Tolnamegyei Közlöny, 1898 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1898-05-01 / 18. szám
XXVI. évfolyam. 10. szám. Szegzárd, 1898. május I. Előfizetési ár: Egész évre Félévre Negyedévre 3 I 50 kr. Szerkesztőség: Kiadóhivatal: Me gj elen: Bezerédj István-uteza 6-ik szám alatt, .Széchényi utcza 176. sz. alatt, hová Hetenkint egyszer, vasárnap. hová a lap szellemi részét illető közaz előfizetések, hirdetések és a felNyilttérben 1 hasábos petitsor 15 kr. kr. lemények intézendők. szélamlásuk küldendők. Hirdetések jutányosad számíttatnak. Hiv. hirdetések: 100 szóig | . . 1 firt 87 kr 100—200 „ ... 2 „ 87 * 200—300 r . . . 3 | 87 8 minden további 100 szó 1 írttal több. Virágos Május. Ragyogó pompájában diszlik az egész természet. A tavaszi meleg napsugár életet önt nemcsak az állat és növényvilág minden alkotó részébe, hanem magával ragadja még a mindég számitó embert is s önzés helyett eszményi alkotások nagy vágyát önti leikébe. A tavasz ezen ünnepnapját, különösen az utóbbi időkben, a rajongók egy válfaja . foglalta le maga számára, kik az évezredek lefolyása közben, a természeti törvények behatása alatt megjegeczesedett társadalmi rend ellen indítottak irtó háborút. Hát mit hoz a jövő számunkra s mily sorsot szánt nekünk, kik a régi társadalmi rendnek nem felforgatásán, hanem annak ém- berszerető irányban való fejlesztésén fáradozunk, arra vonatkozólag találgatásokba, fejtegetésekbe bocsájtkozni nem óhajtunk s magunkénak valljuk az egyszeri decsi polgár általános képviselőválasztások alkalmával feljegyzett azon furfangos mondását, ki midőn kortes urak társaságában egész éjjel mulatott a korcsmában s kit reggel léié színvallásra akartak kényszeriteni, mindég ezen felelettel állt elő: éljen, a ki jót akar! Töredelmesek vagyunk mi a meggyőződések minden árnyalata iránt, s kizárólagosságot nem követelünk a magunk számára, de a virágos májusból mi is részt kérünk, hogy egy olyan tárgygyal foglalkozzunk, mely messze kiható következményeiben nem egyesek, hanem egész nagy néprétegek, jövőjét, boldogulását rejti méhében. Virágos május első napján leszállva az események magas rétegeibó'l, beszéljünk egy egészen hétköznapi, de rendkívül fontos érdekünkről: a szőllők felújításának nagy kérdéséről. Hát mióta Szegzárd és vidékén az egyedüli biztos életfenntartást nyújtó szőllő területek, csekély kivétellel, elpusztultak, folyton egy nagy feladat alkotó részeinek megállapi- tásávaV foglalkozunk, hogy mi módon lehetne a kopár területeket újra megszerezni azon jövedelmező gazdasági művelési ágnak:, mely évezredeken keresztül sokaknak megélhetési módot nyújtott. A kutatás két irányt jelölt meg, anélkül, hogy egyik, vagy másik eljárási módnak előnyt mert volna adni. Az egyik volt a fil- lokszera pusztításainak ellentálló amerikai alanyon eszközölt ojtványok utján való telepítés ; a másik a hazai fajok tenyésztése, szénkénegezés alkalmazásával. Daczára a Francziaországban szerzettt tapasztalatok beszármazásának, a kormány által kezdeményezett alapon, t. i. amerikai alanyok beszerzése utján kezdődött meg a telepítés. Lázas sietséggel fogott mindenki munkához s éveken keresztül folytak ez irányban a költséges kísérletezések. De a kísérletezést nyomban követte a keserű tapasztalat, hogy az amerikai alanynyal való telepités rendkívüli nagy kiadásokkal jár; úgy szólván a terület újra megvételével azonos s e mellett, legalább vidékünkön, az állandóságot, tartósságot majdnem teljesen nélkülözi. A nagy szorgalommal létesített ojtványok egy jelentékeny százaléka már az életkorának harmadik évében elsárgul, visszafejlődik és elpusztul. Az ezen körülmény folyton bekövetkezett általános elkedvetlenedésnek még nagyobb tápot adott azon másik tapasztalat, hogy a kik a még létező hazai fajokon mindjárt kezdetben a szénkénegezést alkalmazták s a szől- lőnek döntés utján való fiatalításáról is kellőképen gondoskodtak, termőképes állapotban tartották fent szőlleiket. Mintegy varázsütésre megváltozott erre nálunk a helyzet; ma már a nagy többség ismét a hazai fajok tenyésztésére adta niagát s mérhetlen az a vessző tömeg, mely már az idei tavasz folyamán a földbe került, hogy az uj iránynak legyen hirdetője. Mit hoz a jővő természetesen, nem tudhatja senki. De mi bizonyos aggodalommal szemlélnénk ezt a ervökeres és rohamos átO J alakulást, ha ismét nem jönne segítségünkre e mindennapos tapasztalat. Mert téved, a ki azt hiszi, hogy ez a rohamos irányváltoztatás csak nálunk Szeg- zárdon és vidékén következett be. Általános ez az egész országban. S ezt azért merjük egész határozottsággal állítani, mert alkalmunk volt nem régen más megyebeli nagy szŐllőbirtokosokkal érintkezni, kik mindnyájan ezen a közvéleményben előállott nagy változást egybehangzólag megállapították. Egész vidékek hagyták abba az amerikai alanyokkal való telepítést és a hazai fajok tenyésztésére, tértek át. Helyesen cselekedtek? vagy nem, erre csak az idők folyamán adhatjuk meg a kielégítő, határozott választ. Azonban most virágos május első napján, midőn egész néposztályok indulnak meg, hogy tüntető tömeges menetekkel hirdessék elfogadottt eszméiket s annak messze vagy közel jövőben leendő diadalrajutására ünnepélyesen esküdjenek; midőn a tavaszi napsugár zsenditő hatása szemlélhető egész anyatermészeten, mi is helyén valónak tartottuk foglalkozni azzal a csendes forrodalommal, mely szőllősgazdáink körében zajtalanul, minden nagyobb külső jel nélkül végbe ment. Őszintén kívánjuk, hogy ez a fordulat egészségesnek bizonyuljon s ne legyen benne semmi azon ábrándos jellegből, mely a május elsején tüntető néprétegek agyát izgatja! T A N U G Y. Legújabb divatu selyem és csipke napernyők; selyem gyapjú és mosó ruhakelmék; Mindennemű ruhadisz újdonságok; dioalos hölgy nyakesokrok; Ptész leányka és fiú ruhák; disz és háztartási kötények; szalma, nemez- upí, fiú és gyermek kalapok; Hamerli pécsi keztyügyáros hírneves úri és női keztyüinek kizárólagos raktára, selyem és czérna keztyük; Reschofsky hírneves béosi ozipőgyár, hölgy, úri.és gyermek czipői minden divatozó színben és alakban;-PT'P'KTTTJÓZSEP és ér-CLla-ázo, Szeg'zárd.on., Garay-tér és Széchenyi-utcza sarok. Selyem, gyapjú, fantasie, úgy mosó- női ruhaczikkek; angol és franczia gyártmányok mintaraktára, melyek után egyes toilettek megrendelhetők. 3r,Öl±LÍ'S7'á,S. A Magyar Tanítók Kaszinójának kezdeményezésére a magyar tanügy munkásai, tisztelettel alulírottal: elnöklete alatt, bizottságot alakítottak, hogy bold. Szath- máry György sírját az elhunyt érdeméihez mélté síremlékkel jelöljék meg. Ki volt és mit tett Szathmáry Gyögy — fölös leges hosszasan magyarázgatnunk. A ki az utóbbi három évtized kulturális mozgalmait figyelemmel kisérte, tudta, hogy Szathmáry György úgyis mint pub liczista és országgyűlési képviselő, úgyis mint | népoktatás ügyosztályának vezetője a vallás- és köz oktatásügyi minisztériumban, munkás életének min den pillanatát a hazai kultúra szolgálatának szentelte Erős, hatalmas nemzeti kultúra kapcsaival egy befűzött egységes nemzeti állam; virágzó, általános nemzeterősitő népoktatás; a műveltség és művelődé varázslatával a legélesebbeknek látszó ellentéteket i kiegyenlítő nemzeti közszellem: ez volt az az eszme háromság, a melyet Szathmáry György, mint publi czista, magának kitűzött s a melyet, mint törvény hozó és a népoktatás ügyének vezérférfia, megváló sitani törekedett és nagy részben meg is valósitotl Agyának minden gondolata, szivének minden dobba nása, hazafias lelkének egész i'ajongása — mind nemzeti kultúrát szolgálta, három évtizeden kérész tül, testet-lelket őrlő szakadatlanságban. Ily önzetlen, ily nemes férfiúnak az emlékí későbbi idők számára is megörökíteni: erkölcsi ki telesség. Erkölcsi kötelessége első sorban a haz£ népoktatásügy munkásainak, másod sorban a nem zeti kultúra minden igaz barátjának. A magyar oktatá: ügy munkásai nem is térnek ki e kötelesség elől, mei hiszen alig hullott le az utolsó rög megboldogult iga barátjuk koporsójára, rögtön felvetették a siremlé létesítésének eszméjét a Magyan Tanítók Kaszinój; ban s még e bizottság megalakulása előtt siette filléreikkel áldozni a nemes czélra.
