgált s okmányokkal felszerelt számo- dásokat a kér. esperességek utján minden év február végéig felül vizsgálat végett a megyés püspökhöz beküldje. Amely plébániákban pedig rendes hitközségi tanács van, ennek részéről nemcsak az iskolai, hanem a hitközségi számodások is a föntjel- zett módon és időben beterjesztendők. A folyó 1898. évi költségelőirányzatok azonnal, az 1897. évi számadások pedig május hó végéig beküldendők a főpásztorhoz. E püspöki rendelet pontos teljesítéséért első sorban a plébánosok, mint iskolaszéki és hitközségi tanács-elnökök, másodszor az esperesek felelősek.

— Pályázat plébánosi állásra. Elhalálozás folytán megüresedett a góf Draskovich Iván kegyu- raságához tartozó kisasszonyfai plébánosi állás,

melyre a pályázat május hó 20-ig terjedő határidővel ki van hirdetve. A folyamodók kérvényeiket a kegy- uraságra czimezve a megyés püspökhöz nyújtsák be.

— A tejszövétkezetek l-ső országos értekezlete múlt vasárnap tartatott meg nagy érdeklődés mellett Budapesten, melyen Tolnavármegyéből 16 tej szövetkezet jelent meg 34 taggal.

— Névmagyarosítás. Schifter János ó-dom- bovári lakos, valamint Gyula és László kiskorú gyermekei vezetéknevüket belügyminiszteri engedély- lyel „H áj ó s“-ra váltóztatták.

— Halálozások. Súlyos csapás érte D o m s i c s László hőgyészi kereskedőt neje szül, Stocker Jozefa elhalálozásával. A megboldogult temetésén általános nagy részvét nyilvánult. A gyászesetről a bánatos férj az álábbi jelentést adta ki: Domsics László úgy saját, valamint gyermekei, a testvérek és az összes rokonság nevében fájdalomtelt szivVel jelenti a szeretett feleség, a legjobb anya, illetve testvérnek Domsics Lászlóné szül. Stocker Jozefa életének 46-ik évében április hó 23-án délután 4 órakor hosszas szenvedés után idült szívbaj következtében történt gyászos elhunytát. A boldogult hült tetemei április hó 25-én délután 4 órakor fognak a róm. kath. hitvallás szertartásai szerint Hőgyészen, a közsirkertben örök nyugalomra helyeztetni; az engesztelő szent-mise-áldozat ugyanaz nap reggeli 9 órakor fog a hőgyészi róm. kath. templomban az Urnák bemutattatni. Kelt Hőgyészen, 1898. április 23-án. Áldás és béke hamvaira! Domsics László mint férj. Ifj. Domsics Dezső mint gyermekek. Ozv. Rauschenberger Vinczéné szül. Stocker Mária Kiszling Fe- renczné szül. Stopker Vilma, Eibach Emil, Eibach Ödön mint testvérek. — Szí u h a István országos képviselőt és nejét született Tregoviczy Modro- vics Irént súlyos csapás érte. Nagynénjük, özv. Kirá 1 y-D ar ó c z y Istvánné, született ve'rbói S z 1 u h a Teréz 74 éves korában meghalt Dunaföld- várott. Az elhunytat megyeszerte tisztelték és szerették jó szivéért.

— Tankötelesek összeírása. Szegzárdon múlt péntken kezdették meg a tankötelesek összeírását. Az összeírást a város közegei végzik, a kik mind a két nembeli ovodai és népiskolai tanköteles gyermekeket jegyzik fel, hogy a jövő tanévre hiteles kimutatást bocsáthassanak az iskolai hatóságok rendelkezésére.

— Ügyvédi iroda áthelyezés. Dr. Leopold Kornél ügyvédi irodáját, s igy a „Tolnavármegye“ czimű politikai hetilap szerkesztőségét áthelyezte a szeg- zárdi Népbank újépületének emeleti helyiségébe Szent-György naptól fogva.

— Elfogott szoczialista agitátor. Schorr Jakab, túr-terebesi illetőségű, 20 éves épitőmunkás a napokban Dombóvárra érkezett és eleinte csak csöndben kezdte izgató munkáját, apró piros czédulákat osztogatva, melyeken azt hirdette, hogy nem lesz addig nyugalom Magyarországban, mig az általános szavazati jog nem lesz behozva. Majd beszédeket tartott a korcsmákban. ,A csendőrség neszet vette és | Raisz-féle korcsmában letartóztatta. Több izgató szocziális tanokat hirdető röpiratot talaltak nála. Egye- lőre a szolgabirói börtönben hüsöl.

— Vendéglő megnyitás. Mutschenbacher

Ödön a vasút melletti vendéglőjét a nyári időre' ma délután nyitja meg Garay Ferencz zenekarának közreműködése mellett. A' derék vendéglős bőven gondoskodott italokról és ételekről.

— „Arany János élete és költészete“ a czime annak a most megjelent kis füzetnek, mely B a t i n é Stancsics Fanni szegzárdi polg. isk. tanítónő ügyes tollából került ki. A választékos irályban irt müvecskét a szerző folyó évi márczius hó 25-én a polg. leányiskolában rendezett matinéén olvasta fel

— A Garay-kut. A Garay-szoborbizottság át-, alakíttatja a Garay-téren levő közkutat olyformán, hogy a kút ezentúl egy szivattyús lesz, mely azonban több vizet fog adni mint a mostani két szivattyú; továbbá' kerítéssel látja el. A szivattyú és a kerítés 670 írtba fog kerülni. A város elvállalta, hogy földalatti csatornát csináltat a viz elvezetésére.

—r Iskolalátogatás. Pártos Zsigmond, kér. esperes és tanfelügyelő, múlt szerdán meglátogatta a szegzárd-ujvárosi róm. kath. népiskolát, hogy a ta-, nitásban tett előmenetelről meggyőződést szerezzen.

— Elhunyt községi jegyző. Élete delén ragadta el a kérlelhetetlen halál az élők sorából abai Vargha Mihály gerjeni jegyzőt folyó 26 án életének 45-ik évében, a kinek temetése a község lakosainak nagy részvéte mellett folyó hó 28-án ment végbe.

— Megürülendő jegyzői állás. Szentes József, várdombi jegyző, beadta nyugdíjaztatása iránti kérvényét s igy legközelebb megüresedik Várdombon a jegyzői állás, melylyel sok teendő, de kevés fizetés jár.

— A cserebogarak pusztításai. Lapunk múlt számában már megirtuk, hogy mennyire elszaporodtak Szegzárdon a cserebogarak, melyek óriási károkat okoznak. Nem lesz érdektelen, ha elmondjuk, hogy pontos megfigyelések bizonyítják, miszerint a cserebogarak nagy tömegekben minden harmadik évben lépnek fel hazánkban és érzékeny pusztítást visznek véghez a gabonafélékben, burgonyában, babban, káposztában, sőt a gyümölcsfákban is, melyeknek gyökereit rágják el. Különösen kedvelik a cser-, tölgy- és jávorfákat, de ellepik nagy mennyiségben a cseresznye- és szilvafákat is és azok leveleit teljesen lekopasztják. A cserebogarak április végével egész júniusig röpülnek. A földberakott petékből az úgynevezett pajorok vagy csimaszok kelnek ki. Minden egyes bogár 20—30 petét rak s a kikelt pajorok eleinte a televényes földből táplálkoznak, később a gyengébb növények gyökereit is elrágják. A tél közeledtével oly mélyre vonulnak, hogy szántáskor már nem akadnak reájok, de tavasszal ismét feljebb jönnek s megkezdik pusztításaikat. Ugyanígy tesznek második évben is, csakhogy pusztításaik ekkor nagyobb mérvűek s ez azután fokozódik egész a

3-ik nyárig, a mikor többszöri vedlés után bebáboz- zák magukat és bogárrá változnak. Tehát minden

tudta hamarjában megtalálni az igazi utat. Érezte, hogy azt a leányt ő már nemszereti és mégis fájt neki hallani, hogy az a leány szenved, gyötrődik — ő miatta. Aztán mintha eszébe jutott volna valami. Erős, határozott hangon szólt apjához.

— Jól van atyám, én megígérem neked, hogy nőül veszem Sajó Piroskát, ha ő elfogadja a kezemet.

— Köszönöm fiam. Ezt vártam egy Gereben

fiútól.

A beszéd nagyon kimerítette az öreget. Rosszabbul lett | pár óra múlva aztán ki is szenvedett.

Ákos szépen eltemettette az öreget. A temetésen találkozott elősször Sajóékkal. A leány odament hozzá. Remegő hangon szólt a fiatal emberhez.

— Fogadja igaz részvétemet Ákos.

Ákos megremegett erre a félénk, lányos hangra.

— Köszönöm Piroska, — mondta rá száraz hangon . . .

Másnap Ákos átment Sajóékhoz. Nagyon nyomta lelkét az öregnek tett ígérete. Át akart rajta esni minél előbb.

Piroskát éppen egyedül találta. Odalépett hozzá, megfogta a kezét s úgy beszélt hozzá.

Piroska, én tartozom magának valamivel. Én megfogadtam az apámnak, hogy nőül veszem magát. Én meg akarom tartani a fogadásom. Megkérem az ön kezét, de mielőtt felelne, egf pár szóm volna még magához.

— Valamikor régen azt mondtam magának, hogy szeretem. Fiatal voltam, meggondolatlan. Én

elszakadtam maguktól s azóta más körben, más emberek közt éltem, őszintén szólok Piroska, mert ez

r •'

most kötelességem. En elfeledtem önt, én mást szeretek.

— Ne vegye rossz néven e nyíltságomat. Meg kellett tennem, mert csak ezek után kérdezhetem meg magától, hogy akarja-e, hogy eleget tegyek atyám akaratának ?

A leány halavány arcza még fehérebb lett e néhány szóra. De aztán nyugodtan a fiatal ember szemébe nézett s bár kissé halk, de határozott hangon szólt hozzá.

Köszönöm az őszinteségét Ákos. Én felmentem atyjának tett Ígérete alól s kívánom önnek, hogy legyen boldog egész életén keresztül. Isten önnel!

A leány elment. Ákos is hazafelé indult s mikor kiért az utczára, mosolyogva igy szólt magában:

— No, a kicsikével ugyan könnyen végeztem.

Pedig talán mégsem olyan könnyen, mint ő

gondolta.

*

*

Mikor az öreg Gereben végrendeletét felbontották, hát Ákos bizony nagyon meg volt lepetve. Volt is rá oka. Mert ez a nehány sor is ott állt a végrendeletben :

„Ha pedig fiam nem venné nőül Sajó Piroskát, akkor egész vagyonom pénzzé teendő, s az összegből egy templom építendő itt a falumban.“

Hát biz ez egy kissé famózas dolog. Bezzeg bánta már Ákos, hogy úgy elhamarkodta a dolgot Piroskával.

— Eh, majd jóvá teszem, — gondolta magában.

Az öreg Sajó éppen ott volt a végrendelet felbontásánál, hát Ákos mindjárt megkérte a leánya kezét.

Az öreg nem tudott semmit a történtékről. Magával hívta Ákost, hadd szóljon az a leány nyal.

Mikor Piroska megtudta a dolgot, atyjának nem szólt semmit, hanem azt mondta, hogy Ákossal szeretne beszélni. Az öreg magukra hagyta. Akkor aztán a leány beszélt. Olyan szomorú, bánatos volt a hangja.

— Látja Ákos, ez nem szép magától, igy meg- kinozni, meggyötörni az én lelkemet. Tudja maga nagyon jól, hogy én szeretem még mindig. És .mégis ily csúnyán bánik velem. De jó, én meg akarom mutatni, hogy mennyire szeretem. ígérem, hogy ön meg fogja kapni atyja vagyonát. Ez fogadásom.

Ákos azt hitte, hogy a leány beleegyezik a házasságba. Örömmel ragadta meg a leány kezét.

— Köszönöm Piroska, köszönöm !

Az a leány meg olyan szomorúan mosolygott. Ki tudja, mire gondolt?

* *

$ i

Harmadnap újra temetés volt a falumban. A szép Sajó Piroskát temették.

Sok mindenfélét rebesgettek a haláláról, de senki sem tudta az igazat.

Csak Gereben Ákos érezte, hogy ő az oka Piroska halálának. Valami homályos sejtelem derengett a lelkében. Az a leány megfogadta, hogy urává teszi őt meghalt atyja vagyonának.

Megtartotta a fogadását.