Tolnamegyei Közlöny, 1898 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1898-04-10 / 15. szám

is részt vett s döntőleg folyt be, határozatikig kimon­datott, miszerint a sétatér minden körülmények közt létesítendő városunkban, ha másként nem, társadalmi utón, a lakosság hozzájárulásával is. Ezzel aztán folytak a tárgyalások a közalapitv. urodalom helyb. képviselőjével, a ministeriummal, az üresen álló tér­nek e czélra leendő átengedése tárgyában s miután ezek a dolgok a kívánt eredményre vezettek, követ­kezett legvégül a 10 frtos részvényiveknek város­szerte való köröztetése. Rövid idő alatt ez is a leg­kedvezőbb eredménynyel járt, igy aztán többé már mi sem állott útjában annak, hogy a munka, vagyis a térnek feltöltése és befásitása, érdemleges módon kezdetét vegye. Egyben a vezetők részéről felszóllit- tattak mindazon módosabb polgárok, kiknek igavonó állataik vannak, hogy jármüveiket a szükséges föld- hordatás czéljából, pár napra ingyenesen engedjék át. így aztán a vezetők részéről tanúsított kellő erély és kitartás mellett, végre létesült a mi sétaterünk, melyre a mindinkább folyó építkezések mellett, még kedvező jövő vár. Elkészülte után több ízben séta-hangverse­nyek. is tartattak, a fentartási alap javára, melyeken az intelligentia ismételve nemes módon áldozott fillé­reivel e szép czélra. És csak örvendeni lehet azon, hogy ezt idejében létesítettük, s ezzel elkerültük azt, hogy idővel, a könnyen beállható kényszer helyzetnél fogva, kisajátítások mellett, nagy áldozatok árán, szerezzük meg, a mire napjainkban oly gyakran pél­dákat láthatunk más városokban. Most pedig még- csak az van hátra, hogy az a kezdeményezők eredeti tervének megfelelően kibővítessék, egészen a Lud- wig-féle fakereskedés telepéig, mit újabban még a folyton szaporodó diákság igényei is indokolttá tesznek. Egyúttal örömmel emlékezhetünk meg a belvá­rosi Béla térnek is a milleniumi ünnepségek alkal­mából történt csinos parkírozása- és befásitásáról, mi kétségtelenül nemcsak diszére szolgál a város főterének, hanem egyúttal a levegő javítására is ked­vező befolyással van. A mily előnyös városunk fejlődése a föntebbiek szempontjától, most nézzük, váljon annak szellemi és erkölcsi világában is találtunk-e örvendetes jelen­ségeket; miképen állunk jelesen a tudomány, iroda­lom és művészetek pártolásában ? mert hát tudvalevő­leg ez képezi a műveltség és tisztultabb Ízlés meg­bízható fokmérőjét. A mi a nevelés és tanítás ügyét illeti, e tekin­tetben elég kedvező fokig eljutottunk; népes és kellő számú népiskoláink mellett, újabban a kisdednevelés ügye is előrehaladt, a mennyiben a régebben fénálló alapnev. egyesület óvodáján kivül minden városrész­ben egy-egy gyermekmenhely, a belvárosban pedig róm. kath. ovoda és gyermekmenhely állíttatott fel. A gyermekmenhelyek vezetőinek kiképzésére pedig a belv. óvodában, a tanügyi kormány segélyezésével, több Ízben féléves menházvezetőnői tanfolyamok ren- deztettek. A középfokú iskoláztatás köréből, mint fölötte örvendetes tényt fölemlítjük, hogy az 1875-dik év őszén megnyílt 4 oszt. polg. fiú iskola, kedvező 1898. április 10. dusok. Az lett belőle mint a vén kisasszonyokból szokott szenvedélyes emberbarát. Röpültek az évek, nyelték el a kis és nagy események egymást. Tetétleny Tivadar azóta népes- tűzhelyet alkotott az árkosi gazdaságot gyermekzaj verte föl, Berta kisasszony lelkében akkor villant föl fiatalkorú ábrándjának délibábja, mikor áprilisi szellő hozta el a gyászharang szavát, mikor Tetétlenynét temették, a kinek halálával nyolcz gyámoltalan gyer­mek lett anyátlan árva, Berta szivében felzsongottak az ifjúság álmai s egy verőfényes áprilisi napon ki­ment a pusztára. Nyolcz gyerek szaladt elébe, kiken meglátszott az árvaság, ügy kellett kifésülni, meg­mosdatni őket- s mikor Tivadar elkepedve megérke­zett, a jó Berta kisasszony akkor is a gyerekekkel szorgoskodott. Üdvözölték egymást s ezután elfogódva, Berta kezdette a beszédet. Tudja mit Tivadar. A gyerekeknek anya kell. Itt maradok. Tetétleny megragadta kezét. . Képes volna erre az áldozatra ? Igen mondotta Berta, —- mert érzem, hogy önhöz is húz a szivem ! Az áprilisi napsugár pedig ráragyog kipirult arczára. No, bebizonyitottam-e, hogy tavaszi nap sugá­ron felujul, felserked elhamvadt tüze régi szere­lemnek? ■ . . V ' . J felvirágzása folytán, később 6 osztályúvá fejlesztetett I vele kapcsolatosan az iparos és kereskedői tanulók számára külön ipar- és kereskedelmi iskolák sZervez- tettek, mint a melyek áz ezen pályákra lépő íjaknak alapvető, szakszerű ismereteit közük. Hogy polg. iskolánk, mint a városnak korábban egyedüli közép­fokú tanintézete, mily áldásos terjesztője volt g közhasznú ismereteknek s ezáltal a közművelő­désnek, városunkban, az mindenki előtt ismeretes és kellőkép méltányolt tény. E mellett tanúskodik magának a magas tanügyi kormánynak azon határo­zata is, hogy e jeles tanintézetet a főgim. mellett iá fen tartandónak mondotta ki. Nevezetes mozzanat a már korábban létesített felső leányiskolának 1891-ben 4 oszt. polg. iskolává történt átalakítása is, mely a nőnevelést, ezen eddig parlagon hagyott ügyet, úgy a városban, mint a vidéken, egy hatalmas lépéssel vitte előbbre. Ezt nyomon követte az áll. főgimnasiumnak 1896-ban történt megnyitása, mely díszes csarnokában, immár egyik hatalmas tényezőjévé vált a tudományos műve­lődés alapvető munkájának. A tanügyi kérdéssel összefüggésben még fölem­lítjük a tolnamegyei szőllő- és borászati felügyelőnek, N i t s Istvánnak, ezen szakból apóig, fiúiskola felsőbb osztályaiban tartott előadásait és utóbb ugyan-e szak­ból a néptanítók számára két ízben is rendezett szőlő és borászati tanfolyamokat; továbbá a m. kir. belügyministerium rendeletére, az ujonan kibővített és czéljának teljesen megfelelő, szép berendezésű ,,Fe­renc z“ közkórházban szervezett szülésznői tanfo- lyamot. ' Az irodalom pártolásának egyik, szinte szembeötlő, jele városunkban, az a, mondhatni, tömér­dek újság és folyóirat, mely a naponkinti postával érkezik. De ezek mellett nem kevésbé találnak párto­lásra a hazai és külföldi irodalom jelesebb szerzőinek önálló müvei is, e tekintetben a legnagyobb áldozatot társas köreink és az iskolák hozzák meg, melyek közül egyik-másikának valóban értékes könyvtára van. Helyi lapjaink száma is egyről háromra emelkedett ez időszakban, melyek mindegyikének szerkesztősége hivatásos tollforgató munkásokat számlál. De hogy nemcsak az élvezésben s az irodalom pártolásban, hanem a termelésben is van mire hivatkoznunk, iga­zolják a következő szerzők, u. m. Bodnár István, Borzsák Endre, Eötvös K. Lajos, Gál Kálmán, Gei­ger Gyula, Horváth Ignácz, Krecsmarik Pál, Kálmán Károly, Kenézy Csatár, Kovács Dávid, Krámmer János, Leopold Samu, dr. Lévay Dezső, Rill József, Stáncsics Béla, Székely Ferencz, Wosinsky Mór, Yárkonyi Endre, Várkonyi Sándor és WIgánd János kisebb-nagyobb terjedelmű, s többé-kevésbé önálló müveik. Ennyi kiváló tényező nevének láttára, önkény­telenül is felsóhajtunk, vajha a már oly számos Ízben hangoztatott irói kört is mielőbb létesíthetnénk! Ámde a termelők sorában mindenesetre első helyen kiemelendő jeles régészünk, Wosinszky Mór 2 kötetes nagybeesü munkája » Tolnavármegye az őskortól a honfoglalásig,« melyben szerző nagy szakértelemmel dolgozta fel a roppant anyagot s tár­gyalja megyénk régészeti ügyeit; továbbá Leopold Samu, kinek Bezerédj Istvánról szépen irt essaye szintén nagy tetszéssel és elismeréssel találkozott a közönség körében. Az irodalomnak ily jelentékeny föllendülése, valamint az iskolák és hivatalok felszaporodása, termé­szetesen maga után vonta, hogy az Ujfalusy-féle ré­gebbi jeles nyomda mellett, egy újabbnak felállítása vált szükségessé, mely Báter János tulajdonában szintén ízléssel és szakértelemmel működik. A művészet, kölönösen a festőművészet köré­ből örömmel fölemlitendőnek tartjuk, hogy az utóbbi évtizedben kedvezően van hangolva közönségünk, főleg arczképfestmények megrendelésére, nemcsak magánosok, hanem testületek,. intézetek, sőt a ható­ságok is igen értékes és gyakran valóban művészi kivitelű szép képpekkel díszítették salonjaik és ter­meik falát. Újabban megyei régészeti múzeumunk is ala­kult, melynek hajlékot a tudományok kiválasztott csarnoka, a főgimnázium adott ; itt találjuk össze­gyűjtve a megye területén talált s hangya szorga­lommal egybehordott különféle igen érdekes és értékes leleteket, korszakok szerint Tendezve. Hogy eme' ta­nulságos s majdan egyik büszkeségünket képező múzeumunkat létesítettük, azt első sorban Wosinsky Mór. esperes-plebános ur fáradhatlan ügyszeretének s lelkes buzgalmának, — másod sorban a megye áldozatkészségének köszönhetjük. És a hol ily té- I nyezők, a tudományok ápolása és pártolása iránt ily ____TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (15. sz.) fo gékony, áldozatkész honpolgárok laknak, azt a vá­rost, nyugodtan állíthatjuk, nem kell a visszaeséstől féltenünk. A mily előnyös tehát, ez előadottak szerint, városunk erkölcsi és anyagi fejlődése — a kedvezőt­len természeti viszonyok daczára, — általában, ép oly kedvezőn nyilatkozhatunk a társasélet terén tapasztalható mozgalmakról is. Miután városunkban az inteügens elem az utóbbi évtizedben oly nagy mérvben felszaporodott és mint­hogy ez tudvalevőleg a finomabb társasérintkezésben keresi magasabb szellemi élvezeteinek kielégítéséi, mi természetesebb, minthogy a kaszinók és körök virágzásuk legmagasabb fókán állanak. Itt első sor­ban a régi, azonban uj, pezsgőbb életre kelt kaszi­nót kell felemlítenem, melynek a dunántúli kaszinók- között — egyik legismertebb — és hozzá teszem, — igen előnyösen ismert neve van. Ez a kaszinó tudvalevőleg a város és megye legkiválóbb elemeit egyesiti magában, s azért a legszebb, hazafias ter­vek rendesen itt beszéltetnek meg először, s innét indulnak és indultak már a múltban is, minden irány­ban az éltető és termékenyítő sugarak; innén nyert támagatast, szinügy, irodalom, művészet s sokféle más hazafias vállalat, segélyt és gyámolitást a sors súlyos csapásaival sújtott lakosság. Ez a testület je­lenleg a br. Augusz-féle palotát búja bérben, mely remek berendezésű épületben tagjainak a legnagyobb kényelmet és gyakran rendezett estélyeivel pedig a legkellemesebb szórakozást nyújtja ; szépen gondozott parkjában, melynek közepén a Frigyes főherczegtőí újabban vásárolt pompás pavilion áll (s melynek eredeti kiállítási értékét szakértő erdészek 10—12,000 írtra becsülik) a legnagyobb élvezet nyári időben pár órát eltölteni. Hogy ez az agilis testület a művészetekért is tesz és áldozik, a legeclatansabban igazolja a Garay- szobor ügy, melynek pénzalapját választmányával kezdettől fogva kezelteti, gyarapítani segítette, most pedig, hihetőleg még a nyár folyamán, az egész ügyet a biztos megvalósítás stádiumába juttatja, a Szarnovszky párizsi szobrász által már elkészített . szép szobor felállításával. Pompás szép könyvtárát újabban a legbecsesebb müvekkel gyarapította s ál­landó gondozásával két szakértő könyvtárnokot bí­zott meg. Tagjainak száma 310. Újabban egy másik kör is alakult városunk­ban, jelesen 1896-ban a tisztviselők köre, melynek létesítését főképen a tisztviselői kar specziális érde­kei tették kívánatossá. E kaszinó is kezdettől fogva életerőt árul el, a mennyiben mindjárt szervezkedése idejében számos, lelkes tagot számlált és azóta is kellő szívóssággal szolgálja érdekeit. E társaskör szintén tetemesen kozzá járul társaséletünk- élénkíté­séhez, a menynyiben gyakran rendez sikerült estélye­ket, a családok nőtagjainak, bevonásával. Helyiségei bérházban vannak, könyvtár alapítása iránt szintén megtette kezdeményező intézkedéseit. Tagjainak száma 136. Van azután egy harmadik társas, körünk is, melyet sorend szerint talán előbb lehetett volna meg­említenünk, nevezetesen a polgári olvasókör, más­ként népkör, melynek tagjait túlnyomó számban elő­kelő iparosaink s tehetősebb polgáraink alkotják. E kör már évtizedek óta áll fenn, megerősödve, meg­izmosodva vagyonban, népszerűségben és tagjainak nagy számában. Sz,ép könyvtára és nagyszámú lapjai révén a közhasznú ismeretek terjesztésének, valamint a kebelében folyó élénk, kifejlett társas érintkezés által, az erkölcsi alapon nyugvó művelődésnek kez­dettől fogva hathatós támogatója volt. Most a tavasz folyamán kezdi meg uj, diszes emeletes házának épitettését, miáltal további felvirágzásának még biz­tosabb alapját veti meg. Tagjainak száma ,250. Végül külön még a kereskedelmi kaszinóról is meg kell emlékeznem, mely á szegzárdi kereske­dőknek s általában a helyi kereskedelem érdekeit védi és istápolja első sorban; alakult 1890-ben. Csi­nos bérhelyiségét a Szegzárd-Szállóban tartja, hol szakmüvekből álló könyvtára’is van. Ügy buzgó el­nöke, vezető társaival egyetemben, kezdettől fogva azon volt, hogy eme testület egész, működését helyes' alapokra fektesse :— s ezáltal állandó virágzását biztosítsa. Tagjainak száma 93. Ezek kapcsán rövidén még elsoroljuk az újab­ban alakult, következő szak-, társas- és jótékony czélu egyesületeket is, u. m. a szegzárd-központi, á tolna- megyei, a róm. kath. az ev. reform, tanítóegyesülete­ket; továbbá a róm. kath-, Óvodát, menházat és nep- ! konyhát fentartó-, a [róm. kath. legény-, a kerékpár-, I betegsegélyző és temetkezési egyésüíeteket, az í-sö' I

Next

/
Thumbnails
Contents